Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-07 / 14. szám
Thursday, April 7, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 A NAGYVILÁG - A SZÁMOK NYELVÉN — Magyarországi tudósítás — Magyar nyelven eddig egy Ízben, 1958-ban jelent meg bővebb nemzetközi statisztikai adatgyűjtemény, amely az 1929—1957-es időszak adatait tartalmazta. A Nemzetközi Statisztikai Évkönyv most megjelent uj kiadása az előző kötet tapasztalatait is felhasználva, s a rendelkezésre álló legfrissebb adatokat tartalmazva, széles áttekintést ad a leggyakrabban felvetődő, legjelentősebb nemzetközi vonatkozású kérdésekben. A számok nyelvén értő, az adatok között böngészni szerető olvasó sok mindent megtudhat a könyv bői, nyomon kisérheti a legutóbbi évek fejlődését, s a különböző csoportosításokból, táblázatokból képet kaphat arról, milyen ütemben fejlődött más országokhoz képest a mi országunk, s hol tartunk ma más országokkal összehasonlítva. Az alábbiakban a könyv mintegy 200 táblázatában tallózva, néhány érdekes adatra, tényre hívjuk fel a figyelmet, A világ népesedési adatai A könyv kimutatja, hogy mig 1900-tól 40 évre volt szükség a népesség 40%-os növekedéséhez, 1940—1964 között — tehát 24 év alatt — a népesség növekedése mintegy 44%-os volt, s a Föld lakóinak száma 1964 elején 3,240 millió volt. Az európai lakosság aránya az 1940. évi 24 százalékról 1964-ben már 19.1 százalék volt amig Ázsiáé 55.4%-ról 58.2%-ra nőtt. Az arányok megváltozásában része van egyrészt annak, hogy Európa lakossága 1940 és 1950 között — a háború következményeként — 2%-kai csökkent, másrészt, hogy mig Európában a lakosság évi átlagos növekedése lassúbb, 1960—1964 között például 1.1 % volt, addig Ázsiában 2.1% A világ lakosságának 1962-ben 33.9%-a élt szocialista országban, 45.5%-a, a gazadságilag kevésbé fejlett or szágokban és 20.6%-a a fejlett tőkésországokban. A világ legsűrűbben lakott országa Hollandia, ahol 356 és Belgium, ahol 305 ember él 1 négyzet- kilométeren. Kétszáznál többen élnek 1 négyzet- kilométeren a fentieken kivül Puerto Ricóban, Dél-Koreában, Japánban, az Német Demokratikus Közt.-ban és Angliában. Magyarország e sorban a világ huszadik legsűrűbben lakott országa. A világon (a peremvárosok nélkül számítva) 27 két milliónál több lakosú nagyváros van, közülük legnagyobbak Tokió 8.6, New York 7.8, Sangháj 6.9 és Moszkva 6.4 millió lakossal. .. A házasságkötések számát tekintve Magyarország viszonylag előkelő helyen áll. Ezer lakosra számítva 1963-ban 8.4 házasságkötés esett. Ennél nagyobb arányszámmal Európában csak az NSZK (8.8) ,az NDK (8.7), Románia (9.3) és a Szovjetunió (9.1) dicsekedhet. Ugyanakkor azonban a válások számát tekintve is sajnos élen van Magyarország, 1962-ben Magyarországon ezer lakosra 1.7 válás jutott. Ennél több válás csak Romániában volt (1000 lakosra 2 válás.) Ugyancsak kedvezőtlen az élve születések számának alakulása. Magyarországon 1963-ban 1000 lakosra 13.1 születés jutott, s ez ebben az évben a legrosszabb arány volt. A magas születési arányszámot felmutató európai országok között egyaránt találunk viszonylag elmaradott országokat (például Portugália 23.4 születés ezer la- kosra) és fejlett országokat (például a Szovjetunió 21.2, Hollandia 20.9, Ausztria 18.7, Anglia 18.4.) A világ ipari termelése termelés. Ezen belül a szocialista országokban a növekedés 4.6-szeres, a fejlődő országokban háromszoros, a fejlett tőkésországokban csupán kétszeres. Ennek megfelelően ,mig 1950-ben a szocialista országok a világ ipari termelésének csak 20%-át adták, részesedésük 1964-ben 38%-ra nőtt, a fejlett tőkésországok iparának súlya ugyan ezen idő alatt 74%-ról 55%-ra csökkent. A magyar ipar tennelése az említett 14 év alatt 269%-kai nőtt. Néhány más ország ipari termelésének növekedése 1950—1964 között: Japán 691 százalék, Szovjetunió 322%, Csehszlovákia 233%, NSZK 208%, NDK 267%, Olaszország 205%, Ausztria 144%, Belgium 79%, Egyesült Államok 76%, Anglia 55%. A mezőgazdasági termelés Az adatokból kitűnik, hogy Magyarországon az 1961—1963. évek átlagában 31%-kal volt nagyobb a mezőgazdasági termelés értéke, mint az 1952—1954. évek átlagában. Ennél nagyobb arányú volt a mezőgazdasági termelés növekedése Ausztriában (49%), Bulgáriában (41%), Görögországban (49%), Jugoszláviában (51%). Az Egyesült Államokban ezekben az években 15%-kal nőtt a mezőgazdasági termelés. Az évkönyv közli a különböző termények termésátlagait, s e tekintetben is összehasonlításra ad alkalmat a hazai és a külföldi átlagok között. Magyarország a legtöbb termék áltagát tekintve közepes helyet foglal el. A közepesnél jobb a termésátlag kukoricából. Ezer lakosra számítva Magyarországon a fejlett országokhoz képest viszonylag kevés a szarvasmarha, a sertésállomány tekintetében azonban az évkönyvben szereplő országok közül csak Dániában és Brazíliában jut ezer lakosra több sertés ,mint Magyarországon. “Vár állott, most kőhalom ..." A magyarországi végvárak sorsa A sok vihart látott Magyarországon kevés végvár maradt meg. Harmincnál alig több vészelte át történelmünk sorsfordulatait — s egy sem épségben. Kárból azonban néha haszon is származik és ez vonatkozik régóta árva, üres, romos várainkra. Külföldön ugyanis — főleg a nyugat-európai országokban — a mindenkori vártulajdonosok a kornak és az ízlésüknek megfelelően tovább építgették, át- és átalakitgatták erődítményeiket. Ennek során valósággal “lemosták” róluk az évszázadokat. Ezzel szemben a mi váraink hitelesebbek: ha romosak is, a több évszázaddal ezelőtti — tehát eredeti — arculatukat őrizték meg. A műemlékek gondozása során elsőként indult meg legszebb, de legtöbb kárt is szenvedett várunk, a budai vár helyreállilása. Az ötvenes évek közepén kezdődtek meg az első végvárak — Siklós és Nagyvázsony — megóvási munkái, majd sorban jöttek a többiek: Kőszeg, Sárospatak, Eger, Szigetvár, Siklós, Pécsvárad... Az elmúlt évtized alatt romjaikból újjászülettek ezek a várak, híresek és ismertek lettek, s ma hazánk leglátogatottabb idegenforgalmi helyei közé tartoznak. Az állam évente 20—25 millió forintot költ műemlékvédelemre s ennek egyötödét vagy egynegyedét — tehát öt-hat millió forintot — fordítják a várak helyreállítására. Egy-egy nagyobb vár rendbehozása körülbelül 3—4 millió forintba kerül, de ez az összeg több évre oszlik el és a rekonstrukció kevés anyagot von el a lakásépítkezésektől, hiszen a várakat általában az ott levő anyaggal konzerválják. A megfiatalodott végvárak kitünően “beilleszkednek” a XX. század életébe. Rozgonyi Cecilia hajdani vára — Siklós — ma a legépebb várkastélya Magyarországnak: muzeum, képtár, turistaszálló és vendéglő működik benne. Nyaranta országos jellegű fuvózenekari találkozó zajlik le a kitűnő akusztikájú várudvaron. A helyreállított, megszépült Nagyvázsony — a törökverő Kinizsi Pál egykori sasfészke — lovasjátékok színhelye, amelyet évente sokezer külföldi is felkeres. A kőszegi várban, amelyet valaha Jurisich Miklós és maroknyi serege oly hősiesen és sikerrel védelmezett a túlerőben levő török ellen, múzeumot, művelődési otthont, előadó-termeket, turistaszállót és ifjúsági jellegű szórakozóhelyisége- rendeztek be. Turistaszálló működik a várgesztest, a boldogkői, a szigetvári és a pécsváradi várban is, amelyek elsősorban a kiránduló diákcsapatoknak nyújtanak romantikus szállást. A gyulai várban történelmi darabok színháza működik az év bizonyos szakában, a sárospataki Rákóczi-várban muzeum van, Tatán is múzeumot nyitnak a diósgyőri, kisnánai várban pedig könyw tárat rendeznek be. A helyreállított, hatalmas visegrádi Salamon torony részben Magyarország reneszánszkori emlékeinek múzeuma lesz, részben kongresszusok tartására teszik alkalmassá. Az idei év legjelentősebb rekonstrukciós munkája a “déli végek”-en folyik: a szigetvári Zrinyi- várban. Szeptemberben emlékeznek meg ugyanis Zrínyi Miklós hősies várvédelmének, önfeláldozó kirohanásának 400. évfordulójáról. Az újjászületett vár európai jellegű ünnepségek színhelye lesz. És sor kerül a még hátralévő tizenhét vár konzerválására is. Az idén és a következő években indul meg a munka például Észak-Magyarország páratlanul szépfekvésü váraiban: Füzéren, Hollókőn, Nógrádban, Bujákon, Drégelyben, Sírokon. (M.T.I.) üj cseppkőbarlang a Mecsekben Érdekes bejelentést tett a Magyar Geofizikusok Egyesülete legutóbbi előadóülésén Baranyai István geofizikus és Rónaki László hidrogeológus. Ismertették a Pécstől északra végzett kutatásaikat, amelyek a Mecsek legnagyobb cseppkőbarlangjának felfedezéséhez vezettek. A barlangrendszerből eddig kb. 120 métert sikerült bejárniuk, azti s több helyütt a viz alá bukva. Az utolsó tizmétereken azonban az addig csaknem vízszintes... — itt már vízzel telt — barlangfolyosó meredek lejtéssel folytatódik lefelé. A kutatók vagy három emeletnyi mélységben, ide is lemerültek, de ott már annyira elszükült a járat, hogy vissza kellett fordulniok. Felszíni vizsgálatokkal azonban megállapították, hogy a barlangrendszernek legalább három fő ága van, mindegyik járható és mindegyik nek a hossza külön-külön — még légvonalban is— megközelíti a két-két kilométert. A már feltárt szakaszban gyönyörű cseppkő-képződményeket találtak. Az Állami Vizsgáló Bizottság követeli, hogy New York állam törvényhozói olyan törvényt iktassanak be, mely a kábítószer használóit köteles orvosi kezelésre kényszeríti. Lindsay, New York polgármestere 1,000 rendőrt akar toborozni a város néger és egyéb kisebbségi csoportjaiból. Az újoncok kioktatásának költségét a szövetségi kormány fizetné. c*~s A Pakisztánban dúló himlőjárvány több mint 1,300 személyt ölt meg eddig. 1950—1964 között 2.6-szeresére nőtt az ipari Művelődési házat svattak Balmazújvárosban. A kétemeletes, ötvennégy helyiségből álló modern épület hatszáz személyes színházteremmel, klubhelyiséggel, előadótermekkel, könyvtárral, szakköri és működő kiállítási helyiségekkel várja a 20 ezer lélekszámú Balmazújváros és a környék lakóit. Képünkön: a művelődési ház modern előcsarnoka (MTI Fotó — Szebelléd]/ Géza felvétele) __ A SZÍNES MAGVAR FÉNYClJ- SAOOT — a Villamos Automatika Intézet kollektívájának alkotását — a moszkvai KGST- kiállitáson is bemutatják. A képen: Kunszt Oltó, a tervező- gárda egyik tagja a fénytábla színes izzólámpáit ellenőrzi
