Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-21 / 16. szám
Thursday, April 21, 1966 10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Ml TőkT€NH(*z ÓH42.A&AN I 488 millió forint kárt okozott az árvíz és a belvíz Magyarországon az elmúlt télen és kora tavasz- szal a belvíz 557,000 holdat borított el, ebből a bevetett terület 121,000 hold volt. 1,700 lakás ment tönkre, ezenkívül sok lakó-, ipari és mezőgazdasági épület megrongálódott. A belvíz okozta károkat 438 millió forintra becsülték. Ezen kívül az árvíz összesen mintegy 20,000 hold területet öntött ■ el s körülbelül 28 millió forint kárt okozott. A Tiszán, a Túron, a Tárnán, a Zagyván és a Körösökön a nagyerejü árvízvédelmi munkákkal sikerült elejét venni a nagyobb árvízkároknak. A magyar Minisztertanács határozatot hozott, hogy gondoskodni kell a helyreállításhoz szüksé- , ges építőanyagról. A tönkrement házakat a mély- fekvésű vizjarásos területek helyett magasabb hegyeken fogják felépíteni. Az újjáépítésre nem alkalmas tanyai épületek helyett a lakóházakat a közeli községek belterületén építik fel. Erre a célra megfelelő telkeket bocsátanak a károsultak rendelkezésére. Négy uj magyar tengerjáró hajó A magyar tengerhajózás újabb négy, egyenként 3,500 tonna hordképességü hajóval gazdagodott. Velük a magyar tengeri flotta hajóinak száma 16- ra emelkedett, a hajók befogadóképessége pedig 15,000 tonnáról 21.000 tonnára nőtt. 1965-ben a magyar tengeri hajók egyébként mintegy 160,000 tonna árut szállítottak, a folyami hajók pedig több mint 2,2 millió tonna árut továbbítottak. A hajófuvarozásnak a magyar közlekedésben fokozatosan növekedő szerepet szánnak s már idén forgalmuk 12 százalékos növekedését tervezik. Kereskedelmi tárgyalások és szerződéskötések a magyar kormánydelegáció afrikai és indiai látogatása során Ujházy László, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, aki szaktanácsadóként tagja volt a Kállai Gyula miniszterelnök vezette magyar kormányküldöttségnek, nyilatkozatot adott az MTI munkatársának a meglátogatott afrikai országokban és Indiában folytatott kereskedelmi tárgyalásokról. szerződéskötésekről. —- A nem szocialista országokkal fennálló árucserénkben a fejlődő országok mintegy 20 százalékkal részesednek, külkereskedelmünk összforgalmának pedig mintegy 7 százalékát bonyolítjuk ezekkel az országokkal — mondotta. E számok alapjában véve nem nagyok, de a kapcsolatok bővítésének üteme gyors. — Az Egyesült Arab Köztársaságban Biró József külkereskedelmi miniszter aláírta az 1970-ig szóló uj árucsereforgalmi megállapodást és a második gazdasági együttműködési egyezményt. Az EAK-kal összforgalmúnk három év alatt 30 százalékkal nőtt és 1965-ben a kétoldalú forgalom körülbelül 26 millió dollárt ért el. Az EAK-ba a következő ötéves terv keretében gyárakat, komplett üzemberendezéseket is szállítunk. Egyébként miniszterelnökhelyettesi szinten gazdasági kapcsolatokat ápoló együttműködési bizottságot alakítunk. — Az Etióp Császárságban a kormánydelegáció látogatása alkalmából elvi megállapodás jött létre, hogy Addisz Abeba közelében mintegy ezer hektáros területen mezőgazdasági kísérleti üzem létesítésében vesz részt Magyarország. — Tanzániában felmerült annak lehetősége, hogy Magyarország résztvehetne a nemzeti feldolgozó kis- és középméretű ipar fejlesztésében olymódon is, hogy tanzániai vállalkozókkal társas viszonyba lépjen. E téma tanulmányozására gazdasági szakembereket küldünk Tanzániába. Hasonló kérdések merültek fel Kuwaitban is. Tanzániában és Kuwaitban felvetődött az is, hogy hozzunk létre magyar kereskedelmi kirendeltséget s mi ezzel a javaslattal egyetértünk. . . — Indiában a delegáció látogatásakor Írták a két ország külkereskedelmi miniszterei azt a jegyzőkönyvet. amely a kereskedelmi megállapodás érvényét 1970-ig kiterjeszti. A magyar-indiai kereskedelmi összforgalom 1961-hez képest 1965-ig mintegy 65 százalékkal nőtt. Jelenleg a kétoldalú forgalom összértéke mintegy 37 millió dollár. A forgalom előreláthatóan a következő időkben évi 8—10 százalékkal emelkedik majd. A közeljövőben egyéb ként megkötjük az első gazdasági együttműködési megállapodást is — mondotta befejezésül Ujház\ László. Mii tanult a középkori magyar diák? Egy magyar bíboros — Scitovszky János esztergomi érsek — 1868 augusztusában két értékes kéziratot vásárolt Budán. Egy régi misekönyvbe kötött, 180 lapos XV. századi papirkéziratot és egy jelentéktelen külsejű, kisméretű, 23 pergamenle vélre, a XI—XII. században Írott kéziratot. Száz esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kiderüljön: ez utóbbi kézirat a magyar művelődéstörténet egyik legjelentősebb emléke. A 23 pergamenlevélből álló kódexre elsőként, egy kiváló történész-pap, Knauz Nándor figyelt fel 90 évvel ezelőtt. Őt az utolsó levélen keresztbe irt hat sor érdekelte. Ez a hat sor ugyanis az első nyolc árpádházi király temetkezési helyeiről tudósit. Szent Istvántól kezdve Endrén, Bélán, Salamonon, Gézán, Szt. Lászlón, Kálmánon keresztül egészen II. Istvánig feljegyezte az ismeretlen levélíró, hogy kit hol temettek el. A temetkezési helyek: Fehérvár, Tihany, Szekszárd, Póla, Vác és Várad. A feljegyzést egyébként minden bizonnyal II. — vagy más néven Vak — Béla életében, 1131—1141 között rótták hártyalevélre. (Ha későbbi lenne a felírás, akkor megemlítette volna II. Béla halálát is.) Egy levél titkát a 23-ból tehát megfejtették. Mi lett a többivel? A század elején a bencés Zoltová- nyi Irén a kódex első 19 levelére megállapította, hogy az ismeretlen leiró a németországi Halberstadt apátpüspökének az Énekéhez irt magyarázatát másolta le a XI. század vége felé, Szent László uralkodása alatt. Maradt a 19—23-ig terjedő 5 levélnyi rész. Erre csak a legújabb kutatások derítettek fényt. Megállapították: a XII. század elején valamelyik káptalani iskolában — talán Esztergomban — Párizsban tanult tanár oktatta a diákokat. Az egyik szorgalmas tanítvány a tanár előadása nyomán lejegyezte a tananyagot. így jött létre ez az 5 levélből álló “tankönyv”, amelyből kiderül, hogy mit tanultak a középkorban egy káptalani iskolában. . . Elsősorban latin grammatikát, azután prozódiát. Fontos volt a retorika elsajátítása is. A középkori A kis Magyarország sok tudóst és művészt “termelt” a múltban, még többet a jelenben és minden jel szerint az évek múltával ezek száma egyre növekszik. E tudósok sokaságából többen, egy vagy más ok miatt az óhaza határán kívül a különböző országokban helyezkedtek el. Van belőlük jó néhány itt is az Egyesült Államokban. Carelli Gábor, Darvas Lili, Ernster Dezső, Szentgvörgyi Albert, Szirmai Albert és sokan mások. E művészek és tudósok nagy része dicsőséget és jó hírnevet szerez a magyar népnek az által, hogy szép, hasznos és eredményes munkát végeznek munkakörükben, legyen az az operában, a színpadon, vagy a tanári katedrán. Nem minden külföldön élő magyar tartozik ebbe a kategóriába. A kivételek közé tartozik dr. Edward Teller, amint köztudomású az amerikai atombomba egyik felfedezője. Ez a “tudós” helyeselte a bomba használatát a japán nép ellen és ellenezte az atomcsend szerződés létrejöttét az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ez az első benyomásra normálisnak látszó egyén elkerülhetetlennek véli a harmadik világháború kitörését és az atom- Ás hidrogénbomba használatát. Teller ur soha sincs megelégedve az amerikai atombombakészlettel és állandóan sürgeti a bombák elraktározását. Hidegvérrel mondja el, hogy hány millió amerikai veszti életét az első órákban egy atomháború esetén. Most újabb javaslattal áll elő Teller ur. Azt ajánlja, hogy az Egyesült Államok adja fel azon jogát, melynek értelmében csupán az ország elnöke döntheti el, hogy mikor lehet az atombombát használni. Teller ur azt javasolja, hogy a NATO minden egyes tagját hatalmazzák fel az atomfegyver használatára. Ez természetesen nem jelent egyebet, mint azt, hogy a nyugatnémet hadsereg diákoknak meg kellett ismerkedniük a levélírás tudományával, a diktámennel is. Akár csak manapság, a középkorban is, az egyházi év középpontjában a husvét állott. A husvét idejének kiszámítását, a “komputuszt” az iskolában verses formában tanították' — a képletek jobb és könnyebb megjegyzése miatt. A husvétkiszámi- tás magyarázatából még az is kiderül, hogy ezt a részt a mester az Ur 1100. évében adta elő diákjainak. A kis kéziratnak ez a része azért a legértékesebb, mert az első olyan magyar iskoláskönyv a XII. század elejéről, melyhez hasonló korai, iskolás jegyzetként összeállított tankönyv külföldön sem található. Nemzetközi kongresszus a magyar nyelvről Eddig tizenöt ország 38 tudósa jelentette be részvételét Első ízben rendez nemzetközi kongresszust a magyar nyelvről a Magyar Tudományos Akadémia. A kongresszust Debrecenben augusztus 24-e és 28-a között bonyolítják le. Napirendjén “A magyar nyelv története és rendszere” cimü téma szerepel. Ennek keretében az előadók a többi között a magyar nyelv történetét, leiró nyelvtanát, nyelvjárásait, helyesírását, más nyelvre gépi utón történő átültetésének problémáit fogják ismertetni és elemezni. A Magyar Tudományos Akadémia a kongresszus ra számos külföldi nyelvészt is meghívott, akik hazájuk egyetemein a magyar vagy a finn-ugor tanszéken oktatják a magyart. A meghívás alapján eddig tizenöt országból 39 nyelvész jelentette be részvételét. A jelentkezők száma az egyes országok szerint: Anglia 2, Csehszlovákia 8, Finnország 1, Franciaország 1, Német Szövetségi Köztársaság 1, Olaszország 1, Románia 9, Svédország 1, Szovjetunió 4, USA 4. A hungarisztika neves külföldi művelői közül résztvesznek a kongresszuson többek között John Lotz, a newyorki Columbia Egyetem és Denis Si- nor, a Bloomington-i Indiana Egyetem magyar származású professzorai, Jusamoto Tokunaga,, a tokiói egyetem nyelvész professzora, aki negyed évszázaddal ezelőtt Magyarországon tanult és a közelmúltban Magyarországon több előadást is tartott, Wolfgang Schlachter göttingeni nyelvész profesz- szor, aki korábban a budapesti Eötvös Kollégium hallgatója volt. NYUGDÍJBA MENJÜNK? NEM! ! ! EGY UJ OLVASÓT SZEREZZÜNK! is kapja meg a felhatalmazást. Tudott tény az, hogy a nyugatnémet hadsereg tele van fasiszta szel lemben nevelt tisztekkel s nem kell nagy képzelőtehetség, hogy megállapítsuk, mennyivel állnánk közelebb a harmadik atombombás világháború lehetőségéhez, ha Teller ur javaslata valóra válna. Ez a veszély fennáll és bekövetkezhet, mert úgy látszik az amerikai kormánykörök befolyásos egyénei hasonló gondolatokkal foglalkoznak. George W. Ball helyettes külügyminiszter kijelentésére utalunk, aki a CBS televízión adott interjújában azt mondotta, hogy Franciaországnak a NATO-ból való kilépése “arra kényszerit bennünket, hogy sokkal hamarább használjuk az atombomba fegyvert, mintsem eredetileg óhajtottuk.” Ball ur ezúttal a Szovjetunió és a nyugat közötti háborús eshetőségről beszélt. Általános ez a gondolatmenet a Johnson-kormány magasrangu tagjai között. Úgy beszélnek a háborúról, mintha csak idő kérdése lenne, hogy mikor robban ki. Téliért és Ballt egy fából faragták. Mindkettőnek viszket a tenyere a háborúért. Mindketten hajlandók és készek az atombomba használatára. Ha tőlük függne, akkor már az atombombák ide-oda repülnének. Szerencsére nem tőlük függ, az amerikai népnek is van ebbe beleszólása. Az amerikai nép tudja, hogy nem csak mi küldhetünk és dobhatunk atombombát a Szovjetunióra, de ők is küldhetnek vissza ide atombombát halálos pontossággal. Az amerikai nép, politikai éretlensége ellenére tudatában van annak, hogy az atomháború az egész emberiség elpusztításához vezethet. Ezért a lakosság nagy része ellenzi a Teller—Ball ajánlatot. Mi sajnálattal vesszük tudomásul és szégyeljük, hogy dr. Edward Teller magyarszármazásu és mi a magyar nép nevében ezúttal nyilvánosan a leghatározottabban elutasítjuk dr. Teller emberiség ellenes javaslatát. MAGYAR TUDÓSOK, MŰVÉSZEK A KÜLFÖLDÖN
