Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-14 / 28. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 14, 1966. SZÉLJEGYZETEK A különböző egyházakhoz tartozó püspök urak rosszaiásukat fejezték ki olyan törekvésekkel szemben, hogy papjaik szervezetten védjék jogai­kat és orvosolják sérelmeiket. Ez a püspöki rosszalás nem akadályozta meg az episzkopális egyház papjait abban, hogy Palo Alto- ban szervezetet alakítsanak, amely a feljebbvaló­ikkal szembeni viszonyukat hivatott szabályozni és problémáikban segítséget nyújtani. Rév. Kin- solving, az uj szervezet elnöke, igy nyilatkozott: "Egy lelkész bajba kerülhet a Birch társaság­gal, a saját püspökével, problémája lehet alko­holizmussal, vagy erkölcsi kérdésekkel —, egy egész könyvet lehetne Írni a problémákról, ame­lyekkel a papság szembe kerülhet." Amikor a munkások szervezkedni kezdtek, a munkaadók "rosszaiásukat" fejezték ki, de a csö­könyös ellenállás nem téritette le a dolgozókat a szervezkedés útjáról. A püspök urak "rosszalása" sem lehet sokáig akadálya a lelkészek szervezke­désének. • • • Április hónapban az átlag polgár életszükségleti kiadásai megint rekordmagasságot értek el és Los Angelest érte az a kétes értékű kitüntetés-, hogy ®tt az árak 25 százalékkal magasabbra emelked­tek, mint az ország többi részében. A dolgozók egy része — de csupán egy része —, az árak emelkedésével arányban magasabb bérre jogosult. Akik nyugdíjból és Social Security jutta­tásból fedezik kiadásaikat, azoknak a gondjai az élelmiszer készletük fogyásával arányban szapo­rodnak. De ezekkel az idős polgárokkal, a munka- nélküliekkel és a leszegényedett milliókkal nem törődhet komolyan a kormány, amig minden ide jét (és pénzét) a vietnami öldöklés köti le! • • • A magyar és holland légiforgalmi társaságok kö­zött nagyon jó kapcsolat alakult ki és ezért New York és Budapest között az utasok átszállás nélkül tehetik meg az utat. A KLM a "DC-8" tipusu óriás­gépekkel jó szolgálatot tesz a magyar idegenfor­galomnak, amikor Budapest és New York között ezeket a repülőgépeket helyezi szolgálatba. Jack Valenti, aki eddig Johnson elnök bizalma­sa volt, otthagyta az évi 30 ezer dollár fizetésű állását és a hollywoodi Motion Picture Association vezetői állását foglalta el. A fizetése az uj állásban évi 170 ezer dollár, 140 ezerrel több mint eddigi keresete volt. A kor­mány által a MUNKÁSOKNAK javasolt fizetés- emelés (3%) alapján Valentinek csupán évi 900 dollárral több járna. Dehát, amikor béremelésről van szó, más mér- tékkkel mérik a munkást és mással az elnök bizal­masát, ... . Gazdasági kényszerintézkedések terve az NSZK-ban Az Erhard-kormány gazdasági teljhatalmat igényel magának. Ez a lényege annak az alkot- mány-módositó törvénytervezetnek, amelyet hét­főn fogadott el a kormány, s amelyet a minisz­tertanács után Schmücker gazdaságügyi minisz­ter sajtóértekezleten ismertetett. Minehhez az alkotmány módosítására van szükség, mert a törvény messzemenő gazdasági felhatalmazást biztosítana a szövetségi kormány­nak az egyes tartományi kormányok pénzügyi és gazdaságpolitikájának ellenőrzésére. Emiatt a tartományi kormányok részéről nagy ellenállás mutatkozik e felhatalmazással szemben. A szö­vetségi gyűlés (Bundestag) nyári szünetét is megrövidítették három héttel, hogy már szep­tember közepén megkezdhesse a törvénytervezet vitáját. KÉT NÉZET ALAKUL KI A POLGÁRJOG MOZGALMÁBAN A CORE MIIITÁNS ÁLLÁSPONTOT NYILVÁNÍT Ellenzi a vietnami háborút —Pártolja a sorozásnak ellenállókat — Több vezető elitéli a “Black Power” jelszót Az NAACP 57. évi konvenciójához küldött me­morandumban a szervezet országos vezetője Roy Wilkins kijelentette, hogy lehetetlen a további együttműködés a NAACP és olyan szervezetek kö­zött, amelyek a “Black Power” jelszót fogadták el. Megemlítette a múlt hónapi Miss-i felvonuláson felmerült ellentéteket és kifejtette: “A felvonulá­son résztvevő polgárjogi szervezetek, azzal, hogy nem voltak hajlandók erős, egységes küzdelmet kifjeteni a polgárjogi törvény megszavazása ér­dekében, a mozgalom tragédiáját idézték elő. A Meredith elleni támadást a mozgalom egységesíté­sére kellett volna és lehetett volna felhasználni, a polgárjogi törvényjavaslat érdekében.” McKissick, a CORE vezetője, egy sajtókonferen­cián úgy vélekedett, hogy Wilkins “elérkezett ar­ra a pontra, ahol már nem érti meg a tömegeket, meglehet azért, mert elvesztette velük a kapcsola­tot.” Előzőleg, a CORE konvencióján Carmichael, McKissick és Fanny Lou Hamer forradalmi állás­pontot foglaltak el, amikor szembeszálltak az egész amerikai politikai rendszerrel. Kijelentették, hogy itt az ideje, hogy a gettókban a négerek helyi politikai blokkokba tömörüljenek, amelyekkel, a két hagyományos párton kivül befolyásolhatják a választásokat. A The Worker riportere, Art Shields, a CORE kongresszusáról szóló beszámolójában a következő­ket irta: “Mind megegyeztek abban, hogy teljesen joguk­ban áll vezetőszerepre jutni olyan helyeken, mint Sunflower County, Miss., ahol a néger többség nem tud szavazni és ahol kihasználják őket az ül­tetvényesek és a kapitalisták, mint Eastland sze­nátor. Abban is egyetértettek hogy ahpl kisebb­ségben vannak, ott is megfelelő képviselethez van joguk. “A legfőbb vita akörül folyt, hogy milyen ál­láspontot foglaljanak a fehér szövetségesekkel szemben. Voltak, akik a szolidaritást tartották a legfontosabbnak a közös elnyomók ellen, mások a néger nép szervezkedését tartották fontosabbnak. “A legfőbb hangsúly az egységen volt. Ezt bi­zonyította az egyöntetűen megszavazott határozat, amely követeli a US csapatok kivonását Vietnam­ból, és segítséget ajánl fel azoknak a néger fiatal­embereknek, akik nem hajlandók a ‘törvénytelen’ vietnami háborúban harcolni. Az egyöntetű hatá­rozat utasítást ad a CORE vezetőinek, hogy kam­pányban világosítsák föl a népet a vietnami hábo­rú ‘erkölcstelenségéről’. “A tv riporterek azt kérdezték McKissicktől, miért ‘szükséges’ ellenezni a vietnami háborút McKissick igy válaszolt: ‘Nem lehet egyszerre két háborút folytatni. Nem tudunk itthon háborút folytatni a nyomor ellen és ugyanakkor a vietna­miak ellen is.’ Azt is hozzátette: ‘mind a kettőben rosszul cselekszünk’. A háboruellenes határozat is kimondta, hogy ‘ágyú és vaj’ nem fér meg együtt. “James Farmer a konvención ugyanezt meg­erősítette: ‘A kormány nyomorelleni harca egyet­len személy részére sem sziintete meg a nyomort. Olyan ez, mintha tuberkulózist köhögőcukorkával gyógyítanának. A nyomorelleni harcban a ten­gerbe kergettek bennünket. Az okozta ezt a ku­darcot, hogy a kormány 'ahelyett, hogy erre köl­tené, minden pénzét a vietnami háborúra költi.” s . .A korábbi jelentések arról számolnak be, hogy Baltimore Md.-ban a Congress of Racial Equality (CORE) 23. konvenciója határozatban kimondta, hogy a “Black Power” (feketék hatalma) jelszó­nak előtérbe kell kerülnie Amerikában. A konven­ció elvetette a négerek egyenjogúságáért ezideig alkalmazót módszereket. Floyd B. McKissick, a CORE országos vezetője igy indokolta meg a ha­tározatot: “A fekete tömegeket nem emelte fel a nyomor­elleni akció. Mindaddig, amig a fehérek kezében van minden hatalom és pénz, semmi sem történ­het, mert semmink sincsen. Az egyetlen lehetőség az igazán jelentős változások létrehozatalára, hogy a hatalmat mi is kezünkbe vesszük.” . .A vietnami háború ellen hozott határozatban a CORE a US csapatok Vietnamból való kivonását követeli. Azt is mondja, hogy a "sorozási rendszer erős megkülönböztetésben részesíti és aránytala­nul megterheli a kisebbségeket és a szegényeket." A határozat támogatást igér mindazoknak, akik nem hajlandók a vietnami háborúban harcolni. A CORE tervbe vette, hogy felvilágosítani igyekszik a közönséget a vietnami háború erkölcstelenségé­iről. A CORE határozata nem tetszik az NAACP-nek Az NAACP országos-vezetője, Roy Wilkins, el­itélte a mozgalomban újabban előtérbe került “Black Power” jelszót, mint amely fordított faj­gyűlöletet jelent és csak végzetes következményei lehetnek. Korábban dr. Martin Luther King Jr. is ellenvetését fejezte ki az uj jelszó iránt. Az a véleménye, hogy ez a jelszó a “fekete felsőbbren­dűség és a fehérellenesség érzetét kelti és ez nem engedhető meg a mozgalomban”. A két vezető né­zete ellentétbe kerül a SNCC és a CORE polgár­jogi szervezetek vezetőinek álláspontjával és a szervezetek uj, militáns programjával. A két utób­bi szervezet programja politikai hatalmat követel a négereknek ott. ahol többségben vannak és nem tartják magukat, vagy programjukat fehérellenes­nek. Lillian Smith lemondott a CORE vezetőségéből Lillian Smith ismert fehér írónő, aki egész éle­tében a négerek küzdelmeiről irt, a “Strange Fruit” c. nagysikerű könyv szerzője, kilépett a Congres of Racial Equality tanácsadó bizottságá­ból. Sürgönyben értesítette erről a CORE vezető­jét, Floyd B. McKissick-et, és határozatát igy in­dokolta: “Erélyesen tiltakozom a CORE veszedel­mes és helytelen álláspontja ellen, a faji viszony­latban változást létrehozó erőszakra vonatkozóan. Ezért lemondok”. Miss Smith azt a vádat is emel­te, hogy a “CORE-ba beférköztek kalandorok, ni­hilisták, fekete nacionalisták és egyszerű gyűlö­lők, akiknek sikerült a szervezetet hatalmukba ke­ríteni.” Azt is kijelentette, hogy Amerika fehér lakosságának nemtörődömsége, vagy erőszakos el­lenállása nagyban felelős a CORE-ban beállt újabb fejleményekért. Hasonlóképpen felelősséggel vá­dolta a ‘fajgyűlölő szegregációsok’ makacs magatar tását, a Ku Klux Klan kegyetlenségeit és sok fe­hér vallási vezető vak önteltségét. Ezek tették le­hetővé, hogy a gyülölködők átvegyék a vezetést a bőlcsebb és türelmesebb vezetőségtől”, mondotta. A bukaresti tanácskozás részvevői segítségüket ajánlották É.-Vietnamnak (Folytatás az első oldalról) a vietnami nép függetlenségét és szabadságát ve­szélyeztetik, hanem egyre nagyobb mértékben ve­szélyeztetik az egész világ békéjét.” A közös nyi­latkozat követelte az amerikai csapatok kivonását Vietnamból és hogy a US ismerje el a Nemzeti Felszabadító Frontot, mint a dél-vietnami nép egyetlen igazi képviselőjét. Elitélte az amerikaiak barbár cselekedeteit Vietnamban, mint amelyek a Hitler korszak háborús bűnöseinek cselekedetei­re emlékeztetnek és követelte Amerika részéről az 1954-es és 1962-es Genfi Egyezmények betar­tását, úgy Vietnamban, mint Laoszban és Kam­bodzsában. Kiterjesztették a gazdasági együttműködést Bukarestben az államfők a Varsói Szerződés problémáinak megtárgyalása után a Közös Gazda­sági Szerződés kérdéseinek megbeszélésére ültek össze, amelyre mongol kormányküldöttség is érke­zett. A magasszintü megbeszélésekre a mongol kül­döttség vezetője J. Cedenbal volt, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első tit­kára. A részvevő országok fejei tovább-feilesztet- ték és megerősítették a gazdasági együttműködést országa’k között és sok eddig fennálló nehézséget kiküszöböltek. A bukaresti Operaházban díszelőadást rendez­tek a varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Tes­tületé értekezletén részt vevő küldöttségek tisz­teletére. A díszelőadás közönsége melegen üdvö­zölte a külföldi vendégeket és a román vezetőket. Az előadáson a legkiválóbb román művészek lép­tek fel. Uj szélsőjobboldali párt alakult Asztriában, Nemzeti demokrata Párt néven. Az uj párt ve­zetője dr. Norbert Burger, a dél-tiroli terroristák egyik hírhedt vezetője. (MTI) A/YNGR1KAI ^ w —n ni' i 1 ict—»a—««—Tg'i—n»ii i——a——pm—ni Tawa— Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- be egy évre 12 dollár, félévre $6.50. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom