Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-27 / 4. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 27, 1966 NÉGY SZÁZALÉKOS BÉREMELÉS INFLÁCIÓT JELENT, HÚSZ SZÁZALÉKOS PROFITEMELKEDÉS NEM AZ! Befejeződött a newyorki közlekedési munkások bérharca. A tizenkét napig tartó sztrájk számtalan tanulságot nyújtott az ország munkásmozgalma részére. Ezúttal csupán Johnson elnöknek a sztrájk folyamán létrejött munkaszerződéssel kapcsolatos hozzászólásával óhajtunk foglalkozni. Az elnök január 14-én tartott sajtókonferenciáján arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a newyorki közlekedési munkások és a Transit Authority között létrejött egyezményről, a következőket válaszolta: ‘...Az őszinteség arra késztet, hogy aggodalmamnak adjak kifejezést amiatt, hogy egy hatalmas város életét ily hosszú időn át meg lehet bénítani. Az is aggaszt, hogy az egyezmény következtében a munkások oly béremelést kapnak, amely megszegi a szövetségi kormány által előirt irányelvet, mely inflációhoz vezet." A newyorki közlekedési munkások sztrájk utján első évben 4 százalékos béremelést voltak képesek a maguk részére elnyerni. (A második évben 11 százalékos béremelést kapnak.) Johnson elnök szerint minden béremelés, amely a kormány által megszabott 3.2%-os béremelésen ,felül van, inflációt von maga után. Ugyancsak Johnson elnök egy nappal a fent- emlitett sajtókonferencia előtt, amikor beszámolt a "Nemzet helyzetéről” a kongresszusnak, többek között a következő rózsás képet festette: “Az ország vállalatai magasabb tiszta profitot könyveltek el az utolsó öt esztendőben, mint bármikor ezelőtt. Számokban, az utolsó öt esztendőben, a vállalatok tiszta profitja 65 százalékkal emelkedett. Az elmúlt esztendőben egyedül 20%- kal." Az elnök ezt nem panaszként emlitette, hanem dicsekedett. Az helyénvaló, ha a trösztök 20 %-os profitot harácsolnak. A tény persze az, hogy az összes vállalatok ÁTLAG-profitja volt 20% és az olaj, acél, autó, vegyi és a többi nagy trösztök profitja 30—40 és sok esetben 60%-kal emelkedett az elmúlt esztendőben. Ugylátszik, ez nem jelent veszélyt a nemzetgazdaság stabilitására, sőt, csak pár nappal ezelőtt az acé’váUalatok ismét felemelték az acél-gyártmányuk árát, a Fehér Ház jóváhagyásával . . A profitemelkedés tehát jó, hasznos és a gazdaságra nem káros Johnson elnök szerint, de ha a munkások 4%-os béremelést kapnak, az inflációt jelent. Johnson elnök szerint. Tény, hogy a newyorki közlekedési munkások sztrájkját el lehetett volna kerülni és igy Johnson elnöknek nem kellett volna aggódnia, ha a szövetségi kormány hivatásának magaslatára emelkedik és New York város segítségére siet, amint az a szövetségi kormánytól elvárható. Köztudomású, hogy az ország minden nagy városa pénzügyi válságban van. Nincs egyetlen nagy város sem, amely képes lenne a problémákat megoldani az állami és szövetségi kormány aktiv támogatása nélkül. A nyomortanyák felszámolása, a városok vízszükségletének biztosítása, a levegő megtisztítása, a városokon belüli személyforgalom modernizálása, mindmegannyi probléma, melyeket csupán az állami és szövetségi kormány aktiv segítségével lehet megoldani. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy a múlt század hatvanas éveiben, a szövetségi kormány sok acre nyi területet adott DÍJMENTESEN a vasutbáróknak. E terület egy részét a vasutbárók eladták és az igy szerzett pénzből kezdték épiteni a vasúthálózatot. Építés közben a vasutbárók képviselői, mint “útonálló rablók” közelítették meg a különböző falvak és városok vezetőit és kényszeri- tetíék őket, hogy vasutrészvényeket vásároljanak. Azzal fenyegették őket, hogy ha nem vásárolnak kellő számú részvényt, a vasútvonal elkerüli városukat, vagy falujukat. így szerezték a vasutbárók azt az összeget, amely lehetővé tette az ország vasúthálózatának kiépítését. Időről-időre a szövetségi és az állami kormányok számtalan millióval támogatták az ország különböző részeiben lévő vasutvállalatokat. Mindez főleg a vasutbárók javát szolgálta. Ha a newyorki közlekedési rendszert, mely városi kezelésben van támogatják, az a város lakosainak támogatását jelenti. A szövetségi támogatás lehetővé teszi, hogy a közlekedési munkások kellő bért kapjanak és a város lakosai megtarthassák a 15 centes viteldijat. Johnson elnök politikai labdaként kezelte a newyorki közlekedési munkások bérharcát. Csupán az a tény, hogy a város uj polgármestere a republikánus párt tagja, nem ok arra, hogy Johnson elnök megtagadja a jogos támogatást a várostól. E cselekedetével az elnök nem Lindsay polgármester érdekét sérti, hanem a város nyolc millió lakosáét és a saját politikai érdekeit. Az ország munkásmozgalmának résen kell lennie és nem szabad megengedni, hogy a newyorki közlekedési munkások harcát Johnson elnök felhasználja munkásellenes törvény beiktatására. Végül ha Johnson elnök amiatt aggódik, hogy a nemzet gazdaságát aláássa az infláció veszélye, akkor szüntesse be a piszkos háborút Vietnam népe ellen, ne költsön 60 milliárd dollárt hadieszközökre és használja fel e szörnyű nagy összeget iskolák, lakóházak, kórházak, utak építésére, az ország folyóvizeinek és a nagyvárosok levegőjének megtisztitására, a szövetségi kormány által nyújtott nyugdíj száz százalékos felemelésére. Ha Johnson elnök elfogadja e tanácsot, akkor nem kell aggódnia sem a nagyvárosok megbénítása, sem az infláció miatt. $110.92 az átlag heti munkabér WASHINGTON, D. C. — A Munkaügyi Hivatal jelenti, hogy az ipari munkások átlag heti munkabére $110.92. Ezt a 40 órás munkahét és négy órai túlórázás alapján számították ki. Múlt év decemberében 62,563,000 munkás volt alkalmazásban, a mezőgazdasági munkásokat nem számitva. Tíz dollár emelést kaptak a sofőrök NEW YORK, N. Y. — Az International Teamsters Unionhoz tartozó sofőrök, akik egy hétig sztrájkoltak uj munkaszerződésért, a két évre szóló egyezmény értelmében, az első évben hat, a második évben négy dollár heti béremelést kaptak. Munkaalkalmat kapnak a néger ifjak NEW YORK, N. Y. — A nyomdászok szakszervezete és 600 kereskedelmi nyomdatulajdonos képviselői megegyeztek és közös határozatot hoztak, melynek értelmében a néger és portorikói ifjak alkalmat nyernek arra, hogy tanonci állást vállaljanak a nyomdaüzemekben. Aggodnak Johnson munkásellenes kijelentése miatt WASHINGTON, D. C. — Az AFL-CIO országos vezetői, akik mindeddig száz százalékban támogatták a Johnson-kormány minden cselekedetét, nagy aggodalommal fogadták az elnök azon kijelentését, hogy a newyorki közlekedési munkások sztrájkja szükségessé teszi, hogy uj, sztrájkellenes törvényt iktassanak be. Két dollár munkabért a mezőgazdasági munkásoknak SAN FRANCISCO, Cal. — A Mezőgazdasági Minisztérium égisze alatt tartott vizsgálat folyamán a mezőgazdasági munkások munkakörülményeivel kapcsolatban Louis Goldblatt, a szervezett nyugati rakparti munkások képviselője követelte, hogy a szövetségi kormány iktassa törvénybe a két dolláros minimális órabért az ország gyümölcs, gabcna- és főzelék-termelő ültetvényein dolgozó munkások részére. Goldblatt rámutatott arra, hogy a cukorrépamunkások Hawaii államban, ahol a munkások az International Longshoremen’s Unionba tartoznak, három dollár órabért kapnak, mig az Egyesült Államok többi államaiban ugyanezért a munkáért, a szervezetlen munkások, csupán $1.25 t kapnak. Az AFL-CIO képviselői, akik szintén tanúskodtak e kihallgatáson, támogatták Goldblatt ajánlatát. Sztrájkra készülnek az ország vasúti munkásai WASHINGTON, D. C. — H. E. Gilbert, a mozdonyvezetők szervezetének országos elnöke bejelentette, hogy a szervezet tagjai országos sztrájkba lépnek ez év március 31-én, ha a vasúttársaságok nem hajlandók az elbocsátott 17,000 fütő felét munkába helyezni. A Diesel-mozdonyokon alkalmazott 17,000 fütő elvesztette munkáját az egyeztető döntése alapján, amely felhatalmazta a társulatokat, hogy a fűtők 90 százalékát elbocsáthatják. A vasutbárók arra számítanak, hogy a kormány közbelép és nem engedi, hogy a vasúti munkások sztrájkba lépjenek. A fűtők elbocsátása 1963-ban válságos helyzetet teremtett, a kongresszus villámgyorsan törvényt hozott, amely kötelezte a munkásokat “pártatlan” egyeztető határozatának elfogadására. E “pártatlan” egyeztető határozata értelmében 17 ezer fütő elvesztette a munkáját. Gilbert elnök véleménye szerint ezt a törvényt hatályon kivül helyezik márc. 31-én és igy az egyez tető döntése is megdől; ennek értelmében a munkások visszanyerik sztrájk-jogukat. A mozdonyvezetők benyújtották követeléseiket a vasut-vállala- tokhoz és többek között 25 százalékos béremelésre számítanak. A vállalatok semmilyen hajlandóságot nem mutatnak az elbocsátott fűtők visszahelyezésére. Sztrájkba lépnek a GE munkásai SCHENECTADY, N. Y. — A General Electric Co. itteni üzemének 11,000 munkása négy napig tartó tiltakozó sztrájkot határozott el. A munkások — az International Union of Electrical Workers tagjai — 3002 szavazattal 29 ellenében döntöttek a sztrájk mellett. Ezek a számok ékesen bizonyítják azt az elégedetlenséget, amit az üzem munkásai időről időre hangoztatnak a munkatempóval szemben. Az utolsó évben legalább tiz kisebb-nagyobb sztrájkakcióban vettek részt a vállalat munkásai a különböző üzemekben. A múlt év okt. 31-én “egyezmény” jött létre a vállalat és a szakszervezet vezetősége között, melynek értelmében 3,000 munkást az akkord-bérről az órabér rendszerre helyeztek át, ami heti 10—25 dolláros bérlevágást jelentett. A vállalat vezetősége nagyobb munkateljesítményt próbál kipréselni a munkásokból, alacsony bérek mellett. Ez az oka az elégedetlenségnek. Sztrájkolnak a gumi-munkások CLEVELAND, O. — A Sieberling Rubber Co. Barberton, O.-ban lévő üzemében ezer munkás sztrájkba lépett. A munkaszerződés a vállalat és a United Rubber Workers Union között múlt év júniusában lejárt. A szakszervezet kétszer is beleegyezett a szerződés meghosszabbításába abban a b'+ben hogy egyezmény jön létre és a sztrájk elkerülhető. Ez azonban nem történt meg és a munkások elvesztve türelmüket, sztrájkba léptek. Henry W. Gillian, az unió szószólója kijelentette, hogy számos fontos probléma vár megoldásra az üzemben, mint pl. uj bérskálarendszer kidolgozása, megfelelő bér a szakképzett munkások részére, a rangidőssé« jog meghatározása, stb., stb. A vállalat 1,400 munkást foglalkoztat, akik közül ezren a United Rubber Workers Unionhoz tartoznak. Befejeződött az asélmunkisok sztrájkja CHICAGO, 111. — A Betlehem Steel Co. Ind. Harbor, Ind. üzemében dolgozó 1150 munkása" 38 óráig tartó sztrájk után visszatért a munkába. A munkások a sztrájk utján tiltakoztak az üzemvezetőség azon intézkedé-e ellen, hogv a kohókat nem a szervezethez tartozó munkásokkal akarták karban tartatni. A Werker 42, jubileuma ISew Yorkban A Worker hetilap 42. évi jubileumi gyűlését február 25-én, pénteken este 7.30-kor tartja a Riverside Plaza Ballroom-ban. 253 W. 73. St. címen New Yorkban. Gus Hell, az Amerikai Kommunista Párt országos szószólója az e -t fő szónoka, aki beszédében ismertetni fogja a kommunista párt programtervezetét: Előadása után alkalom lesz kérdésekre és feleletekre. Belépődíj 99 cent. Mindenkit szívesen látnak. McNamara hadügyminiszter bejelentette, hogy 113 ezer fővel kívánja emelni a haderők létszámát.
