Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-31 / 13. szám

Thursday, March 31, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 A N épszabadság kerekasztala a népszaporulatról és az abortuszról (Folytatás az előző lopszámból) MUNKATÁRSUNK: Mi az összefüggés a meddő­ség és az abortusz között? DR. VADAS ZOLTÁN: Erre nehéz lenne vála­szolni, miután egyetlen művi beavatkozás is jár­hat meddőséggel,, vagy a későbbiekben koraszülést okozhat, továbbá szövődmények sokféle variánsá­nak lehet za okozója, máskor meg egy egész szé­ria sem okoz kimutatható elváltozást. Találkoztam olyan asszonnyal, akinek húsz művi vetélése volt 19 éves korától. Harmincegy éves korában akart gyermeket, a huszadik abortusz Után, de ekkor már meddővé vált. Kétségtelenül nagyfokú egész­ségügyi ártalmai vannak az abortuszoknak. Ma­gasabb például a koraszülések száma azoknál, akiknél korábban már volt művi beavatkozás. De én nem is az egészségügyi ártalmakról beszélnék elsődlegesen — noha nőgyógyász létemre ezt kel­lene leginkább hangsúlyoznom —, hanem a jelen­legi gyakorlat révén kialakuló közhangulatról, magatartásról, hozzáállásról, ami a fiataloknak korántsem mutat jó példát. FEKETE GYULA: Beszélünk a női egyenjo­gúságról, az anyaság nagyszerűségéről, s húsz esztendő alatt még azt sem lehetett elérni, hogy az anyák a saját címükre kapják meg a családi pótlékot, s ne mint a férj függvénye, aki ha akarja, odaadja, ha akarja, nem... Különben Vadas elvtárs, hozzászólásához annyit szeretnék megjegyezni, hogy megitélésem szerint társadal­munknak körülbelül egyharmada, az, amely va­lahogy folyton sértve érzi magát, dühös és ideges lesz, ha a népszaporulat, a családtervezés, az abortusz problémáiról beszélünk. De hát a kérdés az, hogy mit diktál a nemzeti érdek, s vajon azok, akik idegesen tiltakoznak mindenféle elkép­zelés ellen, amely a népszaporulat serkentését szolgálná — gondolnak-e arra, hogy a jelenlegi helyzet tömegével “termeli” a szerencsétlen em­bereket, akik gyerek nélkül megöregedve, ötve- nen túl, nyomasztó légkörben élnek majd tovább, valami olyasfajta érzések közepette, hogy talán mái- fölöslegesek is a társadalomnak. DR. DOROS GÁBOR: Szerintem gyermeket a világra hozni és felnevelni társadalmi érdek, és a haza számára kötelesség. Jelenleg nem szülni, gyermektelenül élni, valamiféle társadalmi sikk. Ezt a sikket, divatot egy megfelelő gyerektelen- ségi adóval erősen befolyásolni lehetne. Persze az ilyen módon befolyó összegeket csak család védelmi célokra szabadna felhasználni. Arra gon­dolok például, hogy fel kellene emelni a szülési szabadságot, mondjuk egy évre, továbbá három­éves korig biztositani kellene a dolgozó anyáknak, hogy gyermeknevelési segélyt kapjanak az em­lített módon befolyó összegekből. így a gyerme­kek számára legfontosabb korban otthon tudná­nak maradni — ha akarnak. De a társadalmi fe­ladatok talán még fontosabbak az államiaknál. Javasolnám egy országos családvédelmi tanács felállítását, amely szervezetével behálózná az or­szágot, és feladata lenne a modern nemi felvilá­gosítás éppúgy, mint a gyermekszaporulatért folytatott küzdelem. MUNKATÁRSUNK: Milyen elképzelései van­nak a nőtanácsnak? ORTUTAY ZSUZSA: Szerintünt is valamilyen központi intézmény, szervezet kezébe kellene ten­ni az egész kérdéskomplexum megoldását. Ennek az intééménynek, egyrészt a népesedéssel, a csa­láddal kapcsolatos elméleti kutatómunkát, más­részt az ezzel kapcsolatos széles körű felvilágo­sító tevékenység irányítását kellene végeznie. A családi életre nevelés minden tekintetben igen fontos feladat. Az orvosoknak a pedagógusoknak és a szülőknek felelősségteljes feladataik vannak ebben. Ehhez azonban segítséget kell kapniuk, hiszen ezek azok a kérdések, amelyekről keveset beszélünk. A még mindig jelenlevő prüdéria aka­dályozza, hogy természetessé, kimondhatóvá vál­janak. Ma még ezt, az egész társadalmunk szá­mára fontos témát tárgyaló cikkek rengeteg fel­háborodott véleményt váltanak ki. A gazdasági jellegű javaslataink közül a lakás az első helyen áll. Javasoljuk: a lakások tervezésénél, elosztásá­nál feltétlenül vegyék jobban figyelembe a gyer­mekes családok érdekeit. Lenne egy olyan javas­latunk is, hogy például a szövetkezeti lakásoknál — engedelmet a megfogalmazásért — gyerekek­kel is lehessen fokozottabban törleszteni. A lak­bér megállapításánál is figyelembe lehetne ven­ni: hány gyermek van a családban. De azt is le­hetővé kellene tenni, hogy a gyermek egyéves koráig, az öthónapos szülési szabadság után, anyagi segítséget kapjanak az anyák, amely mel­lett — ha úgy kívánják — otthon maradhatnak. Ez azért sem lehetetlen, mert megvan a népgaz­dasági fedezete; ugyanis amig a gyermek nem éri el az egy évet, amúgy is olyan mértékű a táppénzkifizetés, a gyermek betegsége miatt, hogy az anya otthon maradásra kényszerül, Az előbbiekhez szorosan hozzátartozik, hogy ilyen esetekben feltétlenül biztositani kellene a mun­kahelyre való visszatérés jogát. A munkahelyi feszültség csökkentésére javasoljuk, hogy az üzemek a tervteljesitésnél a tényleges munkát végzőkkel számolhassanak, s ebben ne szerepel­jenek a szülési szabadságon levő nők, mint ahogy ezt kísérletként már alkalmazzák is néhány könnyűipari üzemben. Bővíteni kellene az úgyne­vezett bedolgozási, valamint a négyórás munka- lehetőségeket. FEKETE GYULA: Engedelmet a közbeszólás­ért. Én lehetővé tenném a kisgyermekes anyák számára, hogy bizonyos nevelési segély mellett — havi 500—600 forint? — a gyermek három­éves koráig otthon maradhasanak. A fedezetet gyermektelenségi adó bevezetésében látom. Mert az anyaságnak nem csupán biológiai, hanem tár­sadalmi vonatkozása is van. Az anyai szeretet a családi élet egyik sarkköve; márpedig társadal­munk a családokra épül. Ugyebár egy bölcsődei nevelőnő akkor végzi jól a munkáját, ha mind a harminc “gyermekét” egyformán szereti. De egy anya akkor is szereti az övét, ha az csúnya, ha az rossz. Azt hiszem, mindenki érti, miről van szó... ORTUTAY ZSUZSA: Társadalmi méretekben uralkodóvá kell tenni azt a gondolatot, hogy a családok életének legfőbb célja és beteljesülése ma is a gyermek, aki nem csupán az egyéni élet folytatását, hanem a társadalom közös vívmá­nyainak és eszméinek a tovább éltetőjét is jelen­ti. Elképzeléseinket különben már formákba ön­töttük, s az illetékesekhez eljuttattuk. DR. VADAS ZOLTÁN: A népszaporodás jelen­legi hazai helyzete sok tennivalót ad az Egész­ségügyi Minisztériumnak és az egészségügyi szerveknek is. Mind ezeket, mind a kérdés össz­társadalmi problémáit és teendőit megoldani, a megoldást segíteni fontos feladatunk, amellyel folyamatosan és behatóan foglalkozunk. Egyéb­ként elmondhatom, ahhoz, hogy az egészséges népszaporulati arányt s a megfelelő korösszeté­telt elérjük, “mindössze” 30 ezer plusz születésről van szó évente. Biztos vagyok benne, hogy álla­munk minden lehetőt megtesz a kedvező demog­ráfiai alakulásért, azért, hogy a ma élő nemze­dék szocialista vívmányait, eszméit egy egészsé­ges összetételű s nem fogyó holdra emlékeztető nemzedék vegye át. De megitélésem szerint is es csak a dolog egyik oldala; nem kisebb feladat há­rul a társadalomra a közvélemény, a közfelfogás megváltoztatásáért. Mert egy szocializmust épit« népnek nemcsak a gazdasági jövőjét kell meg­tervezni, hanem demográfiai alakulását is. MUNKATÁRSUNK: Úgy vélem, Vadas elvt- társ helyettünk is összefoglalta az előttünk álló feladatokat. A probléma felvetésével csupán azt akartuk elérni, hogy a közvélemény közelebbről is érzékelje, milyen tennivalók állnak a család- tervezés és a népszaporulat rendezése vonatko­zásában az állami szervek és a társadalom előtt. Valószínű, hogy a beszélgetésünk során elhang­zott különböző észrevételek, javaslatok nem ta­lálkoznak majd mindenkinél teljes egyetértés­sel, mégis szükségesnek véltük az őszinte szót* mert a felelőtlen hallgatás százszor rosszabb^ mint esetleg egy rosszul sikerült javaslat. Meg­köszönöm a részvételüket. MAGYARORSZÁG UJ VAROSA: TAPOLCA 1966 első napján uj várost avattak Magyarorszá­gon: a második világháború után fontos iparválla­latokkal, sőt agrártudományi egyetemmel gazda­godott Gödöllőt emelték rangra. Néhány héttel később az Elnöki Tanács újabb község várossá nyilvánítását rendelte el, ezúttal a dunántúli Ta­polca vált önálló tanácsú községből várossá. A Balaton egyik kiszáradt öblén, bazalthegyek: koszorújában terül el a Dunántúl egyik legérdeke­sebb városa, a mintegy tizezer lakosú Tapolca. Messze földön hires nevezetessége a Tavasbarlang, amelyet csónakkal lehet bejárni, s a földalatti ki­rándulás felejthetetlen élményt jelent minden résztvevő számára. Nem is mulasztja el a ritka, látványosságot egyetlen kiránduló sem. A Tavasz- barlang, amelynek vize néhol csak térdig ér, má­sutt azonban 4—5 méter mélységű, egyedülálló természeti érdekesség Közép-Európában. Irodalmi nevezetessége is van Tapolcának, itt született s hosszú ideig itt élt Batsányi János, a felvilágosodás korának nagy költője. Emlékét szo­bor és a Badacsonyi Múzeumban emlékszobra őr­zi. Márványemléket kapott Tapolcán Batsányi fe­lesége, Baumberg Gabriella is, a kor jeles osztrák költőnője. Az uidonsült város a környékbeli borforgalom és kőbányászat fontos központja, jelentős tejfel- dolgozó üzeme, nagy pincegazdasága és téglagyára van és érdekes műemléke a XV. században épült katolikus templom. Tapolca, amely Magyarországnak immár a hat­vanötödik városa, sportnevezetességgel is büszkél- kedhetik. Innen indult el a világhírnévnek, s ma is itt él, mint vasúti tiszt teljesít szolgálatot Cser­mák József, aki 1952-ben, a helsinki olimpián ka­lapácsvetésben aranyérmet szerzett. H. ROTH & SON IMPORTERS Az összes régi és teljesen uj magyar hangle- jelent meg) dupla kötetben ........................... $5.50 wwzek. Cigányzenés hanglemezek, eredeti ma- Venész-féle budapesti szakácskönyv .......... $3.00 gyár népzenekar játéka, egy teljes óráig játszik AMERIKAI NYELVMESTER ........................ $2.50 száma: 1001 AB Ár: $3.95 Angol-Magyar és Magyar-Angol szótár .... $5.00 Magyar népdalok és csárdások, 1002 AB $3.95 Nagy Angol-Magyar Műszaki Szótár ... $12.50 • “MAGYAR" IMPORTÁLT SZALÁMI • uj magyar-angol és angol-magyar zseb­Hunyadi János ásványvíz. Pergetett Zita-akác- szótár (kötetenként) ..............................................$2.50 méz. Csokoládék, cukorkák. Uj édes mák, darál- Magyar játékkártya (Piatnik) egy csomag C5c va, szitálva. Szegedi paprika. Mák, dió s mandula Globus ártmanyu barack> meggy, földi eper, darilva. Italizesrtok L koros csokoládék. Lek- málna ég fekete szeder-jam-ek. Globus féle mál- varvk es hecsedli, stb. Liptoituro (juhturo) - na ö csalamádé és savanyított Rudas vanília. - Hímzett női blúzok es szegedi _ Buda ti magyar libamáj. PAPUCSOK jutányos áron. — A legújabb sza­kácskönyv: Budapesti ínyencmester (1955-ben Telefon: REgent 4-1110 Kérje ingyenes árjegyzékünket! It/ubé, j! I RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA i ! 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ! I (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. ] I Mignonok ,születésnapi torták, lakodalmi, Bar- j; • Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország » minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva «MMArMUMiwiwwMnwwwirvwvwutMtAiuuuuvwft A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom