Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-16 / 24. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SIÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 16, 1966 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség áliáspontjával. Hozzászólás Rev. Gross és Neuwahl cikkeihez BRONX, N. Y. — Gratulálok Rev. Gross László­nak őszinte cikkéhez, melyben oly szép világosan kifejti, milyen lesz a szocialista társadalom. Rend­kívül jó érzést keltett az olvasása, mert tudom, hogy annak a rendszernek nem kell az atomháború és attól sem kell rettegni, hogy gyermekeinket vagy unokáinkat a mészárszékre viszik háborúk­ban, mert erre nem lesz szükség. A szocialista rendszer kiemeli az embert az ál­lati sorból és igazán emberi színvonalra emeli, ahol mindenki megtalálhatja a helyét. Bár mi ezt már nem érjük meg, de remélem, unokáink élvezik majd azt a társadalmat, amelyért 56 éve harcol­tam. Látom, hogy már az egész világ felfigyel arra, hogy mi is az a szocializmus. Ágyúgolyókkal azt nem lehet elpusztítani, de ha az uralkodó osztály mégis megkísérli, akkor maga is vele pusztul. A kapitalizmus már betöltötte hivatását és megérett a pusztulásra, mint minden olyan rendszer, ame­lyik idejét múlta. A szocialista rendszerben min­den ember megkapja munkája társadalmi gyü­mölcsét és nem kell félni a gazdasági pániktól, vagy depressziótól. A technika továbbfejlődésével két-három óra napi munkával bőségesen termel­hetnek és a munkások szabad idejüket önművelés­re használhatják fel. Akkor válnak igazán emberré Sok egyébről lehetne még Írni, de nem vagyok író, egész életemben fizikai munkát végeztem. így *sak pár szét szólok EHN munkástárs cikkéhez, amely nagyon helyes és igen érdekes csak egy pontot nem emelt ki. Minden lehet­séges a KKK-nak, a Birch Society-nak, a Minute­men és más reakciós szervezeteknek. Ellenben az olyan szervezeteket, amelyek fel akarják szabadí­tani a munkásosztályt a rabszolgaságból, vagy oly munkásszónokot, aki azt hirdeti, hogy a bérrab- szolgarendszert meg kell szüntetni, azonnal lekap­ják izgatásért. Örülhetnek, ha pár hónapi börtön­nel megússzák, pár évi bebörtönzés helyett. Más­képp a cikk jó és tárgyilagos. G. Mecsey Elmélkedés az alkoholizmusról SANTIAGO, Chile. — A Magyar Szó ápr. 21-i lapszámában Lusztig Imre tollából igen érdekes cikket olvastam az alkoholizmus problémájáról. Számos hasznos adatot ismertet az olvasóval, me- ly</et azonban utólagos beleegyezésük reményé­ben, szeretnék néhány továbbival kiegészíteni, amelyek minden bizonnyal érdeklik olvasóikat. Az alkoholizmus problémáját egy kapitalista ál­lam sohasem fogja megoldani tudni, még megkä» zelitőleg sem. Csakis a szocialista társadalom ké­pes erre, de ez is csak akkor, amennyiben hajlandó a vele kapcsolatos áldozatot vállalni. A kapitalista rendszernek két lényeges okból egyáltalán nem kedvező a megoldás. — Először, mivelhogy ezekben az országokban a rengeteg alkalom meg­adásával szinte rákényszerítik a nyomorúságos sor­ban lévő proletár rétegekre az alkohol fogyasztá­sát, hogy azokat igy elkábitva az alkohol okozta mámorral, elvonja őket a valóságos szociális prob­lémáiktól. Ahelyett, hogy tanulási lehetőségeiket fokoznák, hogy nagyobb tudással, felkészültséggel hasznos egyedei legyenek a társadalomnak, ter­mészetesen magasabb életnívót elvárva, az alko­holt kapják, mint a legfőbb élvezetet. Másodszor, a kapitalista gazdálkodás lényege a minél nagyobb haszon elérése. Hát elképzelhető-e, hogy valami­lyen tőkés nagyhatalmasság humanitárius okokból lemondjon hasznáról? Sőt, a rendelkezésükre álló hatalmas anyagi eszközökkel propagálja a töme­geknek, hogy a fogyasztást emelve, hasznának emelkedését biztosítsa. Legszemérmetlenebb ha­zugság állítani, hogy a szervezetnek szüksége van az alkohol fogyasztására, vagy még ezen túl gyógy- hatást tulajdonítani neki. Ezt csak a tudatlanok és a lélektelen haszonleső kufárok állíthatják. A szocialista társadalomban más a helyzet. En­nek nem a nyerészkedés a célja, hanem minden egyes becsületesen dolgozó egyén részére egyen­letes életnívó létesítése. Miért iszik az ember? Se szeri, se száma az okoknak. Az egyik bánatában, a másik örömében. Mert barátai meghívták, mert ízlik neki. Mivel nem férfi az, aki visszautasítja a poharat, amivel esetleg “megsérti” az ünnepeltet, stb. Egyszerűen fejezhetem ki a motívumot. Gyar­ló, halandó lények lévén nincs meg bennünk, leg­alább is a számottevő többségben, a szükséges ön­megtartóztatás. Azért iszunk, mert lehetőség van rá. Még a szocialista országokban is, mig bizonyos óra után, ünnepnapokon az üzletek nagy része zárva, az alkoholárusitó helyek, nagyon szép szó­val illetve: italboltok nyitva vannak. Ezek az or­szágok is hiába költenek vagyonokat propagandá­ra, elvonókúrára, ez csak csöpp a tengerben. Csak­is egy mód létezik a küzdelemre az alkoholfogyasz tás ellen: a lehetőségek csökkentése. Nem mon dóm, hogy egyszerre zárják be az összes kocsmá­kat (bocsánat, hogy az italboltot ilyen vulgáris szó­val említem) és tiltsák meg az alkoholt tartalmazó italok árusítását, de csökkentsék ezen üzletek szá­mát és rövidítsék meg nyitvatartási idejüket. So­kaknak az jelent szórakoztatást, ha italozgatás köz­ben összeülhetnek. Ezek részére más időtöltési le­hetőséget kell biztosítani. Az alkoholizmus következményeire is vonatko­zik a bibliai tiz parancsolat egyike, amely szerint “megbüntetem a szülők vétkét a gyermekeikben.” Svájci orvosi statisztikai megállapítások szerint a betegen, hülyének és nyomoréknak született gye­rekek nagy többsége alkoholista szülők áldozata. Lusztig Imre számos adatot említ meg, amit még sokkal lehetne kiegészíteni, de amit ő felsorol, éppen elegendő, hogy a problémát megvilágítsa. Gratulálok remek cikkéhez és bár, sajnos őt nem ismerem, nem akadályoz meg abban, hogy a szer­kesztőséget felkérjem, hogy nevemben üdvözölje és gratulációmat kifejezze. Balassa Andor A fák mm nőnek az égig MIAMI, Fia. — Olvastam az újságban, hogy Ful- bright arkansasi demokrata szenátor április 21-én a J. Hopkins egyetemen előadást tartott. Előadá­sának a Magasabb hazafiság címet adta a szená­tor és többek között kifejezte aggodalmát afelett, hogy az Egyesült Államok gőgösen fennhéjázó Vietnammal szemben és kijelentette, hogy azok az amerikaiak, akik vietnami politikánkat félelem nélkül kritizálják, jó hazafiak és jó polgárai ennek az országnak és ezért tisztelet, rokonszenv jár ne­kik. Szerintem Fulbright szenátor ezzel azt akarta mondani, hogy az Egyesült Államok bűnt követ el Észak-Vietnam hadüzenet nélküli megtámadásával, semmiféle erkölcsi, vagy jogi alapja nincs Észak- Vietnam bombázásának. S ha már erkölcsről beszélünk, az amerikai csa­patok nemcsak engedélyezik, de maguk is gyako­rolják a kegyetlenkedéseket a vietnami néppel szemben, noha ezt a nemzetközi törvények tütják (genfi konvenció). S milyen förtelmes gonoszság és erkölcstelenség az, amikor ezeket a cselekede­teket saját sajtónk dicséri és úgy akarja beadni az amerikai népnek, mint hőstetteket. (Mindenki lát­hatta a televízión, amikor az amerikai katona ön­gyújtóval a kezében felgyújtotta a nádfedeles kis házikót!) Vajon hová lett az amerikai erkölcs? S mégis vannak emberek, akik védik a piszkos vietnami háborút azzal az indokolással, hogy elvégre az Egyesült Államok a “kommunizmus” terjedését gátolja meg Ázsiában és ezért beleegyeznek, hogy az amerikaiak ázsiai népeket gyilkoljanak. Hát könyörgöm, én ezt az indokolást nem ve­szem meg, vagyis nem fogadom el, mert jól emlék­szem arra a nagy haragra, amely az Egyesült Álla­mokban fellobbant, amikor Oroszország beavatko­zott Magyarország ügyeibe. Világos, hogy kétféle erkölcsük van az ilyen embereknek. Amit bünül rónak fel a kommunistáknak, az ERÉNY, ha az Egyesült Államok csinálja. A nácik “nagy hazug­ságával” állunk itt szemben, vagyis azzal a hely­zettel .melyben a beszéd nem azonos a tettel. A valóság az, hogy amikor Johnson a békéről be­szél, nagy hadvezérként akarja katonai hatalmát és hazája uralmát más népekre kiterjeszteni. Nem hiszem el az Egyesült Államok elnökének és a kormánynak azon bizonygatását, hogy békét akar, mert az Egyesült Államok HATALMAT — világhatalmat — akar szerezni magának, minden rendelkezésre álló eszközzel, beleértve katonai ere­jét, melyről azt “hiszi”, hogy nincs annál hatal­masabb a földön. Hiszem, hogy a Szovjetunió — és Kina is — el­határozta, hogy sohasem fognak háborút provokál­ni a nyugati államokkal szemben, még pedig azért, mert ha másképpen tennének, akkor az emberiség­re a végpusztulás várna. Mi azonban provokálunk. Gratulálok Fulbright szenátor bátor kijelentésé­hez, hogy az a tisztességes, civilizált amerikai pol­gár, akiben a vietnami piszkos háborúnk undort vált ki és ezért bátran, nyíltan kritizálja kormánya eljárását és ezzel a kritikájával a háború ellen is van. Az ilyen ember jobb állampolgára hazájának, mint azok a gerinctelenek, akik gyávák felemelni szavukat az igazságtalanság ellen. Mindazok, akik a háborút provokálok oldalára állnak, gondolva, hogy a győztes oldalán vannak, sajátmagukat ámít­ják, mert győztes csak a hazáját védő nép lehet. Azt is elfelejtik az ilyenek, hogy A FÁK NEM NŐ­NEK AZ ÉGIG! Fehér Lajos Kinek a hazáját védik Vietnamban? TRENTON, N. J. — Látom, hogy az év megint lejárt, úgyszintén a lapom is, tehát sietek, nehogy hátralékos legyek. Szeretett férjem emlékére is küldök $5-t. A lap nagyon jó, kár, hogy az emberek nem tud­nak a sötétből kiábrándulni és sajnos ilyenek van­nak többségben. Most is el voltam egy beteg szom­szédomat meglátogatni. Azt kérdezte, hogy mi meggyónunk-e a papnak, mielőtt meghalunk? Azt mondtam neki, hogy mi nem csinálunk olyat, amit a papnak meg kell bocsátania. De mikor megha­lunk, még egyikünk sem jött vissza. Meg azok a szép, egészséges fiatalemberek, akiket a harctere­ken lemészárolnak, egy sem gyónt meg és vallás különbség nélkül eltemetik őket. Éne azt mondta a szomszéd, hogy az nem bűn. mert azok a hazát védik. Hát kérdem, kinek a hazáját védik a mi fiaink Vietnamban? Minket nem támadott meg senki idáig. Jó munkálkodást kívánok, jó egészséget a továb­bi küzdelmekhez. Susie Sole et t t y f ? e” sr"*r tr-sr tttttttt CLEVELANDI ÜZLETI KALAUZ * Lapodat segited, ha hirdetőinket támogatod! • lítrlha tt’c dniuare TERMELŐK ÉS ELADÓK ­vroan 5 r lowers Xeiefon: 721-150«. 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO • Virágok minden alkalomra • ^kítlAU I aiinriw BOROSS LÁSZLÓ, tulajdonét dfitriey Laundry Teiefon; WA _ 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljáráeaa* saját üzemünkben. M. VAS Shell Service Delco Batteries — Firestone Tires — Brake Sertlct — Tune ups. — ffialgany Confectionery SÄ“ Aa Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kapható valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok újságok, cukorka és cigaretta. Jiakab-Toth & Go. temetésrendezök-Két w ii « uui nes Napolna használata » gyászolók kényelmére.—12014 és 11713 Buckeye Road Cleveland, O. Tel.: CE 1-0384—LO 1-7524 és WA 1-4421 louis Äi Bodnar & Son 3929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefon: MElrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és mun­kásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos árai Éjjel-nappal mentőszolgálat. Buckeye Jewelers S"«0.V'ik" 11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO LerainHeightsHardware 11410 LORAIN AVENUE, Cl EVELAND, OHIO festékek, villanyfelszerelési cikk-* és építkezési vae- áruk raktára. RICZO FüWALHOMESriNÖr ~~ Éteveu Lukács engedélyezel t temetkezési vállal koa* balzsamozó. — Két kápolna: 12519 Buckeye Road ál 17504 Harvard Ave. — Telefon: LO 1-203A. ELLENTMONDÁS: j EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI

Next

/
Oldalképek
Tartalom