Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-17 / 11. szám
8 AMERIKAI MAGYAR Sió — HUNGARIAN WORD Thursday, March 17, 1966 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükség szerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A régi dzsentri lazsál FLORIDA. — Szeretnék én is hozzászólni a lazsálás kérdéséhez. Meg kell vizsgálni az adatok alapján, hogy kik és miért lazsálnak Magyarországon? Biztosan tudom, hogy nem a volt három millió földnélküli paraszt lazsál, vagy azoknak sarja, mint ahogy azt is tudom, hogy az ipari munkásság értelmes része határozottan nem lazsál. S végül az urak által kigunyolt és kicsufolt volt cseléd és napszámos sem lazsál, hiszen ezeknek a gyermekeiből és unokáiból vált iskolázott, modern néppé a magyar nép. Elképzelhető volna, hogy ezek lazsálnak? Szerény véleményem az, hogy az ostoba volt burzsoázia lazsál, amelyik feketézik is, hogy károkat okozzon a kormánynak a magyar nép életnívójának rovására. Ezek elvegyülnek a nép közé, demokráciáról beszélnek és buzdítanak a lazsálásra. Aki elhiszi, hogy a haladást meg lehet állítani, az nagyon téved. Csak az a meglepő, hogy a magyar kormány olyan keveset tesz a megfékezésükre, hacsak nem arról van szó, hogy ez esetben elfogadták Krisztus azon tanítását, hogy bocsásd meg nekik uram, mert nem tudják, mit cselekszenek. Viszont arról is szó lehet, hogy a szocialista Magyarország mezőgazdasági államból ipari országgá fejlődött és igy ma képes a szocialista termelést magas fokra emelni, vagyis ebbe az irányba törtetni az emberi méltóság és józan ész irányításával. A magas technika segítségével képes lesz megépíteni azokat a gépeket, melyekkel előállíthatja az automatizált termelést és akkor nevetségessé válik a lazsálás kérdése. Kocsis Lajos Régen olvasd! üyan napiért KANADA. — Én is megkaptam a naptárt, amit nagyon köszönök. De egyben bocsánatot is kérek, hogy ilyen későn küldöm be az árát, de nem tehettem előbb, mert a kórházban voltam. A naptár kitűnő, .már régen olvastam ilyen tanulságos, jó írásokat. Kívánom, hogy még sok ilyen jó naptárt készítsenek. J. Soboslay Lsgpn béka! CALIFORNIA. — Sajnos nem tudok lapunkon segíteni, mert nem kapok elég nyugdijat és sok orvosságra van szükségem. Ez a gazdag ország nem törődik az öregekkel, mert kell a pénz háborúra. Elnökünk csak úgy dobálja a milliókat, mert kell a pénz, hogy szegény elnyomott népeket öljünk és még jobban elnyomjunk. Minden anyának ösz- sze kell fognia és tiltakozni a háború ellen, hogy ne vigyék el fiainkat ágyutölteléknek, hozzák visz- sza a katonáinkat és adjanak nekik munkát, iskolát, műveltséget, hogy mint szabad emberek követeljék jogaikat. Szégyen a mai világban, a huszadik században ölni, elnyomni a szegény, rongyos embereket, akik jogaikért, szabadságukért küzdenek, szenvednek. Az egész világon legyen béke. I. F. Ml volt érdekes a naptárban DÉL-CALIFORNIA. — Amikor a Magyar Szó feb. 3-i számát olvastam, az a régi mondás jutott eszembe, hogy “kinek a pap, kinek a papné.” Frank Mike munkástárs rövid levelének olvasása közben jutott ez eszembe, mert azt Írja, hogy “nem talált a naptárban semmi érdekeset és az érdektelen dolgok helyett Írhattak volna érdekesebbeket is. Bocsánat, hogy ilyesmit irok.” Szerintem ezen utóbbi kifejezése volt a levél legjobb része, mert ugyljítszik a levélíró megérezte, hogy nem egészen úgy van, ahogy levelét megírta, vagyis nem talált semmi érdekeset a naotárban. Nemcsak én mondom, hogy vannak érdekes dolgok a naptárban, hanem sokan, akik beírtak a szerkesztőségbe és levelükkel bizonyították a naptárral való megelégedésüket. Ott van pl. Rév. Gross cikke mindjárt az elején, azután az amerikai űrhajózásról szóló irás és még sok-sok más \ PAUL’S SHELL SERVICE j QAS. OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS I J 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan 5 ! Telefon: WA 8-9808 — SZŐKE PAL, tulajdon©«! szép, jó, érdekes cikk. Én már 47 évvel ezelőtt megirtam, hogy számomra a naptár olyan, mint kedves lapunk, igazsághirdető tanítómesterünk. De a fenti levél írója nem irta meg, hogy mit tartott volna olyan érdekességnek, aminek a naptárban lett volna a helye. Remélem, hogy Frank Mike munkástárs is be fogja látni, hogy a naptár nem is olyan érdektelen. Taylor Szabó József Ami kimaradi az idézetekből NEW YORK, N. Y. — Élvezettel olvastam Kovács János kedves kanadai olvasónk naptárértékelését, különösen ahogj odavagdossa a szent bibliát Johnson elnökünk fejéhez. Az idézetek mind jók, csak az a kár, Rogy csupán .ótestamentumi “szakértőket” citált szentéletü elnökünk fejére. A javát, az ujtestamentumi illetményt kihagyta. Kovács munkástársarn remélem nem fogja kifogásolni, ha ezt a nyilvánvaló elnézést pótolom, márcsak annál is inkább, mivel a minap a new- yorki Town Hallban tartott “Vietnami Bentolvasá- son” éppen ezzel a résszel, János jelenéseinek 18-ik fejezetével állították a vádlottak padjára áj- tatos elnökünket. Nem akarván drága lapunkban túl sok helyet igényelni e témának, csupán néhány szakaszt idézek itt: “És ezekután láték már Angyalt leszállni mennyből, kinek nagy hatalma vala... “És kiálta teljes erejéből, nagy szóval, mondván. Leomlott, leomlott ama nagy Babilon, és lett ördögöknek lakhelyekké, minden tisztátalan lélek tömlöcévé... “Mert az ő paráznasága haragjának borában ittak minden népek, és a földnek Királyai ő vele paráználkodtak, és a földnek kalmárai az ő gyönyörűséges gazdaságival meggazdagodtak ... “És hallék más szózatot a mennyből: Fussatok ki Babilonból én népem és ne legyetek részesek az ő bűneiben, hogy az ő büntetésével ne büníettes- setek. "Mert az ő bűnei meggyűlvén, szinte az égig hatottak ... “Ennek okáért egy nap jőnek ő reá az ő csapásai, a halál, a siralom és az éhség és tűzzel égette- tik meg.. *. “És siratják őket és jajgatnak őrajta, a földnek királyai, akik azzal paráználkodtak. A földnek kalmárai is siratják és jajgatják őket, mert az ő áruikat immár senki nem veszi. . . “És az ilyen marháknak, mondom árosai, akik meggazdagodtak tőle távol állnak az ő kinjától való félelem miatt, sirván és jajgatván.” Tény, János Jelenéseinek szerzőjét nem tekinthetjük sem marxistának, sem az- “uj baloldal” tagjának, de meg kell adni, ilyen hűséges jellemzését a honolului konferenciának (a földnek királyai vele paráználkodtak), Wilson angol miniszterelnök problémáinak (jajgatnak, mert az ő áruikat immár senki nem veszi), valamint Erhard német miniszterelnök pont e heti kijelentésének (az ilyen marháknak árosai, akik meggazdagodtak tőle távol állanak az ő kinjától való félelem miatt), keresve sem lehet találni. (Erhard német miniszterelnök a hét végén kijelentette, hogy a német kormány soha nem fog csapatokat küldeni Vietnamba. Furfangosok ám ezek a német MARHA ÁROSOK.) Régi olvasó (Utóirat: Ami “Babilont” illeti, ugyan melyik amerikai város nevében foglaltatik e három magánhangzó a, i, o ebben s. sorrendben és melyik amerikai város végződik — on-nal. Még egy néhány ördögöt és “tisztátalan lelket” is lehet éppenséggel találni benne.) Újból kapható VIETNAM iüSIEBE STORY OF TIE GUERILLA WAR Wilfred G. Burchett rendkívül érdekes és időszerű könyve, melyei mint szemtanú irt a vietnami helyzetről Félkemény kötésben — Ára csak $1.95 Megrendelhető a Magyar Szó kiadójában 130 East 16th St., New York, N. Y. 10003 LATIN-AMERIKA SZÉGYENFOLTJA Bogota több mint 135,000 lakossal Latin-Ame- rika egyik legszegényebb, legelhagyatottabb hegyes-dombos városa. Sam Schuiman társadalomtudós 9 hónapot töltött ebben a városban, amely Colombia fővárosa és tanulmányozta a helyzetet. A nyomor, a nélkülözés leírhatatlan, az emberek fabódékban laknak, mely csak disznóólhoz hasonlítható. A városban egyetlen gyár nincs és mégis az ország hitet vesztett, kétségbeesett, kiuzsorázott népe ezrével özönlik oda. Gazdag földbirtokosok és háziurak Bogota keleti részén 1,200 családot préseltek be ezekbe a fabódékba, akárcsak a disznókat, azzal a különbséggel, hogy a disznók eltartásáról gondoskodnak. Ablak, ajtó csak a jobbfajta bódékban található, különben rongyokkal védekeznek az időjárás viszontagságai és a kíváncsiskodók ellen, öt gyermek huzza meg magát egy ágynak nevezett deszkahulladékból összetákolt láda tetején, a család többi része a puszta földön rongyokba burkolva húzódik meg. Privát élet, morál ismeretlen fogalom ezeken, a nyomortanyákon. Egészségügyi felszerelés csak a gazdag negyedekben található, ott azután a legmodernebb. Fiatal gyermeklányok havi 4—5 dollárért és kosztért házimunkát végeznek. A szegények szenvedését súlyosbítja a gazdagok közelben lévő, pazarul berendezett otthona, ahol családok naponta szemetes kannákból meritik élelmezésük nagyobb részét. A vallás részére sincs sok kilátás megnyerni ezeket az állati sorban élő embereket, bizalmatlanok mindennel és mindenkivel szemben. Azt mond ják, hogy se pénzük, se kedvük nincs ahhoz, hogy templomba járjanak. Az egyetlen, amiben hisznek, a tulvilági élet. Ha haláleset van a gyerekek között, nem csinálnak gondot belőle, azt mondják: boldog, megszabadult a földi nyomortól és szenvedéstől, mert a mennyországban tárt karokkal várják, különösen a csecsemőket. Anyák szerint, akik átlagban 10—12 gyermeket szülnek, minden ötödik gyermek a mennyországba kerül. Ha valaki talán kétségbe vonná ezeket a hihetetlen állapotokat, vagy propagandát látna benne, felhívom a figyelmét a Toronto Daily Star 1965 nov. 27-i számában megjelent cikkre. Ez dicséret- reméltó nyíltsággal megirja, hogy Latin-Ameriká- ban a sötét barna reverendát viselő katolikus papok lázadnak egyházuknak a nyomor iránt tanúsított lelketlensége ellen. Sok pap tart már azokkal, akiknek lelkiismerete nem tűri a hallgatást, hanem harcot hirdet a nép felemelése érdekében. Úgy a városokban, mint vidéken a földi megváltást követelő nép mellé állnak a plébánosok abban a reményben, hogy a hiveik jobb jövőjét biztositó politikai és gazdasági forradalmat békés utón valósíthatják meg. Koneribuna Jimenez atya, akit sokan támadnak, mert nyiltan beszél a nép szenvedéseiről, azt mond ja, hogyha az egyház istenhez akarja vezetni a népet, akkor el kell távolítani a nyomorúságot, visz- sza kell állítani az emberi jóságot. Az egyháznak kötelessége küzdeni a nyomor és betegségek ellen, ha nem teszi ezt, akkor nem vezetheti a tömeget. Azt kérdezi Jimenez atya, hogyan hihet valaki Isten szeretetében, hogyan hiheti, hogy az Isten részesíteni akarja az emberiséget az élet javaiban, ha nélkülözésre kárhoztatja és kirekeszti az értelemből. Hogyan lehet elvárni a nyomorban élő tömegtől, hogy higyjen az emberiség jövőjében? Nem taníthatjuk a nyomorban élő gyermekeket arra, hogy van Isten. Az ilyeneknek joguk van tagadni az Isten létezését, mert amit maguk körül látnak, nem más, mint tűrhetetlen hamis kereszténység, melynek semmi köze a krisztusi tanításhoz. Jimenez atya szerint meg kell nyerni az ifjúságot saját példaadásunkkal, hogy Krisztus tanításai alapján követeljen társadalmi változást, de Ugyanakkor küzdeni kell a társadalmi igazságtalan ságok, a kizsákmányolás ellen. Saját erkölcsi példánkkal kell megmutatni a nyomorgó népnek, hogy lehet reménye a jobb életre, az emberhez illő tisztességes megélhetésre. J. Schubert, Elsinore jj tMtá. íj I RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA \ j! 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. | <[ (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. J (j Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- j : J * Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország < minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva J WWWVMVuvnnnwwvinivwniWinnnMvwwvuvwM >
