Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-24 / 12. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 24, 1966 Túlnépesedés és élelmiszerellátás Századunk embereit két nagy félelem jellemzi: A túlnépesedés problémája és a teljes pusztulás eshetősége (atombomba). Mindkettőre megoldás, ha az emberek hatalomvágya, kapzsisága helyett a humánus gondolkodás kerekedne felül. Az első lépés a hidegháború felszámolása lenne, továbbá a társadalom demokratizálódása és a gazdag országok segítsége az elmaradt, de fejlődésnek indult uj nemzetek talpraállitására. E két nagy félelem egyikével, az atomveszedelemmel jogosan sokat foglalkoztak. Már kevésbé ismert a túlnépesedés kérdése, amiről főként biológusok adnak vészjeleket, de ritkán kapunk teljes képet a társadalom ezen hatalmas problémáiról. A túlnépesedést tulajdonképpen századunk nagy sikere okozta: a megjavult közegészség; t.i. kevesebb csecsemő hal meg az első esztendőben és a járványos betegségeket (tüdőbaj) jobban felismerték és gyógyítani tudják. A vegyi és biológiai tudásunk fejlődése kitűnő gyógyszereket (antibiotikumot) teremtett és egykét évtized után talán a rákbetegséget is felismerik tudósaink. Egyelőre a társadalom rendszeres megfigyelői a születések korlátozásában látják a segítséget, de ez ellen szól a vallási előítélet, a nagy tömegek tudatlansága és más okok. Próbálkozzunk tehát a túlnépesedés kérdésével oly módon foglalkozni, amely ugyan a születés korlátozását igenis számba veszi, de az élelem előállításának fokozásával megkísérli a túlnépesedés súlyos veszélyét részben, vagy teljesen elháritani. Vajon lehetséges-e az egész világon több élelmiszert termelni? Elsősorban van-e több termelésre alkalmas föld? Afrikában és Latin-Amerika egyes részein vannak tartalékterületek, de ha figyelembe vesszük a népesség növekedésének ott uralkodó irányát, kiderül, hogy ezek nem nagyobbak a Kanadában, Ausztráliában és más országokban (U.S., Szibéria, Mandzsúria) található tartalékoknál. Kétségtelen, hogy Kelet- és Délkelet-Azsia nem rendelkezik művelésre alkalmas újabb területekkel és a ma ott uralkodó mezőgazdasági technika mellett határozottan túlnépesedés jelenségei észlelhetők. Habár Európa még mindig a legsűrűbben lakott kontinens, a túlnépesedés nem okoz gondot. Baj azonban az, hogy az elmaradt, vagy csak újabban fejlődő országok népsűrűsége állandóan fokozódik és nincs olyan erősen fejlődő iparuk, hogy ezt a feleslegesnek látszó tömeget felszívják. Nem foglalkozunk itt az ipari fejlődés kérdéseivel, hanem azzal, hogyan lehetne az élelmiszerellátást a meglévő területen fokozni. Mindenki tudatában van annak, hogy egy határban a jó gazdának kétszerannyi búzája termett, mint a rosszul gazdálkodónak. Az országok között még ugyanazon a kontinensen is óriási különbségek akadnak. Pl. 1961—63-as évek búzatermelési átlaga hektáronként (1 hektár = 1,738 kát. hold, kb. 2 kishold) Franciaországban 30.7, Dániában 41.8, Hollandiában 45.5 és Magyarországon 17.9 métermázsa. Magyarországon az utolsó 20 évben legalább 50 százalékkal emelkedett a búzatermés- átlag (miután áttértek a nagybani gazdálkodásra). Mindezt a technikai fejlődéssel és a műtrágya használatával érték el. Ismert tény, hogy az egész világon van fejlődés gazdasági téren, de ez inkább az iparban mutatkozik. A mezőgazdaság a föld legnagyobb részében ősrégi technikával dolgozik. A technikai forradalom teljesen elkerülte. Pedig a mezőgazdaság hihetetlen technikai változáson ment keresztül és ez különösen az Egyesült Államokban lett nyilvánvaló, annál inkább, mert a 30-as esztendőkben az amerikai mezőgazdaság jelentékeny része rosszul gazdálkodott, talaja tönkrement, porfellegek és más okok tönkretették a farmereket. Azóta az 1940-es háborús esztendőkben és az 1950-es évek technológiai forradalmának esztendeiben hihetetlen haladás mutatkozott. A technikai forradalomnak négy fázisa volt; 1. A mechanikai korszak, amikor a gép helyettesítette za állati munkaerőt. Ez a folyamat tovább is folytatódik. 2. A kémia érvényesülése: műtrágyában, rovarirtásban és gyomirtásban. 3. Biológiai előrehaladás-a növény termelésnél és állattenyésztésnél. 4. üzleti és szervezési fejlődésben, amely kiküszöbölte a véletlent, jobb piaci védelmet adott és a számológép fontos szerepet kapott a farmirodában. Mindez lecsökkentette a munkások számát; 1945-ben egy farmer munkerő 12 ember élelmét látta el, ma 32 embert dúsgazdagon tud élelmezni. Ezt Magyarországon is látjuk. A Horthy időkben egy mezőgazda önmagát és egy városi lakost tudott csak ellátni, ma már egy termelőszövetkezeti tag kétszerannyi városi lakosnak ad élelmet, holott a városi lakosság többet és jobban étkezik, mint a Horthy időkben. Ez nemcsak a U.S.-ben van igy. Németországban szintén látjuk ugyanezt a jelenséget. A mező- gazdasági lakosság 45 százaléka elhagyta a falut és városba ment dolgozni. A technika fejlődése oly nagy, hogy 1950 óta megtízszereződött a traktorok száma. Kevesebb emberi erő, több gép és kétszerannyi műtrágya a titka, hogy Nyugat-Né- metország hektáronkénti búzatermelése 21 méterELTEGYÜK-E A MEGMARADT ORVOSSÁGOKAT? Az orvosságok rendkívül magas ára miatt a legtöbben nem dobják el a megmaradt gyógyszert, hanem megőrzik, avval a gondolattal, hogy szükség esetén újból használhatják. Sokkal jobb azonban, ha a betegek felkérik az orvost, amikor a receptet kiállítja, hogy utasítsa a gyógyszerészt: Írja rá az orvosság címkéjére a gyógyszer tartalmát, erejét és hogy mennyi ideig használható. Egyes gyógyszerek bizonyos idő után elvesztik hatásukat, vagy hosszú idei használatuk káros lehet. Nem igaz azonban a tv-hirdetésekben gyakran hangoztatott figyelmeztetés, hogy minden gyógyszer pár hónap alatt megromlik. Egyes gyógyszerek sohasem romlanak meg. Az American Medical Association hatáskörébe tartozó Council of Drugs mult decemberben határozatot hozott, amely kimondja, hogy a receptre előirt gyógyszerek tartalmának és erejének megjelölése az orvosságos üvegen, vagy dobozon a paciens legjobb érdekeit szolgálja — rendkívüli esetektől eltekintően, amikor az orvos lelki vagy más okokból az ilyen megjelölést nem találja ajánlatosnak. A határozat nem kérte a használati határidő megjelölését. A Council azért tartotta szükségesnek a gyógyszer tartalmának megjelölését mert sürgős esetben az orvos egy pillantással megtudhatja miből áll, különösen ha más orvos által rendelt gyógyszerről van szó. Mérgezésnél és öngyilkosságnál ez különösen fontos lehet. Azt is megakadályozza, hogy összetévesszék az orvosságokat és amikor orvost változtatnak, megkönnyíti az uj orvos munkáját. A gyógyszer tartalmának feltüntetése figyelmeztetésül szolgálhat allergikus egyéneknek, hogy azt a gyógyszert ne használják. Az AMA szaklapjában a Council on Drugs jelentette egyes orvosok véleményét a javaslatról. Érdekes kiemelni, hogy egy orvos megjegyezte: “a paciens, aki tudja a gyógyszer nevét, összehasonlíthatja az árakat a különböző gyógyszertárakban s konkurrenciára késztetheti a gyógyszerészeket.” Persze ezt az orvos nem a javaslat melletti érvnek, hanem kritikaként hozta fel. A Council on Drugs megjegyezte, hogy sokan kifogásolhatják a gyógyszer tartalmának megnevezését azon az alapon, hogy ez öngyógyításra vezethet. Ez a veszély valóban fennáll. Legokosabb, ha senki sem vesz be vagy használ fel megmaradt gyógyszereket az orvos beleegyezése nélkül, csak igy lehet biztos abban, hogy amit bevesz, az ő esetében megfelelő adagolásu és hatásos orvosság. Ha a címkén rajtaáll a használati határidő dátuma, nem ajánlatos azután használni. Más esetben csak az orvos mondhatja meg, hogy a gyógyszer eláll-e, vagy nem és hogy lehet-e újból használni. 55 millió nem végzett középiskolát WASHINGTON, D. C. — Vance Hartke, Indiana állam demokrata szenátora rámutatott arra. hogy 25 millió amerikai felnőtt nem végezte be a nyolc éves elemi iskolai, 55 millió középiskolai tanulmányait. A helyzet megváltoztatását célozza az a törvény- javaslat, melyet Hartke szenátor a törvényhozók elé terjesztett. Ha a javaslatot törvényre emelik, a szövetségi kormány a következő három év folyamán nagyobb összeget juttatna a helyi iskolabizottságoknak, mely letehővé tenné esti tanfolyamok megindítását a felnőttek továbbképzésére. mázsáról 31-re emelkedett. E. cikk keretében nem kutatjuk a fejlett ipari államok hatalmas mezőgazdasági haladásának társadalmi okait és következményeit. Egyelőre leszögezhetjük, hogy ha a mezőgazdasági technika mindenütt elterjedne, kétségtelen, hogy az emberiség nemcsak a jelen idők lakosságát tudná ellátni, hanem a legközelebbi 100 esztendeig, minden tartalékát felhasználná és eliparosodna. így komoly élelmezési gondjai nem lennének. Az elkövetkező 100 esztendő alatt pedig az atomenergia révén, a föld vízellátásának megoldásával a mai mezőgazdaságra nem alkalmas területeket gyönyörű termőfölddé lehetne átalakítani. önhibánkon kiviili öngyilkosság A Medical Journal vezércikkben foglalkozik a növekvő szívbajokkal és felszólít, hogy tegyenek meg mindent világszerte annak megakadályozására A szívbajok, szivszélhüdés és a rákbetegség következtében több ember pusztul el, mint a többi veszélyes betegségekben. Elnökünk még a múlt évben bizottságot nevezett ki annak kivizsgálására, mit kellene tenni, hogy elejét vegyük ezeknek a pusztító betegségeknek. Nem kevesebb, mint az emberiség kétharmada pusztul el szívbajokkal kapcsolatban. Nézzünk körül, mondják az erre hivatott egyének, hány egészséges embert találunk magunk körül? Uton-utfélen halljuk, hogy “fáradt vagyok, a fejem fáj, allergiám van, stb. ,stb.” Az utóbbi időben 800 százalékkal növekedett a rákbetegségek száma, túlnyomó részük tüdőrák. A legtöbb országban központilag gondoskodnak ezen betegségek megelőzéséről, tudományos alapon. A Szovjetunióban, Nyugat-Németországban, Kelet-Németországban, Ausztriában, Csehszlovákiában, Svájcban, stb. a legmodernebb kezeléssel, intézetekben veszik elejét ezeknek a pusztító betegségeknek. Néhány jobb érzésű amerikai orvos mozgalmat indított ilyen központilag ellenőrzött intézet felállítására Vermont államban, de eredmény nélkül. Elnökünk kijelentette, hogy mindent meg kell tenni, hogy elejét vegyük az emberiséget fenyegető veszedelemnek, a jólétért, egészségért. Ezen gyönyörű és szívhez szóló szavak azonban kámforrá váltak, még hozzá azzal az indokolással, hogy az intézmények ártanának gazdasági életünknek. Ez alatt bizonyos érdekeltségeket kell érteni. Ugyanakkor megállapították, hogy több mint 500 olyan kémiai anyag van forgalomban, amelyeket kipróbáltak állatokon és rákos tüneteket okoztak. Ezek a kémiai anyagok mindennapi élelmünkkel vannak kapcsolatban. Asszonyainknak halvány fogalmuk sincs arról, hogy mit visznek haza kosaraikban a családi asztalra az üzletekből. Hála a józan észnek, vannak önzetlen orvosok, vegyészek, akik felhívták az illetékesek figyelmét ezekre a veszélyekre. De amig Johnson elnöktől várjuk a népjóléti tevékenységet, addig be kell érnünk a szép ígéretekkel, mert abban nem szűkölködik. Van-e szükség ékesebb bizonyítékra egészségi helyzetünkkel kapcsolatban, mint a koreai háború alatt szerzett tapasztalatokra? A katonai orvosok megállapítása szerint aranyifjuságunk, a 22 évesek között a hadseregben négy közül három olyan betegségben szenvedett, mely a szívvel volt kapcsolatban. A katonai sorozó bizottság hivatalos jelentése szerint 755 ezer fiatalembert vizsgáltak meg és ezekből csak 169 ezer volt szolgálatra alkalmas. A világ egyetlen országának sem volna olyan nagy szüksége egészségügyi központokra, mint nekünk itt Amerikában. Elnökünk megalakította a “Great Society”-t, az európai nemzetek pedig Reconditioning Centereket alapítottak, vagyis olyan helyeket, ahol a gyengélkedőket ápolják. A Szovjetunióban 2,100 ilyen központ van. Csehszlovákiában 400, Kelet-Németországban 400, Nyugat-Németországban 20, Ausztriában 4, Svájcban 4, az Egyesült Államokban egyetlen egy sem. Ezek a számok sok mindenre rámutatnak. Mi üzleti szempontból próbáljuk megoldani ezt a problémát. Költséges orvosságokkal, a Free Enterprise alapján jól kiraffinált hirdetésekkel, jól kihasználva népünk tudatlanságát, tájékozatlanságát, dópolják a jobb sorsa érdemes amerikai népet. A Let’s Live, egészségi magazinból fordította: J. Schubert tf esssssssssssssssssssssssssssssssssssss Szovjet—amerikai megállapodás alapján közvetlen telexkapcsolatot létesítettek az amerikai külügyminisztérium és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége, valamint a szovjet külügyminisztérium és a washingtoni szovjet nagykövetség között. • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 • l A SZÁMOK BESZÉLNEK 1 írja: Eörsi Béla s- s 8 • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 «
