Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-30 / 26. szám
Thursday, June 30, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Victor Perlő: HASZON RABSZOLGABÉREKBŐL ÁZSIÁBAN Egy korábbi cikkemben (jan.) • feltételeztem, hogy U.S. bázisok épitésén a vietnami munkások 6 napos munkahéttel heti 60 órát dolgoznak. Ez megerősítést nyert Peter Braerstrup tudósitásaiban a New York Timesban. A munkások naponta hosz- szu órákat dolgoznak 110 fokos hőségben, sárban és a monsoon évszak esőiben, mialatt a jólfizetett amerikai munkafelügyelők, élükön a tipikus “oldás texasi”val, hütött quonset épületekből irányítják a munkát. Amikor belépnek a munkások a drótsövénnyel elkerített, katonák által őrzött épi- tőtelepekre, ide-oda lökdösik és megmotozzák őket,, akárcsak a dél-afrikai aranybányák majdnem rabszolgasorban lévő munkásait. A U.S. beavatkozás okozta infláció miatt az árak állandóan emelkednek, de a béreket 14 cent órabéren rögzítették. A politikai sztrájkokon kívül — mint amikor a danangi rakodómunkások nem voltak hajlandók a hadi felszerelést partra rakni — egyre elszaporodnak a sztrájkok a bérek és munkaviszonyok megjavítására. A négy cégből álló épitkezőtársulat beismerte, hogy a múlt hónapban 11 sztrájk volt, melyekben 11,640 vietnami munkás vett részt és azt is, hogy az amerikai csapatok egyeseket lelőttek és a rendőrség “kemény sztrájktörő” módszereket alkalmazott: "Egyik esetben a sztrájkolok követelték egy amerikai felügyelő elmozdítását, aki, szerintük, öt alkatommal a munkásokat úgy kezelte, mintha rabszolgák volnának". Az épitkezőtársulat "munkaügyi igazgatója" beismerte, hogy ez a vád jogosult "egyes" amerikai felügyelőkkel szemben (N. Y. Times., május 26). Az épitkezőtársulat, mely a költségeken felül 3 százalékos haszonra jogosult az 1.5 milliárd dolláros bázis építéséért, 1967 közepén 45 millió dollár tiszta hasznot fog elkönyvelni. Ez négyszer annyi, mint a társulat két főtagjának, a Morrison-Knud- sen és a Raymond International cégeknek 10 millió dolláros együttes haszna, adólevonások előtt. Az utóbbi cég 1966 első negyedében 136%-os haszonemelkedésről jelentett, amint a munkaprogram nagyobb méreteket öltött. Az 50 ezer vietnami munkás évi bére 21 millió dollár, 1.4%-a a teljes költségnek, melynek zöme nyílt és rejtett haszon formájában kerül a U.S. társulat, az anyagszállitó cégek, kisebb haszonlesők és a rabszolgahajcsárok kis csapatának kasz- szájáőa, ill. zsebébe. A terrorizmussal szembeni ellenállásra a munkások egyre hatásosabban szervezkednek és bizonyos kedvezményeket vívnak ki. Az épitkezőtársulat és a U.S. kormány munkaügyi specialistái avval próbálják aláásni a munkások eme vívmányait, hogy svindli “választásokat” javasolnak. A társulat még bérjavitást is hajlandó adni. — mert utóvégre az csak emelné a 3%-os haszon-alapot!: "De az Egyesült Államok követsége ... megvétózta a béremelést..." (New York Times, május 26.) Eszerint Johnson és Lodge közvetlenül felelősek a rabszolga állapotokért és az éhbérért. Kinek járnak kedvében avval, hogy a béreket a U.S. minimumbérek egy tizedének színvonalán tartják? Er.- ra a választ a Kinai-tenger túlsó oldaláról, Dél- Koreából kapjuk meg. A Business Week eldicsekszik azzal, hogy a ragadozó nagyvállalatok miként kaparintották meg azt a sokat szenvedett országot, melyet beláthatatlan ideig a U.S. csapatok megszállva tartanak és amelyet a U.S. repülői és csapatai tönkretettek a koreai háborúban. A befektető cégek között vannak a Gulf Oil, a Swift & Co., a Skelly Oil, a Fair- child Camera és a Continental Carbon, valamint a japán Zaibatsu cég, melyek 300 millió dollárt fektettek be a japán-dél-koreai békeszerződés megkötése után. A Macy’s, a Sears Roebuck, a Montgomery Ward és más kereskedelmi vállalatok révén a U.S. lett az olcsó dél-koreai áru legfőbb felvásárlója. "A potom árakat természetesen a koreai munka- viszonyok teszik lehetővé. A koreai munkás kb. nyolcadannyit keres, mint a japán munkás, feleannyit mint a taiwani munkás és negyedannyit, mint a honkongi munkás. Pusanban például egy tranzisztor munkaszalagon dolgozó leány kb. 35 cent napi fizetést kap." A gyöngébb felfogású gyárigazgatók kedvéért a Business Week megemlíti, ami amúgy is nyilvánvaló: “Dél-Korea fellendülése jó lecke Dél-Viet- nam jövője szempontjából.” Mindkettő két részre osztott ország, “melyben háború pusztított és nyugtalanság uralkodik” a U.S. megszállása alatt. Dél-Vietnamban nagyobb a pusztulás, de “a U.S. megbízottai, Korea fejlődésének mintájára, reménnyel tekinthetik Vietnam jövőbeli fejlődését.” (Május 7.) Az amerikai munkásságnak is van mit tanulni ebből, a legelemibb moralitástól és a nemzetközi szolidaritástól eltekintve. Az amerikai szakszervezeteknek nagyon sokat ártottak az éhbérü japán gyárakból importált áruk és ezekkel szemben ellenállást fejtettek ki. Ha megengedik a U.S. vállalatoknak, hogy rabszolgamunka-hálózatukat egész Délkelet-Ázsiára kiterjesszék és a japán béreknek egynyolcadát fizessék, az ilyen árucikkek imporA Medicare életbelépésével mindenki még jobban gondoskodhat egészségéről, mint azelőtt. Mindenki szabadon választhatja orvosát, változtathatja azt, vagy specialistához mehet, s sajátmaga, az orvos segítségével határozhatja el, hogy mikor és melyik kórházba menjen, milyen kezelést kapjon és meddig maradjon a kórházban. Az egyetlen különbség, hogy segítséget kap a számlák fizetéséhez. Amikor a Medicare beteget felveszik a kórházba. felmutatja Medicare kártyáját, amint most a Blue Cross kötelékébe tartozók felmutatják tagsági kártyájukat. A kórház érintkezésbe lép a társadalombiztosítás Baltimore-i központjával és onnan megtudja, hogy az uj betegnek még mennyi javadalmazás jár és aszerint számlázzák. Az Egyesült Államokban úgyszólván minden 65 éven felüli egyén jogosult a Medicare-re. Kivételt képeznek bizonyos külföldiek (de nem minden külföldi), egyes nyugalmazott állami alkalmazottak, akik a szövetségi alkalmazottak biztosításának kötelékébe tartoznak (de azok is csatlakozhatnak a Plan B-hez). A rossz egészségi állapot nem aka dálv, : A Medicare többet jelent, mint a 65 évesnél idősebbek egészségi biztosítását, habár ezt hangsúlyozták ki leginkább. A társadalombiztosítási törvény ez évben életbelépő megváltoztatásával, sok, úgynevezett orvosilag nélkülöző család — akiknek egyébként lehet elég jövedelmük ahhoz, hogy ne kerüljenek jóléti segélyre — előbb vagy utóbb segítséget kaphat az orvosi költségek fedezésére, korra való tekintet nélkül. Hogy előbb történik-e ez, vagy utóbb, az attól függ, hogy az állami törvényhozó testületek megszavazzák-e. Az államoktól függ, hogy az uj törvény értelmében kiveszik-e részüket a szükölködőknek járó pénzügyi segítségből. Az állami egészségügyi és jóléti hivatalok kivitelezik a programot és ezek tájékozást adhatnak a már folyamatban lévő, vagy a készülő programokról. Az olyan államokban, ahol ilyen irányban nem tesznek eleget a polgároknak kell sürgetniök a Medicare programjának kivitelezését. Akár gazdag, akár szegény, aki elmúlt 65 éves és havi társadalombiztosítási, vagy vasúti nyugdíj csekket kap, automatikusan beletartozik a Medicare Plan-A kórházbiztositásába. A 65 éven felülieknek, akik nem kapják ezeket a nyugdijakat, felvételre kell jelentkezniük a helyi Social Security hivatalban. Habár ez nincs határidőhöz kötve, mégis ajánlatos az azonnali jelentkezés, hogy minél előbb jogosultak legyenek az őket megillető javadalmazásokra. Ezért semmit nem számítanak. A Medicare másik, un. Plan-B részébe senki sem tartozik bele automatikusan. A biztosításnak ez a része az orvosi költségeket fedezi. Erre mindenkinek jelentkeznie kell és havi 3 dollárt kell fizetnie. amelyet, ha akarja levonnak a havi nyugdíj összegéből. Aki a Plan-A-re jogosult, az csatlakozhat a Plan-B-hez is. A Plan-B-hez való csatlakozás határideje már lejárt azok részére, akik 1966 február vége előtt tötték be 65. évüket. Akik idejében nem jelentkeztek. azok két év múlva újból jelentkezhetnek, de ha akkor is elmulasztják, végérvényesen elveszítik az orvosi biztosítási jogosultságukat. Akiknek 65. születésnapja ez év februárja után van, jelentkezhetnek a Plan-B-re születésük hónapjában, valamint bármikor az előtte, vagy utána következő három hónapban. Senki se mulassza el ezt az alkalmat. A privát biztositó társaságok megállapították, hogy az olyan biztosítás, amely a Plan-A és a Plan-B juttatásait nyújtja, privát cégnél évi 240 dollárba kerülne. A Medicare mindössze évi 36 dollárba kerül. Ez a tálása megsokszorozódik. Sok amerikai iparban katasztrofális méretekben szűnik majd meg a munka, ugyanakkor a munkabéreket is igyekeznek lenyomni. Az amerikai szakszervezetek a nagyon szerény minimumbértörvény megszavazását nyomják, olyan törvényhozókkal szemben, akik a dél-koreai és a dél-vietnami profitharácsolók érdekeit képviselik. Ha az amerikai munkásság segítené a bátor délvietnami munkások szervezkedését a rabszolga munkaviszonyok ellen és a katonai egyenruhát viselő, felfegyverzett sztrájktörőkkel szemben, az megfelelne a munkásmozgalom legszebb hagyományainak és az amerikai munkásság érdekét is szolgálná. lehető legelőnyösebb egészségügyi biztosítás. Fontos, hogy az orvos közreműködjön Végül, hogy mennyire fizetődik ki a Medicare, nagyrészt attól függ, hogy az orvos, a maga részéről mit tesz. Lesznek orvosok, akik a Medicare kórházi, vagy orvosi biztosításában egyáltalán nem kívánnak résztvenni. Aki ilyen orvoshoz megy, az nem kap semmiféle javadalmazást, mivel az orvosnak kell aláírnia, hogy milyen betegségben adott kezelést. Előreláthatólag azonban a legtöbb orvos közreműködik a Medicare biztosításban. A Plan-B keretében az orvos kétfélét tehet. Vagy benyújtja számlájának egy bizonyos, törvényesen megszabott részét a Medicare-hez és a többit a páciensnek adja át, vagy az egész számla összegét a pacienstől kérheti hozzácsatolt bizonyítvánnyal, amelyben leírja, hogy milyen betegséget kezelt és mennyit számított. A beteg egyszerű blankettát állít ki, mellékeli a számlát és visszakap belőle annyit, amennyit a Medicare fedez. A biztosított feleknek a Plan-B nyomtatott füzetet küld, amely megmondja, hol kell a visszatérítésért jelentkezni és a blankettákról is mutatványt tartalmaz.. Aki ezt elveszíti, a Social Security hivatalban kaphat újat. Ha az orvos közvetlenül a Medicare-hoz küldi a számlát, bele kell egyeznie, hogy a normális, a Medicare szabályainak megfelelő dijat fogadja el. Ezek a szabályok meghatározzák, hogy a Medicare kötelékében kifizetett számlák megfelelnek annak, amit az orvosok bizonyos betegségek kezeléséért általában számítanak. Tegyük fel például, hogy a Medicare alatt, egy bizonyos operációért 200 dollár a fizetendő számla összege, de a páciens abban az évben, egy előző betegségben, már kifizette az első 50 dollárt, amit a betegnek kell fizetnie. A Plan-B 80/20 arányú szabálya értelmében, az orvos a Medicare-hez 160 dollárról és a beteghez 40 dollárról szóló számlát nyújt be. Az ilyen fizetési rendszer mellett nem számíthat többet. Ha 400 dollárt, vagy még többet akar számítani, az egész számlát a pácienshez küldheti. Ezt a páciensnek ki kell fizetnie, melynek ellenében részletes, nyugtával mellékelt számlát ad. Evvel a páciens visszakapja azt az összeget, amelyet a Medicare fedez, azaz 160 dollárt, de a további 240 dollár a beteg zsebéből kerül ki. Ezért ezt is előre tisztázni kell az orvossal. Ha az utóbbi módon kívánja a számlát benyújtani, meg kell kérdezni tőle, hogy a visszatérített összegen felül mennyit fog számítani. A kórházbiztositási juttatások is bizonyos feltételekhez vannak kötve, de ezek a biztosított feleknek kedveznek. A kórházaknak vagy lábadozó otthonoknak a minimális követelményeknek kell megfelelniük, mielőtt a Medicare-től fizetést kaphatnak. Aki az előírásoknak meg nem felelő kórházba, vagy lábadozó otthonba megy, az nem kapja meg a visszatérítést. Azok az intézmények, amelyeket a Joint Commission on Accreditation elfogadhatónak talált és helybenhagyott, a Medicare fizetéseire automatikusan jogosultak. «••••••••••••••••••••••••••••••••••••••I A calais—^doveri alagút építési tervei elkészültek. A tervek szerint a Franciaországot Angliával összekötő 51 kilométer hosszú tenger alatti kettős alagút építési költségei 200 millió font sterlingre rúgnának, s az alagút építése hat évig tartana. c-+J> Kilencven embert szállítottak súlyos fagylaltmérgezéssel kórházba az észak-olaszországi Biellá- ban. Egy idős asszony a mérgezés, s az azzal kapcsolatban fellépett szívroham következtében meghalt. HASZNOS TUDNIVALÓK: MIT KELL TUDNUNK AHHOZ, HOGY A MEDICARE ELŐNYEIT ÉLVEZHESSÜK?