Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-01 / 35. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 1, 1966 Mt TorKmk az ÓhAzAbAN (Magyarországi riport) A forgácsolószakma múltja és jövője Nagy múlttal, hagyományokkal rendelkezik a forgácsolószakma, de egyúttal egyik a legmoder­nebb foglalkozásoknak. A gépek korszakát éljük, s á technika fejlődése a legkülönbözőbb, legvál­tozatosabb formájú alkatrészeket igényli. A for­gácsoló szakmunkás — esztergályos, marós, kö­szörűs — keze alól kerülnek ki az autók, a repü­lőgépek, sőt még a mesterséges holdak legkénye­sebb alkatrészei is. És nemcsak az az uj és mo­dern, amit a forgácsolómunkás előállít, hanem ő maga is korszerű gépekkel dolgozik. Az auto­mata, félautomata, saját motorral meghajtott, sebességváltókkal, kapcsolókarokkal és kerekek­kel működő gépek önműködően szabályozzák a komplikált műveleteket. A szakmunkás “csak” irányit, ám ehhez igen nagy szakmai felkészült­ség kell. Univerzális szakma, ezt szokták mondani a forgácsolásról. Mert aki megtanulta, az a földke­rekség bármely részén, bármilyen tipusu, eredetű, gyártmányú gép mellett helyt tud állni, jól ki tudja ismerni magát. És nem konjunkturális fog­lalkozás, amelyet hol felkap a divat, hol elejt, for­gácsoló szakmunkásra mindig szükség van, ezen a pályán a világ minden részén könnyebb az el­helyezkedés, mint sok egyéb területen, és a ke­reset is meghaladja a legtöbb szakma átlagát. (1) Az alapszakma: az esztergálás. Műszaki leírá­sok, tervrajzok alapján a különböző fémdarabok megmunkálásával (kifaragásával) gyártja az, esztergályos a megfelelő méretű, formájú al­katrészeket. Század-, sőt ezredmilliméternyi pon­tosságra kell dolgoznia, drága anyagok, nemegy­szer'ezer, tízezer forint értékűek vannak rábízva. Különösebb fizikai erőre nincs szükség az esz- tergályozásnál, annál több ügyesség, találékony­ság, logikai érzék, kombinativ készség kell hoz­zá. Azt szokták mondani, hogy az a jó esztergá­lyos, akinek fantáziája van, aki előre látja a for­mát, amit kihoz a nyers darabból. Azoknak a gyors felfogású fiataloknak való ez a szakma, akik az iskolában már megkedvelték a matema­tikát és a fizikát, s akik hajlamot éreznek a haj­szálpontos, precíz munkához. A hároméves képzési idő alatt a tanulók anyag- és gyártásismerettel foglalkoznak, az érctől egé­szen a megmunkálandó öntvényig végig köve­tik a fém átalakulását, tulajdonságait. Elsajátít­ják az esztergálás különböző fogásait, módszereit, a különböző tipusu, nagyságú, méretű gépek ke­zelését, a műszaki tervek, rajzok olvasását. Vannak, akiket az tart távol ettől a szakmától, hogy a teljesítményt szinte percnyi pontossággal mérni lehet, s ennek megfelelően alakul a kere­set. Pedig ez legalább annyi előnyt, mint hát­rányt jelent a bérezésben, mert csak annak kell tartania tőle, aki hanyag, lusta, vagy nem ren­delkezik a megfelelő tudással. Esztergálással va­lóban az érvényesülhet, aki jól képzett és szor­galmas. aki akar és tud dolgozni. Egy-két év után a fiatal esztergályos 1,900-2,000 ftr-os havi kere­setet is elérhet, s ha tovább fejlődik — ebben a szakmában erre állandó és szinte korlátlan lehe­tőség adódik —, 2,000—2,800 forintig eljuthat. A legmagasabb tudással rendelkezők, akik min­dent tudnak, amit a szakmában tudni lehet, ho­rizontál csucspadon s más komplikált, kényes gépeken dolgoznak, 8,000 forintos keresetet is túlhaladhatnak. (2) A marósszakma, mint különálló foglalkozás, csak rövid múlttal rendelkezik, mintegy 15-20 éve vált le az esztergályosszakmából. Forgácsolómun­ka ez is, esztergagépen az anyag forog és a meg­munkáló szerszám rögzített, a marógép a vágó­szerszámot forgatja a befogadott megmunkálan­dó anyagon. Általában egy-egy munkadarab ne­hezebben hozzáférhető belső részeit forgácsolja a marós, esetenként teljesen megmunkálásán nyersanyaggal dolgozik, máskor a már előzetesen esztergált darabon végez finomabb munkát. Sokan tévesen azt hiszik, hogy a marós vala­milyen vegyi anyaggal, savval maratja a munka­darabot, hogy egészségtelen körülmények közt, nehéz fizikai munkát végez. Ez egyáltalán nem igy van. A marósszakma nem igényel különösebb fizikai erőkifejtést, s az egészségre sem ártalmas. Sokféle anyaggal dolgozik a marós, vassal, rézzel, bronzzal, alumíniummal, különböző öntvényekkel, ötvözetekkel, de a savakhoz, maró folyadékok­hoz semmi köze. Hasonló adottságok kellenek a szakmához, mint az esztergáláshoz, a tanulási idő is ugyanúgy három év, s nagyjából azonosaik a munkafeltételek és a kereseti lehetőségek is. A marós is megismerkedik a legmodernebb gé­pekkel (programvezérlésű, lyukkártyával irányí­tott marógépek vannak már több üzemben), s érdekes, változatos, sokoldalú munkáját is álta­lában mindenütt jól megfizetik. Az a marós, aki mestere a szakmájának, a technikusi színvonalat közelíti meg, jól számol, biztosan eligazodik a rajzokon. (3) Mind a marós-, mind az esztergályosszakmában bizonyos területeken lányokat is lehet foglalkoz­tatni. A kisebb esztergapadokon, marógépeken jól megállhatják a helyüket. Kiválóan megfelel lányoknak is teljes egészében a köszörüsszakma, a forgácsolás legfinomabb része. Ez a szakma csupán néhány éve vált önálló mesterséggé, s a közvélemény meglehetősen keveset tud róla. A laikusok többnyire összetévesztik a késköszörü­léssel. Mások azt hiszik, hogy voltaképpen koron­gozás, amivel kerékpársárvédőket és más fém­tárgyakat csiszolnak. Van, aki az öntvénytiszti- tásnál használt légköszörülést is ehhez a szak­mához sorolja. A köszörűs szakmája egészen más. Különböző forgástesteket, tengelyeket, perselyeket, fogaske­rekeket munkál meg az esztergálás után, fényes felületre, Századmilliméternyi pontossággal. Pre­cíz mérőeszközökkel, mikrométerekkel, mérővil­lákkal, dugós idomszerekkel dolgozik, ‘ amikor el­lenőrzi a munkadarabokat. Szorgalom, pontosság, aprólékos figyelem, matematikai számolási érzék kell hozzá, tiszta, fizikailag nem megerőltető munka, az egészségre sem ártalmas, a köszörü­lésnél keletkező fémport olajemulziós hűtőfolya­dék távolítja el. Mielőtt a szakma önállósult, betanitott munká­sok végezték a köszörülést, de csak egy-két gé­pen tudtak dolgozni. A tanult köszörűst ma nyolc- tiz tipusu gépen foglalkoztathatják, sokoldalú, változatos feladatokat oldhat meg, s a munka a többi forgácsolószakmához hasonlóan megkapja az anyagi megbecsülést. Évenként mintegy 5,000 fiatalt vesznek fel a forgácsolószakmákba ipari tanulónak. A sokolda­lú, elméleti és gyakorlati képzés mindent megad ahhoz, hogy az ifjú szakember el tudja látni az üzemekben rá váró feladatokat. Érettségizettek másfél évi képzéssel nyerhetnek szakmunkás­oklevelet. Az elhelyezkedés lehetőségei, mint az újsághir­detések is tanúsítják, biztosak, a nagyarányú képzés sem képes fedezni a forgácsoló szakmun­kaerő iránti keresletet. Nemcsak nagy múlt, sok hagyomány áll a forgácsolószakma mögött, ha­nem nagy jövő, perspektíva bontakozik ki előtte. S. E. Nagyteljesítményű turbina próbaüzemeltetését kezdték meg a Roskikészitő Vállalat szombathelyi gyáregységében. A belga gyártmányú gép egy mű­szakban 65 mázsa nyersanyagot dolgoz fel. Több mint hétezer önkéntes tűzoltó tevékeny­kedik Vas megyében. Az utóbbi hónapokban több villámcsapással tarkított nyári vihar pusztított a inegye falvaiban, és sok tűzesethez kellett kivonul­ni az önkéntes tűzoltóknak. o-a v* Kétszáz légzőszervi betegségben szenvedő bá­nyászt gyógykezelnek az idén is a jósvafői Béke­barlangban kialakított föld alatti szanatóriumban; egy-egy turnus 21 napot tölt a barlangban, meg­felelő orvosi felügyelettel és ellenőrzéssel. A NAGYKANIZSAI ÜVEGGYÁR termékeiből hat országba exportálnak. Felszabadulásunk 20. évfor­dulójának tiszteletére a gyári kiszisták terven felül egymillió 600 ezer forint értékű többlettermelést vállaltak. A képen: G. Nagy István szúró lánggal hegeszti össze a televízió képcső-buráját (MTI Fotó — Perese Lajos felvétele) Komárom megye Végy három nagy szénbányát. Akkorákat, hogy az ország széntermelésének jó harmadát kiadják. Tégy hozzájuk két-három erőmüvet, legyen mind­egyike legalább száz megawatt. Adj mellé egy ce­mentgyárat, egy nagy müszálüzemet, valamennyi timföldet - mondjuk az ország termelésének felét —, spékeld meg az egészet egy pár világhírű me­zőgazdasági nagyüzemmel, kerítsd be kétfelől egy nagy folyóval, tűzz a két sarkába egy-egy nagy múltú régi várost, s építs fel az egész kö­zepében egy vadonatúj harmadikat. Ezek után nézz jól körül Magyarország térképén, hagyott-e a többi megye egy kis maradék helyet, s ha ta­lálsz egy sarkot valahol, gyömöszöld be oda az egészet, nem baj, ha sűrűn lesznek, jó emberek kis helyen is megférnek. Lehet, hogy nem pontosan e recept szerint, de valahogy igy készült Komárom megye, az ország legkisebb és legzsúfoltabb megyéje. 127 ember jut egy négyzetkilométerre, a lakosság fele a me­gye öt városában él. Az iparban dolgozók átlagke­resete 2,100 forint felett van, több, mint sok he­lyütt, de egy-egy keresőre is több eltartott jut, mint másutt — 100:90 az országos átlag, de itt, Komárom megyében 100:104. Azért nemcsak az emberek, a bányák, a gyár­épületek teszik olyan zsúfolt megyévé Komáro­mot. Az élet egész üteme, stílusa olyan. Igazi nagyváros nincs a megyében, mégsem érez itt az ember sehol lassú vidékiességet, kimért tempós- ságot. Csak a főváros közelsége magyarázná ezt? Aligha. A megyét keresztülszelő E5-ös ut szá­guldó autóhada, a Győr irányába rohanó motor­vonatok, a vendéglők tucatjai, a Duna-kanyar, a Tatai-tó idegenforgalma s természetesen a fo­lyóparton a következőig érő ipartelepek, Lábat­lan, Nyergesujfalu, Almásfüzitő, bent a megye szivében Dorog. Tokod egymásutánja. Ennek a megyének saját ritmusa van. Van saját arca is? Még talán nincs. Ehhez sok minden hiányzik. Színház is, kulturális élet is, de leginkább az, hogy a kétféle hagyomány — amit Tatabánya jelez és amit Esztergom — eggyé ötvöződjön. Azért ez is útban van már. Ahogy Esztergomban a tra­dicionális kézműves hozzáértés és ügyesség a mo­dern nagyipar legigényesebb ágainak, a műszer­iparnak és szerszámgépgyártásnak fejlesztésére szolgál, úgy válik Tatabánya uj házcsoportjaival, az ország legelegánsabb könyvtárával, szép széles utcájával nagyon jó, modern ízléssel épült ifjú várossá. j r*★*★★*★★★***★★★+**★★*★★*★*★★***+*****★*» is — Eddig 25 millió forinttal teljesítették túl export tervüket a kongresszusi versenyben a sal­gótarjáni ipari üzemek. A város üzemi dolgozói az év első hét hónapjában 21 millió forinttal csök­kentették az önköltséget is. l* _ Garázdálkodó veszett vadmaeskát lőttek le Máriabesnyőn. A gödöllői hatóságok óvintéz­kedéseket léptettek életbe. ESZTERGÁLYOS, MARÓS, KÖSZÖRŰS

Next

/
Oldalképek
Tartalom