Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-01 / 35. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 1, 1966 Mt TorKmk az ÓhAzAbAN (Magyarországi riport) A forgácsolószakma múltja és jövője Nagy múlttal, hagyományokkal rendelkezik a forgácsolószakma, de egyúttal egyik a legmodernebb foglalkozásoknak. A gépek korszakát éljük, s á technika fejlődése a legkülönbözőbb, legváltozatosabb formájú alkatrészeket igényli. A forgácsoló szakmunkás — esztergályos, marós, köszörűs — keze alól kerülnek ki az autók, a repülőgépek, sőt még a mesterséges holdak legkényesebb alkatrészei is. És nemcsak az az uj és modern, amit a forgácsolómunkás előállít, hanem ő maga is korszerű gépekkel dolgozik. Az automata, félautomata, saját motorral meghajtott, sebességváltókkal, kapcsolókarokkal és kerekekkel működő gépek önműködően szabályozzák a komplikált műveleteket. A szakmunkás “csak” irányit, ám ehhez igen nagy szakmai felkészültség kell. Univerzális szakma, ezt szokták mondani a forgácsolásról. Mert aki megtanulta, az a földkerekség bármely részén, bármilyen tipusu, eredetű, gyártmányú gép mellett helyt tud állni, jól ki tudja ismerni magát. És nem konjunkturális foglalkozás, amelyet hol felkap a divat, hol elejt, forgácsoló szakmunkásra mindig szükség van, ezen a pályán a világ minden részén könnyebb az elhelyezkedés, mint sok egyéb területen, és a kereset is meghaladja a legtöbb szakma átlagát. (1) Az alapszakma: az esztergálás. Műszaki leírások, tervrajzok alapján a különböző fémdarabok megmunkálásával (kifaragásával) gyártja az, esztergályos a megfelelő méretű, formájú alkatrészeket. Század-, sőt ezredmilliméternyi pontosságra kell dolgoznia, drága anyagok, nemegyszer'ezer, tízezer forint értékűek vannak rábízva. Különösebb fizikai erőre nincs szükség az esz- tergályozásnál, annál több ügyesség, találékonyság, logikai érzék, kombinativ készség kell hozzá. Azt szokták mondani, hogy az a jó esztergályos, akinek fantáziája van, aki előre látja a formát, amit kihoz a nyers darabból. Azoknak a gyors felfogású fiataloknak való ez a szakma, akik az iskolában már megkedvelték a matematikát és a fizikát, s akik hajlamot éreznek a hajszálpontos, precíz munkához. A hároméves képzési idő alatt a tanulók anyag- és gyártásismerettel foglalkoznak, az érctől egészen a megmunkálandó öntvényig végig követik a fém átalakulását, tulajdonságait. Elsajátítják az esztergálás különböző fogásait, módszereit, a különböző tipusu, nagyságú, méretű gépek kezelését, a műszaki tervek, rajzok olvasását. Vannak, akiket az tart távol ettől a szakmától, hogy a teljesítményt szinte percnyi pontossággal mérni lehet, s ennek megfelelően alakul a kereset. Pedig ez legalább annyi előnyt, mint hátrányt jelent a bérezésben, mert csak annak kell tartania tőle, aki hanyag, lusta, vagy nem rendelkezik a megfelelő tudással. Esztergálással valóban az érvényesülhet, aki jól képzett és szorgalmas. aki akar és tud dolgozni. Egy-két év után a fiatal esztergályos 1,900-2,000 ftr-os havi keresetet is elérhet, s ha tovább fejlődik — ebben a szakmában erre állandó és szinte korlátlan lehetőség adódik —, 2,000—2,800 forintig eljuthat. A legmagasabb tudással rendelkezők, akik mindent tudnak, amit a szakmában tudni lehet, horizontál csucspadon s más komplikált, kényes gépeken dolgoznak, 8,000 forintos keresetet is túlhaladhatnak. (2) A marósszakma, mint különálló foglalkozás, csak rövid múlttal rendelkezik, mintegy 15-20 éve vált le az esztergályosszakmából. Forgácsolómunka ez is, esztergagépen az anyag forog és a megmunkáló szerszám rögzített, a marógép a vágószerszámot forgatja a befogadott megmunkálandó anyagon. Általában egy-egy munkadarab nehezebben hozzáférhető belső részeit forgácsolja a marós, esetenként teljesen megmunkálásán nyersanyaggal dolgozik, máskor a már előzetesen esztergált darabon végez finomabb munkát. Sokan tévesen azt hiszik, hogy a marós valamilyen vegyi anyaggal, savval maratja a munkadarabot, hogy egészségtelen körülmények közt, nehéz fizikai munkát végez. Ez egyáltalán nem igy van. A marósszakma nem igényel különösebb fizikai erőkifejtést, s az egészségre sem ártalmas. Sokféle anyaggal dolgozik a marós, vassal, rézzel, bronzzal, alumíniummal, különböző öntvényekkel, ötvözetekkel, de a savakhoz, maró folyadékokhoz semmi köze. Hasonló adottságok kellenek a szakmához, mint az esztergáláshoz, a tanulási idő is ugyanúgy három év, s nagyjából azonosaik a munkafeltételek és a kereseti lehetőségek is. A marós is megismerkedik a legmodernebb gépekkel (programvezérlésű, lyukkártyával irányított marógépek vannak már több üzemben), s érdekes, változatos, sokoldalú munkáját is általában mindenütt jól megfizetik. Az a marós, aki mestere a szakmájának, a technikusi színvonalat közelíti meg, jól számol, biztosan eligazodik a rajzokon. (3) Mind a marós-, mind az esztergályosszakmában bizonyos területeken lányokat is lehet foglalkoztatni. A kisebb esztergapadokon, marógépeken jól megállhatják a helyüket. Kiválóan megfelel lányoknak is teljes egészében a köszörüsszakma, a forgácsolás legfinomabb része. Ez a szakma csupán néhány éve vált önálló mesterséggé, s a közvélemény meglehetősen keveset tud róla. A laikusok többnyire összetévesztik a késköszörüléssel. Mások azt hiszik, hogy voltaképpen korongozás, amivel kerékpársárvédőket és más fémtárgyakat csiszolnak. Van, aki az öntvénytiszti- tásnál használt légköszörülést is ehhez a szakmához sorolja. A köszörűs szakmája egészen más. Különböző forgástesteket, tengelyeket, perselyeket, fogaskerekeket munkál meg az esztergálás után, fényes felületre, Századmilliméternyi pontossággal. Precíz mérőeszközökkel, mikrométerekkel, mérővillákkal, dugós idomszerekkel dolgozik, ‘ amikor ellenőrzi a munkadarabokat. Szorgalom, pontosság, aprólékos figyelem, matematikai számolási érzék kell hozzá, tiszta, fizikailag nem megerőltető munka, az egészségre sem ártalmas, a köszörülésnél keletkező fémport olajemulziós hűtőfolyadék távolítja el. Mielőtt a szakma önállósult, betanitott munkások végezték a köszörülést, de csak egy-két gépen tudtak dolgozni. A tanult köszörűst ma nyolc- tiz tipusu gépen foglalkoztathatják, sokoldalú, változatos feladatokat oldhat meg, s a munka a többi forgácsolószakmához hasonlóan megkapja az anyagi megbecsülést. Évenként mintegy 5,000 fiatalt vesznek fel a forgácsolószakmákba ipari tanulónak. A sokoldalú, elméleti és gyakorlati képzés mindent megad ahhoz, hogy az ifjú szakember el tudja látni az üzemekben rá váró feladatokat. Érettségizettek másfél évi képzéssel nyerhetnek szakmunkásoklevelet. Az elhelyezkedés lehetőségei, mint az újsághirdetések is tanúsítják, biztosak, a nagyarányú képzés sem képes fedezni a forgácsoló szakmunkaerő iránti keresletet. Nemcsak nagy múlt, sok hagyomány áll a forgácsolószakma mögött, hanem nagy jövő, perspektíva bontakozik ki előtte. S. E. Nagyteljesítményű turbina próbaüzemeltetését kezdték meg a Roskikészitő Vállalat szombathelyi gyáregységében. A belga gyártmányú gép egy műszakban 65 mázsa nyersanyagot dolgoz fel. Több mint hétezer önkéntes tűzoltó tevékenykedik Vas megyében. Az utóbbi hónapokban több villámcsapással tarkított nyári vihar pusztított a inegye falvaiban, és sok tűzesethez kellett kivonulni az önkéntes tűzoltóknak. o-a v* Kétszáz légzőszervi betegségben szenvedő bányászt gyógykezelnek az idén is a jósvafői Békebarlangban kialakított föld alatti szanatóriumban; egy-egy turnus 21 napot tölt a barlangban, megfelelő orvosi felügyelettel és ellenőrzéssel. A NAGYKANIZSAI ÜVEGGYÁR termékeiből hat országba exportálnak. Felszabadulásunk 20. évfordulójának tiszteletére a gyári kiszisták terven felül egymillió 600 ezer forint értékű többlettermelést vállaltak. A képen: G. Nagy István szúró lánggal hegeszti össze a televízió képcső-buráját (MTI Fotó — Perese Lajos felvétele) Komárom megye Végy három nagy szénbányát. Akkorákat, hogy az ország széntermelésének jó harmadát kiadják. Tégy hozzájuk két-három erőmüvet, legyen mindegyike legalább száz megawatt. Adj mellé egy cementgyárat, egy nagy müszálüzemet, valamennyi timföldet - mondjuk az ország termelésének felét —, spékeld meg az egészet egy pár világhírű mezőgazdasági nagyüzemmel, kerítsd be kétfelől egy nagy folyóval, tűzz a két sarkába egy-egy nagy múltú régi várost, s építs fel az egész közepében egy vadonatúj harmadikat. Ezek után nézz jól körül Magyarország térképén, hagyott-e a többi megye egy kis maradék helyet, s ha találsz egy sarkot valahol, gyömöszöld be oda az egészet, nem baj, ha sűrűn lesznek, jó emberek kis helyen is megférnek. Lehet, hogy nem pontosan e recept szerint, de valahogy igy készült Komárom megye, az ország legkisebb és legzsúfoltabb megyéje. 127 ember jut egy négyzetkilométerre, a lakosság fele a megye öt városában él. Az iparban dolgozók átlagkeresete 2,100 forint felett van, több, mint sok helyütt, de egy-egy keresőre is több eltartott jut, mint másutt — 100:90 az országos átlag, de itt, Komárom megyében 100:104. Azért nemcsak az emberek, a bányák, a gyárépületek teszik olyan zsúfolt megyévé Komáromot. Az élet egész üteme, stílusa olyan. Igazi nagyváros nincs a megyében, mégsem érez itt az ember sehol lassú vidékiességet, kimért tempós- ságot. Csak a főváros közelsége magyarázná ezt? Aligha. A megyét keresztülszelő E5-ös ut száguldó autóhada, a Győr irányába rohanó motorvonatok, a vendéglők tucatjai, a Duna-kanyar, a Tatai-tó idegenforgalma s természetesen a folyóparton a következőig érő ipartelepek, Lábatlan, Nyergesujfalu, Almásfüzitő, bent a megye szivében Dorog. Tokod egymásutánja. Ennek a megyének saját ritmusa van. Van saját arca is? Még talán nincs. Ehhez sok minden hiányzik. Színház is, kulturális élet is, de leginkább az, hogy a kétféle hagyomány — amit Tatabánya jelez és amit Esztergom — eggyé ötvöződjön. Azért ez is útban van már. Ahogy Esztergomban a tradicionális kézműves hozzáértés és ügyesség a modern nagyipar legigényesebb ágainak, a műszeriparnak és szerszámgépgyártásnak fejlesztésére szolgál, úgy válik Tatabánya uj házcsoportjaival, az ország legelegánsabb könyvtárával, szép széles utcájával nagyon jó, modern ízléssel épült ifjú várossá. j r*★*★★*★★★***★★★+**★★*★★*★*★★***+*****★*» is — Eddig 25 millió forinttal teljesítették túl export tervüket a kongresszusi versenyben a salgótarjáni ipari üzemek. A város üzemi dolgozói az év első hét hónapjában 21 millió forinttal csökkentették az önköltséget is. l* _ Garázdálkodó veszett vadmaeskát lőttek le Máriabesnyőn. A gödöllői hatóságok óvintézkedéseket léptettek életbe. ESZTERGÁLYOS, MARÓS, KÖSZÖRŰS
