Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-05 / 18. szám
8 AMERIKAI MAGYAR Sió — HUNGARIAN WORD Thursday, May 5, 1966 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. HELYREIGAZÍTÁS Az április 21-i lapszámban E. H. Neuwald: Az Egyesült. Államokban ma minden lehetséges? c. cikkének utolsó, vastag betűkkel szedett szakasza így szól helyesen : Cikkeink fő pontjait azért ismételjük meg ebben a hetedik cikkben, hogy hangsúlyozzuk: a fasiszta-nyilas alakulatok minden törekvése, még az uszító, rágalmazó magyar lapok támogatásával is csak amatőr pró bálkozás és legfeljebb tragi-kcmikus kísérletezés lenne, ha nem akadtak volna olyan szenátorok, képviselők és hivatalos politikusok, akik bedőltek az alap- neikuii lagaimazasoknak. kik lenyelték a NAGY HAZUGSÁGOKAT és lovat adtak a vesztükbe rohanó senkíházik alá. Ezzel és csak igy vált tragikummá a tragikomikum! Minek iöbbeS kell tudnia, mint a püspöknek TRENTON, N. J. — Szép összejövetelt tartott a trentoni Hungarian-American Civic Association a N. J. State Museum Auditóriumának egyik termében. A terem 500 személy befogadására épült és tömve volt. Több mint 100 embernek már nem volt hely a teremben. Dr. Kondor, magyar orvos üdvözölte a közönséget angol nyelven, majd bemutatta Szimcsák Andrást és zenekarát, akik szép magyar dalokat játszottak, melyek annyira tetszettek a közönségnek, hogy szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazták őket, amig csak nem játszottak ismét. hogy az amerikai nagyközönség támogatja őket és hozzájárul fenntartásukhoz. A N. Y. Times április 24-i vasárnapi száma olvasása közben megint megütötte fülemet egy ilyen adakozási felhivás a WOR rádióállomáson. A Madison Avenue-i reklámügynökség által szövegezett felhivás buzgón magyarázta, hogy a szegény keleteurópai népek mennyire szomjuhozzák az “igazságot”, amelyet csak a Radio Free Europe nyújt számukra. Addig nem is tudták, mi az igazság, amig Amerika és a Free Europe nem jött segítségükre. A Szabad Európa Rádió egész létezése, munkája az arcátlanság netovábbja. U Thant, az Egyesült Nemzetek főtitkára — és rajtakivül az amerikai és külföldi értelmiségiek ezrei — már számtalanszor rámutattak, hogy az amerikai nép a világ egyik legrosszabbul informált népe. És ha az amerikai informáló szervek, a rádió, a sajtó, a televízió ezt a népet ily rosszul szolgálják, ha az igazságot any- nyira eltitkolják előle, hogy népünk a világ egyik legrosszabbul informált népének tekinthető, akkor van orcájuk azt állítani, hogy ők tudatják az igazságról a szocialista államok lakosságát? Mi, akiknek betekintésünk van úgy a tőkés Amerika, mint a szocialista kelet-európai államok sajtójába és hírszolgálati módszereibe, megállapíthatjuk, hogy vannak a szocialista hírszolgálatnak bizonyos területei, melyek kritikára szorulnak. De az arcátlanság netovábbja az, amikor ezt a kritikai hanem azért, mert fenn akarják tartani a látszatot, adományoktól függne ezen intézmény fenntartása. pózt a tőkés sajtó, aMőkés hírszolgálat prostituáltjai öltik fel, akik az amerikai népet sötétségben és tudatlanságban tartják napjaink minden alapvető kérdésében. Hogyan továbbíthatja a Szabad Európa Rádió az “igazságot” más országok felé, amikor egy-egy óvatlan pillanatban még ők is bevallják, hogy nem tudják, mi az igazság. James Reston, a Times fentemlitett számában rámutat arra, hogy amikor az amerikai sajtó képviselői hazatérnek Johnson elnök egy-egy sajtó- konferenciájáról, nem tudják megállapítani, hogy mit hihetnek el neki. “Az elnök kényelmesen hintázik hintaszékében és olyan halkan -beszél, hogy a legtöbb tudósitó alig hallja mit mond. Amit mond, érdekes, de mire hazaérnek, mire idejük van átgondolni, mit is mondott az elnök, legtöbbjük kétkedni kezd. Csodálják az elnök technikáját, de kétely fogja el őket a lényeggel kapcsolatban. Újságnak újság volt, amit mondott, de igaz volt-e, amit mondott?" — (Hangsúlyozás az enyém.) A Szabad Európa Rádió a hivatalos amerikai álláspontot hirdeti Kelet-Európa felé. Amé mint látjuk, még a “hivatalos álláspont” kutforrása, az elnök nyilatkozatai is, a legsúlyosabb kétely tárgyát alkotják. Tegyük ehhez hozzá a kormány többi tagjainak már közismert hazudozásait, vagy félrevezető nyilatkozatait, McNamara hadügyminiszter százszor meghazudtolt nyilatkozatait Vietnamról, az U.S. kormány UN képviselőinek világbotrányt képező hazudozásait az Egyesült Nemzetek magas fórumán (Stevenson hazudozásai a kubai vál Ságban), Rusk félkegyelmű hivatkozása a SEATO paktumra, mint a vietnami agresszió igazolására, Johnson elnök félrevezető nyilatkozata a dominikai intervencióról, és akkor teljes méreteiben tárul fel előttünk az a szemérmetlen világcsalás, amit a Szabad Európa Rádió folytat. Egy olvasó A havannai Izrael-ellene határozat Egy levél és válasz az anti-imperialista konferencián történtekről Dr. Kondor ezután bemutatta Solcz Imrét, aki nemrégen tért vissza Magyarországon tett látogatásáról és ott felvett filmeket mutatott be. Először Budapest különböző épületeiről felvett képeket vetített le, angol nyelvű magyarázat mellett. Elmondta, hogy Budapestnek gyönyörű szép épületei vannak, a harmadik legszebb városa a világnak. Bemutatta a fürdőhelyeket, melyeken a szép fiatalság pihen és szórakozik. Unokaleányom mindjárt meg is jegyezte nagymamájának: látja nagymama, éppen olyan fürdőruhát viselnek Magyaror szágon, mint mi itt Amerikában, maga meg mindig kiabál, hogy vegyek fel több ruhát magamra. Ez a mai divat, mondja az unoka. A közönség nagy tapssal fogadta a filmet, láthattuk, hogy milyen szépen táncolnak a fiatalok. Bemutatásra kerültek a hentesáruk, hosszú rudakon fityegett a jó füstölt kolbász, hurka, szalonna. Meg is jegyezte Mr. Stolcz, hogy ki meri állítani, hogy Magyarországon hiány van az élelemben? Bemutatta a zöldségféléket a piacon és hozzátette, hogy olyan sárgarépák teremnek, mint az ember karja és alma, szilva, mindenféle gyümölcs. Élvezettel nézte a közönség a film minden részletét. Szinte véresre tapsoltuk a tenyerünket. Láttuk a pásztorokat. Ekkor mondtam a feleségemnek és az unokámnak: látjátok ezt a pásztort, aki őrzi a csorda-nyájat, én is ez voltam Magyar- országon. Hogy ha ki nem jöttem volna Ameriká- I ? ii. ma nid számadó volnék. Kérdi erre az unokám, hogy mi az a számadó? Egy kicsit gondolkodtam a kérdésen és ezt válaszoltam neki: Éppen (Ivan ront a katonaságnál a tábornok, vagy az egyháznál a püspök. Aki már számadói hivatalt be tuu tölteni, annak a keze alatt vannak a bojtárok és a pulikutyák, ezeknek a számadó adja ki a 1 1 r vszer kijött a tiszteletes ur sétálni a mezőre és nem tudta, hogy hány óra, s valahol more ott kénéit lennie. Kérdezte: Pamlényi bácsi, nem tudná megmondani, hogy körülbelül hány óra lehet? Megmondom én tiszteletes ur, mondta a számadóm, s a napra nézett, meg az árnyékára — délután három óra múlt 10—15 perccel. Ez nontos idő. Egyszóval a számadónak többet kell tudnia, mint egy püspöknek. Dr. Kondor és dr. Molnár professzorok Prince- tonból megígérték, hogy a jövő évben nagyobb terem után fognak nézni, hogy aki be akar jönni, beférjen. Mindenki megelégedve távozott az előadásról. Szabó János Ezek beszélnek igazságról... . NEW YORK, N. Y. — A hidegháború céljait szolgáló és az amerikai nagytőke által fenntartott ' Radio Free Europe” állandóan könyörög adományokért a rádión és a televízión a hiszékeny nagy- közönségtől. Nem azért,' mintha valóban az ilyen SANTIAGO, Chile. — Nagy érdeklődéssel olvasom nb. lapjuk minden egyes számát. Cikkeikben bátran, minden gátlás nélkül kiállnak az általános emberi igazságokért. Nem rettennek vissza az esetleges meghurcoltatásoktól, amit önök részére jelenthet ez a küzdelem az imperialista elnyomás ellen. így többek között, különleges élvezetet jelent részemre olvasni Rácz László sorait, akivel együtt tavaly két igazán szép hetet töltöttünk Magyarországon az április 4-i ünnepségek alkalmából. A posta jóvoltából csak néhány napja jutott el hozBucsuvers nyugdijbavonulásra Detroit, Mich. Unokaöcsémtől, Magyarországról, kaptam egy nagyon szép verset. Kérem a szerkesztőséget, hogy ha jónak látják, közöljék a lapban. Kiss Lajos Hatvan tavasz zeng, zug szivemben, Hatvanszor repül el a nyár, Óh munkatársak, testvéreim. Engem már őszök ősze vár. Búcsúzom most a munkahelytől, Amely második otthonom, Ahol öt évet eltöltöttem, Dolgoztam mindig boldogan. Itt minden arcot szivembe véstem, Itt minden egyén rokonom, Sokszor arra is ráköszöntem, Akinek nevét sem tudom. Mint egy nagy család, úgy élünk itten, Egymás gondjában osztozunk, S ha öröm lángja lobban bennünk. Egymással vigan kacagunk. A munkahelyünk minden nap szebb lesz, Tágabb és nő a nagy család, Szeressétek e munkahelyet, Hogy hadd szépüljön még tovább. Legyen szivetek mindig vidám, Könnyebbé válik a teher, Ha a vidámság napsugara Az arcotokon megpihen. Én elbúcsúzom most tőletek, Kívánok sok szép eredményt, Hogy rám is hull még őszi napfény. Szivemben viszem a reményt. Kiss Sándor "Május 1." Ruhagyár Cegléd, 1963. junius 29 zám lapszámuk, amelyben Rácz honfitárs beszámol a havannai trikontinentális értekezletről. Szinte nem is lehet felbecsülni a jelentőségét ennek az összejövetelnek, amelyen a nemrég még gyarmati sorban sínylődő népek szabadon felemelhetik szavukat az általános egyenlő emberi jogokért, anélkül, hogy börtön, vagy megkinzás veszélye fenyegetné őket. Az imperialista sajtó fogvicsor- gatva vesz tudomást sorozatos vereségeiről, de akármit is hirdet, nem tudja megállítani az anti- kolonialista erők előrehaladását. A havannai kongresszuson résztvevők nagy száma és ezek felszólalásai ezen a téren minden kétséget eloszlatnak. Mégis, a hozzám eljutott hirek szerint, két határozat erős visszatetszést keltett. Ezekre, éppen a fent említett cikk kiegészítéseképpen önöktől várok magyarázatot, hogy egyrészt a saját, másrészt számos más haladó gondolkodású egyén kételyeit eloszlathassam. Az első határozat szerint a jugoszláv delegáció tagjait, akik mint megfigyelők érkeztek oda, nem engedték az ülésterembe. Tudomásom szerint Jugoszlávia az antiimperialista erők élharcosa, igy joggal számíthatott más elbírálásra. A másik határozat, amelyiket egy demokratikusan gondolkodó egyén nem vehet fenntartás nélkül tudomásul, kijelenti, hogy Izrael államot meg kell semmisíteni, alapjaiban lerombolni és eltörölni a Föld szinéről. Tény, hogy Izrael kormánya erősen vitatható politikát folytat, de ez semmi esetre sem lehet jogcím az állam megsemmisítésére. Mikor Izrael állam létrejött, a Szovjetunió volt egyike azon nagyhatalmaknak, sőt talán az első, amelyek ezt elősegítették. Izraelben teljes politikai szabadság van. Két kommunista párt is működik anélkül, hogy létezésüket bármely akadály korlátozná. Az arab államok nagj? részében ma is a feudalizmus az uralkodó rendszer. Egyiptomban a kommunista párt be van tiltva. Milyen jogcímen lehetnek ezek, magukat antiimperialistának feltüntetve, bírálói ennek a kis országnak, ahol a dolgozó rétegek kereseti lehetőségeik révén, lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak, mint bármely arab ország proletár tömegei. A technikailag fejlett Izrael számos esetben igyekezett közeledni, segítséget, szakembereit felajánlva arab szomszédainak. De éppen bizonyos arab és nem arab imperialista körök ezek elfogadását megakadályozzák, mivel az ellenséges viszony a háborús hangulat megszüntetése, keresztezi érdekeiket. Valahogy nem tudom összeegyeztetni a józan elgondolással a tényt, hogy míg az elnyomás ellen harcolnak, hoznak határozatokat, ugyanakkor egy nemzetet, amelynek létét a legtörvényesebb módon
