Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-17 / 11. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 17, 1966 SOK EZREN VETTEK RÉSZT A VIETNAMI MŰSZAKBAN A szabadságáért küzdő vietnami .nép iránti szoli­daritás nagyszerű megnyilvánulásai voltak a ma­gyarországi szolidaritási műszakok. Budapesti és vidéki üzemekben dolgozók ezrei álltak a munka- padok mellé, hogy szabad idejükben végzett mun­kájuk ellenértékével is támogatást nyújtsanak viet­nami testvéreiknek. A vasárnapi műszakot tartó üzemek többségében a munkásokkal együtt ott voltak a gazdasági s műszaki vezetők és az admi- nisztrativ dolgozók is. • Győr megyében az első vietnami műszakra az Élelmiszeripari Berendezés- és Gépgyártó Vállala­tok győri, Kisalföldi Gépgyárában került sor, ahol a-festőbrigádok tagjai dolgoztak vasárnap, feb. 28-án. A következő vasárnapokon tart vietna­mi műszakot a Magyar Vagon- és Gépgyár több száz fiatalja és a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár KJSZ-szervezete. A szombathelyi MÁV Járműjavító Vállalatnál ezren tartottak vasárnapi vietnami műszakot. A Szegedi Ruhagyár szentesi telepén ezen a vasárna­pon a gyár félezer dolgozója közül 243-an vettek részt az önként vállalt munkában. Benépesültek a Pécsi Kesztyűgyár, valamint a hozzá tartozó sik­lósi és dombóvári üzem szabász- és varrómühelyei. Borsod megye öt üzemében csaknem kétezer fiatal vett részt a vietnami műszakban. A diós­győri Lenin Kohászati Müvek és a Diósgyőri Gép­gyár több üzemrészében vették kezükbe a szerszá­mot a kohász, esztergályos és szerelő ifjúmunká­sok, s napi keresetüket a vietnami nép szabad­ságharcának megsegítésére ajánlották fel. A Bon­tod megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat fia­taljai sok tartalék alkatrészt készítettek a vasár­napi műszakban. A szolidaritási műszak után járó bérüket ők is a vietnami nép megsegítésére aján­lották fel, miként a Szerencsi Gépjavító Vállalat fiataljai is. Pihenés helyett a munkát választotta az Erdei Terméket Feldolgozó Vállalat miskolci szörpüzemében ötven fiatalasszony és leány is, akik; szintén a vietnami nép megsegítésére vállal­ták a vasárnapi műszakot. A Dunai Vasmű lemezfeldolgozó üzemében a kokszvegyészet, a hengermű és az igazgatóság fia­taljai dolgoztak; ott voltak a vietnami műszak rész­vevői között a szénszáritó üzem Ho Si Minh bri­gádjának szabadnapos tagjai is. Esztergomban a Labor Műszeripari Müvek dolgozói a vasárnapi műszak bérét — mintegy ötvenezer forintot — fizették be a szolidaritási alapra. Debrecenben a Medicor Müvek négyszáz dolgozója vett részt a vietnami műszakban. Vietnami műszak Diósgyőrött és Ózdon A Lenin Kohászati Müvek ifjúmunkásai egy em­berként mozdultak meg újra március 6-án, hogy kifejezzék testvéri együttérzésüket a hős vietnami néppel, s a maguk lehetőségei szerint támogassák áldozatos harcukat az agresszorokkal szemben. Az utóbbi napokban a gyár több üzemében, igy a kö- zéphengermüben, az acélöntődében, a martinüzem ben tartottak vietnami műszakot, keresetük jelen­tős részét felajánlva a nemes célra. Szombat dél­HA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse fel a Magyar Amerikai Hnr Klubot 3901 N. W. Second Avenue Az egész ország magyarságának találkozó helye e Kitűnő magyar konyha ® Minden vasárnap előadások, e Cigányzene, tánc! • Nyitva kedd, csütörtök, szombat és vasárnap Telefon: PL 1-9453 után a hatalmas gyár minden üzemében, munka­helyén önkéntes műszak tartásával fejezték ki a diósgyőri kohászfiatalok szolidaritásukat. A rendes munkaidő letelte után mintegy kétezer fiatal ma­radt bent a gyárban, s a vezetőkkel történt előze­tes megállapodás szerint olyan munkákon dolgoz­tak, amelyek hasznosan segitik az üzemek előtt álló feladatok sikeres megoldását. Nagyszabású akcióra készültek fel Ózdon is; a kohászati üzemekben vasárnap délelőtt mintegy háromezer, zömében fiatal dolgozó tartott vietnami műszakot, és a munkabért felajánlotta a szabadság­harcosok támogatására. Orvostanhallgatók szolidaritási gyűlése Á Budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatói az Uránia Filmszínházban tartott gyűlésen fejez­ték ki szolidaritásukat, segitőkészségüket a hős vietnami nép iránt. A gyűlésen felszólalt Li Huu Van, a Dél-Vietna­mi Nemzeti Feiszabaditási Front budapesti irodá­jának titkára is. Meleg szavakkal méltatta a ma­gyar és a vietnami orvosok együttműködését, s köszönetét mondott az értékes magyar gyógyszer­küldeményekért. Mai Dinh Huong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője a vietnami értelmiség és tanuló ifjúság üdvözletét tolmácsolta. Ezután egyetemi hallgatók szólaltak fel. Az if~ jusági vöröskereszt szervezet tagjai felajánlották, hogy a március végi egyetemi véradó napokon ter­ven felül összegyűlő vér és vérkészitmény nagy ré­szét Vietnamba küldik. Az ifjúsági építőtáborba jelentkezettek munkabérük 10 százalékát ajánlot­ták fel. NYOLCSZÁZEZER SONKA DOBOZBAN Pápa egyik csendes táján, a Kisfaludy utcában akkora földhányások állják el az utat, hogy jósze- rint hegynek is beillenének. A “hegyek” mögül ingerlő illatok szállanak, és képzeletünkben izes, gőzölgő bableves jelenik meg. Arról persze szó sincs, mintha itt valahol bableves főne nyilt lán­gon, bográcsban, de a sonkacsülök, s egyéb finom falat azért bőséggel készül, mert hát a Pápai Hus- gyár táján járunk. A ma korszerű és fejlődő üzem hajdanán kis vágóhid volt. Ma már jelentős mértékben gyárt exportárut, és a hazai piac jó részét is ellátja. A budapesti csemege üzletekben is a Pápán készülő gyulai kolbászt vásároljuk, hogy a különböző* izes falatokról, rövidkarajról, fehérpecsenyéről, vag­dalt szinhusról, rakott karajról, sertés- és marha­nyelvről ne is szóljunk. Évi 200,000 sertés, 20,000 marha Mielőtt bepillanthatnánk az automatikus beren­dezéssel teljesen korszerűen felszerelt húsüzem óriási “vegykonyhájába”, a főző- és füstölőszekré­nyek birodalmába, jegyezzünk fel néhány érde­kes adatot a Veszprém megyei Húsipari Vállalat életéből, Tátrai Antal főmérnök Íróasztalánál. Az 1963-ban történt gazdasági átszervezés óta évente 200 ezer sertést és 20 ezer szarvasmarhát vágnak le az üzemben. A bacon- és sonka-sertés, a fehér hússertés az uralkodó fajta itt, lévén a Dunántúl az országnak egyik legnagyobb sertéste­nyésztő területe. Pápa ideális központnak bizo­nyult, ezért is csatolták ide leányvállalatnak a veszprémi és a keszthelyi húsipari üzemeket. Mig 1957—58-ban még csak dobozban konzervált son­kát — ezt a főleg külföldön népszerű csemege­árut — ékszitettek Pápán, most már húszféle kon- zervet gyártanak, a hazai piacra pedig hetvenféle húskészítményt, a füstölt kolbásztól a parizeng. Nemrég jelent meg a budapesti üzletekben is a rakott karaj. Népszerű a konzervdobozban kap­ható vagdalthus. Hidegen is fogyasztható, szin- husból készített és a külföldi piacokon is nagy té­telekben keresett. A füstölőben Az egyik nagy munkateremben gépies gyorsa­sággal kanyaritják le a félsertésekből a sonkát, dolgozzák fel a karajt, aprítják a kolbászhust. vág­ják a daráló' számára a rakotthus alapanyagát. Az évente vágott 200 ezer sertés 800 ezer son­kája főzve, ötkilós dobozokban, főleg külföldön szívesen látott csemege. A modern főzőszekrények, amelyekbe a higiénikus feldolgozás és hűtés után kerül dobozostól a sonka, egyenként nyolcmázsás befogadóképességüek. A feldolgozott csemege szál­lítószalagokon jut a főző- és füstölőszekrényekig. Az automatikus hőfokszabályozót, az egész füstölő­szerkezetet, az óriáskonyhát egyetlen egy betani-. tott munkás irányítja. Mégis több mint ezer ember dolgozik a Vesz­prém megyei Húsipari Vállalat központi telepén, Pápán, ahol a hentesipar mindig népszerű és vi­rágzó foglalkozás volt. 37 millió forintos építkezés A Gazdasági Bizottság és a Minisztertanács nem­rég hagyta jóvá a Veszprém megyei Húsipari Vál­lalat nagyszabású fejlesztési programját, amely 37 millió forintos beruházást jelent. Mái- megkezdő­dött és javában tart ennek a fontos üzemnek nagy­szabású rekonstrukciója. A munka közben zavar­talanul folyik. A Balaton északi partján az elmúlt nyáron már nem hiányzott a nyaralóvendégeknék semmiféle husáru. Pápáról, s a pápai üzem két leányvállalatától, Keszthelyről és Veszprémből szál' litották gépkocsin, légkondicionált hütőkocsikbán a friss húskészítményeket a Balaton mellékére,j a Dunántúl több városába, Budapestre. S természe­tesen sok sonkát is exportra. S mig a husgyár egyre ontja termékeit, “me­netközben” folyik az építkezés, bővül az üzem. Uj 40 vagonos kapacitású hütőház épül, kétemeletes korszerű irodaház és három nagyteljesítményű ön­álló kút szolgáltatja majd a vizet ennek a vizéhes nagyüzemnek. Mert a gyár naponta 2400 köbmé­ter vizet fogyaszt. A munka a jövő héten fejeződik be, s mire vé­gére érnek, természetesen jóval több sertést dol­gozhatnak fel, mint eddig. Az üzemfejlesztéshez tartozik, hogy a vállalat jelenleg öt ösztöndíjas fiatal élelmiszervegyészt taníttat Budapesten. Tanulmányaik végeztével öt évig — ha megszeretik, talán végleg ott marad­nak — Tápán dolgoznak majd. Fiatal szakmunkás­nak 18 lányt és fiút vettek fel az idén. Jövőre ezt a létszámot is növelik. Kell a szakember a fejlődő gyárnak. Mire megépül az irodaház, felső emele­tén korszerű vegyi és bakteriológiai laboratóriu­mot is berendeznek. Sz. J. Egymilliárd forint a budapesti Műszaki Egyetem fejlesztésére Uj eqyetem épül Győrött, a miskolcit és a veszprémit bővítik Magyarországon napjainkban a legkeresettebb egyetemi diploma a műszaki. Annak ellenére, hogy a háború előtti egyetlen, a műszaki tudományokat - összevontan oktató intézet helyett 4 műszaki egye­temen — a budapesti Műszaki Egyetemen, a buda­pesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyete­men, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, a veszprémi Vegyipari Egyetemen és egyetlen fa­kultás keretében a budapesti Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán fo­lyik mérnökképzés, esztendők óta a mérnök-keres­let jelentősen meghaladja a mérnökkinálatot. Ez­ért a műszaki egyetemek és a hozzájuk tartozó diákszociális intézmények bővitése fontos feladat. Győrött uj egyetem és egyetemi város épül, a vasúti járműiparáról négy világrészben ismert vá­ros a Budapestről ide költözött Építőipari és Köz­lekedési Műszaki Egyetemnek nyújt majd otthont. Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetemet mos­tani befogadóképességének kétszeresére, ötezer diák képzésére fejlesztik, a veszprémi Vegyipari Egyetemet nyolcszintes laboratóriumi épülettel bő­vítik. Mind Miskolcon, mind Veszprémben uj kol­légiumokat, menzákat, kulturális, szórakozási és sportolási lehetőségeket teremtő létesítményeket is építenek. A budapesti Műszaki Egyetem a húszéves táv­lati terv végén valóságos város lesz a fővárosban. Az ország legrégibb, a~ század első éveiben épült műszaki felsőoktatási intézménye ugyanis annak ellenére, hogy a háború óta uj épülettel gyarapo­dott. alaposan kinőtte kereteit. 1960 óta a mostani tanévig hallgatóinak száma 6 ezrről 13 ezerre nö­vekedett, 1970-ben pedig már 13 ezer mérnök képzését kell biztosítania. Ennek megfelelően az egyetem bővitése, korszerüsitése a már felhasznált negyedmilliárd forinton felül további háromne- gyedmilliárd forintot igényel. Mt TokTéMK«* ÓhAíAbAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom