Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-28 / 17. szám
Thursday, April 28, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD külföldre. 1965-ben több mint ötször annyi külföldi érkezett Magyarországra, mint 1960-ban, a külföldre utazások száma ugyanakkor csaknem megháromszorozódott. A múlt évben a külföldiek 77%-a szocialista országokból érkezett Magyarországra. A magyar- országi állampolgárok 85%-a szocialista országokba utazott. Külkereskedelem A lakosság jövedelmei és vásárlásai Szeged uj központi autóbuszpályaudvara ken 3 milliárd forittal többet, mint 1960-ban. 1965 végén 1.1 millió nyugdíjas volt, kb. 300,000 rel több, mint öt évvel ezelőtt. 1965ben csaknem 600,000 család részesült családi pótlékban, csaknem másfél millió gyermek után. A kifizetett családi pótlék meghaladta a másfél milliárd forintot. Az egészségügyi juttatásokra (kórházi ellátás, táppénz, szülési segély, gyógyszerköltség-térites stb.) 1965-ben több mint 10 milliárd forintot fordítottak, ami csaknem 40%-kal több, mint 1960- ban volt. A parasztság egy főre jutó fogyasztásának reálérétke öt év alatt kb. 18%-kal növekedett. A tervidőszak folyamán a iakosság összes pénzjövedelmeinek kb. 3%át (15 milliárd forintot) takarékbetétek formájában tartalékolta. A takarékbetét-állomány 1965. végén meghaladta a 20 milliárd forintot. Szolgáltatások, lakáshelyzet A lakosság által igénybe vett szolgáltatások értéke az 1965. évben kb. 30%-kal haladta meg az 1960. évit. Az összes szolgáltatás csaknem fele ingyenes volt, növekedésük a tervidőszakban ugyancsak kb. 30%-ot tett ki. A tervidőszak folyamán a lakosság összes pénz- mint az oktatási kulturális szolgáltatások értéké egyaránt kb. 30%-kal nőtt. Uj lakások teljesen állami erőből történő létesítésére és a lakásépítkezések állami támogatására öt év alatt kb. 15 milliárd forintot fordítottunk. Ezenkívül 4 milliárd forintot fordítottak a meglevő állami lakások tatarozására. A tervidőszakban 282,000 lakás épült. Az épített lakások több mint 70%-a két- vagy több szobás volt, és több, mint felében volt fürdőszoba. Népesség, népmozgalom, egészségügy, és kulturális ellátottság Az 1965. év végén az ország lakossága 10,160, 000 fő volt, 154,000 fővel több, mint 1960 végén. Az utóbi öt évben 668,000 gyermek született, és 514,000-en haltak meg. Az élvesztiletési arány, (Folytatás a 21-ik oldalon) 'Tagyr^abásu utrendezés Győrött A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme — amely az átlagkeresetek, a fogyasztói árak, a foglalkoztatottság és pénzbeni társadalmi juttatások változását együttesen fejezi ki — öt év alatt a tervben előirányzott 16— Í7%-ot meghaladó mértékben több mint 18%- kal növekedett. A munkások és alkalmazottak száma a népgazdaság különböző ágaiban együttvéve kb. 400,000 fővel, mintegy 13%-kai nőtt. A .reálbérek és a foglalkoztatottság növekedését jóval meghaladó ütemben nőttek a társadalmi juttatások. A társadalmi juttatások közül nyugdíj címén 3965-ben 7.7 milliárd forintot folyósítottak, kereKözlekedés Az utóbbi öt évben mind a behozatal, mind a kivitel nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés: a nemzeti jövedelem 1%-os növekedésére — öt év alatt átlagosan — 2.1%-os import- és 2.6%-os exportnövekedés jutott. A behozatalban a legnagyobb arányt képviselő nyersanyag- és félkésztermék- import az átlagosnál valamivel kisebb mértékben növekedett. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt az ipari késztermékek (gépek, ipari fogyasztási cikkek) és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek importja. A kivitelen belül a viszonylag nagyobb súllyal szereplő gépexport az átlagosnál kevésbé növekedett. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, továbbá az ipari fogyasztási cikkek kivitele. Beruházások A második ötéves tervidőszakban a népgazdaság szocialista szektorában beruházásokra összesen mintegy 206 milliárd forintot forditottak, 18 milliárd forinttal többet, mint amennyit az ötéves terv előirányzott. Felújításokra öt év alatt kereken 64 milliárd forintot használtak fel. A beruházások és felújítások együttes értékének kb. fele az elhasznált állóeszközök értékét pótolta. Az ötéves tervidőszakban vasúton 534 millió tonna árut szállítottak. 1965-ben a vasút áruszállítása 19%-kal, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 67%-kal volt nagyobb, mint 1960-ban. 1961—1965-ben vasúton 1976 millió, távolsági utóbuszokon 1624 millió fő utazott. 1965-ben a vasúton utazók száma 17%-kai, a távolsági autóbuszok utasainak száma 58%-kai volt több, mint " 1960-ban. A városi közlekedésben a villamosok utasainak száma 1960—1965 között lényegében nem változott, az autóbuszon utazók száma ugyanezen időszakban 234 millióval, 45%-kal nőtt. A közlekedési beruházások összege öt év alatt 25 milliárd forint volt, az összes beruházások 12 százaléka. Mig 1960-ban 100 lakosra kereken 3 személy gépkocsi jutott, addig ez az arány 1965-re 10-re növekedett. Idegenforgalom 1961—1965-ben — különösen az utóbbi két évben kötött — az utazásokat megkönnyítő államközi megállapodások folytán 4 millió esetben keresték fel külföldiek Magyarországot, és 3.8 millió álkalommal utaztak magyar állampolgárok Az ország egyik legkorszerűbb raktára Debrecenben Többek között öt év alatt 3100 általános iskolai és 870 középiskolai osztálytermet, valamint 18100 óvodai férőhelyet építettek. A munkásszállók befogadóképessége 36,600 férőhelyellel bővült. Több uj kollégium és diákszálló épült Budapesten és több vidéki városban (pl. Békéscsabán, Debrecenben, Esztergomban, Szegeden, Pécsett, Szombathelyen stb.) Csaknem 6200 kórházi és gyógyintézeti betegágy, 380 új körzeti rendelő, 39 szakrendelőintézet létesült öt év alatt. Ezek közül jelentősebb a miskolci uj rendelőintézet és kórház; Zalaegerszegen, Győrött, Tatabányán, Pécsett és Nyíregyházán uj tbc-kórházak, Fehérgyarmaton és Veszprémben általános kórházak épültek. A tervidőszak elején befejeződött a budapesti Madách Szinház, a székesfehérvári, az egri színház átépítése. Tudományos alapon folyik a mezőgazdasági termelés A mezőgazdaság termékkibocsátása továbra is nagyobb mértékben nőtt, mint a mezőgazdaság teljes termelése: 1965-ben a mezőgazdaság 27%- kai több terméket adót át hazai felhasználásra és exportra, mint 1960-ban. A második ötéves terv időszakában a növénytermelés 6%-kal, az állattenyésztés 14%-kal volt töb, mint az 1956—1960. években. A főbb növények termelésátlaga a második ötéves terv időszakában általában magasabb volt, mint a megelőző öt évben. Kenyérgabonából a tervidőszak utolsó két évében — részben a vetésterület, részben a hozamok növekedése révén — az ellátás hazai termelésből fedezhető volt. 1965-ben a tavaszi állatszámlálás adatai szerint a szarvasmarha állomány 11,964,000, a sertésállomány 6,963,000 volt. a juhálomány 3,400,000 volt. Öt év átlagban a sertés- és baromfiállomány mintegy 11—14%-kal, a juhállomány 47%-kai volt több, mint a megelőző öt évben. A szarvas- marha-álomány kismértékben, a lóállomány csaknem felére csökkent. _19_ ' I A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő második ötéves tervünk egyik kiemelkedő szociális létesítménye
