Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-29 / 39. szám

12

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Thursday, September 29, 1966

HOGYAN KELETKEZETT A VILÁGEGYETEM

SPORT

Bajnoki forduló a válogatott mérkőzés jegyében

Két találkozó a fővárosban

Budapest, szeptember 18.

A bajnoki mérkőzések állnak a labdarugósport középpontjában, de a figyelem a sorra kerülő Dánia elleni Nemzetek Kupája találkozóra terelődik.

Ahogy közeledik a bajnokság hajrája, úgy élesedik a harc a csapatok között is a pontokért. Az első helyre esélyes Vasas Csepelen nehéz küzdelem előtt áll, hiszen kevés csapat dicsekedhet azzal, hogy a csepeli pályáról elvitte mindkét pontot. A két együttes közül a legutóbbi fordulóban a Vasas gólzáporral győzött, a Csepel viszont nagy gólarányu vereséget szenvedett. Ez azonban mit sem von le abból, hogy mindkét szurkolótábor győzelmet vár csapatától. A forduló másik találkozója a Hungária utón lesz: az MTK és a Diósgyőr között.

Vasárnap a Ferencváros a Népstadionban mérkőzik az ETO együttesével, a többi találkozó vidéken kerül sorra. A jó formába lendült U. Dózsa Tatabányán akarja folytatni győzelmi sorozatát, de ugyanerre törekszik a Pécs is otthonában a Salgótarjánnal szemben,

A kiesőjelöltek frontján az Ózd a Honvéd ellen próbál szerencsét, a Dorog pedig a Dunaújvárossal szemben akar javitani egyre nehezebbé váló helyzetén.

Hírek a vasárnapi mérkőzésekről.

Ferencváros—Győr

A Ferencváros összeállítása attól függ, hogy Varga vállalja-e a játékot. Amennyiben a fiatal csatár nem lesz harcképes, a zöld-fehérek a Ljub- janában szerepelt tizenegy játékossal állnak fel. A győrieknél a május közepe óta nem szerepelt Po- vázsai valószínűleg újra csatasorba áll.

Ózd—Bp. Honvéd

Az ózdiak, bár a legutóbbi három mérkőzést elvesztették és 15 gólt kaptak, nem változtatnak az összeállításukon, a Ifonvédnál Tichy és Tussinger ismét sorompóba lép.

Tatabánya—U. Dózsa

Változatlanul sok gondot okoznak a sérültek Hidegkúti edzőnek. Géléi, Törőcsik, Menczel és Szabó szereplése csak vasárnap dől el. Az U. Dózsa nem változtat.

Pécs—Salgótarján

A négy hónapja veretlen pécsieknél csak az a kérdés, hogy Hernádi vagy Csupák játszik a balhátvéd helyén. A Salgótarjánban Taliga megbetegedett, az ő helyettesítéséről még nem döntött Mészáros edző.

Dorog—Dunaújváros

A dorogiak utolsó lehetősége a felzárkózásra. A bányászcsapatban Monostori ismét játszik, a dunaújvárosiaknál több játékos sérülése miatt még bizonytalan a végleges 11.

Hatalmas tengeráramlatot fedezett fel a szovjet Lomonoszov kutatóhajó az Atlanti-óceánban.

C^>

Színes beton. — A bukaresti építőipari tudományos kutatóintézet laboratóriumában jó mechanikai tulajdonságokkal biró színes betont kísérleteztek ki, amely ellenáll a viz és a fény hatásának. A beton festésére színes künkért használnak.

( WWWWWWWWWWWMVWWWVWWtAAn/VWW'^

ÚJBÓL KAPHATÓ! 1

ORSZÁGH LÁSZLÓ:

j! Angol-magyar és magyar angol !|

!| ZSEBSZÓTÁR

Kötetenként $2.50

és 25 cent posta- és csomagolási költség ji ij Megrendelhető

!| a Magyar szó Kiadóhivatalában, jl

!» 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 || címen 4;

* AAAAAAAAAAAAAAAft/WVtAAAAA/WVIAAA/WWWt^

Szanyi Sándor, a los-angelesi Munkás Otthonban előadást tartott a világegyetemről. Előadásának szövegét rövidítve alább közöljük.

Kétféle fogalom van a világegyetemről, az egyik a bibliai tanítás, a másik a tudósok megállapítása szerinti. A biblia földöntúli lénynek tulajdonítja a világ teremtését, a Földet a világ központjának tekinti, amelyben a teremtő minden mást az égbolton csak dísznek helyezett oda és a Napot is csak azért, hogy világítson és melegítsen. Eszerint a teremtő kimondta, hogy “legyen” és lett. De az embert már nem úgy teremtette, hanem saját kezével, sárból gyúrta és párját az ember oldalbordájából teremtette meg.

A bibliai teremtéssel nem szükséges többet foglalkozni, mert hiszen avval már mindenkinek gyermekkorában teletömték a fejét. A legtöbb munkásembernek azonban nem volt alkalma megismerkedni a tudományos felfogással, mert nem olvasott ilyen tárgyú könyveket, nem járt tudományos előadásokra, sőt talán még planetáriumban sem volt. Azt hiszem, ebből a rövid értekezésből fogalmat alkothat magának a világegyetemről.

A tudósok azt állítják, hogy nem Adáin volt az első ember, hanem az emberiség nagyon hosszú fejlődés következtében jutott el mai állapotához. (Az élet keletkezésével majd később foglalkozunk.)

A világ anyagból és erőből áll, de az anyag is az erőnek egyik formája. Az anyaggal a vegyészeti, az erővel a fizikai tudomány foglalkozik. Az anyag több mint százféle elemből áll és az elemet atomok képezik. A világegyetemben semmi sem vész el, hanem csak átváltozik. A tudósok elégettek egy darab papirt. Megmérték a súlyát égés előtt és felfogták égés utáni gőzét, gázát és hamuját; megállapították, hogy ugyanannyi volt a súlya, mint égés előtt.

Már az ókorban voltak tudósok, akik foglalkoztak a világegyetem tudományával, de nem tudtak sokat, mert nem volt megfelelő technikai felszerelés, távcső, stb. ők még a Földet hitték a világ központjának. Egy görög tudós megpróbálta az anyagot felbontani, el is jutott egészen az atomig, de azt már nem tudta tovább bontani. Ezért elnevezte “atom”-nak, mely görögül “nem bontható”-t jelent. (Ma már tudjuk, hogy az atomot is fel lehet bontani.) Nevezetesebb tudósok voltak Szokrátesz, Pitagorasz, Ptolemeusz, Arisztotelész teóriáját a vallás is elfogadta. Ő is a Földet képzelte a világ központjának. Arisztotelész tantétele több mint 100 évig elfogadott teória volt — mig Kopernikusz és Galilei meg nem döntötte. A modern csillagászok a Napok keletkezését igy magyarázzák: a világűrben mindenféle atomok keringenek, sok millió év folyamán ezek tömörülnek és a belsejükben történő atom-összeütközésekből eredő robbanások révén születnek meg a Napok. Ezek a Napok a vonzás és a sebesség hatásából kifolyólag csillagrendszert alkotnak. A mi csillagrendszerünk, amelyikbe naprendszerünk is tartozik, a Tejut rend szer. A modern, 200 incses teleszkóppal már felfedeztek több csillagrendszert, melynek Napjai egy családba tartoznak és egy központ körül forognak.

Az Inkvizíció és a tudósok

Most térjünk át a mi Naprendszerünkre. Az ókorban a csillagászok még a Földet tekintették a világ központjának. Kopernikusz volt az első csillagász, aki azt merte állítani, hogy nem a Föld, hanem a Nap képezi a világ központját. Mivel ez ellenkezett a biblia tanításával, teóriájáról irt könyvet nem merte kiadni, mert félt az egyházi Inkvizíciótól. Csak halála után adták azt ki. Abban a században találták fel a távcsövet és Galilei kezdetleges távcsővel bizonyította, hpgy Kopernikusznak igaza volt, a Föld forog a Nap körül. Galilei is könyvet irt, amiért az Inkvizíció pörbc fogta és börtönbüntetésre Ítélte, ha nem vonja vissza, amit irt. Galilei, hogy elkerülje a börtönbüntetést, visz- szavonta állításait. Egy másik tudóst Giordano Brúnót elégették. Flammarion francia csillagászt a papság beárulta az uralkodónak, hogy tudományos müvében nem említi az Istent. Be is idézték a császár elé, aki őt kérdőre vonta. Flammarion azt felelte, hogy 30 évig vizsgálta az eget, de sehol nem talált istent és ő csak azt irta meg, amit látott. Nem büntették meg érte.

■ Amint a teleszkópot tökéletesítették, egyre több felfedezést tettek. Kiszámították, hogy a fény má- sodpercenkint 8,600 mérföldet tesz meg, a Hold

240.000 mérföldre van a Földtől, a Nap 93 millió mérföldre van tőlünk. (Mikor Amerikába jöttem, Pluto-t és a 15 mellékbolygót még nem fedezték fel.) A főbolygók: a Merkur, a Vénusz, a Föld. a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptun és a Plútó. A Földnek 1. a Marsnak 2, a Jupiternek 12, a Szaturnusznak 9, az Uránusznak 5, a

Neptunnak 2 holdja van. Az üstökösökről a tudósok azelőtt azt hitték, hogy a világűr vándorai, de most már tudják, hogy amit látunk, az a mi naprendszerünkhöz tartozik. Pontosan nem tudják, hogy mennyi idő alatt kerülik meg a Napot, de tudják, hogy a Halley üstökös minden 75 évben egyszer kerüli meg.

Mi hozta létre a bolygókat?

Ma már tudják, hogy a Nap 109-szer nagyobb a Földnél és 28-szor nagyobb a vonzóereje; ami a Földön 1 kilót, az a Napon 28 kilót nyom. Hogyan keletkeztek a Nap bolygói? Elei/ite azt hitték, hogy a Napban végbemenő robbanások dobták ki azokat időközönként, de újabb teória szerint a bolygók egyidőben jöttek létre. Más teória'szerint a iNap kettős csillag volt, a párját valami összeütközés érhette és széjjelszóródó gáztömegeiből születtek meg a bolygók és a mellékbolygóK. A legtöbb tudós azon a véleményen van, hogy maga a Nap ütközött össze egy másik égitesttel. A belőle kiszakított gáztömeg darabokra szakadt és ezekből lettek a bolygók. Akármelyik teória helyes, annyi igaz hogy a Nap gyermekei a Nap családjához tartoznak, körülötte forognak és a Nappal együtt keringenek a világűrben, egy eddig íel nem fedezett központ körül, amely körül az egész Tejut-rendszer is kering.

A vonzást Newton fedezte fel. Ö állapította meg, hogy az anyagok vonzzák- egymást es ha a vonzás nem létezne, akkor az egész mindenség összeomlana. Amikor a bolygók vonzási egyensúlyba kerültek, megkezdték keringésüket az anyabolygó körül. A csillagászatban nincs “fenn” és “lenn”, csak határtalan tér van. Newton úgy fedezte fel a vonzóerőt, hogy megfigyelte: az alma a fáról a földre esik, nem ellenkező irányban.

A palomári csillagvizsgálóban a 200 incses teleszkóppal ma már több csillagrendszert fedeztek fel, mely mindegyik külön Nap-család és a mi Tej- utunktól különálló központ körül kering. Mindegyikhez körülbelül egy milliárd Nap tartozik és van olyan Nap is, amelyből a fény 1 milliárd évig ér hozzánk. Egy fényév több mint 6 milliárd mérföld. A csillagász mindezeket jobban meg tudná magyarázni ,de azt hiszem, hogy az olvasó ebből is képet alkothat a világegyetemről.

Hogyan keletkezett az élet a Földön?

Mikor a Föld már annyira lehűlt, hogy az élet feltételeinek megfelelt, az első, parányi virusz formájában megszületett az, ami átmenet az élő és nem-élő között. Később az egysejtűek, majd a többsejtűek jöttek létre. A sejt kettéválik, szaporodik és ebből az idők folyamán óriási vizi állatok fejlődtek. A Föld égő belsejéből fejlődő gáz és gőz alakította a Föld formáját. A tengerfenék puha volt és a föld gyomrában fejlődő gáz ezt a puha anyagot felnyomta, amely a felszínen megkeményedett, megkövesedett és ebből lett a szárazföld. Ez számtalanszor megismétlődött, ezért vannak a tengerben is hegyek és völgyek. Ehhez persze sok millió évre volt szükség. Az ilyen változások következtében a viziállatok milliói maradtak viz nélkül. Egyesek az idők folyamán tüdőt fejlesztettek ki. Még most is létezik olyan viziállat, amely tüdővel lélegzik, mint a cethal, a delfin, a fóka, melyek emlős állatok és olyan állat, mint a béka, mely átmenet a vizi és a szárazföldi állat között. Később fejlődtek ki a gerincesek, a négylábúak, az óriási mammutok és még később az értelmesebb majomfajták, melyek családjába az Ember is tartozik.

Mivel az Embernek van a legnagyobb agyveleje, azért volt képes a gondolkodást és szellemi képességeket kifejleszteni. A tudósok azt állítják, hogy az Ember agysejtjeinek még csak a felét állította munkába. Persze, hosszú idő kellett ahhoz, hogy az Ember szellemileg a többi élőlények fölé emelkedjen. A kezdetleges ember csak néhány szóval tudta kifejezni magát, de beszéde fokozatosan kifejlődött és még most is fejlődik. A fejlődéssel uj fogalmak keletkeznek és ez a folyamat tovább tart.

Aki többet akart tudni az Ember származásáról, olvassa el Darwinnak a “Fajok eredete” cinül müvét.

A «Tocmlcqusok VI. viláqortkresszusa megkezdte tanácskozását a franciaországi Evianban. A Szociológusok Nemzetközi Szövetsége és az UNESCO közös rendezésében folyó világkongresszuson több száz szakember vesz részt.

Á Szalcniki Nemzetközi Vásár magyar kiállítását meglátogatta Emmanuel Kothrisz görög kereskedelemügyi miniszter, s elismeréssel nyilatkozott a látottakról.