Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-30 / 26. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 30, 1966 35 cent órabérjavitási kapnak a szőlősziiretelők $1.50-re emelik a minimum órabért New York államban 4 LOS ANGELES, Cal. — A Schlenley Industries, Inc., Kalifornia egyik legnagyobb szőlőültetvény tulajdonosa, kollektiv munkaszerződést irt alá a National Farm Workers Association-nal. A szerző­dés értelmében a szőlőszüretelők 35 centes órabér javitás kapnak. A minimum bért $1.75-re emel­ték. Akik akkordra dolgoznak, azoknak úgy szab­jak meg bérét, hogy visszatükrözze a 25 centes béremelést. A szerződés aláírásakor nem jött létre végleges megállapodás arról, hogy a munkások mennyi szabadságot és egyéb mellék kedvezményt kapjanak. Ezekben a kérdésekben a tárgyalások tovább folynak. Cesar Chavez, a munkások szervezője és szó­szólója a Schenley szerződés aláírása alkalmával kijelentette, hogy a szerződés mérföldkövet jelent az ország mezőgazdasági munkásainak életében. Tárgyalások folynak a Christian Brothers és a Di Giorgio ültetvényesekkel is. Egységfrontba lépnek a munkások az ország réz-trösztjei ellen Nagy jelentőségű konferencia lesz jul. 13-tól 15- ig Denver, Coloradoban. E nap hét országos szak- szervezet képviselői gyűlésre jönnek, és arról tár­gyalnak, hogy hogyan állítsanak fel közös frontot az ország réz-trösztjei ellen. A Kennecott Copper Corporation, a Phelps Dodge Corporation, a Bridgeport Brass Ltd, a Re­vere Copper and Brass Inc., és a Scoville vállalat kb. 80,000 munkást foglalkoztat bányiban és ipa­ri üzemeiben. A nyolcvanezer munkás hét országos szakszer­vezethez tartozik, ezek: a Unted Automobil Work­ers, a Mine, Mill and Smelter Workers, az Interna­tional Brotherhood of Teamsters, az I.B.E.W., az International Association of Machinists és az Inter­national Union of Electrical Workers. Eddig nem volt egység Mindezideig a munkás szervezetek külön álltak szembe a hatalmas réz-trösztökkel. A vállalatok kihasználták a munkások közti ellentéteket s rend­szerint maguknak előnyös egyezményre jutottak a Jiét szakszervezet leggyöngébbjével. Ezt aztán arra használták fel, hogy rákényszeritsék ugyanezt a szerződést a többi szervezetekre. Ezt a helyzetet akarja megváltoztatni a júliusi konferencia. A terv az, hogy a hét szakszervezet azonos követeléseket terjesszen a réz-trösztök elé és ^egységes erővel lépjen fel a munkásokra kedve­ző munkaszerződés létrehozása érdekében. Szakszervezeti körökben azért is tulajdonítanak különös fontosságot ennek a konferenciának, mert a hét szervezet közül kettő az AFL-CIO kebelén kívül áll; a sofőrök és az ércbányászok szervezete. Az a tény, hogy az AFL-CIO-hÓz tartozó szákszer­vezetek hajlandók leülni és tárgyalni e két Szerve­zet képviselőivel, nagy lépést jelent az amerikai szakszervezeti mozgalom egyesítése érdekében. A trösztök fennhéjázó magatartása szintén hoz­zájárult ahhoz, hogy a munkások egységesen lépje­nek fel e munkásgyülölő munkáltatók ellen. Lezárják a vasrúd gyárai* 400 munkás veszti el munkáját A Johnson Steel &' Wire vállalat igazgatósága nyilvánosságra hozta azt á tervet, hogy lezárja az üzem vasrúd és drót gyártó műhelyét. A gyár Mo- nessen, Pa.-ban van és 3,700 munkást foglalkoztat. Ezek közül 400-an dolgoznak a rúd és drót mű­helyben. Az igazgatóság nyilatkozata arról számol be, hogy a drót és vasrúd termelése nem hozott hasznot, ezért kénytelenek beszüntetni e gyártmá­nyok előállítását. A 400 munkás közül aki elveszti munkáját, töb­ben ötvenen felül vannak. A fiatalabbaknak sem lesz könnyű uj munkát szerezni, de az idősebbek részére ez szinte reménytelen feladat. Nemrég rámutattunk arra a válságra, mely az acélipar minden ágában egyre élesebben mutatko­zik és a fentiek is ezt bizonyítják. A szervezett munkások feladata, az egész ország feladata, hogy megoldást találjon erre az egyre égetőbb problé­mára. ALBANY, N. Y. — Nelson Rockefeller kor­mányzó aláírásával törvényre emelt egy javaslatot, mely az állami órabért $1.50-re emeli. Mindeddig $1.25 volt a minimum órabér. Az uj órabér 1967 január elsején lép életbe. Ha a szövetségi minimu­mot $1.60-ra emelik, akkor az állami minimum automatikusan erre az összegre emelkedik. 750,000 munkás dolgozik ma szállodákban, mosodákban és hasonló alkalmazásban, akik jelenleg óránként $1.50-nél kevesebbet keresnek. Ezek a munkások igy valami előnyt élveznek a javaslat törvénybe­iktatásával. Több állami szenátor azonban kroko­dilkönnyeket hullatott és azt mondotta, hogy a törvény nagy nehézséget okoz számos iparban. Si­került nekik egy módosítást elfogadtatni, mely fel­hatalmazza az állam ipari igazgatóját, hogy kivételt tegyen bizonyos esetekben. Ez a módosítás lehető­vé tette, hogy a főzelék és gyümölcs konzerv ipar továbbra is csak $1.25-es órabért fizessen. A rakparti munkások a Meredith-iigyröl Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy amerikai polgár utrakeljen Mississippi állam országutján? Igen, ha az amerikai állampolgár bőre fekete. Le­het annak félelem nélkül a bírósági épületbe men­ni, regisztrálni és választás napján arra a jelöltre szavazni, akire akar? Ezek a kérdések merültek fel agyunkban, ami­kor láttuk a hírlapok első oldalán és a televízión James Meredith fájdalomtól eltorzult arcát, amint Hernando, Miss.-ben, a négerek jogaiért tervezett zarándokutján az ösvényből orvul hátbalőtték. Me­redith békés ember. Útnak indulása előtt barátai ösztökélték, hogy vigyen fegyvert magával önvé­delemre. Ő ezt elutasította és fegyver helyett egy bibliát vitt magával. “Ne féljetek, nincs ok félelemre. Menjetek és regisztráljatok, szavazzatok.” Ezt mondotta Mere­dith Mississippi állambeli néger testvéreinek. Ez volt a bűne. Ezért lőtték le orvul. Ez persze nagyon furcsa helyzetbe tette Missis­sippi állam vezetőit, a szövetségi kormány ha­tóságait és magát Johnson elnököt. Ez az orvtáma- dás nemcsak azt követeli meg, hogy a szövetségi NEW YORK, N. Y. — Több mint ezer delegátus, helyettes delegátus, meghívott vendég, a sajtó és a televízió képviselői voltak jelen a Webster Hall­ban, ahol Gus Hall, a Kommunista Párt 18. orszá­gos konvenciójának megnyitóján elmondta a ve­zérszónoklatot,, melynek legfontosabb kitétele ez volt: “vonjuk vissza csapatainkat Vietnamból.’'. Hall beszédében rámutatott arra, hogy áz ameri­kai nép egyre nagyobb adóterhet visel, égyre'ma­gasabb árakat fizet életszükségleteiért a nyomor- tariyák mind jobban nőnek, a városok válsága egy­re mélyül — és mindez a vietnami háborúra ve­zethető vissza. Mozdítsák el Katzenbachot és Hoovert A konvención jelenlévő delegátusok egyhangú szavazattal javaslatot fogadtak el, melyben követe­lik, hogy mozdítsák el állásukból Katzenbach igaz­ságügyminisztert és Edgar Hoovert, az FBI igazga­tóját, mert nem teljesitik kötelességüket a néger polgárok védelmében. A delegátusok ugyancsak követelték, hogy Johnson elnök rendelje ki a nemzetőrséget a néger zarándokúiban résztvevők védelmére. Gus Hall beszédében kihangsúlyozta a néger nép hősies harcát, a munkások küzdelmét, életszínvo­naluk előbbrevitelére s mindazoknak a problémák­nak a megoldására, melyeket a termelés automa­tizálása magával hozott. Rámutatott az uj baloldal kifejlődésére, az egy­ség szükségességére és arra, hogy a közeli válasz­tásokban minden lehetőt meg kell tenni a békeje­löltek megválasztására. Kilátásba helyezte azt a le­hetőséget, hogy a két párt jelöltjeivel szemben független békejelöltet állítsanak az 1968-as elnök- választáson. Gus Hall számokkal bizonyította, hogy a viet­nami háborúból csupán a monopolisták húznak törvényhozók újabb és hathatósabb törvényt iktas­sanak be, de főleg azt, hogy a már meghozott tör­vényeket foganatosítsák. Hol áll mindebben az amerikai szakszervezeti mozgalom? Egy pár évvel ezelőtt huligánok és rendőrök véres támadásokat rendeztek sztrájkoló munkások ellen. A szervezett munkások politikai erejükkel véget vetettek ennek az állapotnak. A mississippi-i orvtámadás a náci rohamgárdis­ták (SS) munkájára emlékeztet s ez a helyzet a déli államokban évszázadok óta fennáll. A Mere­dith elleni orvtámadás felháborította az egész or­szágot, de nem szabad elfelejteni, hogy a KKK és a többi fajgyűlölő szervezet a hivatalos közegek ak­tiv támogatásával tartja terrorban a néger lakoso­kat hosszú évek óta. Itt az ideje, hogy mindenki szint valljon ebben a kérdésben. Ne feledjük el, hogy Nyugat-Német- országban ezt halljuk állandóan: “mi nem tudtunk a tömeggyilkosságról”, noha látták a krematóriu­mok kéményéből kiáradó füstöt, amely az ártatlan, milliók elégetését jelentette. Ebben az országban nincs olyan egyén, aki azt mondhatja, hogy nem tudja mi megy végbe. Senki sem állíthatja, hogy nincs tudomása arról, milyen aljas munkát végeznek az amerikai rohamgárdis­ták. Senki sem nézheti tétlenül, hogy amerikai honfitársainkat puskával, korbáccsal tartják rab­szolgaságban csak azért, mert fekete bőrűek. Nem lehet kétféle polgárság a demokráciában. Az alkotmány csak egyfajta polgárt ismer el. Az amerikai négerek tudomásunkra adták félre nem érthető szavakkal, hogy nem hajlandók többé má- sodrangu polgárokként szerepelni. A fenti cikket a nyugati rakparti mun­kások hivatalos lapjából a “Dispatcher”- ből vettük át. A sztrájkoló angol matrózok megbélyegzik Wilsont Számos kikötőben a sztrájkoló matrózok gyűlé­seiken a legélesebb kifejezésekkel élve bélyegez­ték meg Wilson magatartását. A londoni kikötő:- ben tartott gyűlésen a matrózok határozatot fogad­tak el, amely kimondja: “Elitéljük a miniszterel­nök kijelentéseit. Most még eltökéltebben folytat­juk a harcot jogos követeléseinkért.” A konzervatív ellenzék az angol alsóházban kö­vetelte, hogy azonnal nyissanak rendkívüli vitát Wilson miniszterelnök nyilatkozatáról. Az alsóház elnöke elutasította a rendkívüli vitát sürgető kon­zervatív javaslatot. Ezt követően Wilson és Heath konzervatív vezér bizalmas tanácskozásra vonult vissza. hasznot. A trösztök 45 milliárd dollár profitot ha­rácsoltak össze a múlt esztendőben, melyet a nép fizet meg. Éppen ezért szükséges, hogy a nép minden réte­ge, mely károsul a monopolisták profitéhsége miatt nép. pártba egyesüljön, mely a lakosság érdekeit szolgálja és nem a trösztökét. A- konvenciót többek között az olasz, a kubai, a francia, a szovjet, a német, a brazíliai, az indiai; az észak-vietnami kommunista pártok üdvözölték; 56 testvérpárttól jött üdvözlő távirat. A delegátusok a következő kerületeket-képvisel­ték: Dél-Kalifornia, Észak-Kalifornia, Connecticut, Florida, Illinois, Indiana, Maryland, Washington, D. C., New England, Michigan, North és South Da­kota, Mississippi, Montana, New Jersey, New Mexi­co, New York, Ohio, Oregon, E. Pennsylvania, Texas, Washington, West Virginia, Wisconsin, Western Pennsylvania. Végétért a KP konvenciója Az Amerikai Kommunista Párt 18. országos kon­venciója múlt vasárnap este véget ért. A delegátu­sok Gus Hall-t vezértitkárnak, Henry Winston-t országos elnöknek választották meg és 80 tagú vezető-bizottságot is választottak. E bizottság tag­ságának 35 százaléka az ifjúság soraiból került ki. A KP konvenciója uj alkotmányt szavazott meg. A párt uj programjában nagy súlyt helyez a néger mozgalomban, a szakszervezetekben, a békemozga­lomban való működésre és ezeknek a mozgalmak­nak az egyesítésére. Politikai téren a párt támo­gatja úgy a haladó szellemű független jelölteket, mint a demokrata párton belül a háboruellenes jelölteket . ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI vWWWXVWNWWWWStWWVWVWWWWWVxWVVWWWWWWWWWWWWWVNWV'VW “VONJUK VISSZA GSAPATAINKAT VIETNAMBÓL”, KÖVETELI A KP-KONVENCIÓ A párt a monopolisták elleni harcra szólítja az amerikai népet Munkás és szakszervezeti hírek >■_______;_________1 _________________________é_______

Next

/
Oldalképek
Tartalom