Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-01 / 35. szám
Thursday, September 1, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 (IJ SZELEK A VILÁG POLITIKAI ÉLETÉBEN: UJ FORDULAT A MEGÉRTÉSBEN Uj fejlemény van mostanában kialakulóban a haladó szellemű politika világában, amely beláthatatlan és előnyös következményekkel Ígérkezik a haladó politikai mozgalom fejlődésére. Ez a fejlemény a marxista és a vallásos világ egymáshoz való viszonyában jelenik meg, és evvel a tárggyal foglalkozik több vallási, valamint haladó szellemű havi folyóirat. Sokszor jrgész számok evvel a kérdéssel behatóan foglalkoznak, több amerikai és külföldi iró hozzájárulásával. Röviden összefogva ennek a fejleménynek alapját az a megismerés alkotja, hogy hosszú időn át ez a két világ mint ádáz ellenség tekintett egymásra, akik között semmiféle kapcsolatnak nem lehet alapja. Korunk különleges és égető, aggasztó és megoldásra váró problémái, ezek között a termonukleáris háború végpusztulással fenyegető veszélye arra késztette úgy a marxista mint a vallásos világ számos gondolkodó elméjét, hogy újból szemügyre vegyék saját nézeteiket és egymásról való felfogásaikat. Mennyire alkalmasak szemléleteik, ill. hitvallásaik a jelen nagy problémáinak — a milliók százainak nyomora és éhínsége, iskolázatlansága, rossz egészségi helyzete és főként a pusztulással fenyegető háború veszélyének elkerülése —, megoldására, másrészt, hogy mennyire ellentmondó ilyen vonatkozásban ellentársaik felfogása, hitvallása. Az ilyen vizsgálatok az utolsó idők során arra a megismerésre vittek sokakat mindkét táborban, hogy a múltban félreértések és előítéletek megakadályozták annak a felismerését, hogy mindkét oldalon vannak álláspontok, amelyek egyeznek és az ezeken alapuló egyetértés nagyban hozzájárulhat ezeknek a nagy problémáknak sikeres megoldásához. Hisz a lét fenntartása mindkét oldalnak egyaránt érdeke, és a népek millióinak sorsa megjavítása mindkét oldalnak egyaránt vallott feladata. Hisz Krisztus éhes és sanyargatott rabszolgák között hirdette “felforgató” tanait, az “egyház” csak sokkal később jött létre, és akkor már mint a fennálló rendszer támasza. Csak félreértés és írásainak helytelen értelmezése hozhatta létre azt a felfogást, hogy Marx és hívei a vallásnak voltak ellenségei, és nem csupán az egyháznak és a főpapságnak, mely nem szolgálta többé a szegény nép érdekeit, hanem feláldozta azokat az uralkodó osztályok érdekeinek. Marx tisztán látta, hogy a szegény és megsanyargatott nép részére a vallás szükséges vigasz és fájdalomcsillapító, mint a szenvedő beteg részére az ópium, nem pedig helyettesitője a gyógyulásnak, vagyis sorsuk megjavításának. Marx el vetette a természetfölötti és földöntúli hiteket és szertartásokat, mert azok hamis orvoslást kínálnak a szenvedő nép panaszaira a túlvilágon, nem pedig segítséget itt a földön, a jelen életükben, saját maguknak és családjuknak. Marxisták továbbra is elvetik a természetfölötti és földöntúli erőkben való hiteket és a vallásosság szükségességét. De ez nem kell hogy elválassza a két tábort, mert sokkal fontosabb mindaz, ami a két tábort összekovácsolja. Marx többizben említi a vallásosság és lázado- zás közti összefüggést, mert a tömegek vallásossága nem a tulvilági jólétet látja végcéljának, hanem a jólét megvalósítását itt a földön. Nincs erre jobb bizonyság, mint az amerikai szabadság egyik vezérének, Thomas Jefferson-nak jelszava: “A zsarnokok iránti ellenállás engedelmesség Isten akaratának”. Nem volt Amerikában mélységesen vallásosabb ember, mint John Brown, aki fegyvert fogott a déli zsarnokság ellen. A világ történelme számos parasztlázadást jegyez fel, mely papok részvételével folyt le a kereszt jegyében, Dózsa György lázadása is ezek közé tartozik. Csak az uralkodó osztályok és hűséges szolgálóik: a főpapság hirdették a megalázkodást, hogy nyomoruJAMAICA '" " 6 38 1 REFRIGERATION & TV. 168-04 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. (8th Ave Subway 168th St. állomás, ' Színes televíziók Jégszekrények — Mosógépek — Gáz- és villanykályhák — HI-FI — Stereo — Rádiók — j| Porszívó készülékek — Legolcsóbban! íj Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia KEDVEZ fi FIZETÉSI FELTÉTELEK'. ságuk Isten akarata, és hogy az ellen lázadozni istenkáromlás. XXIII. János pápa Ennek az uj megértésnek nagy segítséget nyújtott XXIII. János pápának 1963 ápr. 10-én kiadott emlékezetes enciklikája: BÉKÉT A VILÁGNAK. A kimagasló jellege ennek a pápai enciklikának, hogy állást foglal a békés egymás mellett élés gondolata mellett és igy megnyitja az utat a különböző világnézetek között folytatandó megbeszéléseknek. Csak ilyen módon képzelhető el a világ békét óhajtó embereinek összefogása az emberiséget fenyegető termonukleáris végveszély megakadályozására. Figyelemre méltó, hogy ennek a kölcsönös megbeszélés iránti megmozdulásnak a kezdeményezői nemcsak marxista táborban jelentkeznek, hanem a keresztény, sőt magában a katolikus egyház kebelén belül. Például, itt Amerikában, a St. Xavier College, Chicago, 111. által támogatott folyóirat: “Continuum”, a newyorki “Catholic Worker” és a “Pittsburgh Catholic” és mások üd- vözlik az ilyen párbeszédek megindítását keresztények és marxisták között. A nyugatnémet Paulus Gessellschaft, tehát egy katolikus rend, ez év április 28-án vitaülést rendezett München környékén marxisták és keresztény gondolkodók részvételével, amelyen két neves magyar gondolkodó is részt vett. Hosszú a névsora azoknak az amerikai egyház- fiáknak, akik a múltban mint a jelenben nem látnak ellentmondást vallásosságuk és a békéért való és az elnyomott tömegek érdekei melletti bátor kiállásuk között. Ilyen közeledések megismétlődnek a keresztény világ számos más országában is, mint például Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és több dél-amerikai országban is. Kik a szövetségesek? A haladó szellemű politikai és munkásmozgalomban mindig is nyilvánvaló volt, hogy a panaszok és a dolgozó emberiség nagy része gazdasági és politikai elnyomásának orvoslása csak a fennálló rendszer alapvető megváltoztatása utján érhető el. Éppenugy nyilvánvaló, hogy ilyen alapvető változást nem lehet elnyerni a széles tömegek egyetértése és támogatása nélkül. Már pedig ezek a széles tömegek ma még mindig a vallásosság útjait követik és miután a vallásosság gyakorlata az egyházak birtokában van, a tömegek a főpapság befolyásának vannak alávetve. Nyilvánvaló tehát, hogy ezeket a tömegeket meg kell nyerni arra a felfogásra, hogy vallásosságuk nem áll ellentétben a panaszaik orvoslása és nyomoruk enyhítése iránti harcos küzdelemmel, még ha papjaik ezt ellenzik is. Lehet ezt elérni, ha egy kalap alá vonjuk a vallásos embereket és egyházaikat és egészében elvetjük őket, mint ellenséget? Nem. Nem fogjuk ezt elérni tudni' mindaddig, amig be nem látjuk, hogy a múltban helytelen volt vallásos testvéreinket elvetni magunktól. Céljainkat, amik az ő céljaik is, csak úgy tudjuk érvényre juttatni, ha sikerül egységes táborba tömöríteni mindazokat, akik a szegény dolgozó nép sorsán őszintén akarnak javítani, tekintet nélkül arra, hogy sokunk részére a vallásosság többé nem szükséges, holott mások részére a vallásosság a szenvedés és panasz jajszava, akik részére a vallás olyan csillapitószer, mint az ópium. A mi feladatunk, a haladó mozgalomban, meggyőzni vallásos testvéreinket, hogy mi megértjük őket, hogy panaszaink egyek, hogy céljaink ugyanazok, még pedig egy igazságosabb és földi javakban kielégítőbb társadalom létrehozatala, hogy egyaránt érdekünk az emberiséget megóvni a termonukleáris háború végpusztulással fenyegető veszélyétől, egyaránt célunk hogy gyermekeink részére egy jobb, derűsebb és egészségesebb világot teremtsünk. Meg kell győzni őket, hogy őszinték vagyunk, amikor azt mondjuk, hogy ezen célok eléréséhez egy utón haladunk, hogy ezeket a célokat csak együtt és egységes, harcos küzdelem árán lehet elérni, amiben nem kell, hogy megkülönböztető szerepet játsszon az, hogy ebben az egységes táborban egyesek különböző vallási és elvi felfogást követnek. Az előttünk álló feladat nem a vallás, nem az Isten létezésének v. nem léetzésének kérdése, hanem kizárólag az emberiesség, humanizmus és felebaráti szeretet és áldozatkészség kérdése. És végeredményben Krisztus se hirdetett ennél különbet és többet. Szemlélő' ELLENTMONDÁS, EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! : APRÓSÁGOK ► r < ► Kovács Erzsi rovata < A televízió egyik hirbemondója — miután nem volt egyéb dolga és gondja, utána nézett és megállapította, hogy a hires november 9-iki sötétség (blackout) után pontosan kilenc hónapra, a születések száma New Yorkban feltűnően emelkedett. A New York Times három napon keresztül foglalkozott ezzel az érdemes, feltűnő, de kissé kényes problémával. A Times kiküldött tudósítója megállapította, hogy a Bronx Municipal kórházban, ahol minden évben az átlag ezen a kérdéses héten 7 volt, most 16 lett. Vagyis nemcsak 7, de 16 gyermek született. A Brookdale kórházban 10 helyett 16, a Coney Island kórházban 4 helyett most 7 és néhány több kórházban, mint a N. Y. Hospital, a Bellevue, a Kings County University, a Brooklyn Jewish Memorial és a Harlem kórházban az átlagosnál sokkal nagyobb számban, születtek kis babák. A következő héten a születések száma ismét a rendes átlagra esett. Ez az érdekes és különleges dolog persze felhívta a statisztikai hivatalok figyelmét, amelyek megállapították, hogy minden országos vagy világ- katasztrófa után 9 hónappal a születések száma következetesen emelkedik. Például a Pearl Har- bor-i támadás után 9 hónappal—amikor kevesebb születésre számítottak —, egyszerre csak annyi gyerek született, hogy a newyorki egészségügyi hivatal kifogyott a születési bizonyítványokból. Ugyanez történt a koreai háború kitörése után is. Viszont Kennedy elnök halála után 9 hónappal a születések száma erősen megcsappant. Nem vagyok se lélekbúvár, se statisztikus, de azt meg tudom érteni, hogy elszomorodtak az emberek a fiatal, közszeretetben álló Kennedy hirtelen meggyilkolása miatt. De miért örültek úgy a koreai háborúnak? Az egyik nagynevű orvos szerint a nagy katasztrófák alkalmával egymáshoz menekülnek az emberek. Úgy látszik a sötétségben sokan féltek egyedül aludni. Nagyon sokan a romantikus gyertyavilágitásnak tulajdonítják az egészet. Az általános vélemény — sok sok vita után —■ az lett, hogy nem volt villany, nem volt világosság, nem volt mozi, színház, nem volt televízió; nem volt mit csinálni. Vannak azonban olyan problémák a világon, amelyeknek megoldásához nagy segítség lehet ez a blackout. Ha itt Amerikában nem is, de a világon igen sok helyen nagy probléma a lakosság óriási szaporodása. Indiában éhezik a fél ország, de a születések száma állandóan növekszik. Kétségbeesve tekintenek a jövőbe. Mi lesz, ha még egy-két évtizedig igy szaporodnak? Nemcsak éhezni fognak, de el sem férnek majd az országban. Persze India nem az egyedüli a világon ebben a kérdésben. Na, most aztán mi a teendő? Azt hiszem, hogy ha a villanyvilágítás ilyen óriási befolyással van az ország szaporodására, akkor ne küldjön Amerika élelmiszert, pénzt Indiába, hanem a pénzből állítson fel néhány villanyerőmüvet és küldjön Indiának pár millió televíziót. Ez talán majd megoldja a problémájukat. Magyarországról olyan híreket hallottam, hogy nem elég nagy a népszaporodás. Ott egyszerűbben és olcsóbban meg lehetne oldani ezt a kérdést. Oltsák el bizonyos időre egyes helyeken a villanyt. Próbálják meg. Nálunk nem történt semmi különös. Világosság volt. ATHÉN. — Achilles Franghistas az egyik görög hajóvállalat igazgatója, 35 teherszállító hajót rendelt a szovjet ipartól. Franghistas a múltban már 105 millió dollárért vásárolt hajókat a Szovjetuniótól. I Jj g Amerikai Magyar Szó | 130 East lóth Street I New York, N. Y. 10003 | Tisztelt Kiadóhivatal! I Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelv*® | küldök megújításra $....................-t. ® Név:.............................................................................B I H I Cim: ............................................................................ | Város:............................................Állam:...............jj J Zip Code ............... * — — — — — - — — — — — — — — —
