Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-16 / 24. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SIÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 16, 1966 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség áliáspontjával. Hozzászólás Rev. Gross és Neuwahl cikkeihez BRONX, N. Y. — Gratulálok Rev. Gross Lászlónak őszinte cikkéhez, melyben oly szép világosan kifejti, milyen lesz a szocialista társadalom. Rendkívül jó érzést keltett az olvasása, mert tudom, hogy annak a rendszernek nem kell az atomháború és attól sem kell rettegni, hogy gyermekeinket vagy unokáinkat a mészárszékre viszik háborúkban, mert erre nem lesz szükség. A szocialista rendszer kiemeli az embert az állati sorból és igazán emberi színvonalra emeli, ahol mindenki megtalálhatja a helyét. Bár mi ezt már nem érjük meg, de remélem, unokáink élvezik majd azt a társadalmat, amelyért 56 éve harcoltam. Látom, hogy már az egész világ felfigyel arra, hogy mi is az a szocializmus. Ágyúgolyókkal azt nem lehet elpusztítani, de ha az uralkodó osztály mégis megkísérli, akkor maga is vele pusztul. A kapitalizmus már betöltötte hivatását és megérett a pusztulásra, mint minden olyan rendszer, amelyik idejét múlta. A szocialista rendszerben minden ember megkapja munkája társadalmi gyümölcsét és nem kell félni a gazdasági pániktól, vagy depressziótól. A technika továbbfejlődésével két-három óra napi munkával bőségesen termelhetnek és a munkások szabad idejüket önművelésre használhatják fel. Akkor válnak igazán emberré Sok egyébről lehetne még Írni, de nem vagyok író, egész életemben fizikai munkát végeztem. így *sak pár szét szólok EHN munkástárs cikkéhez, amely nagyon helyes és igen érdekes csak egy pontot nem emelt ki. Minden lehetséges a KKK-nak, a Birch Society-nak, a Minutemen és más reakciós szervezeteknek. Ellenben az olyan szervezeteket, amelyek fel akarják szabadítani a munkásosztályt a rabszolgaságból, vagy oly munkásszónokot, aki azt hirdeti, hogy a bérrab- szolgarendszert meg kell szüntetni, azonnal lekapják izgatásért. Örülhetnek, ha pár hónapi börtönnel megússzák, pár évi bebörtönzés helyett. Másképp a cikk jó és tárgyilagos. G. Mecsey Elmélkedés az alkoholizmusról SANTIAGO, Chile. — A Magyar Szó ápr. 21-i lapszámában Lusztig Imre tollából igen érdekes cikket olvastam az alkoholizmus problémájáról. Számos hasznos adatot ismertet az olvasóval, me- ly</et azonban utólagos beleegyezésük reményében, szeretnék néhány továbbival kiegészíteni, amelyek minden bizonnyal érdeklik olvasóikat. Az alkoholizmus problémáját egy kapitalista állam sohasem fogja megoldani tudni, még megkä» zelitőleg sem. Csakis a szocialista társadalom képes erre, de ez is csak akkor, amennyiben hajlandó a vele kapcsolatos áldozatot vállalni. A kapitalista rendszernek két lényeges okból egyáltalán nem kedvező a megoldás. — Először, mivelhogy ezekben az országokban a rengeteg alkalom megadásával szinte rákényszerítik a nyomorúságos sorban lévő proletár rétegekre az alkohol fogyasztását, hogy azokat igy elkábitva az alkohol okozta mámorral, elvonja őket a valóságos szociális problémáiktól. Ahelyett, hogy tanulási lehetőségeiket fokoznák, hogy nagyobb tudással, felkészültséggel hasznos egyedei legyenek a társadalomnak, természetesen magasabb életnívót elvárva, az alkoholt kapják, mint a legfőbb élvezetet. Másodszor, a kapitalista gazdálkodás lényege a minél nagyobb haszon elérése. Hát elképzelhető-e, hogy valamilyen tőkés nagyhatalmasság humanitárius okokból lemondjon hasznáról? Sőt, a rendelkezésükre álló hatalmas anyagi eszközökkel propagálja a tömegeknek, hogy a fogyasztást emelve, hasznának emelkedését biztosítsa. Legszemérmetlenebb hazugság állítani, hogy a szervezetnek szüksége van az alkohol fogyasztására, vagy még ezen túl gyógy- hatást tulajdonítani neki. Ezt csak a tudatlanok és a lélektelen haszonleső kufárok állíthatják. A szocialista társadalomban más a helyzet. Ennek nem a nyerészkedés a célja, hanem minden egyes becsületesen dolgozó egyén részére egyenletes életnívó létesítése. Miért iszik az ember? Se szeri, se száma az okoknak. Az egyik bánatában, a másik örömében. Mert barátai meghívták, mert ízlik neki. Mivel nem férfi az, aki visszautasítja a poharat, amivel esetleg “megsérti” az ünnepeltet, stb. Egyszerűen fejezhetem ki a motívumot. Gyarló, halandó lények lévén nincs meg bennünk, legalább is a számottevő többségben, a szükséges önmegtartóztatás. Azért iszunk, mert lehetőség van rá. Még a szocialista országokban is, mig bizonyos óra után, ünnepnapokon az üzletek nagy része zárva, az alkoholárusitó helyek, nagyon szép szóval illetve: italboltok nyitva vannak. Ezek az országok is hiába költenek vagyonokat propagandára, elvonókúrára, ez csak csöpp a tengerben. Csakis egy mód létezik a küzdelemre az alkoholfogyasz tás ellen: a lehetőségek csökkentése. Nem mon dóm, hogy egyszerre zárják be az összes kocsmákat (bocsánat, hogy az italboltot ilyen vulgáris szóval említem) és tiltsák meg az alkoholt tartalmazó italok árusítását, de csökkentsék ezen üzletek számát és rövidítsék meg nyitvatartási idejüket. Sokaknak az jelent szórakoztatást, ha italozgatás közben összeülhetnek. Ezek részére más időtöltési lehetőséget kell biztosítani. Az alkoholizmus következményeire is vonatkozik a bibliai tiz parancsolat egyike, amely szerint “megbüntetem a szülők vétkét a gyermekeikben.” Svájci orvosi statisztikai megállapítások szerint a betegen, hülyének és nyomoréknak született gyerekek nagy többsége alkoholista szülők áldozata. Lusztig Imre számos adatot említ meg, amit még sokkal lehetne kiegészíteni, de amit ő felsorol, éppen elegendő, hogy a problémát megvilágítsa. Gratulálok remek cikkéhez és bár, sajnos őt nem ismerem, nem akadályoz meg abban, hogy a szerkesztőséget felkérjem, hogy nevemben üdvözölje és gratulációmat kifejezze. Balassa Andor A fák mm nőnek az égig MIAMI, Fia. — Olvastam az újságban, hogy Ful- bright arkansasi demokrata szenátor április 21-én a J. Hopkins egyetemen előadást tartott. Előadásának a Magasabb hazafiság címet adta a szenátor és többek között kifejezte aggodalmát afelett, hogy az Egyesült Államok gőgösen fennhéjázó Vietnammal szemben és kijelentette, hogy azok az amerikaiak, akik vietnami politikánkat félelem nélkül kritizálják, jó hazafiak és jó polgárai ennek az országnak és ezért tisztelet, rokonszenv jár nekik. Szerintem Fulbright szenátor ezzel azt akarta mondani, hogy az Egyesült Államok bűnt követ el Észak-Vietnam hadüzenet nélküli megtámadásával, semmiféle erkölcsi, vagy jogi alapja nincs Észak- Vietnam bombázásának. S ha már erkölcsről beszélünk, az amerikai csapatok nemcsak engedélyezik, de maguk is gyakorolják a kegyetlenkedéseket a vietnami néppel szemben, noha ezt a nemzetközi törvények tütják (genfi konvenció). S milyen förtelmes gonoszság és erkölcstelenség az, amikor ezeket a cselekedeteket saját sajtónk dicséri és úgy akarja beadni az amerikai népnek, mint hőstetteket. (Mindenki láthatta a televízión, amikor az amerikai katona öngyújtóval a kezében felgyújtotta a nádfedeles kis házikót!) Vajon hová lett az amerikai erkölcs? S mégis vannak emberek, akik védik a piszkos vietnami háborút azzal az indokolással, hogy elvégre az Egyesült Államok a “kommunizmus” terjedését gátolja meg Ázsiában és ezért beleegyeznek, hogy az amerikaiak ázsiai népeket gyilkoljanak. Hát könyörgöm, én ezt az indokolást nem veszem meg, vagyis nem fogadom el, mert jól emlékszem arra a nagy haragra, amely az Egyesült Államokban fellobbant, amikor Oroszország beavatkozott Magyarország ügyeibe. Világos, hogy kétféle erkölcsük van az ilyen embereknek. Amit bünül rónak fel a kommunistáknak, az ERÉNY, ha az Egyesült Államok csinálja. A nácik “nagy hazugságával” állunk itt szemben, vagyis azzal a helyzettel .melyben a beszéd nem azonos a tettel. A valóság az, hogy amikor Johnson a békéről beszél, nagy hadvezérként akarja katonai hatalmát és hazája uralmát más népekre kiterjeszteni. Nem hiszem el az Egyesült Államok elnökének és a kormánynak azon bizonygatását, hogy békét akar, mert az Egyesült Államok HATALMAT — világhatalmat — akar szerezni magának, minden rendelkezésre álló eszközzel, beleértve katonai erejét, melyről azt “hiszi”, hogy nincs annál hatalmasabb a földön. Hiszem, hogy a Szovjetunió — és Kina is — elhatározta, hogy sohasem fognak háborút provokálni a nyugati államokkal szemben, még pedig azért, mert ha másképpen tennének, akkor az emberiségre a végpusztulás várna. Mi azonban provokálunk. Gratulálok Fulbright szenátor bátor kijelentéséhez, hogy az a tisztességes, civilizált amerikai polgár, akiben a vietnami piszkos háborúnk undort vált ki és ezért bátran, nyíltan kritizálja kormánya eljárását és ezzel a kritikájával a háború ellen is van. Az ilyen ember jobb állampolgára hazájának, mint azok a gerinctelenek, akik gyávák felemelni szavukat az igazságtalanság ellen. Mindazok, akik a háborút provokálok oldalára állnak, gondolva, hogy a győztes oldalán vannak, sajátmagukat ámítják, mert győztes csak a hazáját védő nép lehet. Azt is elfelejtik az ilyenek, hogy A FÁK NEM NŐNEK AZ ÉGIG! Fehér Lajos Kinek a hazáját védik Vietnamban? TRENTON, N. J. — Látom, hogy az év megint lejárt, úgyszintén a lapom is, tehát sietek, nehogy hátralékos legyek. Szeretett férjem emlékére is küldök $5-t. A lap nagyon jó, kár, hogy az emberek nem tudnak a sötétből kiábrándulni és sajnos ilyenek vannak többségben. Most is el voltam egy beteg szomszédomat meglátogatni. Azt kérdezte, hogy mi meggyónunk-e a papnak, mielőtt meghalunk? Azt mondtam neki, hogy mi nem csinálunk olyat, amit a papnak meg kell bocsátania. De mikor meghalunk, még egyikünk sem jött vissza. Meg azok a szép, egészséges fiatalemberek, akiket a harctereken lemészárolnak, egy sem gyónt meg és vallás különbség nélkül eltemetik őket. Éne azt mondta a szomszéd, hogy az nem bűn. mert azok a hazát védik. Hát kérdem, kinek a hazáját védik a mi fiaink Vietnamban? Minket nem támadott meg senki idáig. Jó munkálkodást kívánok, jó egészséget a további küzdelmekhez. Susie Sole et t t y f ? e” sr"*r tr-sr tttttttt CLEVELANDI ÜZLETI KALAUZ * Lapodat segited, ha hirdetőinket támogatod! • lítrlha tt’c dniuare TERMELŐK ÉS ELADÓK vroan 5 r lowers Xeiefon: 721-150«. 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO • Virágok minden alkalomra • ^kítlAU I aiinriw BOROSS LÁSZLÓ, tulajdonét dfitriey Laundry Teiefon; WA _ 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljáráeaa* saját üzemünkben. M. VAS Shell Service Delco Batteries — Firestone Tires — Brake Sertlct — Tune ups. — ffialgany Confectionery SÄ“ Aa Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kapható valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok újságok, cukorka és cigaretta. Jiakab-Toth & Go. temetésrendezök-Két w ii « uui nes Napolna használata » gyászolók kényelmére.—12014 és 11713 Buckeye Road Cleveland, O. Tel.: CE 1-0384—LO 1-7524 és WA 1-4421 louis Äi Bodnar & Son 3929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefon: MElrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és munkásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos árai Éjjel-nappal mentőszolgálat. Buckeye Jewelers S"«0.V'ik" 11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO LerainHeightsHardware 11410 LORAIN AVENUE, Cl EVELAND, OHIO festékek, villanyfelszerelési cikk-* és építkezési vae- áruk raktára. RICZO FüWALHOMESriNÖr ~~ Éteveu Lukács engedélyezel t temetkezési vállal koa* balzsamozó. — Két kápolna: 12519 Buckeye Road ál 17504 Harvard Ave. — Telefon: LO 1-203A. ELLENTMONDÁS: j EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI
