Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-28 / 17. szám
18 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 28, 1966 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a második ötéves terv teljesítéséről Magyarország népe most végezte be második ötéves tervét. Ennek statisztikai adataiból meglehetősen leszűkítve itt közöljük a legfontosabb részieteket. Lapunkban rendszerint nem közlünk le ilyen hosszú, hasonló tárgyú beszámolót, de tudjuk, hogy ezek az adatok mindennél jobban felvilágosítanak a magyarországi helyzet- } ről. Mivel ezen lapszámunk rendkívüli szám, sok uj olvasónak először jut kezébe lapunk. A második ötéves terv kivonatos adataiból mindenki láthatja, hogy milyen eredményeket ért el a szocialista szülőföldünk. Aki figyelmesen elolvassa, láthatja, hogy a jelentés nyíltan és őszintén megmutatja a hiányosságokat az elért eredményekkel együtt. Ez a tárgyilagos statisztika megcáfolhatatlan bizonyítékul szolgál mindazoknak, akiket a Magyarország ellen elterjesztett hazug propaganda megtévesztett. Hadd lássák saját szemükkel, hogy mi az igazság, mert a számok és adatok mindennél ékesebben beszélnek. Az 1961—1965. években, a második ötéves terv időszakában tovább növekedtek a termelőerők, a termelés szervezetében egyre inkább előtérbe jutottak a koncentráltabb nagyüzemek: az iparban és az építőiparban ez a koncentráció iparszervezési intézkedésekkel jött létre, a mezőgazdaságban pedig a tervidőszak kezdetére befejeződött szocialista átalakulás alapozta meg a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. A gazdasági fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult fokozottabb bekapcsolódásunk a nemzetközi munkamegosztásba. 1961—1965. években, a második ötéves terv időszakában a népgazdaság fejlődését, a lakosság életkörülményeinek változását a következő főbb adatok jellemzik: Nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem 1965-ben — az. ötéves tervben előirányzott 36%-os növekedéssel szemben— kb. 25%-kai volt nagyobb, mint 1960-ban. Az évenkénti növekedés a tervidőszak végén lassúbb lett. Az ötéves tervidőszakban — az összesen 813 milliárd forintot kitevő nemzeti jövedelemből — fogyasztásra összesen 601 milliárd forintot, az állóalapok és a folyamatban levő beruházások állományának növelésére 154 milliárd forintot, e célokra együttesen 92.9%-ot (755 milliárd forintot) fordítottunk. A nemzeti jövedelem-7.8 %- ának megfelelő érték a készleteket és a tartalékokat növelte. A fogyasztásra, az állóalapok bővítésére, továbbá a készletek és a tartalékok növelésére fordított összeg öt év alatt együttesen kb. 0.7%-kal több volt, mint az ötévi nemzeti jövedelem, ezt behozatali többlettel kellett fedezni. Ipar A szocialista ipar termelése öt év alatt lényedében a tervnek megfelelő mértékben, kb. 47 %A Dunai Vasmű csőgyára a kohászati kombinátban hengerelt lemezből jó minőségű csöveket gyárt kai emelkedett, ezen belül az állami ipar termelése 47%-kal, a szövetkezeti ipar termelése mintegy másfélszeresére növekedett. Ipari beruházásokra az elmúlt öt esztendőben 86 miliárd forintot, az összes beruházások 42 %- át fordították. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1965-ben másfél millió volt, 2000,000 fővel 15%- kal több, mint 1960-ban. 1960—1965- között az ipari munka termelékenysége 27%-kal emlkedett. Öt év alat az ipar — az élelmiszeripar termékeit nem számítva — hazai végső felhasználásra (fogyasztási és beruházási célokra együttesen) kb. 245 milliárd forint értékű iparcikket adott át. Ugyanezen idő alatt az ipari eredetű anyagok és termékek készlete — részben a növekvő termelés és forgalom szükségleteiből adódóan, részben azonban ezt meghaladó mértékben — kb. 36 milliárd forinttal nőtt. A tápéi olajtartály-állomás A népgazdaság összes energia szükséglete 1960 és 1965 között mintegy 30% nőtt. A megnövekedett szükséglet kb. 75%-át fedezték hazai ter- a fűtőanyag import másfélszeresére emelkedett A fűtőanyagok termelése öt év alatt kb. 23%-kal, a fütőimport kb. másfélszeresére emelkedett. A második ötéves terv időszakában —- bár legfőbb energiaforrásunk még mindig a szén — nőtt a kőolaj- és főként a földgázfelhasználás aránya. A tervidőszakban ugyanis megkezdődött a feltárt gázmezők programszerű hasznosítása. A villamosenergia-ipar kapacitását öt év alatt 600 megawatttal, 38%-kal bővitették. 1965-ben 11 milliárd kw. villanios energiát termeltek, másfélszer annyit mint öt évvel ezelőtt. A tervidőszakban bekapcsolódtunk a KGST-országok egyesített villamosenergia-rendszerébe, ennek folytán fokozódott a villamosenergia-import; 1965-ben a felhasznált összes villamos energia 10%-át importáltuk. Az 1965-ben importált villamos energia mintegy háromnegyedét a Szovjetunióból hoztuk be. A kohászat termelése 1965-ben 31%-kal volt több, mint 1960-ban, ezen (belül a vaskohászat 30%-kal, az alumíniumkohászat 46%-kai, a színesfém-kohászat 27%-kal növelte termelését. 1965-ben az összes hengereltáru-termelés 35 %- át exportálták, és az összes szükséges hengerelt áru 18%-át importból fedezték. A gépipar termelése öt év alatt összesen 59%- kal melekedett. 1965-ben a gépipar termékeinek exportja — beleértve a gépiar által gyártott fogyasztási cikkeket is — másfélszer annyi volt, mint 1960-ban. Híradás- és vákuumtechnikai termékekből 2.3- szer, műszeripari termékekből 1.9-szer annyit termeltek 1965-ben, mint 1960-ban. öt év alatt a gépek és gépi berendezések gyártása 42%-kai, a közlekedési eszközöké 54%-kai, a villamosipari gépeké és készülékeké 61%-kai, a fémtömegcikkeké 49%i-kal hőtt. öt év alatt összesen 781,000 mosógépet, 202.000 centrifugát, 64.000 padlókefélő gépet, 244.000 porszívót, 238,000 hűtőszekrényt gyártottak. A rádiótermelés a tervidőszakban csak kismértékben emelkedett, televízióból 1965-ben csaknem kétszer annyit termeltek mint 1960-ban. Az 1961—1965. években 171,000 különféle szerszámgépet, 21,000 teherautót és autóbuszt, 523 Dilesel-mozdonyt, 377,000 rádiót és 392.000 televíziót adtunk el külföldre. A vegyipar termelése és a vegyipari termékek exportja öt év alatt megkétszereződött. A vegyipari ágak közül a gyógyszeripar termelése háromszorosára, a műtrágyatermelés két és félszeresére emelkedett. A könnyűipar legtöbb ágazata termelésének növekedése a második ötéves terv időszakában az ipari átlagnál mérsékeltebb volt. A textilruházati iparé 26%-kai, a cipőiparé 28%-kai volt több 1965-ben, mint öt évvel korábban. A bútoripar öt év alatt 75%-kal emelte termelését. Évente átlagosan a ruházati termékek (szövetek, konfekció áruk, cipők) termelésének kb. egynegyedét exportálják. Az élelmiszeripar termelése 1960—1965 között 44% -kai, az élelmiszeripari termékek exportja kétszeresére emelkedett. A konzervipar 90%-kal, a tejipar 29%-kal, a húsipar 30%-kal a baromfi- feldolgozó ipar 2.3 szeresére növelte termelését. Építőipar 1965-ben a 'szocialista építőipar termelése kb. 35%-kal volt több, mint 1960-ban. Ezen belül öt év alatt'az állami építőipar kb. 32 '/< -kai, a szövetkezeti építőipar kb. 85%-kai növelte termelését. Az épitőanyag-ipar termelése öt év alatt 37%- kai nőtt. Öt év alatt építőipar beruházásokra kb. 4 milliárd forintot, az összes beruházások 2%-át fordították. Mezőgazdaság A mezőgazdaság teljes termelésének értéke az utóbbi öt évben átlagosan mintegy 10%-kai volt több, mint a tervidőszakot megelőző öt évben. 1965-ben a mezőgazdasági termelés 8%-kai volt több, mint 1960-ban. . .Öt év alatt mezőgazdasági beruházásokra ösz- szesen 40 milliárd forintot, az összes beruházások 19.4%-át fordítottuk. Az 1961—1965. években a mezőgazdaság mintegy két és félszer annyi műtrágyát használt fel, mint a megelőző öt évben. Az 1961—1965. években mintegy 800,000 kát. holdon — kétszer akkora területen, mint az előző öt évben — végeztek talajjavítást. Az öntözött terület a tervidőszak folyamán csaknem elérte a félmillió kát. holdat, az 1960. évinek mintegy háromszorosát. Az 1961—1965. években összesen 101,000 kát. hold gyümölcsöst és 82,000 kát. hold szőlőt telepítettek. Az 1965. év végén a mezőgazdaságban több mint 64,000 traktor volt, másfélszer annyi, mint öt évvel korábban. A mezőgazdasági keresők száma a tervidőszak alatt 14%-kai csökkent. | A Tisza Vegyikombinát modern munkásvárosa, az uj Tiszaszederkény
