Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-09 / 23. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 9, 1966 Fodor Erna és György: RIPORT A BURAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRRÓL Május 20-án megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár. 28 ország hivatalosan képviseltette magát pavilonokkal, de több más ország képviselője is volt ott. Ezek reményüknek adtak kifejezést, hogy a legközelebbi vásáron ők is rendes pavilonnal, ipari termékeik bemutatásával képviseltethetik hazájukat. A városligeti George Washington-szobor impo­zánssá tette az amerikai pavilon főbejáratát. Mon­danom sem kell, hogy örömmel láttuk fogadott hazánk kiállítását a magyar vásáron. Az Egyesült Államok főképpen szerszámgépeket mutatott be, amire valóban büszke lehet. Roppant érdekes nyomdai szedőgépet is mutattak, melynél automatikusan, teljes pontossággal és négy ember termelési képességével folyik a betűszedés. Csodá­latosan szép, okos gép ez és nem csoda, ha felkel­tette az érdeklődést köröskörül. Jó is volna a szo­cialista országok részére, ahol a fölöslegessé vált munkaerőt minden további nélkül felhasználhat­ják más téren. Keserves volt viszont elgondolni, hogy a most nemrég lezárt newyorki három újság nyomdászai mellett e gép a nyomdászok 75 száza­lékát bármikor kidobhatja munkájából és a több millió munkanélküli számát szaporíthatják. Hires magyar amerikaiak Részünkre komoly élmény volt az amerikai kiál­lítás egyik része, amely fényképekkel illusztrálta a nevesebb magyarok tevékenységét az Egyesült Államokban, kezdve a 17-ik század John Smith kapitányával. A függetlenségért harcoló Wash­ington György egyik hadsegéde Kovács Mihály ezredes. Kossuth Lajos hadsegédének, Asboth tá­bornoknak is ott találtuk fényképét. Vajon hányán tudják Magyar-Amerikában, hogy Asboth Sándor tábornok, mint mérnök tervezte a newyorki Cen­tral Parkot, majd részt vett a polgárháborúban és később Grant elnök Argentina és Paraguay nagy­követévé nevezte ki. Stahel Szamwald Gyula hő­siesen harcolt szintén Lincoln hadseregében és a főváros védelméért a kongresszusi legmagasabb kitüntetést kapta. Zágonyi Károly ezredes di­csőséget hozott úgy szülő-, mint fogadott hazájá­nak. Ami ugyancsak jóleső látvány volt részünkre, egy plakát, amely arról szólt, hogy 150 magyar tanít Amerika legnagyobb egyetemein. Külön meg­említi fényképekkel a következő tudósokat, akik sokat tettek Amerikáért: Neuman János, a Prince­ton Egyetem matematikusa, aki tagja volt az Atom­erő Bizottságnak, 1956-ban meghalt. Wigner Jenő, ugyancsak a Princeton matematikusa és fizikusa, Nöbel-dijas tudós. Szentgyörgyi Albert biológus, aki szintén Nobel-dijat nyert s akire azért is büsz­kék vagyunk, mert kiáll, ahol csak teheti a béke szent ügyéért, annak ellenére, hogy a Bethesda kórház, tehát állami katonai kórház alkalmazottja. Ott volt a nemrég elhunyt nagy biofizikus fényké­pe is, aki annak ellenére, hogy segített az atom­bomba létrehozásában, haláláig harcolt annak bé­kés célra való felhasználásáért; természetesen Szi­lárd Leóról van szó. Nem hiszem, hogy sokan tud­ják közülünk azt, hogy Bay Zoltán 45 éven keresz­tül a washingtoni Bureau of Standards alkalma­zottja, illetőleg vezetője volt. Egy másik Nobelj-dijas amerikai magyar, Béké- sy György orvos a Harvard Egyetem tanára. Dr. Hoch Pál a Columbia Egyetemről, Fellner Vilmos a Yale közgazdásza, Kemény Györpv matematikus a Dartmouth Egyetemről, Kármán Tódor aerodina mika, Galamb József főmérnök, aki Henry Ford- nak jobb keze volt a hatalmas gyár felépítésének kezdetén, Szabó Albert, aki a Ford-telep egyik rész legét vezette. Teller Ede sem hiányzott, akit odaát a hidrogénbomba apjának neveznek, de Tellerre nem vagyunk büszkék, szivvel-lélékkel a háborúra készülődő reakciós elemeket szolgálja. A kiállítás nem feledkezett.meg az amerikai ma­gyar karmesterekről: Reiner Frigyes, Ormándy Je­nő, Romberg Zsigmond, Bartók Béla zeneszerzők­ről, de azt nem említette, hogy milyen szörnyű szegénységben halt meg ez utóbbi a gazdag Ame­rikában, hogy még zongoráját is elvették tőle a hitelezők. A művészet világában is ismert a ma­gyar név Zukor Adolf és Kertész Mihály filmren­dezőkről, bár csak Lukács Pál és Bánky Vilma színészekről emlékeztek meg. Körmendi Jenő szob­Í JQHN K. SÜLQSY ■ FUNERAL HOME : LINCOLN PARK —telefon: DUnkirk 3-1870 • S DETROIT — telefon: Vlnewood 1-2353 • l---------------------------------------------------------------------------------• rászt, Breuer Marcel építészt, Reményi József köl­tő-kritikust, Dohányos István illusztrátort, Dóm­ján József grafikust mutatták még be. Amerika egyik legnagyobb grafikusa, karikaturistája és freskó-festője: Gellért Hugó azonban hiányzott. A kiállítás bejáratánál van Lyndon B. Johnson életnagyságu fényképe. Üzenet is van mellette, amely a magyar látogatókhoz szól és legfontosabb része a következő: “Remélem, hogy találnak itt néhány olyan szerszámot és gépet, amit Magyar- országon is használhatnak. Talán még tökéletesebb szerszám, vagy gép szerkesztésének gondolata me­rül majd fel önökben.” “Ha jobban megismerik egymást, akkor remé­lem, hogy mind a magyarok, mind az amerikaiak megtalálják a jobb jövő építése felé vezető utat.” A vásár jelentősége Az idei Budapesti Nemzetközi Vásár jelentőségét kiemeli, hogy közvetlenül az 1965-ben lezárult második ötéves tervidőszak után tervezték és az visszatükrözi az elért eredményeket. Ez idő alatt a szocialista ipar 47 százalékkal nőtt, a befektetett összeg pedig 206 milliárd forintot tett ki. A kül­kereskedelem 60 százalékkal emelkedett. Az 1965. évben 35.5 milliárd devizaforintot hozott az állam­gazdaságnak. A legnagyobb kiállítási területet a szocialista országok közül a Szovjetunió, ezt követően pedig Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia foglalta el. A kapitalista országok közül az 1,000 négyzetméteren felüli területet Anglia, Ausztria, Belgium. Egyesült Államok, Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország és Svédország kiállítói igényelték ki. A magyar ipar fejlődése A magyar ipari ágazatok közül a legnagyobb ki­állítási területet — a teljes belföldi kiállítási te­rületnek csaknem 50 százalékát — a kohó- és gép­ipar 16 szakosított kiállítása foglalta el. A gépipar az utóbbi öt évben 59%-kal nőtt s a teljes export­nak a 43%-át teszi ki. A műszeripar bemutatta a Spirotest tüdőfunkció vizsgáló készüléket, mely az idei Lipcsei Vásáron aranyérmet nyert. A szer­számgépipar újdonságai közül kiemelkedik az ugyancsak “lipcsei aranyérmes” EM-250 félauto: matikus másoló esztergagép, valamint az MM 320-as függőleges másológép. A híradástechnikai gyártmányok csoportjában nagyon sok újdonság van. Nehéz egy ilyen rövid tudósításban beszámol­ni mindenről, amit kiállítottak, de nem is szüksé­ges. Annyi bizonyos, hogy a látogatót nagyon meg­lepte a rengeteg, mindenféle fajta kiállított gép, amelyek mind magyar gyárakban készültek, vas­utak, mozdonyok, tengerjáró hajók, hatalmas da­ruk, autóbuszok és nagy teherautók. A gyógyszeripar külön fejezetet érdemelne. Ter­mékei Európa majdnem minden országában meg­találhatók. Az alumíniumipar pedig egész egysze­rűen óriási. Magyarország sok nyersanyagot nél­külöz, de alumíniumban nem lehet hiányra panasz­kodni. A magyar ipar második legnagyobb kiállí­tási egysége a nehézipar, több ágazatot foglal ösz- sze; vegyipar, energiaipar, bányászat stb., stb. A vásáron ezek’közül külső megjelenésben bizonyára az alumíniumipar uj csarnoka keltette fel a legna­gyobb figyelmet, ez természetesen alumíniumból készült és a vásár főterén van. A magyar alumini­um sokoldalú felhasználhatóságának további bi­zonyítékaként egy 36 méter magas aluminium- tornyot építettek. A torony tetejére három nagy­teljesítményű xenon lámpát szereltek fel, ezek ugyancsak magyar gyártmányúak, melyek az esti órákban messze világítanak. A kohó és gépipar, valamint a nehézipar mellett a “harmadik nagy” - a könnyűipar. A kiállítás a szakma teljes keresztmetszetét vonultatta fel, el­sősorban a ruházati divatujdonságokat, közöttük “az év legnagyobb terméke” címmel kitüntetett gyártmányokat. A könnyűipari kiállítás nívóját nagyban emelte a bútor és lakberendezési cikkek sorozata. Ez az ipar egy 1,600 négyzetméter terű létén épült üvegpavilonban kapott helyet. Az élelmiszeripar, az építőipar, különböző gé­peivel bizonyította a nagy haladást, amelyet az or­szág ilyen rövid idő alatt elért. Helyszíni szemle kezdődött a Krakkó vajdasági Nowy Saczban a hitlerista gyilkosok bochumi (NSZK) bünperében. A lengyel igazságügyi szer­vek hozzájárulásával ez az auschwitzi szemle után a második ilyen jellegű nyugatnémet igazságszol­gáltatási eljárás lengyel területen. Hortobágyi jegyzetek Zám Tibor szociográfiái Lassanként húsz esztendeje lesz, hogy egy nagy kísérlet kezdődött el a Hortobágyon. A természet- átalakítás szándékával nekifogtunk, hogy kultur- tájjá formáljuk Kelet-Európa legnagyobb füves pusztáját. Ennek a munkának, ha súlyos vesztesé­gek, kudarcok, sok-sok milliós ráfizetések kisér­ték is, kétségtelenül vannak komoly eredményei. Az öntözés egyre nagyobb területekre való kiter­jesztése révén több mint 25,000 hold szüzföldet már sikerült termővé tenni, s a feljavított rétek és legelők évről évre nagyobb állatállományt tar­tanak el. A pusztai táj átformálásával küszködő állami gazdaság történetével, dolgozóinak életével, gondjával-bajával foglalkozik Zám Tibor Hortobá­gyi jegyzetek cimü könyve, mely a szerzőnek különböző folyóiratokban megjelent szociográfiai dolgozatait tartalmazza. Zám Tibor beszámolója szenvedélyes hangon bi- . rálja a Hortobágyi Állami Gazdaság munkáját, a tervezés és a munkaszervezés hibáit, az üzemi de­mokrácia hiányosságait, a vezetés parancsuralmi módszereit, a dolgozókkal való bánásmódot. A puszta “szociális kiimáját” tanulmányozta elsősor­ban a szerző; azt vizsgálta, hogyan élnek a mun­kások, milyen a közérzetük, milyen kapcsolatok fűzik őket vezetőikhez, az agrárértelmiségiekhez — se vizsgálatok során figyelmet érdemlő társa­dalmi problémákra tapint rá. Közben ugyan elkö­veti azt a hibát, hogy alig fordít figyelmet a nehéz körülmények között elért eredményekre, általában a pozitív jelenségekre, s ezzel széles támadási felü­letet hagy. A hortobágyi szociográfiák megjelenését ugyanis széles körű vita követte. Az érintett állami gazda­ság vezetői éles hangon utasították vissza a kriti­kát; a szerző megállapításait, következtetéseit tár­sadalmilag veszélyesnek, kártékonynak, demorali­zálónak minősítették, mivel — szerintük — a hi­bák csokorba szedésén és eltulzásán, valamint egye di esetek kimélyitésén és általánosításán alapul­nak. A most megjelent kötet a vita anyagát is köz­li, s a kétoldali eszmecsere során olyan problémák kerülnek felszínre, melyek az egész mezőgazdasá­got érintik, elsősorban a vezetők és a vezetettek kapcsolatait, az ember és a munka viszonyát, a szocialista munkaerkölcs kialakulását illetően. A gazdaságirányításról folyó viták idején e kér­dések felszínre hozatala teszi elsősorban hasznossá Zám Tibor kis kötetét, amely a szerző néhány fi­gyelemreméltó szociográfiai elbeszélését is közre­adja. (Tiszatáj—Magvető). SHAW VÁLASZA Shawtól megkérdezte valaki: — Hisz-e abban, hogy az, aki pénteken nősül meg, egész életében boldogtalan lesz? Az iró nyugodtan válaszolt: — Feltétlenül hiszek benne. Miért lenne a pén­teki nap kivétel? «T+-9 Shaw egyik vigjátékának ősbemutatójára ké­szültek egy londoni színházban. A rendező a fő­próba előtt a következő táviratot küldte a szer­zőnek: “Engedélyezze a rövidítéseket, különben a né­zők lekésnek az utolsó vonatról!” Shaw választávirata rövidesen megérkezett: “Megtiltok minden rövidítést. Változtassák meg a menetrendet!” e+J> Shaw előtt egy fiatal iró panaszkodott, hogy té­máit már mind megirták előtte. — Nincsen abban semmi különös — felelte a mester. — Minden időben voltak rossz irók. KOCHIS JEWELER DIAMONDS, WATCHES, JEWELRY 18810 Allen Rd. — Melvindale, Mich ■ i 5 John Kochis watchmaker — Tel.: DU 3-5865 ■ opssssssssssssssssssssssssssssssssssssss I PAUL’S SHELL SERVICE 1 GAS, OIL. BATTERY, TILE, AUTO PARTS | 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan I Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonos I A KUTYA UGAT, A KARAVÁN HALAD . .. UJ OLVASÓKKAL LAPUNK MEGMARAD!

Next

/
Oldalképek
Tartalom