Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-21 / 16. szám
Thursday, April 21, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 Évforduló 21 esztendő tényekben Amikor a statisztikai adatok nem unalmasak — Interjú a Központi Statisztikai Hivatal elnökével A statisztika regisztrálja a gazdasági és társadalmi élet teljes folyamatát. Magyarország fel- szabadulása évfordulójának alkalmából interjú készült a Magyar Statisztikai Hivatal elnökével dr. Péter Györgyei, hogy tényszerű áttekintést kapjunk a több, mint két évtizedes történelmi korszakról. Először is arra kértünk választ: milyen következtetések vonhatók le a statisztika adataiból a felszabadulás óta eltelt huszonegy évre vonatkozólag ? — Az évfordulók a statisztikusok számára mindig különleges feladatokat jelentenek — feleli dr. Péter György. — Ilyen alkalmakkor hosszabb időre tekintünk vissza és készítünk számadást elért eredményeinkről. 21 év már olyan magaslat, amelyről letekintve jelentéktelenebbnek tűnnek a megtett ut rögösebb részei, kacskaringói és elsősorban az elért szintet, a növekedést értékeljük. Ha a 21 év alatt megtett útról szólunk, akkor tulajdonképpen az 1965. vagy 1966. évi szintet kellene összehasonlítani az 1945. évivel. Az ilyen összehasonlítás — bár igen látványos volna — nem adna reális képet. 1945 ugyanis a háborús kái'ok folyamán mélypont volt életünkben. — A második világháborúban mintegy 400,000 magyar katona és polgári személy vesztette életét. Az anyagi károk értéke a háború előtti évek átlagos nemzeti jövedelmének mintegy négy—ötszöröse volt. Az ipar termelésé közvetlenül a há- boi'u utáni években az 1938. évi színvonalnak csak valamivel több mint felét érte el. A mező- gazdaságban az állatállomány 1945-ben az 1942. évinek caiupán mintegy 30—40 százaléka volt. A vasúti jái'müállomány 85, a -hidaknak 83 százaléka pusztult el. A budapesti lakóházak 75 százaléka megsérült. Egyértelmű mutatók — Az ipari termelés 1945. óta évről évre nőtt és már 1948-ban meghaladta az 1938. évit. A nemzeti jövedelem nagyjából az 1948—1949 években érte el a háború előtti színvonalat. Ezért fejlődésünkről attól az időtől látszik helyesnek beszélni, amikor mindazok a feltételek megvoltak, amelyek reális alapot teremtettek a háború előtti viszonyokkal való összehasonlításhoz. Maradjunk tehát az 1938-as állapothoz mérésnél. Melyeik azok az adatok, amelyek az ország fejlődését leghitelesebben reprezentálják? — A mutatók egy része egyértelmű, érthető, világosan jelzi a fejlődést, mert naturális mértékegységben fejezhető ki. Iparosodásunk mérvét például az jelzi, hogy mig az egész lakosság száma 1966-ban 10 százalékkal haladja meg az 1938. évit, (Az itteni reakció azt állítja, hogy Magyarországon a népet kiirtja a jelenlegi kormány. —Szerk.) addig az iparban foglalkoztatottaké ugyanezen idő alatt több mint a kétszeresére nőtt. Vagy: egy lakosra jutó villamosenergia termelésünk ez idő szerint a háború előttinek hétszerese, az egy főre jutó cementtermelés a hat és félszeresére nőtt. — Hasonlóan világosan fejezik ki egészség- ügyi helyzetünk fejlődését vagy a kulturális forradalmat a következő adatok. Mig 1938-ban 10 ezer lakosra körülbelül 12 orvos jutott, addig jelenleg már 19. A háború előtt még 1000 élve született csecsemő közül 131 nem érte el az egyéves kort, (Figyelem dr. Béky Zoltán— Szerk.) jelenleg a csecsemőhalandóság aránya 39. Ma lényegében minden tanköteles korú gyermek iskolába jár. A középiskolákat és a felsőfokú oktatási intézményeket nyolcszor annyian látogatják, mint a felszabadulás előtt. Az 1965-ben kiadott könyvek példányszáma ötszöröse az 1938. évinek. (így “oroszosodik” el a magyar nép, tisztelt amerikai magyar reakció.—Szerk.) — Vannak azonban összefoglaló mutatók is (mint például a nemzeti jövedelemé és az ipari termelésé, stb.), amelyeket nem könnyű a régi helyzethez viszonyítani. Sok zavaró tényező nehezíti az összehasonlítást, mint például az árarányok változásai, a korábban nem gyártott cikkek megjelenése (televízió, műanyagok stb.). Az ösz- szefoglaló mutatók nagyságrendileg jelzik a változást. Ezek szerint nemzeti jövedelmünk a háború előttihez képest körülbelül a háromszorosára, ipari termelésünk a hatszorosára nőtt. (Szegény éhező magyar nép! — Szerk.) Magyar statisztikusok világszerte A Központi Statisztikai Hivatal budai székházában beszélgetünk. A Mechwart tér fái rügyeznek, tavaszt igémek. Bent a hivatali szobákban pedig újabb adatok tömegét dolgozzák fel: itt a tavasz érkezését az első negyedév vége mutatja. Óhatatlanul kívánkozik a kérdés: mindig megbiz- ható-e a statisztika? — Mindenféle statisztikáról, minden országban szívesen ékelődnek az emberek, mondván, hogy a statisztikával “mindent és mindennek az ellenkezőjét” ki lehet mutatni. (Milyen jól tudja az amerikai magyar reakció ezt a szabályt!—Szerk) Tréfának megteszi, de a valóságban a statisztikának nem ilyen játékos a dolga. A Statisztikai Hivatal nem felelős a termelésért, az exportért, nem felelős a tervezésért sem, csak azért felelős, hogy az igazat mondja meg, kutassa ki. Ez a feladat tükröződik a Statisztikai Hivatal szervezeti helyében is, amennyiben sem a központ, sem a területi szervek nincsenek alárendelve egyetlen gazdálkodó vagy tervező szervnek sem. A Statisztikai Hivatal közvetlenül a kormány alá rendelt szerv. — A Statisztikai Hivatalnak tehát alapvető feladatánál, helyzeténél fogva nem az igazság szépítése, elkendőzése az érdeke, hanem a feltárása. Meglehet, hogy a feltárt igazság minden részletét egyes esetekben nem célszerű azonnal nyilvánosságra is hozni. Ez azonban a kivételes eset. Több mint tiz éve rendszeresen publikálunk évi sok ezer oldalnyi terjedelemben adatokat a társadalom és az ország életéről, sokszor igen kényes kérdésekről is. — Az 1950-es években a statisztikai adatok bizalmas jellegét igen mereven értelmeztük és hivatalos statisztikai publikáció akkor gyakorlatilag nem is volt. Ez azonban azzal járt, hogy csak a hazai közgazdászok, érdeklődők elől voltak elzárva a gazdasági helyzetünket jellemző adatok. A tőkés országok különböző kutató szervei ugyanis a sajtóban, a politikai beszédekben megjelent anyagokból viszonylag igen nagy részletességgel össze túdták rakni a magyar gazdasági helyzetet jellemző adatokat. A külkereskedelemre vonatkozó adataikat például a nyugati országoknak Magyarországgal lebonyolított külkereskedelmi adataiból állították össze. — A mai magyar statisztikának és művelőinek elismerése egy éhként abban is kifejezésre jut, hogy szakértőink fontos vezető beosztásban működnek az ENSZ Statisztikai Hivatalában, valamint a legkülönbözőbb nemzetközi statisztikai fórumokon, mint bizottsági elnökök, alelnökök, szaktanácsadók töltenek be jelentős tisztségeket. A Statisztikai Hivatal gyűjti a nemzetközi adatokat is. Péter György most arról beszél, milyen “helyezése” van Magyarországnak a világ- ranglistán. — Az ország lakossága a világ népességének mindössze 0.3 százaléka. Számos adat bizonyítja, hogy a világgazdaságban Magyarországnak ennél nagyobb a súlya és jelentősége. Számítások szerint például az ipari termelésben a világtermelésnek mintegy 0.8—0.9 százalékát adja. A világ acél- és cementtermelésének kb. 0.6 százalékát, aluminiumtermelésének több, mint 1 százalékát, külkereskedelmi forgalmának 0.8 százalékát Magyarország termelte illetve bonyolitotta le. Nemzetközi összehasonlítás — Magyarországon az aktiv keresőknek 30—31 százaléka dolgozik az iparban; ez körülbelül olyan arány, mint Ausztriáé, Hollandiáé vagy Olaszországé, s magasabb nemcsak Görögország, vagy Spanyolország megfelelő arányszámánál, hanem olyan fejlett országokénál is, mint Finnország, Norvégia vagy Japán. 1963-ban a gépiparban dolgozott az iparban foglalkoztatottak 31.3 százaléka, ami szintén elég közel van az iparilag fejlett országok megfelelő arányszámához, sőt egyeseket közülük (Ausztria, Belgium, Hollandia) meg is előz. — Gazdasági életünk összehasonlítása más országok gazdaságával problémáinkra is utal. A fejlett országokban például az ipari termelés növekedésének legfőbb forrása évek óta a termelékenység emelkedése, nálunk ez a tényező csak 1965-ben gyakorolt hatást a termelés alakulására. A mezőgazdaság területén az egyik legkirívóbb probléma más országokkal összehasonlítva a termésátlagok alakulása. Ismeretes, hogy a mi 15 métermázsa körüli hektáronkénti búzatermelésünkkel szemben Csehszlovákiában kétszáz, az NDK-ban 30, Dániában és Hollandiában 40 métermázsa körül van több év átlagában a hektáronkénti hozam. Lényegében hasonló a helyzet az állati hozamoknál is. — A nemzetközi összehasonlítás tehát eredményeink helyes értékelése mellett alkalmas arra is, hogy megmutassa azokat a területeket, hol még sok tennivalónk van ahhoz, hogy utolérjünk más országokat. Azt hiszem, a felszabadulás évfordulóján erről sem feledkezhetünk meg. N. S. RÖVIDEN Lovasszálló Nagyvázsony ban. — A nagyvázsonyi lovasiskola a Magyarországra érkező külföldi turisták körében mind népszerűbbé válik, tavaly már 21 országból keresték fel, hogy megtanuljanak lovagolni. A nagyvázsonyi egykori Zichy-kas- télyt most 70 személyes szállodává alakítják át. r+-» Hangversenyterem a Cseppkóbarlangban. — Az északmagyarországi Aggteleki Cseppkőbarlang egyik legnagyobb termében színpadot vájnak a sziklába és nagy befogadóképességű nézőteret alakítanak ki. A kiváló akusztikájú földalatti teremben hangversenyeket rendeznek majd. Hanglemezen a szívdobogás. — Audio-vizuális könyvet jelentet meg a szívről a magyarországi Medicina Könyvkiadó. A könyv — szöveges része és három hanglemez-melléklete — a szív 50 hang- jelenségét tárgyalja. így a könyv forgatója a sziv- hangokról elsajátítandó ismereteket, azok ábráiról, az úgynevezett fonokardiogramokról és a hang lemezekről együttesen rögzítheti. A “Hallgatódzás a szív fölött” szerzője dr. Kamarás István, az Országos Kardiológiai Intézet gyermekosztályának főorvosa: v* Ujzélandi nyulak a Duna-Tisza közén. — A Duna-Tisza közi gazdaságokban sikerrel járt a hazai és az ujzélandi nyulak keresztezése. A tenyésztési kísérletek során kiderült, hogy a Duna-Tisza köze sajátos helyi viszonyaihoz a külföldi fajták közül legjobban az ujzélandiak alkalmazkodnak. A magyar gazdaságok az importált ujzélandi tenyész- nyulaktól idén már teljes szaporulatot várnak. C-KS v0 22 malacot ellett egy koca. — Az északmagyarországi Heves megye egyik községének mezőgazdasági termelőszövetkezetében 22 malacot ellett egy anyakoca. A három évnél alig idősebb fehér hússertés most ellett negyedszer, s eddig összésen 77 malacot hozott a világra. v0 454 kilométert zsugorodott a Tisza. — Az első tiszai folyamszabályozások (1789) óta, amikor a folyó teljes hossza 1,420 kilométer volt, pontosan 454 km-rel rövidült meg. Az első nagy folyamszabályozások terveit Széchenyi István megbízása alapján Vásárhelyi Pál készítette el, s 1789 és 1867 között a kanyarulatok nagyrészének átvágásával 977 kilométerre csökkentették a folyó hosz- szát. Azóta több Ízben hajtottak végre kisebb-na- gyobb szabályozásokat. A magyarországi szakasz jelenleg 579 kilométer. Érdekes még megjegyezni, hogy a Mississippi szabályozásánál elsősorban Vásárhelyi Pál terveit és a magyar tapasztalatokat használták fel. u* Finn diák-vendégek Budapesten. — A Finn Nemzeti Diákszövetség háromtagú delegációja járt Budapesten, ahol tíznapos látogatásuk idején több egyetemet kerestek fel és tanácskozásokat folytattak a magyar és finn egyetemek közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséről. MÉG MINDIG KAPHATÓ A | Fáklyavivők jj A két darab 12 inches lemez ára, szállítással együtt j| I $5.50 KÉRJEN HANGLEMEZ KATALÓGUST! A MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA ! 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 j j
