Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-17 / 11. szám
Thursday, March 17, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD LI HOSSZÚ AZ ÜTJÜK HAZÁIG Kevés községet találni az országban ófehértó- hoz hasonlót. A több mint 3500 lakosú faluban 707 általános iskolás van. Nagy a faluban a nép- szaporulat, rengeteg a fiatal, a termelőszövetkezetben mégis 60 esztendőn felül van az átlagos életkor. A község 414 lakója otthonától távol dolgozik, hetenként vagy kéthetenként látogat haza. Otthon nagy szükség lenne rájuk Miért választották ezt a sorsot? Mit lehetne tenni, hogy minél többen otthon találják meg a számításukat? Ez volt a témája annak az ankét- nak, melyet a község és a tsz vezetői hívtak ösz- sze ófehértón. Azt tervezték, hogy huszonhatan lesznek a megbeszélésen, de jóval többen jöttek el. — El akarjuk mondani, hogy mit szeretnénk a legjobban, ha a férjünk itthon dolgozhatna — kezdte hozzászólását Rocska Miklósné. — Tizennyolc éve jár el. De hát öt fiúgyermekünk van, ezért is nagy szükség lenne rá, hogy a férjem állandóan a családja körében legyen. Ha két-három napig itthon tartózkodik, ünnep az, még ha hétköznap van is. Nem mondhatom, hogy sokat keresne, hiszen a fizetése havonta 1400—1500 forint. Ehhez jön még a családi pótlék, ami jóval több, mintha itthon lenne a szövetkezetben. Ha megbetegszik, akkor rendes táppénzt kap. De a nyugdij miatt sem dobhatja el a 18 éves ipari biztosítását. Az elvándorlás tehát nem a szövetkezet megalakulásával kezdődött ófehértón. Legtöbben nyolc 10—20 vagy még több éve dolgoznak távol a falutól. Ezen a homokon mindig csak kínlódott az ember — mondja ifj. Falajtár János. — Az egyéni gazdálkodás idején is csak ai'ra volt elég, hogy megteremje a kis kenyérnekvalót, egy kevéske burgonyát és egy-két hízónak való kukoricát. Tizenhat évvel ezelőtt vágtam neki én is az országnak. Sok a nehézség, fáradságos a hosszú utazás. Nagyon nehéz száraz koszton élni, mert bizony még azt is meggondoljuk, hogy befizessünk-e ez üzemi ebédre vagy sem. Szívesen maradna, ha... Moldván János ugyanott dolgozik, ahol az előbbi felszólaló. Szívesen a faluban maradna, ha... — Ha rendszeresen havonta megkapnánk a munkánkért a pénzt a szövetkezetben, akkor itthon maradnánk. De nagy gond, hogy a termelő- szövetkezetben nincs egész évi munka. Senki se gondolja, hogy azért jönnénk haza, mert itthon könnyebb munkára számítunk. Tudjuk, hogy a paraszti munka jóval nehezebb. Mert az üzemben mi mégiscsak tető alatt dolgozunk, és azt se mondják, hogy nem fizethetik ki a bérünket, mert ráfizetéses a vállalat. Mégis jobb lenne itthon, a család körében. Vándor-élet a miénk, sokan le is néznek bennünket. Az elvándorlók valamennyien azt bizonygatták: bár többet keresnek a városban, a kétfelé élés miatt, mégis kevesebb jut a családnak. — Minden esztendőben vágunk egy disznót, de az a férjemé — mondta Puhola Józsefné. — Viszi a sonkát, a szalonnát, de ezenkívül minden hétre elvisz még száz forintot. A falu vezetői arról beszéltek, mit jelent az elvándorlás a falu társadalmának. Dr. Szederkényi József, orvos: — A községben 45 megrögzött alkoholistát tartunk nyilván, főként elvándorlókat A falu valamennyi családját ismerem Tudom, mennyi családi tragédiát okozott az, hogy a férfiak többsége távol él Antal Mihály tanácstitkár: — Nem múlik el hét, hogy ne jönne irás a községi tanácshoz szabálysértések miatt Azt nem léhet mondani, hogy minden eljáró ember rossz Útra téved, de sajnos, főként a fiatalok könnyen hajlanak a csábításra, ivásra, kártyára adják a fejüket, közülük kerül ki a legtöbb szabálysértő. Urr Gyula iskolaigazgató, aki húsz esztendeje tanít a faluban: — Amint kikerülnek a gyerekek az iskolából, nyomban azt kell keresniük, hogy az ország melyik vidékén helyezkedhetnek el. Meg kellene teremteni a lehetőséget, hogy itthon tanulhassanak szakmát, itthon találjanak munkaalkalmat, egyszóval vonzóvá tenni a termelőszövetkezetet. Akik már visszatértek Tavaly tizenhatan tértek vissza faluba. Busák István tavaly május elsején kérte felvételét a szövetkezetbe. Azelőtt három évig másutt dolgozott. — Meguntam, hogy távol kell lenni a családtól, hetenként csak egyszer jöhetek haza. Döntöttem. Ha kell, kapálok, ha kell, földet hányok. Busák István nagy kedvvel és energiával látott munkához. Fiatal ember még, s hasonló koruakat gyűjtött maga köré. Ácsbrigádot szervezett, s azóta ez a brigád tsz-közi vállalkozássá fejlődött. Mivel a környéken nagy területen termesztenek dohányt, a szövetkezeteknek sok pajtára van szükségük. A pajtákat ez a brigád építi, s munkájával valamennyi szövetkezetben elégedettek. Lévai Pál is tavaly tért vissza. Most ő a szövetkezet. kovácsa. Péter András — nyolcesztendei távoliét után — hat hónappal ezelőtt kérte a felvételét a tsz-be. Fejőgulyás lett. % — Csak most látom, hogy mennyire szükség lenne a szövetkezetben a fiatalokra — mondja. Csak aszerint lehet osztani, ahogyan termelünk. Ha sok árut értékesítünk, nagyobb a jövedelem. De hatvan-hetven éves emberekkel nehéz munka- igényes növényeket termelni. Nemrég vagyok szövetkezeti tag, de azt már megértettem: addig nem lesz vonzó a tsz, amig nincs elég erős, munkabíró tagunk, akikre télen-nyáron számíthatunk. Ilyenek csak akkor jönnek haza, ha biztosítékot látnak arra, hogy jól el tudják tartani családjukat. Igaz is; nem mondhatom a gyerekeknek: ha kapok, esztek... Nem kívánok én havi kétezer forintot. De ha biztos volnék havi 1000—1200 fölálltban, nekem se járna a fejemben, hogy kénytelen leszek megint visszamenni az iparba. Gyümölcs, dohány, konzervüzem A megbeszélés részvevői feltették azt a kérdést is: miféle munkát kapnának, ha most mind belépnének a tsz-be? Az ófehértói Buzakalász megalakulása óta a gyenge kategóriába tartozik. Sok a homok, gyenge termőképességü a föld. Esztendők óta rendkívül kevés a jövedelem. A szántóföld legnagyobb részén csak a rozs terem meg. De négy évvel ezelőtt már hozzáláttak a gyümölcsöstelepitéshez. Az első évben még csak 57 hold almát telepítettek, de ma már 236 holdas a gyümölcsösük. Kertészkednek is: a konzervgyárnak termelnek paradicsomot, paprikát, uborkát. Sziridov Ivánné még csak alig több mint egy éve elnöke a szövetkezetnek. Tanult, okos asszony, aki szivén viseli a falu és a tagság ^gondját, igyekszik bővíteni 'a lehetőségeket. — Rengeteget törtük a fejünket, miként lehetne segíteni az elvándorlókon. Nem múlik el nap, hogy valamelyik asszony ne kérné, segítsek, találjak munkát a férjének. Arra egyelőre nem gondoltunk, hogy mind a 414 élj áró munkást a szövetkezetben foglalkoztassuk. A népgazdaság más ágaiban is nagy gondot okozna, ha egyszeriben otthagynák munkahelyeiket. De a legnehezebb helyzetben levő embereknek mindenképp itthon kell biztositanunk megélhetést. A vezetőség úgy döntött, hogy nem várhatnak addig, mig az uj telepítésű gyümölcsös termőre fordul, és jól jövedelmez. A közös gazdaság 170 kataszteri holdon termel dohányt, de a régi dohányosok már kiöregedtek. Fiatal, erős, hozzáértő emberekre van szükség. Ezért 50—60 hold dohány megművelésére szerveznek egy 50 tagú dohánytermelő brigádot, éspedig havi készpénzdija- zásért. A dohánytermelők jól járnak azért is, mert kora tavasztól télig folyamatosan dolgozhatnak. A kertészet egy részében is bevezetik a készpénzdijazást. Savanyitóüzemet is létesítenek, saját termésű paprikájuk, uborkájuk egy részét dolgozzák fel. Be akarnak rendezkedni kosárfonásra is. Az idén 160 marhát hizlalnak meg, háromezer libát nevelnek, hizlalnak. Ezenkívül húszezer csibét és ötezer pulykát is értékesíteni akarnak. Ez mind újabb munkaalkalmat, és nagyobb jövedelmet is teremt. C-fJ A szabolcsi falvakból több mint harmincötezren járnak el az ország más vidékére dolgozni. A Nyirség nem tud munkát adni mindannyiuknak. Sokan 300—350 kilométert is utaznak, hogy megélhetést teremtsenek családjuknak. Nagy utat kell megtenniük mig visszatérhetnek otthonukba. Az ófehértói Buzakalász Tsz már hozzálátott, hogy megrövidítse ezt az utat. Cserkuti Ferenc Ötvenezer hektárnyi nemzeti parkot létesítenek Franciaországban, a Pireneusokban. A Lourdes-tól délre, a spanyol határig húzódó rezervátum az ország harmadik nemzeti parkja lesz. "Földiekkel játszó égi tünemény" Költészet a budapesti cukrászdákban Uj és érdekes divat hódit Budapesten. A főváros lakóinak irodalmi és kamarazenei érdeklődése lassanként kinövi az Irodalmi és Egyetemi Színpad dobogóját, a Zeneakadémia és az Országos Filharmónia előadótermeit. Eszpresszókban, csöppnyi emelvényeken versmondók, hangszeres előadók jelennek meg mostanában a magyar fővárosban, hogy két dupla fekete közt költeményekkel, zene* müvekkel szórakoztassák a közönséget. Budapest egyik legkedveltebb cukrászdájában, a “Lukács” néven ismert reprezentativ eszpresszóban például olyan költőket, énekeseket és hanglemezes művészeket szerepeltetnek, akik éppen hogy megtették első lépéseiket az irodalmi folyóiratok, hetilapok hasábjain és olyan zenészeket akiknek még kezükben sincs a diplomájuk, de már nyilvános szereplésre alkalmasnak Ítéli őket a Zeneművészeti Főiskola tanári kara. Hetenként egyszer minden szombaton más-más költőt, énekest és zenészt mutat be a Lukács cukrászda termeiben Rácz György, az ismert rendező-konferanszié. S hogy a költészet és a dupla fekete jól megférnek egymás mellett, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szombatonként zsúfolásig megtelik a népszerű eszpresszó összes helyisége. 450 éves Magyarország legrégibb térképe A magyar művelődéstörténet ritkaságai közé tartozik az az — egyetlen példányban megmaradt — fametszésü térképlap, amelyet Lázár diák, Bakócz érsek egykori titkára készített Magyarországról. Lázár — ki alighanem Rosetus Lázárral, az érsek káplánjával egyszemély — 1514-ben mérte fel az országot. Müvét holta után, 1528-ban adták közre. A Széchenyi Könyvtárban őrzött — 78x54 centiméter méretű — ábrázolást Irmédi Molnár László kartográfus professzor vette elemzés alá. A Lázár-féle térképet — későbbi átdolgozóinak látni- valóan durva hibái miatt ugyanis sokáig nem méltányolták kellően. Irmédi Molnár munkája most illő tudománytörténeti rangjára emeli a budai reneszánsz műveltségnek ezt a kimagasló emlékét. Az uj vizsgálat megállapította, hogy a régebben torzulásnak vélt eltérések csupán látszólagosak, s Lázár diák korának legkiválóbb térképészeti remekét alkotta meg. Az ország felmérésekor a XV. század kiváló csillagászainak, a Mátyás udvarában működött Peuerbachnak s a naptár-reformer Re- giomontanusnak eredményeit alkalmazta. RÖVIDEN v* Uj diplomásokat avattak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az állam- és jogtudományi karon 40, a bölcsészkaron 28, a természettudományin 20 végzős hallgatónak nyújtotta át Sztrókav Kálmán Imre rektorhelyettes a diplomát. v* Negyven országba küldenek eszperantó nyelvű tájékoztatót Szegedről. A most elkészült tájékoztató ismerteti a szabadtéri játékok, s a városban sorra kerülő nemzetközi eszperantó pedagógusszeminárium programját. e^9 Virágzik a mandula a Balaton-parton. Különösen Balatonakali környékén dús a fák virágzása. e*J> A Rákóczi ut és Nagykörút kereszteződésében a napokban megkezdik a körúti főgyűjtő átépítését. A századfordulón lefektetett, két és fél méter mélyen húzódó főgyűjtőt az aluljáró négyméternyire lesüllyesztett csarnoka alá kell bujtatni. C+J) i* Dr. Gábor Györgyöt, a Budapesti Orvostudományi Egyetem II. számú belgyógyászati klinikájának docensét a kormány az egyetem IV. számú belgyógyászati klinikájára egyetemi tanárrá kinevezte. c^a 200 kilométernyi "teraszt" építenek az uj erdők számára a Mecsek meredek lejtőin. A zömmel erdei fenyő-, vöröstölgy-, ezüsthárs- és bükkcseme- ték a lépcsőszerüen kiképzett padkákra kerülnek. c.°<feS u* 41 méter magas kilátótornyot építtet Zalaegerszeg Városi Tanácsa a szomszédos Bazitai-hegyte- tőn — a zalai olajbányászok segítségével — egy kiselejtezett olajfúró torony felhasználásával. A torony május elsejére elkészül. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI
