Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-24 / 8. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 24, 1966 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőseg álláspontjavai. Naptárértékelés ST. CATHARINES, Ont. — Először is jó egészséget kívánok, hogy sokáig bírják idegekkel ezt a magasztos munkát végezni. Én is megkaptam az 1965. december havi körlevelüket, az 1966. évi naptárt illetően. Felhívják, úgy is mondhatnám: felbátorítják a naptár olvasóit kritikai észrevételek megírására. Hát nekem, mint munkából kikopott vén foghíjasnak, van időm olvasni. így bizony nemcsak átolvastam, de élveztem minden betűjét. Ha szavazást hirdetett volna a szerkesztőség, hogy írják meg az olvasók, melyik cikket szeretik legjobban, akkor én Antalffy Gyula: Tündéri völgység, és az azt követő: Tiszai tájakon cimü cikkekre szavaztam volna. Rev. Gross László: A nyugdíj korhatár mesgyéjén cimü Írása is csábitólag hat. Dehát mit tehetek, hogy ha CSAK egy szavazatom van. A rajzokból Gellért Hugó: Ezüst rajzával igen tudja érzékeltetni a pénz isteni hatalmát. Tehát reá szavaznék. (Itt megemlitem még, hogy nemcsak az a bizonyos Judás, aki a feszület alatt látható, vette fel a harminc ezüst pénzt. A Bírák Könyve IX. rész 4. bekezdése alatt is olvasható: “És adá- nak neki hetven ezüst pénzt: mellyel felbérelve ‘henyélő férfiakat’, melyekkel beméne az atyának házába és megölete ‘vérszerint való atyafiait’ hetven testvért. Csak Jotham marada meg, aki idejében elbújt.” Aztán a Sámson felesége Delila is felmarkolt, ezeregyszáz ezüst pénzt. Bírák Könyve, XVI. rész.) A fényképfelvételek közül Albók János felvételére szavaznék. Élelem keresés a szemetes kosárban. (Garbage can) Fájósán érzékelteti, hogy midőn már annyi mindenünk van (azaz nekik), hogy nem tudunk vele mit kezdeni, még mindig száz milliók fekszenek le éhesen. A versek közül Dutka Akos-ra szavazok. Már- csak azért is, mert pár év múlva — most 47 éves házasok vagyunk — nekem is kell valamit mondani a feleségemnek. Ha más nem lesz, és ennél a versnél gyönyörűbb nem is lehet, akkor ezzel fogom feleségemet köszönteni, “ötven év után feleségemnek.” A sport-fényképek közül Kozma Istvánra szavazok. A színészek közül Tolnai Klári-ra esik szavazatom. Eláruljam miért? Azért, mert olyan hűen tudja adni az öreget, örök titok lesz előttem, hogy tudta magát annyira megöregiteni. Tudom én, hogy csak a szerepe kívánta úgy. Majd a naptár végén találtam egy levelet. Magyar tapasztalatok cim alatt. A levél Írója Magyar- országon járt látogatóban, Mórichidán. Azt Írja a honfitárs, hogy elment a kocsmát megnézni. Reggel 10 órakor nyitják. 10 órakor zárják. Délután 4 órakor ismét nyitnak, és este 10 órakor zárnak, és így van ez minden faluban ... És mindig teli van, mert a parasztok nem akarnak dolgozni, keveslik a fizetést... Hát itten e mondatnál találkoztam — no nem az Istennel — a Mr. Johnsonéhoz hasonló, mágikus esettel. Ő is, az elnök ur, béke galambot tart a kezében és napalm bombává változik. Lásd a naptár 48-ik oldalán. Itt jön a mágikus csoda. Hát ha a kocsma tele van dolgozni nem akaró parasztokkal, mert ahogyan a levélíró mondja: kevés a fizetésük — ha nem akarnak dolgozni, honnan és miért, milyen címen várnak magasabb fizetést? Vagy az amerikai Samu bácsi lássa el őket pénzzel? Mert pénz nélkül a kocsmába sem mehetnek. Erős a hitem — bár tévednék —, hogy azok, akik nem akarnak dolgozni, közönséges kocsmatöltelékek, a társadalom alja. Tapasztalatból tudom, hogy ezek a legjobb templom-járók. Van egy könyvem, melynek cime: “Vasárnap és a kocsma”. Kocsmából templomba mennek, de még imádkozni is restek, hanem Máriát kérik hogy: Mária. .. Imádkozzál érettünk,” stb. A levél írójának nem kellett volna levelében a kocsmára is kitérni, mert igy saját magát hazudtolja meg, midőn azt mondia: A falunkat, Móric- hidát nem ismertem meg. Ui utcák vannak mindenfelé. Rengeteg uj ház épült. Van sok motorbicikli s néhány autó is van a faluban, az életszinvo- nal TOO százalékkal magasabb, mint a tőkés rendszer idején, stb. Kérdezem, ha szabad? Ha nem akarnak dolgozni a parasztok, honnan van pénzük a rengeteg uj házra, motorbiciklire és a 100 százalékos életszínvonal emelésére? Hogy minden faluban, városban, megy az építkezés, az életnívó emelése, az vitathatatlan. De vitathatatlan az a tény is, hogy minden falunak, városnak megvannak a kocsmatöltelékei. Voltak a Ferenc József idejében is. A biblia is említést tesz az ilyen kocsmatöltelék és ezáltal mindenre kaphatókról. Bírák Könyve, IX. rész, 4. bekezdés ... “felbérelve henyélő férfiakat, melyekkel beméne az ő atyjának házába és a henyélő férfiak megölének hetven testvért”... Az uj társadalmi rendszer bevezetése óta, ez a különleges társaság, számban még növekedhetett is. Mert a volt ilyen-olyan uraknak nincs is más ut, mint a kocsma, ahol aztán neki állnak elsiratni azt a “régi jó világ”-ot. A kocsmákban aztán várják az amerikai segítséget, ha mindjárt Vietnam módra is, napalm bombákkal, csak jöjjön, még ha- hamuvá égnek is. Van egy másik észrevételem a naptár tartalmát illetően. Ezt csupán azért említem meg, mert az önök elnöke is bibliára hivatkozik. Abból igazolja a Vietnamban véghez vitt cselekedeteit, mint színtiszta keresztény ember. Tehát a naptárba is kellett volna néhány idézetet tenni. Mintegy igazolni, hogy akik a bibliára hivatkoznék, azok nem lehetnek kommunisták. Mint ahogyan Mr. Johnsonra sem lehet ráfogni, hogy komAz Amerikai Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága a következő nyilatkozatot óhajtja az olvasótábor elé terjeszteni arról a vitáról, amely nemrégen a lapban lefolyt. Úgy véljük helyénvaló leszögezni a kezdet kezdetén, hogy e nyüatkozattal az a célunk, hogy irányelvet fektessünk le úgy a bel, mint a kül- munkatársak, valamint a munkáslevelezőink részére. Olyan irányelvet, mely remélhetőleg helyes mind az amerikai magyarok, mind a szocialista Magyarország szempontjából. Az első kérdés: szabad-e, lehet-e kritizálni? Erre a kérdésre a felelet nyilvánvalóan az, hogy nemcsak szabad, de feltétlen szükséges a kritika. Minden egészséges szervezet fejlődéséhez szükséges az építő és tárgyilagos kritika. Evvel azonban az a kérdés merül föl, hogy ki, mikor és mit kritizáljon. Itt óhajtjuk kiemelni, hogy a lapbizottság úgy véli, hogy az Amerikai Magyar Szó amerikai lap, elsősorban az amerikai magyarok részére kiadott sajtóorgánum, mely főleg az amerikai nép jólétének előmozdítását kell hogy szolgálja. Ez azt jelenti, hogy lapunk hasábjainak nagy része főleg a békemozgalommal, a néger nép küzdelmével, a szervezett munkások harcaival, az amerikai magyarok életére vonatkozó ügyekkel foglalkozzon. Ez alapvető és ezt sohasem szabad elfelejteni. Mivel az Amerikai Magyar Szó magyarnyelvű hírlap, a haladószellemü amerikai magyarok lapja, kell hogy foglalkozzon az óhazai ügyekkel is. A múltban, az ország fölszabadítása előtt, lapunk ostorozta az ottani fasiszta rendszert és minden lehetőt elkövetett, hogy a magyar munkások és földnélküli parasztok harcát támogassa. A fölszabadulás után örömmel szemléltük az ország fölépítését, az ipar, a mezőgazdaság és kultúra egyre rohamosabb fejlődését, mely különösen a Rákosi korszak által okozott hibák kiküszöbölése után bontakozott ki. Mikor az A. M. Sz. munkatársa, vagy külmunkatársa ellátogat a szocialista Magyarországba és az ott látottakról és tapasztalatokról írni kíván a lapban, akkor a lapbizottság véleménye szerint ezen írásokban meg kell, hogy legyen az egyensúly. E cikkek kell, hogy visszatükrözzék az ország gazdasági fejlődését, a politikai élet szocialista demokratizálását, a szólásszabadság s kritika gyakorlását a magyar nép szervezetei s egyének által, a kultúra virágzását a nép minden rétege közöt. Ugyanakkor a cikkek írója rámutathat néhány problémára, vagy hiányosságra. De az Írásokban meg kell lennie a kellő egyensúlynak. Mert igaz, számtalan cikket lehetne irni a mai munista eszméket akarna megvalósítani. Ezen hiányt, ha utólagosan is, kívánom néhány' idézettel helyesbíteni. Sámuel I, könyve, XV. rész: 3. “És semmit neki ne kedvezz, hanem megöljed a férfiakat, az asszonyt, a gyermeKeKet, a csecs szopókat... (Hasonlítsd össze a vietnami iskolák, kórházak bombázásával.) Bírák Könyve, XXI. rész: 10. “És megparancsolá nekik. Menjetek el és vágjátok le Gileád lakóit (jelen esetben Vietnam lakóit) fegyvernek élivei, mind asszonyokat és gyermekeket.” Sámuel I. Könyve, XXII. rész: 19. “Nob városát pedig fegyvernek élivei vágató le, mind férfiat, mind asszonyt, gyermekeket, csecsszopókat...” Bírák Könyve, XV. rész: 4. “Elmenvén annakokáért Sámson és foga háromszáz rókákat és égő üszögöt kötvén a rókák farkára. Annak utána tüzet gyujta az üszögökbe és kibocsátó azokat a Filiszteusok vetésekbe és felgyújtó mind a gabonavetéseket, mind a szőlőhegyeket és az olajfák erdeit...” Pontosan az történt, amit ma, szememk előtt, a bibliából idéző Mr. Johnson visz véghez, csak egy kissé modern változatban. Napalm és más pusztító szerek, hatásosabban végzik el. És még csak felelősségre sem lehet vonni, hiszen ő a bibliából merítette az Istennek tetsző utasításokat. Nem állítom én, hogy a biblia csak gyilkosoknak való könyv. Vannak abban szép szerelmi ügyek is (egyébből sem áll az egész könyv). Ilyen pl. Salamon Énekek Éneke. Azt mondja az I. rész. 5. versében: “Fekete vagyok, de szép vagyok, Jeruzsálem leányai. 6. Ne nézzetek úgy rám, mint egy csavargóra.” Azaz: Ne nézzétek engem, hogy fekete vagyok. VII.”.. . a te tomporodnak kerületei olyanok, mint”... 2. “A te köldököd, mint (Folytatás a 12-ik oldalon) szocialista Magyarországon létező hibákról, bürokratizmusról és helytelenségekről s noha mindez csupán az igazságot Írná meg, ez Írások nem tükröznék vissza a mai szocialista Magyarország valóságos helyzetét. (Régen tudott dolog, hogy az igazságot a legjobb akarat mellett is úgy lehet beállítani, hogy abból ferde képet kapunk.) Az ilyen irás egyoldalúvá válik, nincs meg benne az az egyensúly, amiről föntebb említést tettünk. Az ügyvezető bizottságnak az a határozott véleménye, hogy hely van a lap hasábjain minden becsületes és haladó elgondolásnak és álláspontnak. Az A.M.SZ. néplap, — legalább is azzá óhajt juk fejleszteni. Ez a, lap az amerikai magyar élet minden megnyilvánulását szeretné visszatükrözni. Az ügyvezető bizottság úgy véli, hogy mindenki, aki nincs ellenünk, az velünk van, vagy jobban mondva, szeretnők, ha velünk lenne. Minden tevékenységünkkel tehát oda kell hatni, hogy magunk köré, az AMSZ. zászlaja köré toborozzuk az összmagyarságot, munkásokat, kis üzletembereket, intellektuelleket, mindenkit, — a fasisztákat kivéve. E törekvésünk csak úgy valósítható meg, ha lapunk az amerikai magyarok ügyes-bajos problémáival foglalkozik, visszatükrözi életét és tevékenységét. E törekvésünket csak úgy valósíthatjuk meg, hogy köreinkben egységesen harcolunk a közös ellenség, a monopolisták ellen, akik felelősek a nép minden bajáért, a nagy drágaságtól a háborús veszélyig. Ez az egység nagyon fontos. Körünk heterogén, különböző nézetű, különböző vi- lágfelfogásu emberekből áll. De fontos az, hogy mindegyikünk megegyezik abban, hogy szükség van a békére, hogy segítsük a munkásmozgalmat, hogy előmozdítsuk a nép jólétéért folytatott harcot és hogy tehetségünk szerint támogassuk a szocialista Magyarországot. Sokkal eró'sebb és fontosabb az, ami bennünket összetart, mint az, ami elválaszt és egymástól megkülönböztet bennünket. Ez a fontos. Ezt kell állanóan szem előtt tartani. Ha ez az irányelv vezeti munkánkat ma és a jövőben, akkor tudjuk mihez tartani magunkat, amikor a lap részére Írunk. Tudjuk mihez tartani magunkat akkor is, amikor növelni akai’juk az AMSZ. körötti tábort, amikor lapunkat az amerikai összmagyarság szócsövévé óhajtjuk kifejleszteni. Úgy véljük, hogy az ügyvezető bizottság ezen. egyhangú nyilatkozata eléri a kitűzött célt, irányelvet fektet le, miként helyes a lapban irni és miként próbáljuk építeni az amerikai magyarok egységes törekvését a szebb és jobb jövő elérésére. WM\WVUUVWVnAAAAMVU\AA/VWtAAn/VV«A«UVVtfWVVUM/VVVAA(VVVWVAaAMUWUWWVVWUWWVyUUVWUV\f:A/l AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ ÜGY«. BIZ. RYILATKOZATA
