Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-24 / 8. szám
Thursday, February 24, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 ÍGY “PACIFIKÁLJUK” A DÉLVIETNAMI FALVAKAT?! A New York Times február 15-i számának első oldalán részletes beszámolót ad Neil Sheenan, a lap délvietnami tudósitója arról, hogyan “pacifi- káljuk” az ország falvait és azoknak lakosait. Leírja Sheenan, hogy az amerikai és a délvietnami hadak Quangnai kerületben, Saigontól 310 mérföldre északra a tüzérséggel és légi flotta bom- zással lerombolták Giahuu falu minden kunyhóját. A kunyhók helyén most a bombázás következtében csak nagy, tiz láb mély és húsz láb széles gödrök vannak. Az ágyulövések ketté metszették a kókuszdió- fákat is. E fák adták meg a lehetőséget a környék lakóinak a megélhetésre, és most, hogy a fákat “lekaszálták”, megfosztották a lakosságot ettől. Vagyis a lakosság azon részét, amely túlélte az ágyuk és a légi flotta bombázását. Noha az amerikai haderők nem nyilatkoznak arról, hogy hány szegény paraszt, asszony és gyermek pusztult el a bombázás következtében, minden jel arra mutat, hogy számuk jelentékeny. A parasztkunyhók lerombolása és a lakosság megtizedelése után, a délvietnami csapatok röplapokat osztogatnak ki a lakosság között, melyben arról beszélnek, hogy a Vietcong milyen atrocitásokat követ el Saigonban. A parasztok legtöbbje azt sem tudja, hol van Saigon és milyen uralom van ott, de azt tudják, hogy kunyhójukat az amerikaiak bombázása emésztette fel. Azt is tudják, hogy gyermekeiket az amerikaiak zsoldjában lévő délvietnamiak ölték meg. így tehát nem csoda, ha az egyik amerikai hadnagy úgy nyilatkozott, hogy szerinte mihelyt az amerikai csapatok kivonulnak a körzetből, a Vietcong azonnal helyreállítja hatáskörét, megkezdi az ifjak sorozását és minden bizonnyal legalább annyi újoncot fog toborozni, amennyi életetét vesztette a harcokban. \ így folyik a Johnson elnök által oly ékes szavakkal bejelentett “pacifikálás”. így igyekeznek megnyerni a délvietnami parasztok lelkes támogatását. Besorozzák már a bűnözőket is Mindeddig az volt a törvény, a szabály, hogy rovott múltú egyéneket nem vettek föl a hadseregbe. Közben bekövetkezett a vietnami háború, ami enyhén mondva, nem közkedvelt. Minél többen és minél többet tudnak meg a vietnami háború hátteréről, az ottani éghajlatról, mocsarakról, szúnyogokról és piócákról, ■— annál kevesebb azok száma, akik hajlandók egyenruhába bújni. Minden nap újabb és újabb módot találnak az ország ifjai, hogyan lehet magukat kivonni a sorozásból. Vannak, akik nyilvános összejövetelen elégetik sorozó kártyájukat, vannak, akik azt állítják, hogy vallási meggyőződésük tiltja a katonai szolgálatot, mások azt mondják, hogy noha ők nem pacifisták, ezt a háborút ellenzik és nem hajlandók részt venni benne. Most újabb tüneményt észlelhetünk. Ifjak, akik eddig rendes, normális életet éltek, a törvényt tiszteletben tartották, egyszerre bűnözővé válnak. Lopnak egyet-mást, és olyan módon, hogy magukra vonják a rendőrség figyelmét. Nem akarják a büntetést elkerülni, mint a hivatásos tolvaj. Nem azért lopnak, mert szükségük van a lopott holmira, vagy annak pénzértékére, hanem azért, hogy a bűnügyi listára kerüljenek és ezáltal katonai szolgálatra alkalmatlanná váljanak. Úgy megnövekedett azok száma, akik ezt az uj módot használták föl a katonai szolgálat kikerülésére, hogy Hershey altábornok, a Sorozó Bizottság igazgatója utasítást adott a kerületi sorozó hivataloknak: be kell sorozni a kis bűnöket elkövetőket is, — mert különben nem leszünk képesek betölteni az ezévi 360,000 főnyi kvótát. Ugyanakkor leszállítják a testi és szellemi követelményeket is. Sztrájkot követelnek DETROIT, Mich. — A Ford Motor gyár öntödéjében dolgozó munkások kérvényezték szakszer£••••••••••••••••••••••••••••••••••••••£ S Jo Ann Kovács S é • 5 baltimore-í 25 éves honfitársnőnk és a ha- • • waii-i 26 éves Meki Toalepal szeretett volna • • összeházasodni, mert megszerették egymást. • • Szabad, demokratikus országban élünk, tehát 2 • a két szerelmes fiatal boldogságának senki § J útjában nem állhat. így van ez? 2 2 Tévedés! Maryland állam az útjában állott ® • azzal, hogy megtagadta a házassági engedélyt, e • mert ósdi törvénye megtiltja fehér és maláji • • házasságát. 3 2 Marylandon kívül még három állam tiltja 2 2 ennek a két fajtának az összeházasodását. És 2 2 miért ne? Ha a U.S. 19 állama még ma is tilt- ® • hatja fehérek és négerek házasodását, miért • • ne lehetne négy állam, amely fehérek háza- 3 • sodását malájiakkal tiltja?! % Hogy ilyen hirt Hawaii testvérállam lakos- 2 2 sága nem fogad kitörő örömmel és hogy az 2 2 Ázsiában és Afrikában a "demokráciáért" 2 • szomjazó száz és százmilliók nem tapsolják • • véresre a tenyerüket — az viszont nagyon is • S érthető. 2 2 Még szerencse, hogy a szomszédos Wash- 2 2 ingtonban a fiatalok megkapták a házassági 2 2 engedélyt, mert különben Hawaii-ba kellett 2 • volna költözniük! (Vagy a "vasfüggöny" • • mögé?) vezetüket, hogy hagyják jóvá sztrájk határozatukat. Robert Battle üzemi megbízott rámutatott arra, hogy az öntődében lévő munkakörülmények veszélyeztetik a munkások biztonságát. S mind annak ellenére, hogy két éven keresztül próbálták tárgyalások utján megváltoztatni e helyzetet, a munkások ezen törekvése, nem járt eredménnyel. Az Egyházak Világtanácsának határozati javaslata a vietnami kérdésről, melyet az Egyházak Világtanácsának Genfben tartott Végrehajtó bizottsági gyűlése egyhangúlag elfogadott. . . Hogy leszűkítsük az emberi szenvedést és létrehozzunk olyan kiimát, mely alkalmas a tárgyalások megkezdésére, a következő lépéseket ajánljuk: 1. Az Egyesült Államok és Dél-Vietnam szüntesse be azonnal Észak Vietnam bombázását és Észak Vietnam szüntesse be katonaságának Dél- Vietnamba való beszivárgását. 2. Az Egyesült Államok ezennel nyilvánítsa ki, hogy hajlandó csapatait fokozatosan kivonni Vietnamból. Az amerikai csapatok kivonása nemzetközi békét biztositó szervezet égisze alatt történjen. 3. Az illetések államok mind ismerjék el, hogy a béketárgyalásokban részt kell vennie mind a Nemzeti Fölszabaditási Front mind a Dél Vietnami kormány képviselőinek. Közre kell járni, hogy tárgyalások induljanak meg a NFF és a dél vietnami kormány megbízottai között abban a reményben, hogy Dél-Vietnamot képviselő közös bizottság jöhessen létre. 3. Reméljük, hogy mind Észak, mind Dél-Vietnam készségesebben fog reagálni a béke kezdeményezésekre és hogy mindkét fél kezdeményező lépéseket tesz ebben az irányban. 5. A harcban álló felek minden lehetőt kövessenek el a polgári lakosság védelmére és szenvedéseinek enyhítésére. 5. Kell, hogy a felek mind elismerjék, hogy ami Vietnamban történik az nem más, mint a társadalmi forradalomnak egyik megnyilvánulása és éppen ezért arra kell törekedni, hogy mind Észak, mint Dél-Vietnam népe, minden külső beavatkozás nélkül határozhassa el milyen rendszer alatt óhajt élni, Délkelet Ázsia biztonságának és békéjének kellő tekintetbe vételével. 7. Mindenki lássa be, hogy Vietnam gazdasági, politikai és társadalmi kérdéseit nem lehet katonai eszközökkel megoldani és hogy ott nagy gazdasági fölépítésre és támogatásra van szükség. 8. Hogy enyhítsük a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetet, kérjük az Egyesült Államokat, hogy revideálja a “kommunizmus meggátlásá- nak” politikáját és a kommunista országokat, hogy revideálják a “nemzeti függetlenségi háborúk” támogatásának elvét. 9. Minden lehetőt el kell követni, hogy a 570 milliót kitevő kínai nép kormányát bevegyük a nemzetek családjába, hogy a kínai kormány élhessen jogos lehetőségeivel, hogy hozzájárulhasson nemcsak Délkelet Ázsia, de az egész világ békéjének megteremtéséhez. 10. Minden lehetőt el kell követni, hogy késede lem nélkül fegyverszünet jöjjön létre, hogy e fegyverszünet addig tartson, amig enyhül a feszültség amely módot ad tárgyalások lehetőségére. A fegyverszünetet az Ellenőrző Bizottság vizsgálja felül. “Félrevezették az amerikai népet” - mondja Wayne Morse szenátor (Folytatás az első oldalról) nép egységesen elitéli a vietnami háborút. Taylor: Ez jó hir Hanoi részére. Morse: Jól tudom, hogy a rágalmazó militaristák igy kezelik azokat, akiknek becsületes ellenvéleményük van. Nem vagyok hajlandó lesüllyedni ebbe a pocsolyába és önnel ezen a vonalon vitatkozni. Csupán megjegyzem, hogy Johnson elnök elveszti a nép millióit ezzel a vietnami háborúval. Kérdem öntől, ön gyengeségnek tartaná demokráciánkban, ha az amerikai nép úgy döntene, hogy véget kell vetni ennek a háborúnak? Taylor: Azon a véleményem vagyok, hogy ez az amerikai nép félrevezetését bizonyítaná, mert nem látná be a döntés katasztrofális mivoltát. Morse: Nos, ebben megegyezünk: lehet, hogy félre vannak vezetve, de szerintem ön és Johnson elnök már régen félrevezette az amerikai népet a vietnami kérdéssel kapcsolatban. Nagyon érdekes párbeszéd folyt le a kihallgatás folyamán Fulbright szenátor és Taylor tábornok között is, amikor Taylor arról akarta meggyőzni a szenátus külügyi bizottságának tagjait, hogy a kommunisták nagy fontosságot tulajdonítanak vietnami győzelmüknek, mert ezzel akarják bizonyítani, hogy álláspontjuk a “nemzeti felszabadi- tási háborúról” helyes. Fullbright: Aggaszt engem az, hogy az az irányzat, amit mi Vietnamban folytatunk, helyes-e? Ön beszélt a Nemzeti Felszabadító Háborúról. Hogyan értelmezi a mi háborúnkat, melyet 1776-ban vívtunk? Nemzeti Felszabadító Háború volt az? Taylor: Nagyon nehezen tudnék hasonlatosságot találni a vietnami és a mi 1776-os helyzetünk között. Fulbright: Én azt kérdeztem, hogyan jellemzi a mi 1776-os forradalmunkat? Taylor: Mint népi forradalmat egy gyarmatosító állam ellen. Fulbright: És nagyon hasonló ahhoz a harchoz, melyet Vietnam népe vívott a franciák ellen. Taylor: A helyzet ma nem azonos. ^ Taylor kihallgatása folyamán Gore Tennessee állam szenátora többek között ezeket mondta: “Minél tovább tart ez a háború, annál mélyebb az ür a nép és a kormány között.” Kibújik a szög a zsákból... Johnson elnök időről-időre azt hangoztatja, hogy hajlandó bármikor, bárhol tárgyalni a béke létrehozásáért. De az elölök egy szóval sem ellenezte azt, amit Ky délvietnami miniszterelnök mondott a Honolulu-i konferencia után, amikor kijelentette, hogy a délvietnami kormány semmi körülmények között sem hajlandó tárgyalni a Nemzeti Felszabadító Front képviselőivel. Minden tárgyilagosan gondolkodó egyén, aki valójában a békére törekszik, tudja, hogy a békéhez vezető első lépésként el kell ismerni a Nemzeti Felszabadító Frontot. Éppen ezért az a tény, hogy Ky miniszterelnök fenti nyilatkozatát nem cáfolták meg, nagy aggodalmat okoz a békére törekvők soraiban. Most szem- és fültanui lehettünk — a televízió segítségével — Hubert Humphrey alelnök nyilatkozatának, Thailand fővárosában, Bangkokban tett látogatása alkalmával, melyben kihangsúlyozta: “Nem kényszerítjük a délvietnamiakat arra, hogy elismerjék a Nemzeti Felszabadító Front képviselőit. Nem fogjuk őket béke-egyezmény aláírására kényszeríteni.” Itt van a tény. Ky, délvietnami miniszterelnök volt az. aki az igazat megmondta. Johnson elnök hallandó tárgyalni mindenkivel, csak azokkal nem, akik ellen harcolunk. Amig a kormánynak ez az állásnontia. addig nem lehet béketárgyalásokat kezdeni. Azért olyan fontos, hogy a békeszeretők követeljék az elnöktől, hogy nyilatkozatban tegye közzé: hajlandó leülni tárgyalni a Nemzeti Felszabadító Front képviselőivel. Ez az első lépés amely a vietnami kérdést a harctérről a tárgyaló terembe helyezné. Lezárják az autógyárat két hétre DETROIT, Mich. — Az American Motors Corporation vezetői úgy döntöttek, hocv lezárják a vállalat két üzemét. A vállalat Kenosha Wise, üzemében 9,450 munkás és a Milwaukee üzemében 5,400 munkás válik munkanélkülivé a lezárás két hete folyamán. Az adott okot az igazgatóság e határozatára, hogy túl sok eladatlan autó van felhalmozva az autó- kereskedők raktáraiban.
