Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-31 / 13. szám

10

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Thursday, March 31, 1966

Ml töhTÉMK *z ÓHAZÁBAN

5,000 külföldi kempingező vesz rész! a balatonfüredi táborozáson

A Nemzetközi Camping és Caravan Szövetség (F1CC) 27. kongresszusának és nagytáborozásának szervező bizottsága Budapestről mar megküldte a tagállamok klubjainak a jelentkezési lapokat s ezek beküldési határideje április 30. Az előzetes érdeklődések figyelembevételével arra számítanak, hogy legalább ötezer külföldi vesz részt a balatonfüredi nagytáborozáson és minden tagország képviselteti masát a kongresszuson.

A balatonfüredi nagytáborozásra az eddig 3,000 szermélyes kempinget ötezresre bővitik. Uj éttermeket, nagy áruházat s minden egyéb szükséges létesítményt üzembehelyeznek a nagytáborozás Idejére.

Az érdeklődés Európa-szerte igen nagy s az eddigi tájékoztatások szerint a nagytáborozásra érkezőknek körülbelül 80 százaléka gépkocsin jön Magyarországra. Sokan lakókocsikkal érkeznek, a tendezőbizottság azonban megfelelően gondoskodott azokról is, akik sátrat és egyéb kemping-felszerelést kivánnak kölcsönözni. Balatonfüreden minden rendelkezésükre áll majd. Angliából például a résztvevők egy csoportja repülőgéppel utazik. Mint jelentették, néhány nap alatt be is telt az utasszállító gép, s várhatóan újabbat is indítani kell az igények kielégítésére. Az NSZK kemp- jng-klubja közölte, hogy ifjúsági szervezete is részt kiván venni a nagytáborozáson. A belga kem- ping-klub lapja külön-hiradót ad ki a balatonfüredi rallyről.

A kemping-klubokon kívül igen sok egyéni érdeklődés is érkezik a budapesti szervezőbizottsághoz, ahol elmondották, hogy egyéni jelentkezéseket is elfogadnak, de természetesen csak olyanoktól, akik valamelyik kemping klubnak tagjai.

Zenei bölcsődék

Magyarországon a szervezett énektanítást több mint 10 évvel ezelőtt a 3—6 éves korú gyerekekre is kiterjesztették, az énektanítás tehát valamennyi óvodában kötelező. Három évvel ezelőtt kísérleti jelleggel az egyik budapesti bölcsődében is megkezdődött a legkisebbek zenei nevelése. A kísérlet eredménye alapján a bölcsődei zenei nevelés elterjesztésére 25 bölcsődei gondozónő számára nemrég zenepedagógiai tanfolyam indult. Ennek módszertanát V. Forrai Katalin, a külföldön is ismert gyermekzene-pedagógus állította össze, aki tapasztalatairól a következőket mondotta:

— Az egyik budapesti bölcsődében három éve folyó kísérletek azt bizonyítják, hogy a csecsemők, kisbabák, kisgyermekek zöme énekhangra érzékenyen és érdeklődéssel reagál, életkoruknak megfelelően a hallottakat befogadják, sőt interpretálják is. A bölcsődékben a kísérleti jellegű zenei nevelés három korcsoportra: a 6—15, a 16—24 és a

24-—36 hónaposok foglalkozásaira tagozódik. A legkisebbeknek a gondozónők testi ápolásuk közben dudolgatnak, a közbülső csoportbeliek énekhallgatása a járáshoz és a játékos mozdulatokhoz kapcsolódik, mig a nagyobbak csoportjában — biztosítva számukra a teljes kötetlenséget, önkéntességet — az éneklés a játékkal párosul. Az eddigi tapasztalatok szerint azok a gyerekek, akik zenei bölcsődéből kerültek óvodába,, derűs természetűek, jó beszédkészséggel rendelkeznek, az énekhang magasságát meglehetősen tisztán intonálják, s kezdeményezőek a közösségi foglalkozásokban.

A bölcsődei zenei nevelésről és eredményeiről magnófelvétel formájában rövidesen pedagógiai bemutatóanyag készül.

Újból kapható

VIETNAM, INSIDE STORY

OF TIE GUERILLA WAR

Wilfred G. Burchett rendkívül érdekes és időszerű könyve, melyet mint szemtanú irt a vietnami helyzetről

Félkemény kötésben — Ára csak $1.95

Megrendelhető a Magyar Szó kiadójában 130 East 16th St., New York, N. Y. 10003

_______________________________

VILÁGJÁRÓ MAGYAROK

Összegyűjtik Magyar László leveleit, kéziratait

Szabadkán még ma is Magyar-ház néven ismerik és emlegetik azt a házat, ahol a hires Afrika-kuta- tó és felfedező, Magyar László élte gyermekéveit.

Magyar László ugyan 1818 november 13-án Szombathelyen született, de gyermekkorában Szabadkára került s később e vidéket vallotta szülőföldjének.

Viszontagságokban és kalandokban gazdag, de rövid pályafutása akkor kezdődött, amikor Triesztben munkát vállalt egy osztrák hajón. Brazíliában megszökött a hajóról, Indiába, majd Havannába, innen pedig Afrikába hajózott, később újból Bra- zliába került.

Viszontagságokban, kalandokban bőven volt része. 1848 augusztus 23-án, amikor La Plata elnöke, Don Manuel Rosas az egyszerű uruguayi és angol-francia flottával szemben elvesztette a tengeri csatát, halálra Ítélték, de Leine, a francia hajók parancsnoka megmentette. Szabadulása után ismét visszatért Dió de Janeiróba. Innen irt levelet a Magyar Tudományos Akadémiának, amelyben egy dél-amerikai felfedező úthoz kért anyagi támogatást. Kérelmét azonban elutasították.

Ezért ismét Afrikába hajózott. A kalabári szultán hajóinak lett a parancsnoka, majd teljesen a felefedező és tudományos kutatásnak szentelte idejét. Több felfedező utat tett Dél-Afrika belsejében. Ő készített először részletes térképet Kongóról és mellékfolyóiról. Közben megnősült, Biha ország fejedelmének, Kajángulának a leányát vette el feleségül, aki öt gyermekkel ajándékozta meg. Zaria, a fejedelem ritkaszépségü fekete bőrű leánya 14 éves volt, amikor férjhez ment. Mintafeleség volt. Az ottani szokás szerint maga választotta ki férje számára a legszebb lányok közül az uj, fiatal feleségeket. Fia, Magyar Gongo Arthur, nagyapja trónját is örökölte és több évig uralkodott. v

Magyar Lászlót tudományos munkásságának elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia- tagjává választotta. Felfedezéseiről és tudományos munkáiról szóló könyvének első kötete 1858 novemberében jelent meg, de Magyar csak három év múlva szerzett róla tudomást. A második és harmadik kötet kéziratai már nem érkeztek meg Szabadkára, 1864 november 9-én meghalt.

Magyar László naplójegyezetei és tudományos feljegyzései elvesztek. A portugál kormány akkori kijelentései szerint tűzvész martalékai lettek, pedig ezek voltak a legértékesebb munkái, habár első könyvével, továbbá az angol portugál lapokban gyakran megjelent írásaival is jól csengő nevet szerzett Dél-Afrika felfedezői között.

Szabadkán most gyűjtik össze azokat a leveleket és kéziratokat, amelyeket annakidején hozzátartozóinak küldött.

u* Kisújszállás 250 éves. A Szolnok megyei Kisújszállás az idén ünnepli fennállásának 250-ik évfordulóját. A város, amelyben annakidején a jászkun kapitány is székelt, nagyszabású ünnepségsorozatot rendez az évforduló alkalmából.

^Nyugatnémet állampolgárt Ítéltek el gázolásért. Georg Schmitter nyugatnémet állampolgár, Weil in Schönbuch-i lakos 1965 december 22-én Győrött elütötte az előtte szabályosan haladó Babos János, 66 éves nyugdíjast, aki sérüléseibe belehalt. A Győri Járásbíróság Schmittert, aki előzőleg alkoholt fogyasztott, s a gázolást enyhén alkoholos befolyásolás állapotában követte el, nem jogerősen, két és félévi szabadságvesztésre Ítélte.-j

Paál Máthé:

ZÁRSZÁMADÁS A KÓCS-ITSZ-BEN

Kócs község Komárom megyében van, ott van a hires Aranykalász tsz, mely arról nevezetes, hogy pár év alatt a gyenge termelőszövetkezetből, mely munkaegységenként csak 20 forintot fizetett, az ország egyik legjobb termelőszövetkezete lett és példaképpen állítják a gyengén gazdálkodó tesz-ek elé. Otthonlétem alatt sokat hallottam erről a tsz- ről és kiváncsi voltam, milyen lett az elmúlt évi zárszámadása, mivel — mint minden más tsz —, ez is sokat vesztett a rossz időjárás miatt. Megküldték nekem az elszámolásról a jelentést és ebből vettem az alábbiakat.

Az Aranykalász a nagy tsz-ek közé tartozik. A gazdálkodás 7,300 hold földre terjed ki, a tagság száma 681, de időközönként 276 családtag is segédkezik a munkában. A vezetők, tisztviselők száma mindössze 24, de ezek mindegyike elsőrangú szakember és a legfejlettebb módszer szerint irányítják a termelést. A gépesítés kielégitő, de még szükségük van újabb és modernebb gépekre, amelyeknek beszerzésére minden évben tekintélyes összeget fordítanak. Bőven használnak műtrágyát és gyomirtó szereket, igy érik el azt, hogy a nagy-munka-igényes növényeknél, mint a kukorica, dohány, sárgarépa, stb., nincs szükség kapálásra, mert a földet jól előkészítették. Hála a gyomirtó szereknek, nincs gaz a sorok között, ez viszont nagyon fontos, mert a tagság itt is elöregedett, az átlagos életkor 56 év és a tagság fele 60 éven felül van. Ezért kell a gépesítés, gyomirtás és nem utolsó sorban a helyesen kialakított anyagi ösztönzés. Mindez együttvéve nemcsak a kapálást teszi feleslegessé, hanem a termelékenységet is elősegíti.

Ennek a rendszernek az eredménye, hogy pl. a 300 holdon termelt sárgarépa, mely holdanként 220 métermázsát adott és a dohánytermesztés is, jó munkaalkalom volt azoknak az öreg tagoknak, akik már nehéz, fizikai munkára nem vállalkozhatnak. A kukoricatörés itt is, mint az óhazában mindenütt, sok nehézségbe ütközött, miután ez még nincs gépesítve. Kézéi törték le és mégis idő- veszteség nélkül takarították be, 10%-os részesedés fejében. A növénytermesztés az egész vonalon felülmúlta a környékbeli jó gazdaságok átlagát. Az állattenyésztés is sikeres volt. Tehenenként a tej 2,931 liter volt, a kocák átlagban 16 malacot adtak és jól kifizetődött a juh- és baromfitenyésztés is.

Az évi bevétel 22 millió 600 ezer forint volt, az egy tagra eső átlagjövedelem 27 ezer 266 forint és egy munkaegységért 55 forint 38 fillért fizettek.

Ehhez jön a háztáji föld, ahol nemcsak az évi zöldségféle terem meg, hanem eladásra is jut. Mindenki hizlal eladásra is disznót és baromfit, tojást visz a piacra, úgyhogy evvel együtt az évi jövedelem 30 ezer forinton felül van. Ez felér a jó szakmunkás fizetésével, nem számítva azt, amikor az asszony is részt vesz a tsz munkájában.

Természetesen tekintélyes összeget tesznek félre gépvásárlásra és elemi csapások esetére, hogy abból pótolhassák az igy elvesztett jövedelmet. A tsz vagyona gépekben, állatokban 18 millió forint, ez jó biztonsági alap; tagonként 50 ezer forint vagyonuk van.

Azok a már nyugdíjból élő tagok, akik a földjáradékból 500 forintnál kevesebbet kapnak, az évi kenyérgabonát ingyen kapják és a háztáji földért sem fizetnek dijat. A beteg tag, amig munka- képtelen, fizetésének 75%-át kapja. A tagság részére kedvezményes áron kirándulásokat, színházlátogatásokat rendeznek, könyvtárat tartanak fenn, sportkört is alakítottak és más kulturális eseménye két is rendeznek.

A tsz-nek modern, gépesített istállói vannak, tiszta fajállatokat tartanak és a gondozók mind szakiskolát végzettek. így érik el a jó eredményt. Az állatgondozók külön jutalmat kapnak az átlagon felüli szaporításért, a hizlalásért és a termékekért, mint a tej, tojás és gyapjú. így nekik is érdekük, hogy az átlagosnál kevesebb állat hulljon el, hogy jó eredményt érhessenek el. Azt is jutalmazzák, ha a takarmányra vigyáznak és nem pazarolják. Saját gépműhelyük van, ahol a gépeket karbantartják. Az a legnagyobb gondjuk, hogy a tagság elöregszik, kevés a fiatalság, azok is inkább az iparban helyezkednek el, de remélik, hogy a felvásárlóár most bevezetett felemelésével a jövedelem annyira emelkedik, hogy a fiatalok nem mennek el és akik elmentek, azok is visszajönnek és biztosítják a tsz fejlődését. Ennek már jelei mutatkoznak, mert egyre többen jönnek vissza szülőfalujukba, az anyaföldhöz, mely nem mostohaanya, mint a múltban volt.

A közgyűlés valóságos ünnep, ahol a tagok kiöltözve jelennek meg. Nagyon komolyan hallgatják meg a jelentéseket, maguk is hozzászólnak és megvitatják a jövő évi teendőket. Mindenben a tagság szavazata dönt. Ennek a közgyűlésnek a jelentőségét emelte, hogy megjelent Losonczi Pál földművelésügyi miniszter is, aki bezsédében rámutatott arra, hogy összetartással, jól megválasztott vezetőkkel, mindenütt jó eredményt lehet elérni és gépesítéssel, a tudomány felhasználásával ki lehet küszöbölni a nehéz munkát a mezőgazdaságból is.