Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-02-10 / 6. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 10, 1966 Mt Történm *z óhajban Kihirdették a b^esti lemzeti Színház tervpályázatának eredményét Az elmúlt hetekben a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában dr. Reischl Antal egyetemi tanár, a szövetség elnöke, a tervpályá­zat zsűrijének ügyvezető elnöke ismertette a saj­tóval annak a nemzetközi tervpályázatnak az eredményét, amelyet az 1000 személyes uj buda­pesti Nemzeti Színház építésére nyújtottak be 92 pályaműben. A tervpályázaton egy bolgár, tiz csehszlovák, hat jugoszláv, tizenegy NDK-beli, 11 lengyel, 36 magyar és 17 szovjet tervezőkol- lektiva vett részt. A bíráló bizottság három hó­napon át alapos munkával részletesen átvizsgálta a terveket, meghallgatta a legkiválóbb hazai' és külföldi színházépítési szakemberek véleményét, s eredményesnek, megoldásokban gazdagnak Ítél­te a benyújtott pályamüveket. Az elbírált anyag­ból kiválaszthatók azok a megoldások, amelyek felhasználásával a Nemzeti Színház uj otthoná­nak kulturált, korszerű és. gazdaságos építészeti terve véglegesen kidolgozható. Dr. Reischl Antal hangsúlyozta, hogy a feladat újszerű és rendkívül összetett volt. Az utóbbi húsz esztendőben világszerte alig épült kizárólag prózai nagyszínház, az újabban létesült színhá­zak zöme prózai és zenei előadásokra egyaránt al­kalmas; pedig a két előadásfajta között komoly igénybeli eltérés van.. A színházépület helyét a pályázati kiírás egy­értelműen a Városligetben, a Dózsa György ut mentén, a Gorkij fasor tengelyében határozta meg. A pályaművek egy része a színház hossz- tengelyét a Dózsa György útra merőlegesen má­sik csoportja azal párhuzamosan alakította ki. Ez utóbbi megoldások szerzői arra törekedtek, hogy a színház forgalmas helyiségei — előcsar­nok, foyer, dohányzó, büfé — nagy iivegfelülete- ken keresztül a városligeti park és tó felé nyíl­janak. A bíráló bizottság lényegesének és alapvetőnek tartotta a színházépület külső megjelenését; városképi hatását, s azt, hogy a színházépület megjelenésében is jellegzetesen magyar nemzeti színház legyen. A pályázat további különleges igénye a felvonulási útvonal diszlelátójának he­lyes kialakítására irányult. A pályázati kiirás rendkívül összetettsége magyarázza, hogy olyan pályamű, amely minden szempontból, minden részletben egyértelműen s a legkisebb változta­tás nélkül is alkalmas a végleges kivitelezésre —- nem akadt, ezért a zsűri az első dijat nem adta ki A nemzetközi szinházépitészet szempontjából is értékes pályaművek mindegyikét — előrelát­hatólag márciusban — kiállításon mutatják be a nagyközönségnek. Még az idén elkészítik a fel­építendő színház beruházási programját —, a 1968—1970 között megkezdődik a kivitelezés a különböző tervek felhasználásával. Havas Ervin: Tél a Hortobágyon 1. A kadarcsi Kertész-tanyán A Hortobágy most nem szelíd. Fehér és füstö­lög, mintha égne. A hó tölcsére fölemelkedik, majd aláhull, mint a szökőkút vizoszlopa. Mit csinál a hortobágyi ember télen? — Azt csak megnézni lehet! ■— Mondjuk, a juhász. Hogyan él? — Vágjon neki a pusztának! — Ki a legjobb juhász? — Az egyik a Mészáros József! A szél mintha borotválná az arcot és be is kenné égető szesszel. A távolság végtelenné tágul. Hol rejtőzik a hodály? Éppen az, amelyiket kere­sem százhatvan közül? Európa talán legnagyobb juhászata a Hortobágyi Állami Gazdaságé. Öt­venezer birka, huszonötezer anyaállat. Hirtelen bukkan elő a hosszú épület a hótengerből, mögöt­te gémeskut meg egy magányos akácfa. — Ez a kadarcsi Kertész-tanya? — Jó helyen jár! Mészáros József juhász nyújtja a kezét üdvöz­lésre. Nem ilyennek képzeltem: sem botja, sem subája, a bajusza meg igen apró, csak az orra al­ját fedi. Barna báránykucsma a fején, testén nyi­tott pufajka. Kitárja a hodálykaput: lépjünk be, ott melegebb van! Bégetés fogad, cérnahangu koncert; fehérgyapjas bárányok nyújtogatják a nyakukat. Hátukon fekete festett szám, fülük­ben lila-piros krotália. — Rendnek kell lennie — mondja a juhász—, kétszer is összeszámoljuk a bárányt naponta. A megyétől is kijönnek háromszor egy héten, szá­molják, törzskönyvezik. Mert ez a törzsállomány, ez a legértékesebb. Ötszáztiz törzsanya. Ketten gondozzuk a fiammal. — Mikor kezdődött az elletés? — Tizenkét napos a legidősebb bárány. Nézze az ikreket! Jófajta anyjuk van. Az ilyen életé­ben mindig kettőt ellik! — Hány iker született? — Negyven juh alatt ötvennégy bárány van. Azt mondja tegnap a brigádvezető: “Ha igy megy magának ötven kettős ellése lesz!” De én nem adom százon alul. Száznak meg kell lennie! Noteszomban a számok meg a jellemzés: Mé­száros József minden évben többet ad a tervnél. Gyapjúból, tejből, húsból is. És többet ad mások­nál. Két miniszteri kitüntetés tulajdonosa, az ál­lami gazdaság kiváló dolgozója. Hire fogalommá ért a pusztán. — Mióta juhász, Józsi bácsi? — Tizenegy éves korom óta. Nem voltam én parasztember egy napig sem. Nekem juhász volt minden ősöm: nagyapám, ükapám, szépapám is. — Kinél kezdte? Jókedvvel tölti el az emlékezés. — A Görbe Balogh Istvánnal. Ezer birkája volt, a nagybátyám, a Kovács Józsi meg nála volt számadó juhász. Ott bojtárkodtam én körülötte. Ha már látott derék bajuszt, ennek a Józsi bá­tyámnak az volt! Össze tudta kötni a tarkóján. — Az a Görbe Balogh István milyen ember volt? — kérdezem. — Olyan mint a másik. A jótól messze járt. Átmegyünk a. juhászlakásba. Szoba-konyha, öt­venméternyire, szemben a hodállyal. A konyhá­ban ülünk le, a falon petróleumlámpa. Házikenye­ret, paprikás szalonnát tesz az asztalra. — Hát mondom, ilyen a juhászélet — fűzi hozzá befejezetlen hangsúllyal. Eközben bicskájával ke­rek karéjokat szel a kenyérből. — Mikor szebb az, télen vagy nyáron? — Azt nem is lehet hasonlítani! A nyár az ma­ga a szabadság. Veszi a juhász a botját, vállár^ a szűrt és neki a pusztának. Ennél nyugalmasabb dolog nincs is a világon. A tél nagyon nehéz. Nem annyira a hideg, vagy a hó miatt, hanem mert be vagyunk zárva. Csak kémlelem a pusztát, fagga­tom, de egy lépés sem, se jobbra, se balra. Élte­téskor meg éjjel-nappal a báránynál. Éjfélig a fiam, éjfél után én. Falatozunk a szalonnából. A szél az ajtónak ütődik, megzörgeti. — Egyszóval ilyenkor nincsen munkaidő? •— kérdezem. — Nincs szabad idő — fordít a szón a juhász. — Itt töltöm a szabadnapomat is. Betelelek, s csak tavasszal mozdulok ki. Akkor azután neki a pusztának, enyém a Hortobágy! — És a fia? — A Jóska? Öt éve falkázik velem. De benne van a nagy nyugtalanság. Ha tiszta az ut, fölül a motorra és száguldozik. Tavaly vettem neki, mert nagyon vágyott rá. Meg vásárolt egy táskarádiót, s szól a zene, a hodályban, zenére hajtjuk a nyá­jat, ha elindulunk. Bucsuzás előtt megnézegetem a juhászmester­ség örök rekvizitumait, a szűrt, a racka subát, a rézveretü kampósbotot. Valóban örök kellékek? Hát a motor, a táskarádió? Mintha hasonló gondolatokat forgatna Mészáros József is, kikisér és utravalóként ezt mondja: — Azért jó juhász lesz a Jóskából. Nagyon szereti a birkát. Ez a legfontosabb! (Folytatjuk) RÖVIDEN v* Hol él több orvos? Budapest az utóbbi öt esz­tendőben a 10,000 lakosra jutó orvosok számát te­kintve a harmadik helyre esett vissza a vezető Sze­ged és Pécs mögött. Debrecen és Miskolc orvos­ellátottsága ugyancsak megközelíti a budapestit. C+J> \S Ragadozóveszély. A Martonvásári gazdaságban a szabadban tárolt hatalmas kukoricahalmokat be­lepte ugyan a hó, ám a prizmák között mégis bun- dás öregember őgyeleg. Talán a kukoricát őrzi? “Nem lopnak felénk a népek! De menjen csak be két sor közé!” Mennék, ám a látványtól megrémü lök. Ebnagyságu patkányok, hatalmas hörcsögök lakmároznak a drága termésből. “Hát azért vagyok itt— szól az öreg —, nehogy ide tévedjen egy ide­gen, mert még őt is felfalnák ezek a férgek.” C+3 ^ Uj ra működik. A Budapesti Természetbarát Klub sok vita és tárgyalás után végre a nyom­daipari Dolgozók Szakszervezeti Székházában ka­pott helyet. Mozi az állomáson. A szombathelyi pályaudva­ron nyílt meg az ország első pályaudvari mozija. A vonatra váróknak ezentúl érdemes lesz két órával korábban kimenni az állomásra. c*.9 u0 Az ártatlan angolna. Tavaly hire terjedt, hogy a balatoni halpusztulást a tóba telepitett angolnák okozták. Néhány hónapja az Állatkert egyik 6000 literes akváriumába kísérletképpen balatoni angol­nát telepítettek pontyok, önök, feketesügérek, ke- csegék, dévérkeszegek közé. Negyven hal él az an­golnákkal együtt hónapok óta, és egyetlenegy sem pusztult el. C*4> v* Veszélyben 30 vagon hal. A szolnoki tiszai holt­ágakban telelő halaktól a vastag jégpáncél és a rajta levő hótakaró nemcsak a levegőt, hanem a fényt is elzárja. A Felszabadulás Tsz 400 tagja jár­ja a befagyott holtágakat és tavakat, 20—30 méte­renként két-három négyzetméteres lékeket vág­nák a halak megmentésére. ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★ CLEVELANDI ÜZLETI KALAUZ * Lapodat segíted, ha hirdetőinket támogatod! • Orban’s Flowers TERMELŐK ÉS ELADÓK — Telefon: 721-1500. 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO • Virágok minden alkalomra • Shirley Laundry 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljárásai saját üzemünkben. AL VAS Shell Service Delco Batteries — Tune ups. — ü. i&i es oueKt-ye cw, Telefon: LO 1-9S64.— Firestone Tires — Brake Service Galgany Cosfecfionery Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kapható, valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. Jakab-Tolh & Oo. temetésrendezó'k. Két ingye­nes kápolna használata k gyászolók kényelmére.—12014 és 11713 Buckeye Road, Cleveland, O. Tel.: CE 1-0384—LO 1-7524 és WA 1-4421 A. Bodnar 8 Son Sl*rtke*“ 3929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefon: MEIrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és mun­kásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos árak Éjjel-nappal mentőszolgálat. Louis Buckeye Jewelers ÍItaLaS.kU6rák és aiik" 11611 BUCjv^xE ROAD — CLEVELAND, OHIO Lorain Heights Hardware 11410 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, villanyfelszerelési cikkei és építkezési va®» áruk raktára. RIGZOTUKERAUTOMES, ING. _ Steven Lukács engedélyezett temetkezési vállalkozó, balzsamozó. — Két Kápolna: 12519 Buckeye Road éa 17504 Harvard Ave. — Telefon: LO 1-2030. *++*++++++++++**+++*

Next

/
Oldalképek
Tartalom