Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-09 / 23. szám
Thursday, June 9, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 CHILE: TERROR SEM TORI MEG A MUNKASOKAT Nemrégiben Chile északi részén, az Andes Copper Mining amerikai társasághoz tartozó el Salvador rézbányában tragikus események játszódtak le. A vezénylő tiszt parancsára a katonák tüzet nyitottak a szakszervezeti helyiségükben összegyűlt munkásokra. Nyolc halott volt és 37 sebesült — csak azért, mert szolidaritásukról biztosították az ugyancsak amerikai tulajdonban lévő el Teniente bányában sztrájkoló társaikat. A fegyvertelen salvadori munkások agyonlöve- tése ismételten azt bizonyítja, hogy a chilei dolgozók és az amerikai társaságok közötti gazdasági konfliktusban a kormány a külföldi monopolisták érdekeit védi. Eduardi Frey chilei elnök a vérengzés napján mondott rádió- és televíziós beszédében kijelentette: “a katonák csupán kötelességüket teljesítették.” Az el Teniente ércbányában még a múlt év október elején robbant ki a konfliktus, mikor hétezer munkás és alkalmazott béremelési követelést terjesztett az igazgatóság elé. A sztrájk csak három hónappal később indult meg. A három hónap alatt az amerikai cég egyetlen javaslatot sem tett a konfliktus rendezésére. A munkások és képviselőik türelmesek és még engedményre is hajlandók voltak, csak hogy megtalálják a kiutat. Korábbi 70 százalékos béremelési követelésüket 40 százalékra szállították le. Ugyanakkor az ércbánya igazgatósága és a kormány, amely közvetített a munkások és a cég között, nem kívánta a rendezést. A burzsoá sajtó, közte a Nation cimü kormánylap, késhegyig menő munkásellenes propagandakampányt indított. A sztrájkolókat a kormány gazdaságfejlesztési programjának meghiúsításával és azzal vádolta, hogy kárt okoznak az országnak, mondván: a munkabeszüntetés a rendkívül heves konjunkturális viszonyok között erősen csökkentette a valuta beáramlását az országba. A rézárak a nemzetközi piacon valóban hallatlanul magas szintet értek el. Ezen azonban — gyakran a Frey-kormány álláspontja következtében — nem az ország, hanem a Kennekott és az Anaconda amerikai monopóliumok nyernek, melyek Chile réztermelését ellenőrzik. Maga a chilei kormány nemrégen 42 centről 36 centre csökkentette az Egyesült Államokba szállított réz sulyárát fontonként. Az amerikaiak pedig 80 centért “vesztegetik” a világpiacon! Itt kell keresni a nemzeti érdekek károsodását. A külföldi monopóliumok tehát az ország még féktelenebb kirablásával növelhetik mesébe illő jövedelmeiket, s a dolgozóknak ugyanakkor nincs joguk a külföldi kapitalisták exportprofitjának rovására követelni nyomorúságos béreik felemelését. A Kennekott (amelynek az el Teniente lelőhelyeket feldolgozó Breden Copper a leányvállalata) 1965. évi jövedelme, 1964-hez viszonyítva, 70 százalékkal növekedett. Feltehető, hogy a növekedés ebben az évben sem lesz alacsonyabb. Következésképpen a Breden Copper-nek lett volna lehetősége a munkások követeléseinek kielégítésére. És minden bizonnyal rá is lett volna erre kényszerülve, ha a chilei kormány nem lép közbe. A chilei rézbányászok sztrájkmozgalma nem valamiféle külföldi parancsra robbant ki, amiről a burzsoá sajtó firkál, hanem az anyagi helyzet rosszabbodása idézte elő, Csupán ez év első 55 napja alatt 32 féle közszükségleti cikk és szolgáltatás árát, több adót emeltek. A megélhetési költségek csupán ez év januárjában és februárjában hivatalos adatok szerint 6 százalékkal növekedtek. A kormány nemrégen 12—21 százalékkal emelte a cukor, a szövet, a dohány és néhány más cikk árát. A drágulás már előre felfalta a bérpótlékot, arrtit a kormány egyébként még meg sem erősített. A kormány állítása szerint a 25.9 százalékos bérpótlék megfelel a megélhetési költségek múlt évi emelkedése arányának. De ha igy is van. egyáltalán nem kompenzálja azt, amit a dolgozók az idei áremelkedéseken vesztenek, nem is beszélve a legújabb áremelésekről. Kiszámították például, hogy egy havi 100 excudot kereső munkás vagy alkalmazott vesztesége az áremelések miatt évente több mint 200 excudot tesz ki. Másképpen, a dolgozó kéthavi fizetését veszíti el. Ezt senki sem adja vissza. A chilei dolgozók egységes szakszervezeti központjának tehát az a véleménye, hogy a csökkenő vásárlóképesség teljes kompenzálásához legalábbis 40 százalékkal kellene emelni a béreket. Sem a golyó, sem a felbujtással vádolt szakszervezeti vezetők letartóztatása nem tudta a bányászokat a harc beszüntetésére kényszeríteni. A cég a munkások kitartása és más bányák szolidaritása következtében kénytelen volt újra felvenni a tárgyalásokat a sztrájkotokkal. A sztrájk 77. napján, március 20-án, az igazgatóság beleegyezett a bérek 25 százalékos emelésébe. A bányászok elfogadták ezt a javaslatot, bár ez kevesebb, mint amennyit követeltek. Természetesen, ha figyelembe vesszük a chilei kormány által támogatott amerikai cég kérlelhetetlenségét, mondhatjuk, hogy a bányászok elérték követeléseik részleges kielégítését. A béremelési követelések folytatódnak. Ugyanakkor a bányászok követelik letartóztatott társaik szabadon bocsátását és visszavételét a munkába. HADÍÁLLAPOT GUATEMALÁBAN A több oldalról jött ama követelésre, hogy az elfogott és eltüntetett 28 politikai foglyot állítsa elő a kormány, hadi állapot kihirdetésével válaszoltak, amit két nap elteltével még a P.R. képviselőház is jóváhagyott. így akarják megmenteni a két magasállásu kormányembert anélkül, hogy a politikai foglyokról bárminemű beismerő nyilatkozatot adnának. A követelést azzal intézik el, hogy nincsenek a kormány, illetve a katonaság karmai között, de hogy legyilkolták-e őket, amint azt itt hiszik és mint más országokban is jelentették, arról nem szólnak. A hadiállapottal is egy esetleges vizsgálatot akarnak megakadályozni, amit többen követeltek. A kormány, az uj képviselőház, no meg a hírlapok azzal érvelnek, a hadiállapot kihirdetésével meg akarják akadályozni a gyilkosságok fokozását, vagy az esetleges polgárháborút. De ennek éppen az ellenkezője történt. Május 10-én hirdették ki a hadi állapotot, 12-én a képviselőház helybenhagyta. 13-án négy rendőrt lőttek le, a szemtanuk szerint vagy 30 golyót adtak le nekik, tizet a falakban számláltam meg. Ez a Tribol gőzfürdő előtt, a szomszédságunkban történt. A szemtanuk azt állítják, hogy nem hiszik, hogy a négy rendőr közül egy is élve szabadult. Az újságok szerint csak egy halt meg, kettő élet-halál között van, a hadnagy űrből talán sikeresen tudták kiszedni a golyókat, mert a legtöbb a lábszárába ment. Az “Amerika Hangja” azt jelentette, hogy a város közelében is összelövöldöztek egy rendőrkocsit, de erről a lapok nem Írnak, valamint arról sem, hogy a 6. zónában is két rendőrhadnagyot, más két rendőrrel összelövöldöztek. Csak a városban jár szájról szájra a hir, az állítólagos szemtanuk, elbeszélése alapján. Most látom, hogy mit jelent a hadiállapot, amikor azt fegyveres forradalmárok ellen hirdetik ki. AZ GYŐZ, AKI HAMARABB ÉS PONTOSABBAN Lő. Még a lapok és a rendőrség jelentése szerint sem lőttek meg egyetlen egy FAR tagot, ellenben sok más támadás volt, melyeket nem Írnak az FAR rovására, de sejtte- tik, hogy nekik is volt részük benne. Lehetséges, hogy a kormány célja megakadályozni minden vizsgálatot, vagy legalább is időt nyerni, hogy a bizonyítékokat és a tetteseket eltüntessék. Már a lapok is arról jelentenek, hogy két magasrangu rendőr eltűnt, amit a kormány sem tagad. Samu bácsihoz költöztek Amerikába. A hadiállapot 30 napra szól, ez talán elegendő lesz arra, hogy a vérnyomokat felmossák, amint azt itt a szomszédságban is tették: 20 perc alatt a tűzoltóság mosta fel a vértócsákat. Ez a rendes folyamat minden ilyen esetben. Összefogdostak egy csomó embert, a gőzfürdő gazdáját és a személyzetből egy párat, mert azt hiszik, hogy onnan hívták fel a rendőrséget, jelentve, hogy gyanús alakok vannak a fürdőben és az FAR tagok ott készenlétben várták a rendőröket. Ez 10.30-kor, vagyis fényes nappal történt, úgyszintén a másik eset is, d.u. 6 órakor.' A hsóiállapot alatt négy egyénnel többnek nem szabad együtt lenni, engedély nélkül razziázhatják bármelyik gyanús lakást. Ez ugyan nehezebbé igyekszik tenni az FAR további harcát, de ők nem adják fel a harcot — élve. Úgy látszik, hogy az elrabolt két nagy kormányemberről is elhallgatnak. Az uj kormány junius 1-én veszi át a hatalmat, felváltva a mostani katonai diktatúrát a további felelősség alól. Tudósitó KÍNA ÁLLÁSPONTJA AZ EGY. ÁLLAMOKKAL SZEMBEN CSU-EN-LAI NYILATKOZATA Az alanti nyilatkozat nem látott napvilágot az amerikai sajtóban. Hivatalos szövege most érkezett hozzánk, ezért a korábbi nyilatkozatot most közöljük le. A Kínai Népköztársaság miniszterelnöke, Csu- En-Lai április 10-én interjút adott a pakisztáni “Hajnal” hírlap tudósítójának, melyben kifejtette a kínai kormány politikáját az Egyesült Államokkal szemben. A nyilatkozat teljes szövegét itt közöljük: 1. Kina sohasem fog kezdeményezni háború ki- provokálását az Egyesült Államokkal. Kina nem küldött csapatokat Hawaiiba; az Egyesült Államok az, amely elfoglalta Kina Taiwan tartományának területét. Mindamellett Kina tárgyalások utján követelte az Egyesült Államoktól, hogy fegyveres erőit vonja ki Taiwan tartományból és a Taiwan- szorosból; több mint tiz éven át tartott tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, először Genfben, majd Varsóban erről az elvi kérdésről. Mindez jószándékunkat bizonyítja. 2. A kínaiak komolyan gondolják azt, amit mondanak. Másszóval, ha bármely országot Ázsiában, Afrikában vagy másutt az Egyesült Államok által vezetett imperializmus részéről támadás éri, a kínai kormány és a kínai nép azt az országot határozottan támogatni fogja és segítséget nyújt számára. Ha Kínának ez a tette magára vonja a U.S. agresszióját, akkor habozás nélkül ellenállunk és a végsőkig harcolunk. 3. Kina felkészültségben áll. Abban az esetben, ha az Egyesült Államok háborút kényszerit Kínára, határozottan kijelenthetjük, hogy ha már Kina területére hatol be, az Egyesült Államok nem lesz képes onnan kivonulni, akármilyen nagyszámú hadsereget küld oda és bármilyen fegyvert alkalmaz, beleértve a nukleáris fegyvereket is. Ha a 14 milliós délvietnami nép el tud bánni a több mint 200 ezer főt számláló csapatokkal, a 650 millió főnyi kínai nép minden kétségen kívül el tud majd bánni 10 millió főnyi amerikai katonasággal. Akármilyen nagy, agressziós U.S. hadsereget küldenek, biztosra vehetik, hogy azt Kina teljesen megsemmisíti. 4. Ha mégis kitör a háború, akkor annak nem lesznek határai. Egyes U.S. stratégisták légi és tengeri felsőbbrendűségükre támaszkodva bombázni akarják Kínát, hogy a szárazföldi háborút elkerüljék. Ez azonban csak ábránd. Ha már a háború a levegőben és a tengeren megkezdődik, attól a perctől fogva nem egyedül az Egyesült Államoktól függ annak további kimenetele. Ha ők a levegőben támadnak, miért ne tudnánk mi a szárazföldön visszatámadni? Ezért mondjuk azt, hogy ha egyszer elkezdődik, a háborúnak nem lesznek határai. INNEN-ONNAN Egyezmény jött létre a Renault francia autógyár és a Szovjetunió között, melynek értelmében átszervezik és megnövelik annak az autógyárnak a termelőképességét, mely jelenleg a “Moskvich” autókat gyártja. e-f-s Közvetlen légiforgalom jön létre Kina és Franciaország között egy uj egyezmény következtében. G-KS Vonatszerencsétlenség történt Bukarest közelében. Harmincnyolcán meghaltak és sokan megsebesültek. A múlt héten Olaszország 160,000 postahivatali alkalmazottja 48 órás sztrájkba lépett magasabb bért követelve. Ugyancsak 24 órás sztrájkot tartott 800,000 épitőmunkás is. Követelték, hogy a kormány nagy összeget irányozzon elő középületek építésére. 93-an életüket vesztették és 13,000-en hajléktalanná váltak a brazíliai árvizek következtében. Andrei Gromyko szovjet külügyminiszter júliusban meglátogatja Japánt. 4 A világ nemzetei 130 milliárd dollárt költöttek fegyverkezésre 1964-ben.
