Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-01 / 35. szám

6

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Thursday, September 1, 1966

Rácz László:

A magyar tudomány sikere

A mexikói Földrajzi Társaság rendezésében augusztus elején ült össze a latin-amerikai földrajztudósok kongresszusa. Ez alkalomból találkozót adtak egymásnak nemcsak tizennyolc amerikai ország szakemberei, hanem a világ többi részéből is népes delegációk, hogy megtárgyalják e földrész tudományos kutatásainak eddigi eredményeit és célkitűzéseit. A részvevők között ott voltak a szocialista államok kiküldöttei is. Magyarország képviseletében a Kossuth-dijas dr. Radó Sándor — az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal vezetője és a Magyar Tudományos Akadémia földrajzi bizottságának elnöke volt jelen.

Mi sem bizonyltja jobban a magyar földrajzi tudomány munkájának jelentőségét és sikerét, mint az a tény, hogy a kongresszus megválasztotta dr. Radót a térképészeti szakbizottság elnökének. Előadását a kongresszuson az aktuális szakkérdésekről, a delegátusok látható elismeréssel nyugtatták.

E sorok Íróját évtizedes fegyverbarátság kapcsolja össze dr. Radóval és már ezért is nem volt nehéz rábírnom őt arra, hogy — ha csak összesü- ritve is — nyilatkozzék lapunk olvasóinak arról a nemzetközi méretekben elismert munkáról, melyet a magyar földrajzi kutatás fejt ki.

Dr. Radó elsőnek is rámutatott arra, hogy a vezetése alatt álló hivatal munkája nemzeti méretekben is hatalmasan fejlődött a felszabadulás óta. A földreform és a termelőszövetkezetek kialakulásával kapcsolatban a földmérési részleg egészen uj feladatokkal kellett, hogy megbirkózzon. A földbirtokállományról egészen uj katasztert: nyilvántartást kellett összeállítani. A térképészeti osztály viszont az iskolák és más intézmények számára uj térképeket szerkesztett.

De még kiemelkedőbb az a munka, amit a magyar földrajzi tudomány nemzetközi méretekben fejtett ki és néhány elismerést hozott szülőhazánknak világméretekben. Mint dr. Radó kongresszusi előadásában is kihangsúlyozta, már évtizedek óta meg volt a törekvés szakkörökben, hogy egy egységes világpolitikai térképet összeállítsanak, hogy az eddigi különböző méretű, jelzésű térképeket közös nevezőre hozzák és hogy 1:2.5 millió mérték- egységben, a méterrendszer alapján, uj világtérképet szerkesszenek meg. Ezt az indítványt az Egyesült Nemzetek szakbizottsága tiz évvel ezelőtt, mint nehezen megvalósithatót, elvetette. De pár évvel ezelőtt, a magyar tudós javaslatára, a hét szocialista állam földrajzi szaktudósai magukra vállalták e terv megvalósítását. Semmi sem bizonyítja jobban a szocialista világ tudományos felkészültségét, mint a tény, hogy ez a célkitűzés máris a megvalósulás stádiumába jutott. Az egyes szocialista országok szaktudósai, a budapesti hivatal vezetése mellett, vállalták a harmonikus egybedol- gozást és fokozatosan végre is hajtják a világ egységes méretű térképének összeállítását. Most a

VWtA/UWWUWVWWWWWWWWWWWVtAAAA

Ä magas gyógyszerárak főként az időseket érintik

A rendkívül magas gyógyszerárak ellen az egész országban elterjedt a tiltakozás. A különböző szervezetek és hirlapcikkek már sokat foglalkoztak evvel a kérdéssel és a múlt hónapban Russell B. Long, La.-i dem. szenátor bejelentette, hogy szándékszik kivizsgálni a gyógyszerekkel való árdrágítást.

Az emelkedő tiltakozás nyomán néhány nagy gyógyszervállalat bejelentette, hogy árengedményt ad a kórházaknak a Medicare és Medicaid betegeknek kiutalt gyógyszerek után, melynek révén a szövetségi kormány és az állami kormányok bizonyos megtakarításban részesülnének. A U.S. Health Department egyik szószólója olyan véleménynek adott kifejezést, hogy a gyógyszergyárak, “meggyőződésem szerint a magas árak ellen a közvéleményben megnyilvánult aggodalomra reagálnak, különösen hogy most a közadókat is erre fordítják. ”

A La Roche gyógyszervállalat 25 százalékos árengedményt ajánlott fel, avval a feltétellel, hogy a kórházak necsak az előirt gyógyszert nevezzék, meg, hanem a paciens nevét is közöljék. Ez összeütközésbe kerülne a társadalombiztosítási törvénynyel, amely kimondja, hogy a Medicare beteg adatait és nevét nem szabad nyilvánosságra hozni.

Sokkal nagyobb megtakarítást jelentene az államnak, ha a gyógyszereket vegyi nevük, ill. fajtájuk szerint vásárolnák be és nem patent nevük szerint. Az egyes gyárak, a saját megnevezésük alatt kibocsátott ugyanazon gyógyszerekért ötször, hatszor, sőt néha tízszer annyit számítanak.

mexikói kongresszus alkalmából már bemutatták Latin-Amerika uj méretű, egységes alapelveken megszerkesztett hatalmas térképét. Ebben a munkában Magyarország vezetésével a Német Demokratikus Köztársaság földrajztudósai dolgoztak egybe. A kongresszusi delegátusok egyöntetűen elismeréssel adóztak ennek a munkának.

De nemcsak erkölcsi sikerről beszélhetünk a magyar földrajztudós munkáját illetőleg. Mint megtudtam, a nemzetközi megbecsülés megnyilatkozott abban is, hogy dr. Radó tudományos képesUgy hiszem az amerikai sajtó Castro elnök július 26-i beszédének főleg külpolitikai részére koncentrált. A kubai hírlapok a belföldi gazdasági fejlődést hangsúlyozták ki fejcimekben:

v* A mezőgazdasági termelés 1970-ben kétszerese lesz az 1959-esnek;

v* 1970-től 1980-ig 100 ezer lakást építenek;

20 ezer mezőgazdasági szakértő vizsgázik

1970-ben.

Fidel megjegyezte, hogy Freeman, amerikai földművelésügyi miniszter jóslása szerint 1970 az éhínség éve lesz a kevéssé fejlett országokban. De nem Kubában, mondotta Fidel! Akkor a világ majd megláthatja a szocializmus előnyeit Latin-Amerikában.

Megduplázható a mezőgazdasági hozam? Az olvasók talán nem tudják, hogy Kuba ennek egy részét már meg is valósította. A földművelés hozama, a cukor kivételével, jelentősen nagyobb, mint a forradalom előtt volt, amikor a városi lakosság élelmiszer ellátása főleg a U.S.-ből jött; nagyon kevés tejet, tojást és főzeléket termeltek eladásra.

Jelenleg több mint kétmillió fiatal tehén annyi tejet ad, hogy a városi lakosokra fejenként havi 6.6 quart tej jut, a felnőtteknek kondenzált tej, a bébiknek friss tej formájában. A városokban mérsékelt mennyiségű belföldi gyümölcs és főzelékféle kapható. Az állami tojástermelők havonkint már 90 millió tojást termelnek, ez a mennyiség már majdnem eléri a napi - tojásfogyasztás rendkívül magas színvonalát. A “Vision”-ban leközölt tojásár (amit az előző cikkben emlitettem( — egy dollár — körülbelül megfelel a valóságnak, avval a különbséggel, hogy az nem egy tojásnak, hanem a legnagyobb tojás tucatjának az ára. A legnagyobb tojás darabja 8 cent, a kisebbek olcsóbbak. A Vi- sion-ban és a U.S. sajtóban feltüntetett egyéb árak hasonlóképpen túlzottak és félrevezetők.

A cukor és más termények 1970-re kitűzött színvonalának elérése a kubai mezőgazdaság jól felszereltségétől és tudományos színvonalra helyezésétől függ. A felszerelés állandóan gyarapszik, főleg a Szovjetunióból érkező importcikkek révén.

Kubában csak 38 agrármérnök volt 1938-ban. Nincs megbízható farm statisztika, mert nincs elég olyan gazdaság, ahol statisztikai jelentést elkészíteni tudók lennének. Remélhető, hogy az 1970- ben vizsgázó 20 ezer szakértő mindezt megváltoztatja.

Mezőgazdasági technikai iskola

Az Andre Voisin Mezőgazdasági Iskola Giunes- ben, Havannától 40 mérföldnyire egyike a négy legfőbb iskolának, amelyben a 20 ezer egyént kiképzik. (Kettő fiú és kettő leányiskola.)' Ebben az iskolában képezik ki az állatorvosokat, a mesterséges megtermékenyitési technikusokat és az állattenyésztés más szakértőit. Az 1,200 növendék fele időben tanul, fele időben dolgozik. Már lecsapoltak és művelés alá vettek 10 ezer hold azelőtt mocsaras területet, amelyen annyit termelnek, ami pótolja az otthoni elvesztett segitség révén létrejött terméshiányt. Hetenkint 8 órai katonai kiképzésben is részesülnek, ezért később nem kerülnek sorozás alá.

Ünnepi látogatásunk alatt egyidőben kosárlabda, volleyball és jólfelszerelt pályán baseball mérkőzések voltak. A jóképű, egészséges fiatalok bizony eléggé össze voltak zsúfolva házilag készült diákszállóikban, de tudják, hogy ez még másképp nem lehet. A fiatalok mindenfajta bőrszínt képviseltek, a legsötétebb négertől a majdnem albino szőkéig — és ezek mind oly természetes összetartozásban laknak és dolgoznak, amit nehéz amerikaiaknak elképzelni.

ségét és hivatala közreműködését mind gyakrabban veszik igénybe a nyugati kapitalista országok szakkörei is. így a világhírű francia kiadóvállalat; LAROUSSE legújabb nemzetközi atlaszát dr. Radó és francia munkatársa szerkesztésében, a magyar Térképészeti Hivatal adta ki. Ez a világtérkép francia nyelven kívül rövidesen kínai fordításban is megjelenik majd óriási példányszámban. Ugyancsak a budapesti Térképészeti Hivatal szerkesztett térképeket Nyugat-Németország, Ausztria, Svédország és az Egyesült Államokból Chicago megrendelésére is.

Nekünk — e földrészre szakadt magyaroknak —• mindenképp büszkeségünkre válik, hogy a magyar tudományos munka ilyen nagy megbecsülésre talált, hogy a szocialista rendszer kitermelt magából nemzetközi méretekben is elismert szaktudósokat.

Már a második félévi tanulmányaikat végzik. A diákokat a gazdaságokból válogatják ki a szakszervezetek és a pártcsoportok, jellemük és munkájuk minősége szerint. Az iskolába való felvétel nagyon nagy megtiszteltetés.

15 naponként busszal látogatóba haza mennek. A tandíj, a ruházkodás, az élelem és más ellátás mellett havi 25 dollár költőpénzt is kapnak, a házasok 30—35 dollárt és minden egyes gyermek után még külön 12 dollárt.

Tanulmányaik elvégzése után a diákok szakértőként kerülnek vissza a gazdaságokba, 150 dollár havi fizetéssel (a minimum fizetés havi 95 dollár). A Havannai Egyetemen is folytathatják tanulmányaikat és agrármérnökké képeztethetik ki magukat, amivel havi 300 dollárt kereshetnek. Legtöbbjük azonban visszamegy a gazdaságba, mint szakértő valamilyen téren.

Az iskolában néhány lányt is láttunk, akik “Makarenko Pedagógiai Intézet” megjelölésű egyenruhát viseltek. Kettőjükkel beszéltem, a Pinar del Rio-i 19 éves Hilda Reynoso-val és a 20 éves Ca- ridad Vasquez-el Havannából. Mindketten ötödéves diákok és az Andre Voisin iskola diákjait tanítják. (A rendes tanárokon kívül a Havannai Egyetem diákjai is előadást tartanak.) A lányok spanyolt, matematikát, vegytant, fizikát és orvostant tanítanak.

Az analfabétákból tanárok

Mennyi iskolázottságuk volt, mielőtt a Makarenko Intézetbe kerültek?

Semmi. Öt évvel ezelőtt még Írástudatlan városi lányok voltak. Több Makarenko Intézet van Kubában, amelyeket a huszas évek hires szovjet pe- dogógusáról neveztek el, aki az elhagyatott árvákból a régi társadalom elveszett embereiből és csavargókból kimagasló szovjet embereket nevelt.

A lányok az első évet a Sierra Maestra-i hires munka- és iskolatáborban töltötték, ahol Fidel Castro gerilláinak főhadiszállása volt. Ebben az intézetben összpontosulnak az ókori Sparta, a Modern Szovjetunió és a kubai hősi forradalom romantikájának legszebb hagyományai. A következő két évet a hasonló jellegű Escambray-hegyi intézetben töltötték, ahol a CIA sikertelenül próbálkozott ellenforradalmi bázist felállítani. Áz utolsó két évben a Tarama-parti intézetben tanultak. A lányok csak 15 dollárt kapnak havonkint, mert ők közelebb laknak otthonukhoz és nem költenek any* nyit útiköltségre. '

Mikor az első 280 ezer növendék kikerül az iskolából, Kubának minden 1.000 hold gazdasági területre és minden 250 hold termőföldre jut egy szakértője. Ez szépszámú szakértőgárdát jelent. Gyakorlati tudással fognak rendelkezni a modern gazdaság vezetésében és általános műveltséget is elsajátítanak. Ennek révén és a munkában szerzett gyakorlatuk mellett, részt vehetnek a gazdaság terveiben és üzleti vezetésében. Nem kis mértékben elősegíti őket forradalmi hazafiságuk és a kubai pedagógiai rendszer által istápolt munkafegyelem.

Egyesek már 1968-ban vizsgáznak. Három, vagy négy évvel később sokezernek közvetlen tapasztalatai lesznek és a tévedésekből okulva olyan gyakorlatra tesznek szert, amellyel a termelés növeléséhez hozzájárulhatnak.

Ilyenképpen Kuba saját erejéből emeli magasabb színvonalra mezőgazdaságát — melyhez az európai szocialista országok is jelentős mértékben hozzájárulnak. Véleményem szerint igaza van Fi- delnek, amikor a termelés megkétszereződését jósolja, de úgy gondolom, hogy ez két vagy három évvel később következik be.

A*UWU\AA/V/UW«n/<AM\A/WUVUVtA/U\AnAAAA(VV/VVV\l>AnMVV\/VVVVVVWVVVVV\M\A«VVVVA/VVVWt/V\nMVVVU

Victor Perlő:

Kuba mezőgazdasági fejlődése