Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-05 / 18. szám

Thursday, May 5, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 BUSINESS IS BUSINESS... mondják Amerikában — ami nem is olyan rossz mondás, mert valóban úgy van: Business is busi­ness! Üzletnek, pénznek nincs szaga, még akkor sem, ha arról van szó, hogy kivel kötünk üzletet, vagy hogy ki pályázik azt magának megkaparin­tani. Van egy kis ország messze földön, Európa köze­pén, melyről valamikor egy nagy költő ezt irta: "Ha a Föld Isten kalapja, Hazám bokréta rajta." Mi szivünkbe zártuk ezt a verset és mióta emlé­kezni tudunk — bár sorsunk nem mindig volt fé­nyes — mindig próbáltunk segiteni a kis bokrétá­nak a népén, akár anyagi, akár erkölcsi támogatás­sal és ezt a mai napig is tesszük. Isten kalapján a bokrétának kell a dollár, mivel a kis országnak sok mindenre szüksége van, amit csak dollárral tud beszerezni. Hiába voltak és van­nak ma is a kis bokrétának olyan tudósai, mint pl. jónéhány washingtoni automtudós, akik ha leülnek egymással szakkérdésekről tárgyalni, viccelődve mondják: “beszéljük meg a tárgyat zamatos bok­réta nyelvünkön, hisz ezt mindannyian megért­jük.” Hollywoodban pedig körülbelül ilyeneket mondhatnak: “Nem elég már az, hogy bokréta or­szágból jöttünk, tehetség is kell!” Lehetne még sok mindent megemliteni e kis bokrétának nagy világ­híréről, de fontosabb most itt mást kihangsúlyozni. Mikor ennek az országnak üzletemberei bárhol a világon valamit vásárolni akarnak, akkor a "NINCS HITEL", (no credit) vagy a "CSAK KÉSZPÉNZ­ELADÁS" (Cash on delivery) táblát függesztik ki mindenütt, ahova bekopognak. Persze készpénz alatt nem a bokréta ország pénzét értik, hanem a jó ropogós dollárokat. Ez a kis ország sok nehézséggel küzdött meg a nagyvilágban, ezért úgy segitett magán, ahogy tu­dott, hogy dollárhoz jusson. így messze Ameriká­ban is el tudta érni, hogy képviselői megállapodás­ra jutottak egy-két kisebb céggel. Ezek dollárokat szereztek az itteni polgároktól, akik óhazai roko­naikat segiteni akarták és ezt részükre lebonyolí­tották. így nagyszerű üzlet született meg mindazok­nak, akik részt vettek benne, mert jutott is, ma­radt is és mindenki meg volt elégedve: Bokréta or­szág, mert kapott valutát, annak lakossága, mert kapott külföldről csomagot, az amerikai rokon, mert tudott segiteni testvérein és a két kis cég tulajdonosa, mert mindkettő jó üzletet csinált. Mivel már mindenki tudja, miről van szó, beszél­jünk az IKKA csomagokról, a Brownfield cégről,_ ták, hogy itt kinn hamis képet festettek az ország­ról. De nem elég, hogy Magyarországot a maga va­lóságában megismerjék, a nagy világot is ismer­niük kellene. Csakhogy a magyar emigráns sajtó s irodalom nagyrésze itt is követi Göbbels módsze­rét, hófehérnek festi a “szabad világot” és korom­feketének a “vasfüggöny mögöttit”. A világ nagy irói megszólaltatják a lelkiismeret szavát, tiltakoz­tak az algériai, angolai, délafrikai, indonéziai, iráki, kongói, latin-amerikai és egyéb szörnyűségek, az amerikai (Atlanta, Birmingham, Selma, Watts és még sok más helyen elkövetett) rendőri túlkapá­sok és a gyilkosságok ellen. Tiltakoztak természe­tesen a szocialista országok kormányzatainak bűnei ellen is — de róluk a világsajtó évek óta nem kö­zöl olyan borzalmakat, mint az itt felsorolt orszá­gokról és még sok másról. A tiltakozók, a világ lelkiismeretének kifejezői között emigráns magyar írókat nem igen látunk. Egy világhírű, angollá vált volt kommunista író felvázolta az atombombá­val elpusztítandó Szovjetunió újjáépítését, ameri­kai megszállás alatt: az emberiség sorsát féltő nuk­leáris fizikusok között egyetlen magyar tudós til­takozik az atombéke ellen. A fenti három magyar iró nyilván nem ilyen tiltakozásra gondolt. És nyil­ván nem úgy értik, hogy Auschwitz, Buchenwald, Újvidék és Kiev után most már az irók megnyug­tathatják lelkiismeretüket, hogy ha a csecsemőket nem dobják gázkályhába, ma már a világon csak bocsánatos bűnöket követnek el. így majd ha újabb 22 év múltán, 1988-ban újra megszólaltatják az irói lelkiismeretet, bizonyára a jelen Íróit fogják úgy vádolni, mint ahogyan most a háború alatti irodalmat vádolják a hallga­tásért. Akkor maid például hivatkozhatnak a new- vorki “Magyar Hirek”-re, amely ugyanabban a számban hevesen tiltakozik politikai büncselekmé- nvek vádja miatti budapesti letartóztatások ellen és egy egyszerű bővített mondatban közöl egy má­sik eseményt: “300.000 indonéziai kommunistát öltek meg az utóbbi hónapokban.” Suum cuique. Kritikus a hallgatag Brack-féle U.S. Parcel Service-ről, a magyarországi IKKA üzletről és azokról, akik ezt maguknak szeretnék megkaparintani. Nem vagyunk benfentesek a dologban, ahhoz meg túl szegények vagyunk, hogy az üzleti szel­lem vezéreljen bennünket, igy csak az igazság kedvéért foglalkozunk az üggyel. De nem minden­ki lehet ily tárgyilagos, mert a “business is busi­ness” alapján még az ördöggel is szívesen kötnek üzletet, ha az érdekük megkívánja és ha kifizető­dik. Ezen elv alapján még az IKKA sem válogat­hatja meg, hogy akivel üzletet kötnek, azoknak mi­lyen családi életük legyen, megverik-e az asszonyt minden nap, kikergetik-e a házból gyermekeiket, esetleg tartanak-e szeretőt Floridában, vagy hogy ügetőlovakra költik a pénzüket, vagy sem. Még azt sem vehetik tekintetbe, hogy az illető milyen szerepet játszott az ILICA megszervezésében (em­lékezzünk a Bridgeporti Szövetség ügyének né­hány évvel ezelőtt történt botrányos elintézésére). Nem kérdezhetik meg azt sem, hogy miként lett egy magyar szerkesztőből az egyik nagy állam ló­verseny commissionerje (tanácsosa)? Nekik a fon­tos az volt, hogy betartják-e e cégek a kötelezett­ségeiket vagy sem. Úgy a Brack, mint a Brownfield cég, melyekkel már hosszú éveken át összekötte­tésben vannak, minden jel szerint az üzleti felté­teleket becsületesen betartják, ezért a szerződése­ket évről évre megújítják. Uj szelek fújnak Magyar-Amerikában! Mint aho­gyan megérdemli, szülőföldünk kivívta magának a létjogosultságot. Tekintélye már olyan nagy, hogy képviseletének fejét, Csatorday Károlyt az Egyesült Nemzetekben az egyik legmagasabb tiszt­ségre nevezték ki. Itt-ott már hitelt is kap és elnö­künk arról beszél, hogy többek között Magyaror­szággal is ki kell fejleszteni az üzleti kapcsolato­kat. Business is business — és ha nem tudod le­győzni az ellenfelet, akkor társulj vele, mint ahogy a jó amerikai közmondás mondja: “If you can’t lick them, join them.” Persze a kisember, a munkás, a jóérzésü hazafi mindezt nem látja, csak e lépések megnyilvánulá­sainak örül. örül annak, hogy “Intim Pista” lapjá­nak szerkesztője például egynéhány évvel ezelőtt ellátogatott Magyarországra. Lapunk is megdicsér­te jó néhány cikket kitevő beszámolóját. Örültünk annak, hogy egyszerre elfelejtette a “RABMA- GYARORSZÁG” fejlécet betenni lapjába és meg­engedte a tárgyilagos riportsorozatot, amit Nógrá­di irt otthonjárta alkalmából. Persze, vannak vele nézeteltéréseink, hiszen konkurrenciában vagyunk lapjával és meglehet, hogy rosszmájúsággal gyanú­sítanak bennünket, amikor az alantiakat kérdez­zük: Hol volt "Intim Pista" amikor mennydörgőit? Hol volt “Intim Pista” akkor, amikor ... az ég mennydörgött? Miért pellengérezi ki lapjában egy üzletember magánügyét és hogy mire költi pénzét — amit legalább amerikai erkölcsök szerint — rendes utón keresett? Hol volt akkor, amikor Ma­gyarországnak nem volt sem barátja, sem kapcso­lata, de volt két üzletember, aki — a törvény min­den szabályának betartásával — hajlandó volt üz­letet kötni Magyarországgal, amikor mindketten sokféle támadásnak, gyanúsításnak, áskálódásnak, szemrehányásnak és vizsgálatnak voltak kitéve. Ma már népszerű lett üzletet kötni Magyaror­szággal! Az üzlet, üzlet s akinek van pénze befek­tetésre, az tegye meg, de ne folyamodjon alatto­mos módszerekhez mások kiturására. Magyaror­szágnak van finom porcellánja, népművészete, van­nak jó szerszámgépei és finom orvoéi műszerei és hajlandó venni és eladni — az üzletkötésre száz­féle alkalom van. Miért kell akkor személyileg megtámadni valakit, aki—ha nem is önzetlenül — de mégis ott volt a nehéz időkben, amikor mások rágalomhadjáratát kellett eltűrnie? Mindezt azért Írjuk, mert az utóbbi időkben jön­nek hozzánk olyanok, akik tudva, vagy ártatlanul arról beszélnek: “Miért köt a magyar kormány a Brownfield céggel üzletet? Nem tudják, hogy/el­vált a feleségétől? Nem tudják, hogy ügetőlovakat tart?” Azt is kérdezték, miért nem adja Magyaror­szág az IKKA csomag üzletet az American Express- nek? Erre válaszul azt kérdezzük: mi köze az IKKA képviseletnek ahhoz, hogy Brownfield, vagy Brack, vagy bárki más mit csinál privát életében, hogyan tölti idejét és mire költi pénzét? Mint újságírók, belenéztünk a dologba. Amikor a kérdés felmerült, elmentünk a Brownfield cég­hez (Mr. Brack Floridában Volt) és megkérdeztük, tudnak-e az áskálódásról, mely a magyar berkek­ben ellenük folyik? Tudtak, de nem tehettek sem­mit ellene, az üzletemberek sohasem törődhetnek avval, amit a rossznyelvek mondanak, de mégis.. “Az a helyzet”, mondotta Mr. Brownfield, “hogy egy újabb érdekeltségi csoport az IKKA képviselet­nek mindenféle ajánlatot tett és az óhazában azon gondolkodnak, hogy elvegyék tőlem, vagy Brack- tól, vagy mindkettőnktől az üzletet és odaadják en­nek az uj érdekcsoportnak.” Meg lehet most már érteni, hogy hirtelen miért van a sok áskálódás itt is és KahiormaDan is (iasd Neuwald cikkeit IH. 24. 1966, III. 31, 1966, IV. 14, 1966). Egyszóval, most már nem az a fontos, hogy csináljanak-e üzletet Magyarországgal vagy sem, hanem az a kérdés, hogy ki csinálja? Visszatérünk egyik fenti megjegyzésünkre és válaszként azt mondjuk kedves barátainknak, kiket semmiképpen sem gyanusitunk avval, hogy rossz­akaratból ajánlották az American Express céget, Honnan fuj a szél Bennünket csak az érdekel, hogy szülőföldünk­nek fogadott hazánkkal való kapcsolata napról- napra jobb legyen. Minket nem érdekel, hogy a haszonnal — mely az üzleti világban törvényszerű­ig jogos — mit csinál az illető üzletember. De ha már véleményt kell mondanunk, kimondjuk: IN­KÁBB KÖLTSE EL AZ ÜGETŐN, MINT ATOM­BOMBÁKRA! Már pedig azt is tudjuk, hogy az American Express az egyik nagy világmonopólium mely szintén felelős azért, hogy messze földön na­palm bombák hullnak ártatlan anyákra és gyerme­kekre. Talán elkalandoztunk kissé az elmefuttatásban és jó lesz, ha visszatérünk a tárgyra. De ez :k ak­kor jutottak eszünkbe, amikor elolvastuk a? Ame­rikai Magyar Népszavában “Intim Pista” r volve- rező rovatát, mely igy végződik: “Életünké* és vé­rünket, de zabot nem!” Újból azt kérdezzük “Intim Pistától”: Hv.. voltál, amikor az ég zengett? Mikor adtál vért. vagy éle­tet? Ami a zabot illeti... talán az fáj, hogy nem a te abrakos tarisznyádba megy? Népszava urai! Ne keverjétek az erkölcsöt az üz­lettel, mert hát business is business s bár sok köze van az abrakhoz, a különbség csak az, mit csinál­nak vele és kinek a zsákjába kerül. Még csak azt a jó tanácsot adjuk, hogy jobb a zabot az ügetőn a lovaknak adni, mint magyar- ellenes propagandára és háborús uszításra felhasz­nálni. Rosner Sándor V T T T T ▼ ▼Ar ▼ ▼ ▼ T ▼ ▼ ▼ T T ▼ ▼ y , CLEVELANDI ÜZLETI KALAUZ * Lapodat segíted, ha hirdetőinket támogatod! • (Mian’s Flowers — SÍ«.ElAD6K “ 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO • Virágok minden alkalomra • Qloiwlam I Aim«lvif BOBOSS LÁSZLÓ, tulajdonos oltlrlGy Laundry Teief0n: wa 1-9466. — 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eijáraagu saját üzemünkben. AL VAS Shell Service LILI* (TTlS Delco Batteries — Firestone Tires — Brake Service — Tune ups. — Galgany Confectionery Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kapható, valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. Jakab-TeHi & Co. gyászolók kényelmére.—12014 és 11713 Buckeye Road, Cleveland, O. Tel.: CE 1-0384—LO 1-7524 és WA 1-4421 Louis A. Bodnar & Son ZSS*?*** 3929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefon: MElrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és mun­kásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos árak Éjjel-nappal mentőszolgálat. Buckeye Jewelers deTtá^ak°Vrák és aJáh* 11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO Lorain Heights Hardware tSono*m?"‘ 11410 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, vilianyfelszerelési cikkrtt és építkezési va» áruk raktára. RICZÖFÜNER ALHQMES, ING? ' Steven Lukács eng-délyezet t temetkezési vallalkoeó balzsamozó. — Két kápolna* 12519 Buckeye Roae 01 17504 Harvard Ave. — Telefon: LO 1-2030.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom