Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-27 / 4. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 27, 1966 ÉVI 2 MILLIÁRD FORINT 1 MILLIÓ EMBERNEK A BÉREK ÉS A NYUGDIJAK EMELÉSÉRE (Folytatás az első oldalról) területen a kormány által előzetesen meghatározott időpontig megvalósításra kerüljenek. Bérügyi intézkedések A pedagógusok bérrendezése valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézménynél mintegy 100 ezer nevelőt érint. Kiterjed az óvónőkre és az egyes minisztériumok felügyelete alá tartozó intézmények (például középfokú technikumok, iparita- nuló-iskolák) pedagógusaira is. A kereset emelkedésének mértéke átlagban 15—16 százalék, havi átlagban mintegy 280—300 forint. Az e célra biztosított évi 350 millió forintos keretből az alapbéreket átlag 13—14 százalékkal, az állományba tartozók óradiját 30—50 százalékkal emelik, egyes pótlékok mintegy 15—20 százalékkal magasabbak. A bérrendezéssel egyidejűleg csökkentik a korcsoportok számát, és az eddigi státusgazdálkodás helyett a bérintézkedésben érintett oktatási intézményeknél és munkaköröknél összevont bérkeret- gazdálkodást vezetnek be. A jelenlegi bérrendszer “végzettségi elve” fő vonatkozásaiban továbbra is fennmarad. Az egészségügyi dolgozók bérrendezése mintegy 50,000 szakképzett egészségügyi dolgozót és az egészségügyi intézmények több mint 6,000 szakmunkását érinti. A rendelkezésre bocsátott 150 milliós keret háromnegyed részét az alapbérek, egynegyed részét pedig az ügyeleti dijak emelésére fordítják. Az egy dolgozóra jutó havi átlagos alapbéremelés az érintett munkakörökben mintegy 170—180 forint. Ennek felhasználása differenciáltan történik, például a kórházak, a klinikák szakképzett ápolónői, szülésznői és csecsemőgondozónői kb. 250 forintos, a szociális otthonok ápolónői mintegy 200 forintos, a közvetlen betegápolással nem foglalkozó szakképzett egészségügyi középkáderek kb. 130 forintos átlagos béremelésben részesülnek. Ezeken a kategóriákon belül is tovább differenciálnak a dolgozók szorgalmától, rátermettségétől, lelkiismeretességétől függően. A gyógyszertárakban dolgozó szakképzett egészségügyi középkáderek fizetését is emelik. Az ügyeleti dijak felemelése orvosokat, egyes középkádereket és gyógyszerészeket érint. A szakorvosi képesítésű orvosok ügyeleti diját 100—130 forint között, a szakképesítéssel nem rendelkező orvosokét 80—100 forint között kell megállapítani. Az ügyeleti dij meghatározásánál figyelembe kell venni az orvosoknak az ügyelet időtartama alatt végzendő munkáját, igy például az említett határok között magasabb díjban kell részesíteni azt az orvost, aki az intézet valamelyik felvételre kijelölt osztályán teljesít ügyeleti szolgálatot. A műtős asszisztensek ügyeleti dija 60 forint, egyéb középfokú képesítésű egészségügyi dolgozóké 50 forint lesz. Ugyancsak 50 forint a műszaki szakképesítésű dolgozók (pl. főgépészek) esetenkénti ügyeleti dija. A nem szakképzett dolgozók ügyeleti dija valamennyi egészségügyi és szociális intézményben esetenként 40 forint lesz. A belkereskedelmi dolgozóknál a béremelés kiterjed a Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖ- VOSZ, valamint az olyan szervek felügyelete alá tartozó kis- és nagykereskedelmi, továbbá vendéglátóipari vállalatokra, ahol a kereskedelmi dolgozók száma jelentős (pl. a KPM felügyelete alá tartozó Utasellátó Vállalatra, a SZOT-üdiilők konyhai dolgozóira). A 300 millió forintos keret fel- használásával a béremelés a hálózatban foglalkoztatott dolgozóknak mintegy kétharmadát érinti. Kb. 140,000 dolgozónak a bére átlagosan mintegy 8—9 százalékkal lesz magasabb. Ezt az átlagos bér emelést differenciálják. Egy-egy dolgozó béremelése általában havi 100 forint, vagy ennél több. Az átlagosnál nagyobb béremelést irányoztak elő az élelmiszer-, a vas- és háztartási boltok szakképzett vezetői és eladói, továbbá a vendéglátó- ipar konyháin dolgozó szakképzett szakácsok, cukrászok, konyhamészárosok, kézilányok, mosogatók és segédmunkások, valamint a nagykereskedelem szakképzett áruátvevői, áru-összeállitói és belső árumozgató segédmunkásai számára. Az átlagosnál kisebb mértékű béremelést kapnak a kiskereskedelemben a viszonylag kedvezőbb munkakörülmények között és kisebb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörökben dolgozók. Az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nehézipari Minisztérium bányászati ágazata építőipari vállalatainál, valamint az Építésügyi Minisztérium, illetve a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szakfelügyelete alá tartozó tanácsi építőiparban, tehát az állami építőipar jelentős területein felemelik a különélési pótlékot, ez körülbelül 100 ezer dolgozót érint. Ugyanezeknél a vállalatoknál a munkahelyi pótlék bevezetése mintegy 10 ezer, építkezéseken dolgozó műszaki keresetét emeli. Az uj rendelkezések értelmében az állami építőipari vállalatok többségénél a családjuktól távol élő családfenntartó építőipari dolgozók a vállalat székhelyén végzett munka esetén napi 15 forint, a vállalat székhelyén kívüli munka esetén napi 20 forint, a nem családfenntartók pedig 10 forint, illetve 15 forint különélési pótlékban részesülnek. Ez az intézkedés az érintett dolgozók jövedelmét havi 125—375 forinttal növeli. A különélési pótlék emelése és kiterjesztése lehetővé teszi ezeknél a vállalatoknál a nagymértékű és káros munkaerő-hullámzás csökkentését és a munkaerő stabilizálását. Az említett intézkedésekkel nem érintett építőipari vállalatoknál és munkahelyeken az eddigi rendszer marad érvényben. A munkahelyi pótlék bevezetése az érintett dolgozóknál — a fő-épitésvezetőknél, építésvezetőknél, főmunkavezetőknél, munkavezetőknél, valamint a munkahelyen dolgozó mérnököknél és technikusoknál — 10 százalékos béremelést jelent. A különélési pótlék emelése, valamint a 10 százalékos munkahelyi pótlék bevezetése éves szinten 300 millió forinttal növeli az építőipari dolgozók jövedelmét. Az állami iparban és az egyéb ágazatokban dolgozó munkások bérét a február 1-én érvénybe lépő intézkedések évente mintegy 630 millió forinttal növelik. Ebből az összegből — a kormányhatározatnak megfelelően — a béremelés körülbelül 300 ezer munkást érint. Ez átlagosan 7—8 százalékos keresetnövekedést eredményez. A béremelésben részesített munkaköröket az irányitó szervek az ágazati szakszervezetekkel együttesen határozzák meg. A béremelésnél figyelembe veszik mindenekelőtt a fokozott fizikai igénybevételt, a munkavégzés kedvezőtlen feltételeit, a munkához szükséges szakképzettséget és a gyakorlatot. A béremelés átalában érinti a bérszínvonalban viszonylag elmaradt és munkaerőhiánnyal küzdő területeket is. Az irányitó szervek által meghatározott keretösszegeken és munkakörökön belül végső soron a vállalat vezetői a szakszervezeti bizottságokkal közösen döntik el, hogy a vállalatnál ki mennyi béremelést kap. A bányászatban a föld alatti kiszolgáló személyzet föld alatti pótlékát az eddigi 20 százalékról 25 százalékra emelik mintegy 25 ezer dolgozónál. Emelik a föld alatti szakmányos dolgozók bérét is, trösztönként és munkakörönként differenciálva. A vegyipari ágazat munkásainak 40—45 százalékát érinti a rendezés, főleg a nehéz és egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatottakat, igy például a gumiiparban rendezik a hengerkeverők, a vulkanizálok és más, egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók bérét; az emelés mértéke 4—8 százalék. A villamosenergia-iparban felemelik például a szén- és salakmozgatók, a kábel- és villamoshálózat-szerelők bérét 4—7 százalékkal. A kohászatban mintegy 35 ezer fő részesül 4— 10 százalékos béremelésben, elsősorban a nagyolvasztók, a meleghengermüvek, az öntödék munkásai. A gépipari vállalatoknál a 4—10 százalékos béremelés mintegy 60 ezer embert érint, elsősorban az öntödék, a kovácsolóüzemek, az edzőmühelvek dolgozóinál, esztergályosoknál, nehéz vasszerkezeti lakatosoknál, sólyatéri munkásoknál és még néhány más munkaterületen. A kohó- és gépipari vállalatok a rendelkezésükre bocsátott béremelési keret 80 százalékát használják fel a minisztérium irányelvei szerint, a fennmaradó részt pedig vállalati hatáskörben. Ez lehetővé teszi, hogy az említett számú dolgozón kívül további 20 ezer munkás részesüljön különböző mértékű bérkorrekcióban, A könnyűiparban a béremelés a munkások mintegy 40 százalékát, főleg a teljesítménybérben dolgozókat érinti. A béremeléssel érintett munkakörökben az átlagos emelkedés 6 százalék, ez 4 és 12 százalék között oszlik meg. Az élelmiszeriparban szakszámos rendszerbe sorolt munkások csaknem kétharmada részesül átlagosan 7.7 százalékos, a karbantartók egyharma- da átlagosan 8 százalék és a kisegitő állományú rakodók csaknem kétharmada átlagosan 5 százalékos béremelésben. Ehhez a bérrendezéshez az 1966. évi bérfejlesztés egy részét is felhasználják. A béremelések koncentrálása érdekében az egy dolgozóra jutó béremelés nem lehet kevesebb általában havi 100 forintnál. Az építőanyag-iparban több mint 30 ezer munkás részesül átlagosan egy főre jutóan 60—150 forint béremelésben. Ezen belül 11,700 téglaipari, 3000 cement- és mészipari, 3000 kő- és kavicsipari, 5700 üvegipari munkás és mások részesülnek béremelésben. Az építőipari munkások egy része, közöttük a segédüzemek munkásai, szintén béremelésben, ill. kisebb bérkorrekcióban részesülnek. Az építésügyi, valamint a közlekedés- és postaügyi minisztérium, továbbá az Országos Vízügyi Főigazgatóság területén ez az intézkedés mintegy 35 ezer munkást érint. A MÁV-ipar 5500 dolgozója átlagosan 7—8 százalék, az autójavító-iparban 2340 munkás mintegy 4—5 százalék havi béremelést kap. A KPM karbantartó munkásainak több mint 28 százaléka részesül átlagosan 3—4 százalékos béremelésben; a rakodómunkások háromnegyed része kap átlagosan 5—6 százalék béremelést. Az erdőgazdaságokban mintegy 20 ezer munkás kap béremelést, elsősorban az alacsony keresetű erdőmüvelő munkások és a nehéz fizikai munkát végző rakodómunkások. A vízügyi dolgozók közül elsősorban a kőrakodóknál, valamint az egyéb szállító, rakodó és anyag mozgató munkásoknál 4—5 százalékos béremelés lesz. Egyéb, nem ipari minisztériumok fizikai munkásainak egy részénél is lesz béremelés. A bérintézkedés a tanácsi helyiipari, szolgáltató és kommunális vállalatok egyes munkásait 58 millió forinttal, a kisipari szövetkezetek bérszínvonalban elmaradt és munkaerőhiánnyal küzdő munkaköreit, munkavezetőit 30 millió forinttal érinti. A művezetők és a főművezetők béremelésére előirányzott összeg 80 millió forint. Az intézkedés hozzávetőlegesen 39 ezer személyt érint. A béremelkedés mértéke — a rendezésben részesülő művezetőknél —-100—300 forint között váltakozik, szakképzettségüktől, szorgalmuktól, az általuk irányított terület jellegétől függően. A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa fehivja a gazdasági és a szakszervezeti szerveket, hogy az érintett kate- góriák bérének megállapításánál az egyéni teljesítményt, a szakképzettséget, a felelősséget, a magatartást figyelembe véve, körültekintően járjanak el, és a lehetőségek szerint mielőbb értesítsék az érintett dolgozókat béremelésük mértékéről. |j Nyugdíjemelések Február 1-től évi 200 millió forint költségkihatással felemelik a munkaviszonyon és a kisipari szövetkezeti tagságon alapuló alacsony összegű nyugdijakat. A havi 750 forintot el nem érő, saját jogú nyugdijaknál átlag 10 százalék az emelkedés úgy, hogy a felemelt nyugdíj a 750 forintot nem haladhatja meg. A 400 forinton aluli özvegyi nyugdijak is átlag 100 százalékkal emelkednek úgy, hogy a felemelt özvegyi nyugdíj a 400 forintot nem haladhatja meg. Az özvegyi nyugdijakkal azonos mértékben emelik fel a 400 forintot el nem érő szülői nyugdijakat. Tiz százalékkal emelkednek a 200 forintnál alacsonyabb összegű félárva- és a 400 forintot el nem erő teljes árvaellátások is. A félárva felemelt ellátása 200 forintnál, a teljes árváé 400 forintnál több nem lehet. Felemelik a régi mezőgazdasági öregségi (úgynevezett OMBI) saját jogú özvegyi járadékot is. A progresszív nyugdíj járulék bevezetése A nyugdijjárulék mértéke havi 1800 forintig változatlanul 3 százalék; e felett a következő: 1801—2300 forintig 2301—3000 forintig 3001—4000 forintig 4001—5000 forintig 5001—6000 forintig 6001—7000 forintig 7000 forint felett 4 százalék 5 százalék 6 százalék 7 százalék 8 százalék 9 százalék 10 százalék A felsorolt százalékos kulcsok alkalmazásánál a dolgozó havi együttes összes keresetét kell számításba venni. (Folytatás a 15-ik oldalon)
