Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-12 / 32. szám
Thursday, August 12, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 HérVéGi £evéc írja: Rev. Gross A. László ß. D., Th. M. HALÁLOS KELEPCE A nemrég váratlanul elhunyt Adlai Stevenson- nak nálamnál őszintébb tisztelője nem sok akadt ebben az országban. Rendkívül komoly, magasmü- veltségü, tisztaszándéku, emberséges érzelmektől áthatott államférfinak tartottam őt — és minde- nekfelett: becsületesnek, aki az elveit nem hajlandó alárendelni semmiféle önös érdeknek. Ez a ritka emberpéldány gazdagon meg volt áldva a nagy emberek tulajdonságaival és képességeivel; nem csoda, hogy akik felismerték nem mindennapi kvalitásait és karakterét, rajongó szeretettel vették körül és még akkor is kitartottak mellette, amikor elnökké való harmadszori jelölésére (1960- ban) már semmi kilátás sem volt. Ezek a hivei — velem együtt — abban reménykedtek, hogy az uj elnök (Kennedy) a külügyi tárcát Stevenson-nak fogja felkinálni, hiszen erre a hallatlanul fontos posztra különb, megfelelőbb, rátermettebb embert még lámpással sem találhatna. . . És itt legyen szabad idéznem 1960. december 15-i rovatomból (Még egy rossz ómen!), amelyben az élő Kennedy-ről — Stevenson-nal szemben tanúsított magatartásával kapcsolatban — olyanokat mondtam, amiket a halott Kennedy-ről nem mondanék, mert “a halottakról vagy jót, vagy semmit:'’ “E sorok Írásakor még nem ismeretes, ki lesz a külügyi államtitkár, de azt már tudjuk, hogy Kennedy ezt a tisztséget valaki más számára tartogatja. mert Stevenson-nak az United Nations nagyköveti állását kínálta fel. (Tudni kell, hogy a UN nagykövet a mindenkori külügyi államtitkárnak az alantasa.) “Hát ehhez, kérem, Kennedynek meglehetősen vastag arcbőrre volt szüksége. Az én szememben felháborító vakmerőség Kennedy részéről, aki négy évvel ezelőtt élete legnagyobb megtiszteltetésének tartotta volna, ha Stevenson alatt alelnök- jelölt lehetett volna, hogy ma van mersze ugyanennek a Stevenson-nak egy “sub-cabinet” (állam- titkári rangon aluli) állást felkinálni. Annak a Stevenson-nak, akit Kennedy pártja kétszer is alkalmasnak talált arra, hogy az elnöki méltóságra jelölje, az uj elnök olyan pozíciót szán, amely a ma még ismeretlen külügyi államtitkár irányításának és utasításának van alávetve. Akárki lesz is a State Department feje, Stevenson-hoz képest az illető csak másodrendű kaliber lehet — mégis ő dirigálna a volt kétszeres elnökjelöltnek... “E pillanatban nem tudom, Stevenson elvállalja- e a felkínált másodrangu állást. Ha én volnék a helyében, visszautasítanám. Még pedig azon a címen, hogy Stevenson-nak vannak saját ideái, tervei és elgondolásai a nemzetközi káosz megszüntetésére vagy enyhítésére és azoknak a kivitelét még csak meg sem kísérelhetné alárendelt pozíciójában. Úgy érzem, Stevenson a kormányon kívül sokkal értékesebb munkát végezhetne, mint a kormányon belül egy alantas beosztásban. LEHETNE A NEMZET LELKIISMERETE, SZÓSZÓLÓJA MINDEN ALKALOMMAL, AMIKOR HIBÁS VONAL- VEZETÉST LÁT. A kormányon belül ezt nem tehetné. . .” Fájdalom, Stevenson — ki tudja: milyen lelkitusa után? — elfogadta a nagyköveti megbízatást. És Kennedy, aki nyilván attól tartott, hogy a jóval fontosabb külügyi államtitkári pozícióban Stevenson még őt is elhomályosíthatná, Dean Rusk-ot emelte ki az ismeretlenség homályából és őt tette meg Stevenson fölöttesének — ilymódon alárendelve a világszerte ismert és becsült államférfit egy jelentéktelen, szürke középszerűségnek... Ennél sokkal kisebb méltatlanság és megaláztatás lett volna az, ha Kennedy semmiféle állást sem kínált volna Stevenson-nak! Az ország és a világ többet nyert volna égy ilyen nyílt mellőzés révén, mert igy Stevenson független maradhatott volna és szabadon nyilváníthatta volna nézeteit, mig alárendelt helyzetében kénytelen volt a nálánál sokkal kisebb tehetségű, sokkal szükebb látókörű Rusk államtitkárnak az utasításait követni. . . Lemondhatott volna, jegyezhetné meg valaki. Ugv van; otthagyhatta volna ezt az állást, de talán éppen azért tartotta meg — minden konfliktus ellenére —, mert attól tartott, hogy olyan valakit neveznének ki a helyébe, aki vakon hajtaná végre a State Department legostobább utasításait is, mig ő legalább számos alkalommal mepróbálta a döntéseket józanabb és óvatosabb mederbe terelni. Sajnos, ez legtöbbször nem sikerült neki és ilyenkor — csak most: halála után tudjuk, milyen önmarcangolások után — abban a lehetetlen helyzetben találta magát, hogy védenie kellett egy- egy olyan álláspontot, amelyet nemcsak helytelennek tartott, hanem lelke mélyén egyenesen elitéit... Három ilyen tragikus belső krízisről tudunk: Bay of Pigs, Vietnam és San Domingo. . . Nem tudok elképzelni lélekmardosóbb, idegron- csolóbb állapotot, mint amikor egy keresztül-kasul becsületes ember, akit tiszta szándékai és magas- szárnyalásu elvei kiemelnek embertársai közül, váratlanul abba a kényszerhelyzetbe kerül, hogy sikra kell szállnia olyan ügyekért, amelyek Ízlésével, igazságérzetével és meggyőződésével homlok- egyenest ellenkeznek és védenie kell olyan lépéseket, amelyeket szégyel és kárhoztat. . . Nem tudok elképzelni súlyosabb erkölcsi zsákutcát és kínosabb belső vívódást, mint amikor egy tisztajel- lemü embert a sorsa egy olyan kelepcébe taszítja, ahol egyrészt a saját lelkiismerete vádjait kell elcsititani, másrészt szembe kell néznie egykori bámulóinak, barátainak, követőinek megzavarodott. vádló tekintetével, amelyből csak sajnálkozással vegyes csalódottságot, hitetlen álmélkodást és kiábrándultságot olvashatott ki. . . Mondják: az utóbbi időben kereste a magányt, Johnson elnök a múlt héten aláírta az 1965-ös “Voting Rights” — szavazójogi — törvényt, melyet két részletben fognak végrehajtani. Először is felfüggesztik hat államban:- Alabama, Georgia, Louisiana, Mississippi, South Carolina és Virginia, az irni-olvasnitudás kötelezettséget a szavazásnál, másodszor törvényszéki határozattal igyekeznek megszüntetni a Poll Tax-et a Mississippi-i állami és helyi választásoknál. Ugyanerre törekszenek egy későbbi időpontban Texasban, Virginiában és Alabamában. Johnson elnök a törvény aláü'ásakor kijelentette: “A kongresszus gyorsan cselekedett a törvény megszavazásánál, én is hasonló gyorsasággal fogom elrendelni annak végrehajtását.” Katzenbach igazságügyminiszter kb. 45 gyakorlott lajstromozót meneszt a héten Louisiana, Mississippi, Alabama, Georgia és So. Carolinába, ahol egyes kiválasztott megyékben fogják megkezdeni a szavazásra jogosult néger lakosság beiktatását. Olyan vidékekre küldik a szövetségi alkalmazottakat, ahol a helyi közegek nem igen fogják önkéntes alapon végrehajtani az uj törvényt. Demonstrációk Americus-ban Az elmúlt hét végén 700 Ku-Klux-Klan tag vonult fel a város főutcáin a bírósági épülethez a jul. mert kinos volt régi híveivel összetalálkoznia. De a magány sem enyhítette belső háborúságát, mert ilyenkor önmagával volt kénytelen számot vetni és a számvetés mindritkábban ütött ki az ő javára. . ., Mert Stevenson-nak senki sem lehetett olyan kö- nvörtelenül szigorú bírája, mint ő maga volt. Minden szava és tette, amely ellenkezett az igazi énjével, velőkig hasitó fájdalmat okozott neki. Egy ilyen borzalmas kelepce vagy erkölcsi halottá teszi az egykori körülrajongott hőst — vagy pedig megöli fizikai értelemben. Stevenson belehalt elviselhetetlen gyötrelmeibe! Akik annakidején értetlenül figyeltük makulátlannak hitt jellemével összeegyeztethetetlen szellemi tornáit az Egyesült Nemzetek fóruma előtt, ma már megértőbbek vagyunk: tudjuk, hogy az nem az igazi Stevenson volt! A gyilkos kelepcébe került Stevenson a halálával tett bizonyságot egykori követői és rajongói előtt, hogy ö nem volt árulója korábbi eszméinek — ha tudott volna áruló lenni, a fizikailag makkegészséges férfi ma is vígan űzhetné szellemi akrobata-mutatványait. De mert nem tudott köpönyegforgató és képmutató lenni — viszont a folytonosan szorosabbra záruló kelepcéből nem volt ereje kitörni —, a jótékony halálnak kellett közbelépnie, hogy Adlai Stevenson kiszabaduljon a csapdából, amelybe a sorsa taszította... 28-án megölt fehér fiatalember emlékére. Több államból jöttek a tüntetők, a vezetők lepedőkkel, csuklyákkal és zászlókkal vonultak a menet élén. Az egyik utcasarkon egy Klan-pap imára hívta fel a tömeget. Robert M. Shelton, Jr. az Imperial Wizard Tuscaloosa, Alabamából a tüntetők legnagyobb meglepetésére kijelentette, hogy hive a városban felállítandó néger-fehér bizottságnak. Tagokat is toboroztak az utcán. Ugylátszik a Ku-Klux-Klan nem veszi komolyan azt a fenyegetést, hogy az Amerikaellenes Bizottság vizsgálatot indít a szer vezet ellen. A Klan felvonulást követően vagy 300 néger vonult fel a város utcáin a bíróság épületéhez. A résztvevők gúnyosan énekelték: Mi szeretjük az Imperial Wizardot! Fehérekből és négerekből álló két csoport közben a város két nagy fehér templomát próbálta integrálni, de a templomok vezetői elutasították őket, sőt a rendőrök rendzavarásért 22 négert és fehért letartóztattak, köztük John Lewist, a SNCC vezetőjét. A bírósági épületnél az egyik néger vezető kijelentette: “Mostantól kezdve nem könvörgünk a szabadságunkért, hanem elvesszük azt magunknak.” Americus, Ga. mérföldkövet jelent a négerek jogaiért és szabadságáért folyó küzdelemben. MEGNYlfZZÁK A VÁSÁRLÓKAT A2 egyik legrégibb és legkifizetőbb foglalkozás a pénzkölcsönzés. Dívik ez világszerte, vagyis a “szabad” világban. S miután az Egyesült Államok a “szabad” világ élén áll, itt jobban virágzik, mint bárhol másutt. E virágzást a kölcsönre szorult egyének verejtéke és vére öntözi. A gazdagok a nagy bankokkal és a jó hírnévnek örvendő cégekkel bonyolítják le üzleteiket. Ezek csupán 6—14%-ot számítanak a kölcsönzött összegek után. Minél szegényebb a vásárló, minél kevesebb kölcsönfedezettel rendelkezik, annál kétesebb hírnevű cégnél kénytelen vásárolni és annál magasabb kamatot kénytelen fizetni. íme néhány példa: Egy Jersey Cityben lakó egyén tv-készüléket vásárolt $123.88-ért. Kapott egy szelvényes könyvet, amely arra kötelezte, hogy 24 hónapi részletekben $17.50-t kell fizetnie. Ez azt jelenti, hogy a vásárló 229 százalék kamatot volt kénytelen fizetni. Egy newyorki háziasszony kinyitható dívány- ágyat vásárolt $300-ért egy ügynöktől. Minden két hétben $12-t kellett fizetnie — két éven át. Ebben az esetben a vásárló 324 dollár kamatot fizetett, ami évi 107 százaléknak felel meg. Egy new-jerseyi sofőr 1,QP0 dollár kölcsönt vett fel kis kölcsönző vállalattól. A kölcsönadó azt mondta, hogy 4.5% -kamatot kell fizetnie. A tény azonban az, hogy a kölcsön után 29.5%-os kamatot számított. Pittsburghban hasonló eset történt. Itt 58%-os kamatot volt kénytelen fizetni az illető. Kölcsönző vállalatok kölcsönt folyósítanak egyetemi hallgatók részére 60%-os kamattal, amikor a kormány által ellenőrzött bankok ugyanilyen kölcsönt 3—6%-os kamattal adnak az arra rászorulóknak. A fentemlitett tényeket Douglas, Illinois állami szenátora hozta nyilvánosságra, melyek az általa benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatos vizsgálatok folyamán jutottak tudomására. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a kölcsönző vállalatok nagy részét gengszterek tartják a kezükben. Douglas szenátor öt évvel ezelőtt nyújtotta be törvényjavaslatát, de mind a mai napig képtelen volt azt még a szenátusi bizottsággal is elfogadtatni. Az uzsorakamatokat felszámító, gengszterek által kontrollált kölcsönző vállalatok olyan nagy befolyással rendelkeznek, hogy még a legelemibb védelmet nyújtó törvényjavaslat sem kap kellő támogatást a szenátusban. A vizsgálat feltárta, hogy az uzsorás kölcsönzők nagyon sok áldozatra találnak azok között, akik nem beszélik jól az angol nyelvet. Kérdezzük: vajon hány ujamerikás magyar tartozik az áldozatok közé? A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabaditási Front felhivása az amerikai néphez A Vietnamról szóló 1954. évi genfi megállapodások aláírásának 11. évfordulójával kapcsolatban Nguyen Huu Tho, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Front központi bizottságának elnöke nyílt levelet intézett az amerikai néphez. A levél felhívja az amerikai polgárokat, hogy még erőteljesebben harcoljanak az Egyesült Államok agresszív háborújának beszüntetéséért, az amerikai csapatok Dél-Vietnamból történő kivonásáért, és azért, hogy Dél-Vietnam népe maga dönthessen sorsa felett. " * v\\v\>\vvvAwtvjav\\%wv^m\mvv\\\\\\w\\\vv\\vv\vwvvAvv\mmwwv\xv\mx “MOSTANTÓL KEZDVE NEM KÖNYÖRGÜNK A SZABADSÁGUNKÉRT, HANEM ELVESSZÜK AZT MAGUNKNAK”
