Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-14 / 28. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 3n%»TiÍ!der the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.l A körzeti szövetségi biró Washingtonban elutasitotta 3 katona perbeadványát, amely- j ben határozatot kérnek az ellen, hogy a hadügyminiszter Vietnamba szállithassa őket. Ügyvédjük, Stanley Faulkner a legfelsőbb biróság 1952 évi határozatára alapította a beadványt ,amely a koreai háború idején alkotmányelle- j nesnek nyilvánította, hogy Truman elnök lefoglalta az acélipart. Ha az elnök, hábo-| rus üzenet nélkül nem foglalhat le egy iparágat, akkor a hivatalosan ki nem mondott vietnami háborúba se küldhet katonákat harcolni. Már Mr. Faulkner érvelése elején a biró félbeszakította beszédét az elutasító határozattal. A bírósági megfigyelők rendkívülinek találták, hogy a biró, saját határozata szerint, a kihallgatás első perceiben elutasítson egy beadványt. A három katona fellebbezi az ügyet. Eljárás Miss.-ben a négerek besorozása ellen A Lawyers Constitutional Committee Oxford, Miss.-ben beadványt intézett Ulysses Z. Nunally néger fiatalé" nevében az állam sorozóbizottsága és a US sorozóhivatal elnöke ellen azon a cimen, hogy a sorozási törvény megkülönböztetést gyakorol a negerek, a szegények és az iskolázatlanokkal szemben és négerek még sohasem voltak a sorozóbizottság tagjai. Mr. Nunally polgárjogi önkéntes, a Miss. Freedom Dem. Party tagja, azt is állítja, hogy őt más al- | kalmas fehérekkel szemben, ! soron kívül hívták be. JULIUS NEGYEDIKÉ FEJFÁJÁRA Oda jutottunk, hogy az amerikai szabadságba re most lezajlott évfordulóján az Egyesült Államok történelmének mindeddig leggyászosabb fejezetéhez jutott el. A szabadság- harc évfordulójára eső napokban amerikai repülők immár a nagyvárosokra szórtak sokezer tonna bombát Észak-Vietnam- ban, hogy olaj raktárait elpusztítsák és hogy evvel az újabb terrorcselekedettel a US teltételek szerinti béketárgyalásokba kényszerítse Észak-Vietnam szabadságszerető népének kormányát. Nem hisszük, hogy az Egyesült Államok eléri ezt a vart eredményt, de azt lát|uk, hogy az egesz világon a fel- háborodottság, a megvetés, a gyűlölet áradata indult meg fogadott hazánk ellen. Az amerikai szabadságharc győzelme, annakidején jelképe volt az egész emberiség felszabadulásának. A külföldi, gyarmati elnyomatás alatt szenvedő és az ellene harcoló népek, az amerikai nép győzelmét elnyomói felett, saját győzelmüknek tekintették. De az Egyesült Államok mai vezetői az ország örökségét, a szabadság eszméjének apáról fiúra szállt szent hagyományát eltékozolták, sárba taposták és gúny tárgyává tették. A felháborodás a bombázás kiterjesztése ellen nemcsak az országon belül nyilvánult meg különböző tüntetések, tiltakozások tormájában, hanem az egész világon is. A legnagyobb tüntetés Kyoto városban volt, abból az alkalomból, hogy Rusk külügyminiszter a kormányfőkkel való tárgyalásra odaérkezett. Szállodája előtt sokezer diák plakátokon követelte: "A háborucsináló Rusk menjen haza" majd kövekkel dobálták az épületet. Párizsban, a Place de la Con- corde-on mérges tüntetők amerikai zászlót égettek el. Londonban, az amerikai követség julius negyedikéi fogadtatásán egy békeharcos pohár köszön tőt ajánlott fel "a vietnami halottakért" és követelte a US hadsereg kivonását Vietnamból, utána tömegfelvonulás menetelt a Hyde Park-ig. Még a nyugat-né- meterszági Bonnban és Frankfurtban, valamint Stockholmban, Oslóban, Rómában is tömegtüntetések voltak s a Vatikán hivatalos lapja is elitélte a bombázás kiterjesztését. Minden jel arra mutat, hogy az Egyesült Államok a legnagyobb elszigeteltségben marad a világ országai között, mert nyugati szövetségesei sem fogják követni az egyre féktelenebb és végzetesebb háború utján. A szabadságharc megcsu- folt zászlaja, amelyet valaha oly büszkén lengetett, kiesik az Egyesült Államok kezéből. Nem méltó többé, hogy a szabadság, az igazság, az elnyomottak ügyének fáklyavivője legyen. Más országokra jut ez az örökség. Azokra az országokra, amelyek a békét és az emberi együttműködést tűzik ki célul. Gyászolhatnak az amerikai szabadság eszméjének méltó leszármazottai, a jóérzésü, békeszerető amerikaiak, mert ezen a julius negyedikén olyan szégyenfolt esett nemzetünk becsületén, amelyet nem lehet egykönnyen letörölni. Az amerikai nép részéről csak a legbátrabb háboruellenes tiltakozás — amellyel a kormányt a bombázás beszüntetésére, a háború gyors felszámolására kényszeríti —, moshatja le ezt a szégyenfoltot. EGYSÉGES TÜNTETÉS A VIETNAM! HÁBORÚ ELLEN AUGUSZTUS 6-ÁN A Japánban ledobott atom-i bombák áldozatainak emléké-’ re, Vietnamban a napalm bombák és más atrocitások I áldozatai iránti együttérzés, | valamint a szolidaritás meg- nyüvánitására a sorozás előtt álló amerikai ifjúság és a már besorozott katonák ü’ánt, akik | I nem akarnak részesei lenni I ennek az erkölcstelen háború- ; nak, óriási tömegtüntetés lesz | New Yorkoai augusztus 6-án, szombaton, Hnoshima évfor- dulóján. Ez a tüntetés az eddigieknél sokkal dramatikusabban jut kifejezésre. A város különböző részeiből és New Jer- seiből is indulnak csoportok, a Times Square-on találkoznak, beszédeket tartanak a Rockefeller Center előtt és| onnan indulva csatlakoznak a! főfelvonuláshoz. A szónokok között lesz a ja- ] pán békemozgalom egyik ve-J zetője, a néger egyenlőségi mozgalom egyik kimagasló személyisége és a háborút ellenző amerikai katonák szószólója is. A Fifth Avenue Vietnam Peace Parade Committee több mint 70 különböző szervezetet képvisel és a béke szervezetek egységesen támogatják a tüntetést. A költségek fedezésére a bizottság anyagi segítséget kér. Felhívjuk olvasóinkat, hogy aki teheti, hozzájárulását a következő cimre küldje: Vietnam Peace Parade Committee 5 Beekman St. Room 922. New York, NY. 10038. SEGÍTSÉGÜKET AJÁNLOTTÁK É.-VIETNAMNAK A BUKARESTI TANÁCSKOZÁS RÉSZVEVŐI Nyilatkozatot írtak alá a biztonság és béke erősítéséről A néger vezetik visszaállítják az egységet Dr. Martin Luther King Jr., a Southern Christian Leadership Conference vezetője és Floyd B. McKissick, a CORE országos elnöke Chicagóban na§ygyülésen igyekeztek visz- szaállitani az egységet a polgárjogi mozgalomban. McKissick kijelentette, hogy ha dr. King bármikor kéri, ő azonnal segítségére megy, mert a teóriái nézeteltérések ellenére “testvérek vagyunk”. Dr. King pedig ugv nyilatkozott, hogy “egységben van az erőnk.” A Soldiers Field gyülekező- helyen majdnem 50 ezer főnyi hallgatóság előtt McKissick kifejtette, hogy a “Black Power” jelszó nem gyűlöletet jelent, hanem jogos politikai és gazdasági hatalmat követel a négereknek és az elnyomott, leigázott népnek uj önbizalmat ad. A mozgalomnak mozgósítani kell a négerek gazdasági erejét, hogy bojkottálhassák a megkülönböztetést gyakorló vállalatokat és pénzügyi intézményeket. Dr. King is ugyanezeket a nézeteket hangoztatta. “Nem szabad, hogy ott költsük el pénzünket, ahol nem tisztelnek bennünket. Minden ipar- vállalatnak ezt kell mondanunk: ‘Ha tisztelitek a pénzünket, akkor tiszteljétek személyünket is’ ”. (Lásd korábbi cikkünket a 2.-ik oldalon.) A U.S. még több katonaságot küld Vietnamba A katonai vezetők Washingtonban azon a véleményen vannak, hogy a kormány újból nagymértékben kiterjeszti a katonaság létszámát Vietnamban. Az év végére Johnson elnök a jelenlegi 280 ezer főnyi A Varsói Szerződés Politi-; kai Tanácskozó Testületé Bukarestben, múlt csütörtökön nyilatkozatot adott ki, amely ben a legmesszebbmenő segítséget ajánlja fel Észak-Viet-: namnak az Egyesült Államok agressziójával szemben. A tagállamok, ha Hanoi kérelmezi, önkéntes hadsereget is küldenek, amellett mindennemű morális, politikai, gaz-; dasági és hadi felszerelési segítséget is megadnak. Felhívták az Egyesült Államok kormányát, hogy feltételek nélkül szüntesse be Észak-Vietnam bombázását. A Szovjetunión kívül Bulgária, Csehszlovákia,! Magyarország, Lengyelország és Románia vezetői írták alá a nyilatkozatot. Albánia nem| I vett részt az ülésen. A nyilatkozat figyelmezte-, • tett, hogy Hívói es Haiphong I környékének bombázása a hálétszámot 375 ezerre és jövő tavaszra 425 ezerre szándékszik emelni. A feltűnés elkerülése végett a kormány nem1 jelentette be ezeket a terve-1 két. borúnak egy újabb, veszedel-. mesebb fejleményét jelenti: j Öt repülővállalat munkásai sztrájkolnak A hét végén az International Association of Machinists szakszervezet sztrájkba lépett az öt legnagyobb repülőtársaság ellen. A sztrájk abból fejlődött ki, hogy a vállalatok nem hajlandók kielégíteni a munkások bérkövetelményeit. 34,500 mechanikus és más repülőtéri munkás vesz részt a sztrájkban az Eastern, a National, a Northwest, a Trans World és az United Airlines ellen. A munkások a jelenlegi legmagasabb $3.52 órabér 53 centtel való felemelését követelik, azaz évi kb. 5 százalékos' bérjavitást. A repülővállala- j tok rekordhasznot könyvelnek el, de a munkásokkal szemben krajcároskodnak, csak 48 cent javítást igéinek. A munkások ezt visszautasították. A bérkövetelésen kívül a szerződésben garantálni akarják a megélhetési árak emelkedésével a bérek automatikus emelését is. A vállalatok ezt is csak bizonyos feltételekhez akarják kötni. A vasúti alkalmazottak szolidaritási sztrájkja Cincinnatiban, a Brotherhood of Railway Clerks a repülőmunkások sztrájkjának támogatására sztrájkba lépett a Northwest Air Lines ellen. C. L. Dennis, a vasúti hivatalnokok szervezetének elnöke mondotta, hogy a hivatalnokok azért léptek sztrájkba, “mert a Northwest a mechanikusok bizonyos munkáit velünk akarja elvégeztetni.” A US- ben és Kanadában 2 ezer vasúti alkalmazottat érint a sztrájk. UTTAR Pradesh-ben India legnépesebb államában több mint 1,100 egyént letartóztattak, mert a dráguló megélhetési költségek miatt általános sztrájkot szerveztek. VOL. XX. No. 28. Thursday, July 14, 1966. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon AL 4-C íf? A biró a katonák ellen döntött “Ezek a fejlemények nemcsak (Folytatás a 2-ik oldalon)
