Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-20 / 3. szám
Thursday, January 20, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Victor Perlő: SZOVJET TERVEK AZ 1986-OS ÉVRE A szovjet tervek az 1966-os évre a gazdasági termelés rendkívül alacsony, 6.7%-os emelését írják elő. 1965-ben a gazdaság tervezett növelése 8.1%, a valóságos emelkedése 8.5% volt. N. K. Baibakov, a tervhivatal elnöke. két okot adott a csökkenés magyarázatára: az 1966. évi termelés programját a befolyó mezőgazdasági nyersanyagokra alapozzák és 1966-ban hárommal kevesebb munkanap van mint 1965-ben volt. Igaz, hogy a kenyérgabona-termelés erősen hanyatlott 1965-ben, de az ipar céljait szolgáló mezőgazdasági nyersanyagok termelése jó eredményt mutatott. A legtöbb termék hozamát nem befolyásolja — vagy csak nagyon kevés mértékben —, a munkanapok száma. így azt hiszem, hogy a fenti magyarázat nem mond meg mindent. 1966-ban az uj ipari minisztériumok veszik át az irányitást és az ipar fontos részein bevezetik az újfajta, nagyobb önállóságot nyújtó tervrendszert. Ez átmeneti év és azt hiszem, a terveket alacsonyra szabták, tekintetbe véve az esetleges zökkenőket. De Baibakov nem zárt ki nagyobb termelési lehetőségeket, azon reményét fejezte ki, hogy az uj rendszer bevezetésének eredményeképp a termelés “nagymértékben” túllépi az előirányzott határokat. Nagy eltérést találtam a szovjet közgazdászok véleményében a következő évek javasolt vagy várható ipari növekedésére vonatkozólag. Az 1966. évi, aránylag szerény tervekből arra a következtetésre juthatunk, hogy a nemsokára nyilvánosságra hozott 1966—70. évi ötéves tervet az óvatosabb közgazdászok nézetei szerint szabták meg. Az 1966. évi tervek továbbra is a mezőgazdaságra koncentrálnak. 1965-ben a költségvetésen felül további 3 milliárd rubelt fordítottak a mezőgazdaságra. Ebből fizették a termékek magasabb árait, a földművesek nyugdijait és a nagyobb mezőgazdasági befektetéseket. Ennek révén a földművesek életszínvonala “lényegesen” emelkedett, annak ellenére, hogy nagy területeken súlyos szárazság volt. Ebben az évben az előirányzott mezőgazdasági tőkebefektetés 11 és fél milliárd rubel lesz, 65%- kal több mint 1963-ban volt. Ez a szovjet gazdaság teljes tőkebefektetésének 22%-át képezi, összehasonlításképpen a U.S. privát tőkebefektetésének csak 4%-át fordítják mezőgazdaságra. Ebben az évben nagy hangsúlyt helyeznek a csatornázásra. 750 ezer hold területen vezetnek be csatornázást, kb. kétszer akkora területen, mint most. Amellett a gazdaságok 130 ezer teherautót kapnak az 1963. évi 69 ezerrel szemben. Evvel együtt több mint egymillió teherautó jut a gazdaságoknak. A U.S. farmokon jelenleg 3 millió újabb keletű teherautó van. Január elsejétől kezdődően a gazdaságok nagybani árat fizetnek a mezőgazdasági gépekért, felszerelésért és anyagokért és evvel ebben az évben fél milliárd rubelt takarítanak meg. Talán még fontosabb, hogy a munkások serkentésére, eltörölték számukra a személyautók óriási forgalmi adóját. A “Volga” ára azelőtt 5,500 rubel volt, most a gazdasági munkások 1,900 rubelért vehetik meg. Jóllehet, a készlet még évekig sem tudja kielégíteni az igényeket, ez az árcsökkenés mégis nagyon sok autót juttat majd a gazdaságoknak. Az 1963. évi szárazság a gazdaságok hozamának 8%-os csökkenését idézte elő, de az 1965. évi szárazság ellenére, az évi termés az 1964. évi rekord- termésnél csak 2—3%-kal lett kevesebb. Az a véleményem, hogy ez a javulás az 1965 márciusában bevezetett uj mezőgazdasági program eredménye, amely kellő jutalmazással több termelésre serkenti a munkásokat és a gazdaságok vezetőinek több önállóságot ad a termelés megjavítására. A takarmánnyal és vetőmagvakkal jól ellátott szovjet gazdaságok, normális időjárás mellett, a termelés 8— 10%-os emelkedését könnyen teljesíthetik. Baibakov részletezte az újfajta tervrendszer bevezetésének időrendjét. Az uj rendszer mellett az üzemek vezetősége szabadabban rendelkezhet a gyár irányításában és a haszon jelentős arányában a munkások is részesednek. A haszon aszerint növekszik, hogy mennyi nyersanyagot takarítanak meg, mennyire emelik a termelékenységet és a minőséget. Az 1966. év elején, kiválasztott üzemekben vezetik be az uj rendszert. Az év második felében egész iparágakat vonnak be, főleg az élelmiszer és a könnyűipart. Ennek megkönnyítésére julius elsejétől kezdve uj nagybani árakat szabnak meg, amelyek az áruk valódi értékét tükrözik vissza. Később az uj rendszert fokozatosan “kiterjesztik a többi iparágakra is, a kellő tapasztalat és a nagybani árak revideálása után.” Az 1966. évi tervek legérdekesebb része az életszínvonal emelésére vonatkozik. Erről legközelebb irok. A négerek szerepe a hadseregben Érdekes adatok láttak napvilágot a napokban az ország néger lakosságával kapcsolatban. A Pentagon statisztikát bocsátott ki arról, hogy milyen százalékban vannak négerek az amerikai hadseregben. Az adatok rámutatnak, hogy több néger fiatalembert soroznak be, mint fehéret, továbbá, hogy ha már egyszer a néger benne van a hadseregben, hamarabb lesz belőle őrmester és könnyebben áll be ismét a hadsereg kötelékébe. Az elmúlt év júniusáig tartó 12 hónapban a besorozott katonák 16.3 százaléka nem volt fehér. MOST KAPHATÓ ' “LEARN HUNGARIAN" J Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve angolul beszélők részére, akik magyarul * akarnak tanulni 5 • í Gyönyörű, keménykötesben, finom papíron, raj- 5 zokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti m Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában Ára $4.00 és 20 cent postaköltség Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 £ • I2345678901011121314151617181920212242233456789097« ! A SZÁMOK BESZÉLNEK 1 írja: Eörsi Béla 1234567890101112131415161718192021224223345678909'? € ' 1 ’ fc 'Á 'r'.Í\ÁiUUV. JKína gazdasági helyzete Kina gazdasági helyzetéről beható, tárgyilagos tanulmányt nehéz Írni. Kénytelenek vagyunk a japán és a semleges európai látogatók megfigyelései alapján véleményt alkotni. Az amerikai újságírók nem jutnak Kínába és a Hong-Kong-i megtévesztő, elfogult jelentések csak zavart okoznak a helyes kép meglátásában. Kétségtelen, hogy Kina gazdaságában nincs zavar és reorganizáció. Azt mondhatjuk, hogy gazdasága ma már megállapodott, amióta nem vár csodákat ugrásszerű fejlődésében. Az ipar fejlődését lelassították (állítólag 3 százalékkal évente). így Kina csak egynéhány évtized után tudja utolérni a nagy kapitalista államok és a Szovjetunió nivóját. Mezőgazdaság Intenziven, de okosan vezetik és ezért a talaj nem merült ki. Sajnos északon a Sárga folyó a főtényező és szárazság esetén évszázadokon át tö- megéhinség volt. Ma nincs éhínség Kínában, de kalóriában még igen alacsony a nép élelmezése. A gabona-rizs termelése határozottan emelkedett, az idén 182 millió tonna, 1961—1962. évben csak 170 millió volt a termés. A lakosság száma 1958 óta 100 millióval emelkedett, ezért még hosszabb ideig gabonabevitelre szorulnak. Minthogy a lakosság legnagyobb részt még őstermeléssel foglalkozik (mezőgazdasággal), minden amerikai kísérlet a kinai jövedelemnek dollárban való kifejezésére , hamis képet ad, mert a kinai parasztnak a pénzgazdaságba való bevonása még nem történt meg, vagyis a kinai földműves abból él, amit termel és igy kevés pénzre van szüksége. Életnívója minden bizonnyal magasabb, mint az indiai paraszté, de alacsonyabb, mint az eliparosodott Japán parasztságáé. A kinai kormány igen sikeresen dolgozik a műtrágya fejlesztésén és igy a lakosság növekedésével szemben igyekszik megtartani a gazdasági ellátás egyensúlyát. Az ipar A modern ipart az acéltermeléssel szokás mérni. Kinai adatok szerint 1957-ben 5.5 millió tonna acélt gyártottak, ma amerikai becslés szerint e szám kétszerese, kinai adatok szerint háromszorosa a termelés. A legnagyobb sikert a nyersolaj termelésben érték el. Nyugat-Kinában 1957-ben 1.46 millió tonna nyersolajat nyertek, 1965-ben Az ország lakosainak 11 százaléka nem-fehér, legtöbbje néger. A sorozás azért sújtja jobban a néger lakosságot, mert a fehéreknek több alkalmuk van olyan alkalmazáshoz jutni, amellyel felmentést kapnak sorozástól, vagy tovább tanulnak. A legtöbb néger a hadseregben található, a besorozott katonáK 13.4%-a, a légierőknél 10%, a tengerészeinél 5%. A statisztikai adatok rámutatnak arra is, hogy csak 3.5%-a a hadseregben lévő négereknek jutott tiszti rangra, a légierőknél ez az arányszám 1.5%, a tengerészeinél 0.3%. Nincs egyetlen néger tengernagy sem és csak egyetlen néger tábornok, Benjamin O. Davis, Jr. a légierőknél. Mit ir a saigoni tudósító? A New York Times egyik tudósítója Saigonból irt cikkében analizálja a kérdést, hogy habár nincs hivatalos elkülönítés az amerikai hadseregben, nem-hivatalos elkülönítés mégis létezik. De a vietnami háború az első igazán integrált háború az Egyesült Államok történelmében. Itt senki sem tudja pontosan, hogy mennyi a néger katonák száma, de mivel az a nézet, hogy az amerikai hadseregben a négerek arányszáma 10%, igy egészen biztos, hogy Vietnamban is 10%-ban vannak néger katonák. Tehát kb. 18,000 néger katona van Vietnamban. Ezek együtt harcolnak a fehérekkel és együtt halnak is meg velük. Pl. a legutóbbi Pentagon-kimutatás szerint november havában több mint 70 néger katona halt meg a harcokban. Amikor azonban a harc véget ér és a katonák szórakozni mennek, megszűnik a nagy barátkozás. Habár lehet látni fehér és néger katonákat együtt a saigoni bárokban, mégis gyakoribb látvány, hogy fehér katonák csoportja és néger katonák csoportja külön-külön szórakozik a mulatóhelyeken. A néger katonák a kevésbé divatos helyekre járnak, ahol régebben is csak szinesbőrü látogatók fordultak meg. pedig 7 millió tonnát (ötször annyit). Ez a szám amerikai szemmel nézve igen alacsony, de ne feledjük el, hogy Kínában nincsenek magánautók; hivatalos közegek nagy autóiból is kevés van, a kereskedelmi repülés még a kezdet kezdetén áll, a katonaság pedig a repülőgazolint csak tanításra használja. Az utak hiányában a teherforgalom kis mértékű, nem dominál, mint Amerikában a villanyenergia fejlesztése határozottan nagy fejlődést mutat; 1964-ben 1957-el szemben amerikai becslés szerint megkétszereződött, kinai adatok szerint háromszor annyi. Gazdasági politikája igen józan. Ma az elsőbbséget (prioritást) a mezőgazdaság kapja, azután a fogyasztók számára készült termelő ipar (könnyű ipar), mert el akarják látni a földműveseket a szükséges árucikkekkel. Csak azután jön a nehézipar, amelynek kis része a hadi-ipar. A hadi kiadások. beleszámítva az atom (és H-) bomba költségeit, a költségvetésnek csak 10 százalékát teszik ki. Kina külkereskedelme főként Japán és Ausztrália—Kanada felé nagyobb méretű. Exportál textilt, müselymet, különleges szerszámgépeket, stb. Búzát Ausztráliából és Kanadából kap. Rendeltek Ausztriából egy acélgyárat. Ez az első lépés as újabb nehézipar fejlesztése felé. Kina pénzrendszere szilárd. Van elegendő aranya és jelentékeny ezüstje, mert Kina ma ezüsttermelő ország. Kina gazdasági stabilizációjának fő oka. hogy józan módon vizsgálták meg az elkövetett hibákat és azokon javítottak. Ma meg van engedve a háztáji gazdaság (mint Magyarországon és a Szovjetunióban). A kultivált föld 5 százaléka a háztáji gazdaság alapja, ezt a sertés-tenyésztés 80 százalékban, a baromfi-tenyésztés 90 százalékban teremtette meg. Ezeket a parasztság szabad piacon értékesítheti a városokban és a hasznot megtarthatja magának. Azonkívül a parasztságot biztatják és támogatják házi ipar és melléktermékek előállítása terén. A nagy terveket (óriási gátak építését) jobb időkre hagyták, inkább a helyi öntöző rendszert és a falvak villamositását szorgalmazzák. Kínában ugyanaz a baj, mint pl. Magyarországon; az ifjúság a városokba menekül. így ők 40 millió müveit fiatalságot küldtek a falvak segítésére. Tudatában vannak annak, hogy a mezőgazdaságnak műtrágya-termeléssel kell segítségére sietni, ezért külföldről importálnak műtrágya gyárakat. A műtrágya termelését 1957-től 1964-ig megnégyszerezték. Kina gazdasága stabil, helyes fejlődést mutat és gazdasági politikája nemcsak józanságra, de bölcsességre mutat. Gazdasági életében visszanyerte az önbizalmát. ELLENTMONDÁSEGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI j
