Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-08-05 / 31. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 5, 1965. || SZÉLJEGYZETEK || Furcsa szelek fújnak Chicagóban. Ugylátszik, hogy Mr. és Mrs. Moberg kitalálta a tartós házas­ság titkát, legalább is a sajátmaguk részére. A ti­tok abból áll, hogy a Mrs. 31 pontból álló progra­mot fektetett le és azt mondta, hogy vagy-vagy, máskülönben kivül tágasabb. A Mr. felelete erre az volt, jól van, benne vagyok, inkább legyen benn szűkösebb, beleegyezem mindenbe. Egy év­re szólt az egyezség, 1965. jul. 12-ig. A Mrs. a kö­vetkező követeléseket szabta meg: állandó munka, legalább $125. heti fizetéssel, közös bankbetét, a pénzügyek közös intézése, kölcsönkérés tilos, sem­mi halászat, vadászat, ivászat, kártyászat, vagy lo­vászat. Két gyermekük előtt ne legyen vita, csak az asszony beszélhet. Egy napot hetenként a csa­láddal kell tölteni, mégha az anyós ott is van, se­gíteni kell a bevásárlásnál, az automobilt a kettő­jük nevére kell Írni, Az egyezség előírja, hogy ha a Mr. csak egy pon­tot is elvét a 31 közül, jön az elválás és a vagyon, ház, bútor, automobil, s ami még van, cakkostól pakkostól az asszonyé. Mr Moberg úgy oldotta meg a problémát, hogy nem szegett meg egy pontot sem az egyezségből. Kiváncsi volnék a Mrs.-re, hogy legalább külsősé­gekben véleményt mondhatnék a Mr.-nek, érde­mes volt-e beállni modern rabszolgának. A Los Angeles Times Írja, hogy különleges kam­pány van folyamatban dr. Albert Schweitzer kima­gasló személyisége és Afrika legsikerültebb orvo­si missziója ellen. A legutóbbi kritika dr. Reuben K. Youngdahl, a minneapolisi Mount Olivet lute- ránus templom lelkipásztorától ered. Az afrikai Gabonból, amely most független állam, visszatérő lelkipásztor azt kérdezi, hogy dr. Schweitzer kór­házában, melyet maguk a benszülöttek építenek, miért nincs modern vízvezeték villanyberendezés, és olyan modern mellékhelyiségek, ahová a "ki­rály is gyalog jár." A benszülöttek alacsony élet­színvonaláért is dr. Schweitzert okolja a jó lelki- pásztor. Valaki megmondhatná neki, hogy dr. Schweitzer ott a dzsungel szélén kórházat vezet és nem afrikai gazdasági laboratóriumot. Dr. Schweitzer a benszülöttek lelki világa sze­rint oldja meg feladatát, amire bizonyíték, hogy amíg az európaiak kórházai félig üresek, az ő kór­háza zsúfolt, mert a beteg benszülöttek saját kör­nyezetükben szívesebben vetik magukat gyógyke­zelés alá, sokkal hamarabb is gyógyulnak és a ro­konok is segítenek a betegek gondozásában. Ehhez mi hozzátehetjük, hogy jó lenne meg­győzni a nagytiszteletü dr. Youngdahlt, hogy néz­zen körül a saját államának falvaiban, vagy a dé­li államokban s vizsgálja meg az egészségügyi fel­szereléseket, vagy nézzen körül országszerte, hogy az 50 millió nélkülöző milyen életszínvonalon él, azután EZEKNEK AZ ÉRDEKÉBEN emeljen szót és ne dr. Schweitzer emberfeletti, nemes munká­ját kritizálja. Ha ezt tenné, akkor sokkal jobban betöltené hivatását. • A Los Angeles Times szerkesztőségéhez küldött levelében E. T. Yorké, M. D. Camarillo, Calif.-ból nem látja jogosultnak polgáraink megrovását kül­földi utazásaikkal kapcsolatban, azért, mert kor­mányunknak baja van nemzetközi kötelezettségei­nek fizetési mérlege körül. A saját pénzüket köl­tik, hadd élvezzék szabadságukat, mulassanak, költekezzenek a kormány pedig küldjön annyival kevesebb külföldi segélyt. Miért éreznék polgá­raink, hogy ők aláássák legfontosabb érdekeinket, amikor nem csinálnak mást, mint amit törvény­hozóink és kormányunk már 20 éve csinál, vagyis a mi vagyonúnkat szórják el a világ minden részé­ben segély cimén. Polgáraink ismerkedése más népekkel jobban szolgálja a béke ügyét, mint a dollár és ez még pénzébe sem kerül az adófizető­nek. Mr. Yorké még azt is hozzátehette volna, hogy a polgáraink által elköltött dollárok nem próbál­ják befolyásolni, hogy más országok népei milyen államformát válasszanak, s külföldre utazó polgá­raink nem avatkoznak be más nemzetek belügyei- be, mig a kormányunk által küldött dollárok azt teszik, nem is beszélve a hadifelszerelésekről és katonaságunkról. J. C. | PAUL’S SHELL SERVICE | , GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS ! 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan 'Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PÁL, tulajdona«' mm liszsM a mum A jobboldali szervezetek mind nagyobb pénzügyi támogatásban részesülnek országszerte. A dollárok nagy része a nagy tőkés cégektől vándorol a John Birch Society, a National Defense Committee of the Daughters of the American Revolution, a Christian Crusade (Rev. Billy James Hargis evan­gélista csoportja), a Christian Anti-Communism Crusade (dr. Fred. C. Schwarz) és más csoportosu­lások pénztárába. > A Los Angeles megye legfelsőbb bírósága előtt nemrég tárgyalásra került rágalmazási perben nap­világot látott, hogy bizonyos nagy társulatok mi-, lyen segítséget nyújtanak szélső jobboldali politi­kai és gazdasági nézeteket terjesztő csoportoknak. Három szélsőséges egyént helyeztek vád alá Tho­mas H. Kuchel, mérsékelt republikánus szenátor rágalmazásával. A szenátor a szélső jobboldal szó­kimondó ellensége. (Az ügyben kiegyezés történt bocsánatkérés következtében.) Vád alá helyezték John F. Fergust, aki nemré­gen még a Schick Razor Corp. és Eversharp, Inc. alkalmazottja volt. Patrick J. Frawley, Jr., a két cég főnöke, valamint a Technicolor, Inc. igazgató- sági tagja Fergus mellett tanúskodott. Elmondta, hogy 1962-ben azzal a céllal alkalmazta Fergust. hogy “beszédeket mondjon a szabad üzleti vállal­kozásról és a kommunizmus ellen.” Arra utasította Fergust, hogy “beszédeiben ragaszkodjon dr. Fred Schwarz megközelítéséhez.” A Christian Anti-Com­munism Crusade, melynek Long Beach. Cal.-ban van a főhadiszállása, egy-egy alkalommal ötezer dollárt kapott Frawleytól, aki az antikommunista iskolák irányításában is résztvett és gyűléseknek televízión való közvetítését tette lehetővé, ami 50 ezer dollárt emésztett fel. Robert H. Welch jr.. a Birch Társaság alapitója, dicsérő szavakkal beszélt Schwarz szervezetéről, mint amely “kitűnő mun­kát végez a kommunista-ellenes nevelés terén.” Mennyit költ Schick? A Schick társulat százezer dollárokat költött az elmúlt években jobboldali rádió- és tv-programok fenntartására és hirdetésekre a szélső jobboldali magazinokban. Az elmúlt ősszel hatalmas hirdeté­seket helyezett el országszerte megjelenő nagyobb újságokban, hogy dr. Schwarz üzenetét eljuttassa az amerikai közönséghez. Schwarz szerint Kina és a Szovjetunió a “békés létezést arra fogja felhasz­nálni, hogy elpusztítsa Amerikát.” A hirdetésben felhívás jelent meg egy könyv megrendelésére, amely az Egyesült Államok “bármely polgárának magyarázatot ad a kommunista veszedelemről, mely az amerikai tradíciókat fenyegeti.” Ugyanez a hirdetés dicsérőleg emlékszik meg a St. Louis- ban lévő szélső jobboldali Mindszenty Foundation- ról, amelyről azt állítják, hogy nem más, mint a protestánsok által vezetett Christian Anti-Com­munism ligának római katolikus sarja. Mr. Frawley ennek az alapítványnak legalább tízezer dollárt adott. Mr. John Fred Shafley, Jr., aki Schwarzot támogatja, úgy az alapítványnak, mint az Eversharp, Inc.-nek a vezetőségi tagja. Fe­lesége pedig az alapítványnak dolgozik és egy jobb oldali könyv (A Choice not an Echo) szerzője, melyről azt mondják, hogy segítette megszerezni a republikánus elnökjelöltséget Barry Goldwater részére. Frawley rendszeresen hirdet jobboldali kiadvá­nyokban és ezzel támogatja őket. A Schick borot­va előnyeit a The Wanderer nevű St. Paul-i és a National Review (William S. Buckley kiadványa) oldalain magyarázza. Mennyit költenek a gyűlölet-szervezetek? A Groups Research, Inc. washingtoni cég, mely megvizsgálja az adómentes csoportok által az adó­hivatalhoz benyújtott jelentések nyilvánosságra ho­zott részleteit, érdekes adatokat közöl a szélső jobboldali csoportosulások pénzügyi helyzetéről. A John Birch Society és hozzá hasonló gyűlölet- csoportok 1963-ban 30 millió dollárt költöttek, ami 17 százalékos bevétel többletre mutat az előző évekkel szemben. A Birch társaság pl. múlt évi bevételét 1.6 millió dollárról 3.2 millió dollárra növelte és a jövő évi választásokra már most nagy­szabású gyűjtést indított. A Christian Crusade, Inc. mult évi bevétele $834,800-ra emelkedett, az előző évi $677,200-zal szemben. Dr. Fred Schwarz szervezete 1963-ban $573,800, 1964-ben $612,100 bevételről tett jelentést. Ebben az évben két uj csoport jelent meg a szín­téren, nyugtalanságot okozva a republikánus párt berkeiben. Az American Conservative Union 400 ezer dollár bevételre számit, s ugylátszik már ed­dig ennek felét elő is teremtette. A Free Society Association, Barry Goldwater csoportja, két mil- lió dollárt számit összegyűjteni “nevelő” célokra. A Group Research nevii cég szerint az a 30 millió dollár, amit ezek a szélső jobboldali csoportok kapnak, nemcsak néhány milliárdostól, vagy üzlet­embertől származik, hanem egyrésze félrevezetett háziasszonyok és egyszerű emberek zsebéből ván­dorol ezeknek a gyűlöletet hirdető csoportoknak a kasszájába. Gyakran találkozunk olyan nevekkel az adako­zók között, mint Milliken, Pew, Hunt, Crail. Fraw­ley, Gray és Simes. Olive Simes és Hope Gray a Boston-i Penthouse Trust vezető emberei és a Birch társaság támaszai. Robert Milliken a Deering Milliken textil cég feje. Ez a cég a szélső jobbol­dali coloradói Freedom Schoolnak egy alkalommal 100 ezer dollárt juttatott és a cég vezetői csopor­tos tanításban részesültek az “iskolában”. J. How­ard Pew, a Sun Oil Co. elnöke egy millió dollárt adományozott a Christian Freedom Foundation- nak, amely a városok felújításának mozgalmát “marxizmusnak” nevezi és amely azt ajánlotta, hogy a kommunista országokat űzzék ki az Egye­sült Nemzetekből. Mr. Pew pedig az American Opinion nevű magazin szerkesztő bizottsági tagja (a Birch Society kiadványa) és egyik részvényese a Robert Welch, Inc.-nek, a magazin kiadójának H. L. Hunt, a texasi olajmágnás 3 millió dollárt adott a Life Line, valamint annak elődje, a Facts Forum nevű jobboldali rádióprogram céljaira. Joe Crail a Coast Federal Savings and Loan Associa­tion elnöke, amely szintén az úgynevezett ameri­kanizmust propagálja. így lehetne tovább sorolni a különböző nagy cé­gek vezetőit, igazgatóit, akik dollármilliókkal tartják fenn a gyülöletkampányt Amerikában. A vietnami háború befejezését követeli a detroiti munkásvezér Az autómunkások szakszervezetének (UAW) leg­nagyobb lokálja, a 600-as nemrégen avatta fel uj elnökét, Walter Dorosht, aki beiktatási beszédé­ben töobek között a következőket mondta: “Magunkévá tesszük szervezetünk törekvését a béke érdekében, különösen a vietnami helyzetre vonatkozólag. Végrehajtó Bizottságunk azon .az ál­lásponton van, hogy azonnali' tárgyalások kezdőd--' jenek a háború befejezésére. Én ezzel megegye­zem és úgy látom, hogy ?. háború kiszélesítését be kell szüntetnünk. Alánom azt. amit Emil Mazey mondott, amikor kijelentette: Tudom, nem könnyű a kiút a vietnami helyzetből, de azt is tudom, hogy néhány lépést kell tennünk a jó irányban. Az 1954-es genfi szerződést tiszteletben kell tarta­nunk, s azoknak a nemzeteknek, amelyek az. ’54-es konferencián megjelentek, ismét össze kell jön­niük, hogy megoldást találjanak a vietnami prob­lémára. Dél-Vietnamot az Egyesült Nemzetek fennhatósága alá kellene tenni — ideiglenesen. . . . “Walter Reuther, szervezetünk országos elnöke a következőket mondta: ‘Mi értelme van annak, hogy uj és jó szerződést kötünk, ha közben elve­szítjük a békét. A magasabb bért, a több szabad­ságot, a számosabb ünnepnapot és a szerződésben lefektetett többi előnyt mind elveszíthetjük, kg kitör a harmadik világháború. Olyan pusztító esz­közök állnak rendelkezésünkre, ámélyék — ha használatba kerülnek — elpusztíthatják az embe­riséget és nem marad fenn még egy .történetíró sem, aki megörökítheti ki nyerte meg és ki veszí­tette el a háborút.’ “Megegyezem a Végrehajtó Bizottság elnöké­nek és országos elnökünknek véleményével. A Johnson adminisztráció — hisszük — követni fog­ja tanácsunkat.” A/Y\€R1KAI w *//(fzqrifC€rm Published every week by Hungarian Word, Inc, 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0393 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- __ 84 ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50. CtgpgglgjiyCöwpk? KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLEl

Next

/
Oldalképek
Tartalom