Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-02-24 / 8. szám

2 ____________________ AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 24, 1966 SZÉLJEGYZETEK Az Egyesült Nemzetek statisztikusai szerint a következő 34 év alatt a világ jelenlegi 3.3 milliár- dot számláló lakossága kétszer annyira fog szapo­rodni. Ez azt jelenti, hogy ha a statisztikusok nem tévednek, akkor földünk lakossága a 2000-es év­ben hat és fél milliárdot fog számlálni. Hogy az éhezők és nyomorgók száma is megkét- szerezödik-e, vagy három és tél évtized alatt a vi­lág sok száz milliónyi nélkülözőjét kiemeljük-e a nyomorból, az attól tügg, hogy lelülkerekedik-e a józanság, megtörténik-e a lefegyverzés, avagy a la­kosságon kivül megkétszerezódik-e a fegyverke­zésre fordított sok milliárdnyi összeg a következő 34 év alatt? \ • • • Geoff Munn angol polgár, aki a Kongóba behí­vott zsoldos hadsereget otthagyta, mert "a mé­szárlás beteggé tette ot", a francia Le Nouvel Ob- servateur heti újságban közölte tapasztalatait. Le­írásának egy része így szól: "Kinduban körülbelül 3,000 embert mészárol­tunk le, a legtöbbjét feleslegesen. Amikor megro­hantuk a várost, a forradalmárok a folyó túlsó partjait próbálták elérni, de ez kevésnek sikerült. Nem is védekeztek. Mi csak öltünk, öltünk, öltünk. Amire beállt az est ,tudtuk, hogy közülük egy sincs életben. Mindenütt holttestekbe botlottunk. Olyan fáradtak voltunk, hogy a holttestek között aludtunk." • • » Egy másik falu elpusztítását Munn igy Írja le: “az est beállta előtt értünk a faluhoz. Láttuk, amint az asszonyok vizet hordanak és a gyermekek nevetgélve játszanak a porban. Tüzelni kezdtünk a gépfegyverekkel és az uj belga lőfegyverekkel. Az asszonyok sikoltoztak, a gyermekek felfordul­tak, mint amikor lövés éri a nyulat. Folytattuk a tüzelést. Egyesek gazolinnal leöntött kunyhókat gyújtottak fel, mások foszíoros gránátokat dobál­tak, amelyek az áldozatokból é,ő fáklyákat csinál­tak. A feketék kegyelemért könyörögtek, de a komandók üvöltése mellett tovább folyt az öldök­lés.” Ez volt az a kongói “kegyes misszió”, amelyet angol, francia, belga és amerikai kooperáció való­sított meg. • O • A fentiekkel egyidó'ben időszerű megemlíteni, hogy mostanában jelent meg Richard Greenfield "Ethiopia, A New Political History" c. könyve (Frederick A. Praeger, 515 oldal, $10.00), amely részletes leírást ad az öt év előtti forradalmi kisér- letről, hogy Ethiópiát reformálja és megszabadít­sa Haile Selassie önkényes császárságától. A könyv szerint az amerikai katonai misszó feje, Chester de Gaure tábornok irányította a hadműveleteket a forradalmárok ellen és a légi erők csak akkor kezdték a forradalmárok bombázását, amikor egy amerikai kapitány beült az első gépbe. Ethiópiában "általános a meggyőződés", hogy a forradalmáro­kat bombázó repülőgépeket amerikai pilóták ve­zették. Újabb bizonyítékok amellett, hogy ahol az el­nyomottak forradalommal próbálkoznak sorsukon javítani, ott az ellenforradalmárok, az elnyomók a kizsákmányolok mindig számíthatnak a "demok­ratikus" Amerika segítségére. • • • A lakosság érdeke és a profit közötti küzdelem soha, sehol nem szünetel. Példa erre az ellentét az észak-kaliforniai erdő-kitermelő cégek és az Eureka környékén elterülő hatalmas vörösfenyő trdőséget védő szervezetek között. Ezeket a 2000 éves fákat, amelyek a világ leg­magasabb fái, Humboldt és Del Norte megyékben kiirtás fenyegeti a kitermelő cégek kapzsisága kö­vetkeztében. A világ legmagasabb fája is itt van: a 367 láb magas vörösfenyő, az Areata Redwood Co. területén, Eureka közelében. Johnson elnök javasolta, hogy a Kongresszus hozzon törvényt egy Redwood National Park léte­sítésére Észak-Kaliforniában. A közeljövőben fog eldőlni, hogy ezen a ponton a lakosság és az ország érdeke, vagy a profit fog-e győzedelmeskedni. • • • Santa Monica egyes ivóhelyein, a Wilshire Blvd. és a Broadway bar-jaiban, a kiszolgáló pincérnők deréktól felfelé semmi ruházatot nem viselnek. Az állami kongresszus idei ülése fog dönteni afe­lett, hogy a színpadon meztelen felsőtesttel sze­replő nők és meztelen felsőtesttel kiszolgáló pin­cérnők a városi, vagy az állami rendszabályok alá tartoznak-e. Kérdés, hogy a szövetségi kongresszus óhajt-e Huszonhétezer puskagolyó.., Nem tudni, hogy milyen számítások révén jöt­tek arra a meghatározásra, hogy 27,000 puskago­lyót kell az amerikai katonának kilőni, hogy egy szabadságharcost céiba találjon. Ezt nem mi mond­juk, hanem a New York Times, február 14 -iki szá­mában olvastuk, Robert Kleiman cikkében. Ez az ur nemcsak egyszerű riporter, aki megengedheti magának, hogy elírja magát. Nem Kleiman ur a lap szerkesztő bizottságának tagja. Ez magas, fe lelős állás a világ legnagyobb napilapjánál. Szó­val, ha ő Kleiman ur Írja ezt, akkor nemcsak, hogy el lehet hinni, de föl lehet tételezni, hogy még ennél több golyóra is szükség van, egy-egy szabadságharcos lelövésére. Kleiman ur azért említi ezt meg cikkében, hogy ezzel aláhúzza azt, hogy a vietnami kérdést nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Mi, és egyre nagyobb számmal az amerikai nép szintén egyetért ezzel. A kérdés az, mikor veszi ezt tudo­másul Johnspn elnök, McNamara és Rusk hadügy ill. külügyminiszter? Szólásszabadságot követelnek az egyetemi hallgatók Az Észak Karolina egyetemen működő Students for a Democratic Society he.yi szervezete meghív­ta Herbert Apthekert, az American Institute of Marxist Studies igazgatóját. Az Am. Kommunista Párt egyik teoretikusát, hogy az egyetem hallga­tói előtt beszédet tartson. E meghívás annál is fontosabb, mert Aptheker harmadmagával nemrég tért vissza Észak Viet­namból, ahol alkalma volt beszélni Ho Chi Min- nel és az ország más vezető embereivel. Az egye tem diákjai tudni akarják, hogy mit látott, mit hal­lott, mit tanult Aptheker Észak Vietnamban. Tudni akarják, hogy mily módon lehetne a viet­nami háborúnak véget vetni. Talán éppen ezért, az egyetem vezetősége Dán K. Moore kormányzóval az élen, úgy döntött, hogy megtiltja Aptheker megjelenését. A diákok és a tanárok számottevő százaléka til­takozó beadvánnyal fordult az egyetem vezetősé­géhez és kérte, hogy vegyék tekintetbe az alkot­mány első módosítását, a szólásszabadságot. Ha a követelésnek nem tesz eleget az' egyetem veze­tősége, akkor február 28-án nagy tüntetést ren­deznek követelésük alátámasztására. Johnson elnök megfeledkezett a “béke offenzivájáról” ATLANTIC CITY, NJ. — Johnson elnök beszé­det tartott az Iskolai Adminisztrátorok nagygyű­lésén megjelent 5 ezer delegátus előtt, melyben az­zal vádolta a Nemzeti Fölszabadító Front katonáit, hogy atrocsitásokat követnek el főleg a tanítók, ápolók, tanárok, orvosok és községi vezetők el­len.” Azért tette ezt most Johnson elnök, mert az ország népe, nagy megdöbbenéssel olvasta “Ram­parts” katolikus folyóirat februári számában Do­nald Duncan törzs-őrmester szenzációs cikkét, melyben leírja, hogyan oktatták ki az amerikai katonák a délvietnamiakat a kinzás minden el­képzelhető módszerében. (Duncan cikkéről rész­letes beszámolót közlünk lapunk 6-ik oldalán.) Johnson elnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy nemcsak “katonai győzelemre”, hanem “tár­sadalmi győzelemre” is szükség van. Ez volt az el­ső alkalom, hogy Johnson katonai győzelemről be­szélt — és teljesen megfeledkezett a “béke offen- ziváról. Hogy Iahe! kibújni az adófizetés alól? Hogyan lehet kibújni az adófizetés alól kérdez- v zük a fejeimben. A kérdésre a válasz nagyon egy­szerű: ha van egy, vagy több millió dollárunk. Mind a New York Life Insurance Co., mind az Equitable Life Insurance Co. azt jelenti, hogy több vállalatigazgató és hasonló nagy jövedelmű egyén egy, két és több millió dolláros biztosítást vesz ki maga részére. Ezzel nagy jövedelmet biz­tosítanak sajátmaguknak életük alkonyára és ugyanakkor kibújnak az adófizetés terhe alól. Ez természetesen nem ütközik semmilyen tör­vénybe, mindenki megteheti, akinek van elegen­dő jövedelme. beleszólni a vitába, vagy annak képviselőit talán már nem érdekli a meztelen valóság? Az amerikai diákok között Párizsban terjed az elmebaj Orvosok, elmegyógyászók, közjóléti tisztviselők és papok egyöntetűen azon véleményen vannak, hogy a Párizsban élő egyetemi diákok között egy­re gyakrabban fordul elő az elmebaj. Az amerikai kórházban csupán három ágyban vannak elmebajos betegek, — de a város kórhá­zaiban több. mint száz amerikai diák fekszik el­mebaji tünetekkel. De még ez a szám sem tükrözi vissza azok szá­mát, akik e betegségben szenvednek. Dr. Pierre A. Bensoussan elmegyógyász rámutat arra, hogy az elmezavarban szenvedő amerikai diákok nagy része nem kórházban keres gyógyítást, hanem: “zuglakásokban, magukhoz hasonló egyénekkel, férfiak s nők együtt esznek, isznak, nemi életet él­nek és igy tengetik társadalomellenes életüket. Számuk egyre nő.” Sok az öngyilkos Sokan vannak olyanok, akik nem tudnak meg­birkózni a helyzet nehézségeivel és öngyilkosság­hoz fordulnak. Dr. Bensoussan azt mondotta, hogy az öngyilkosságot elkövetők, nagy részét megmen­tik, ha még idejében orvosi kezelést tudnak nekik adni. Az a baj, hogy a legtöbb öngyilkosságról ők csak későn szereznek tudomást. Sokan kábítószerhez folyamodnak Nagy az olyan amerikai diákok száma is, akik kábítószert, marijuanát, heroint, vagy LSD-t szed­nek, hogy elmeneküljenek a valóságból. A tipikus beteg rendszerint ügyvéd, kereskedő, vagy elme­gyógyász gyermeke.”’ Téves elképzelésekkel jönnek Az amerikai diákok azt hiszik, hogy Párizsban olcsó a megélhetés, hogy könnyű lakájt kanni, hogy van alkalmi munka s igy módot találnak ar­ra, hogy egyetemi tanulmányaikat folytathassák. Mikor ideérkeznek és körültekintenek azt lát­ják, hogy az élet egészen másként rest. mint ahogy azt ők elképzelték. A megélhetés drága, lakás nincs (vagy nagyon drága) és munkára sincs al­kalom. Ehhez járul hozzá az egyetem által fölépített bürokrácia, ami pokollá változtatja a diákok éle­tét. Egyedül a regisztrálás olyan huza vonával iár. hogy nem csoda, hogy a diákok eszüket vesz­tik. A párizsi közjóléti tisztvise’ők figyelmeztetik azokat, akik ott óhajtják tanulmányaikat folytat­ni. hogy ismerkedjenek meg az ottani helvzet minden oldalával, tudják, hogy milyen nénzösz- szegre van szükség mielőtt ideérkeznének. Hí |(Or<g$lrA«lfllppi STAHn«1«« Kuba és a Szovjefunii közöli Ui kereskedelmi szerződés jött létre Kuba és a Sz.ovietunió között, melynek értelmében 913 mil­lió dollár értékű árucsereforgalom bonyolódik le a két ország között 1966 folyamán. Ez 22 százalé­kos forgalom emelkedést jelent az elmúlt évhez viszonyítva. A Szovjetunió 600 különböző terméket, többek között olajat, petróleumot, mezőgazdasá­gi gépeket, szerszámokat és egyéb ipari cikkeket fog Kubába szállítani, mig Kuba főleg cukrot, do­hányt és ércet ad el a Szovietuniónak. A tárgyalások a “lp°l)aráteáe«oohh folytak le a két “testvér ország” képviselői között. w*r<i'»infiiMi*iRR»iiiiniaiiniimin LONDON. — Kigyulladt egy Diesel mozdony­nak a személykocsi alatti olajtartálya. A tűz kö­vetkeztében az utasoknak menekülniük kelett a vonatról. 33 személy megsebesült és kórházi keze­lésre szorult. ' A/v\eruKAi , /Pfcte/ifcir Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.000, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ü* be egy évre 12 dollár, félévre $6.50.^^^^^^: ígyt—I—-— AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom