Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-30 / 52. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 30, 1965 _iO Egy év alatt 3.5 százalékkal nőtt a munka termelékenysége. - Elsőrendű minő­ségű a gyártmányok 97.8 százaléka. - Nyolc országba jutnak el termékei BUDAPEST, december 18. — Némi túlzással azt állíthatnánk, hogy Magyarországon a Zalaeger­szegi Ruhagyár diktálja a Kamaszdivatot. Az itt ké­szülő fiukabátokat, zakókat, öltönyöket szívesen megvásárolják és szívesen viselik szerte az ország­ban, falun és városon egyaránt. Magyarázat: Ízlé­sesek, divatosak és a minőségük is kifogástalan. Mindössze néhány hét választ el bennünket az esz­tendő végétől. A tervteljesitésnek ez az időszaka bővelkedik izgalmakban, kisebb-nagyobb próbaté­telekben. Zalaegerszeg sem kivétel? — érdeklő­dünk Farkas Gézától, a gyár főmérnökétől. Újabb szalagok ✓ — Nem — hangzik a válasz. — Az utolsó ne­gyedév két buktatót is tartott számunkra. Az egyik: holland bérmunka, ötvenezer fiú és férfi pamutnadrág elkészítésére kaptunk megrendelést. Novemben 10-én két szalagot, november 18-án újabb két szalagot állítottunk rá erre a munkára. Az igazat megvallva, ez az első ilyen jellegű meg­rendelésünk, és mi természetesen nem szeretnénk szégyent vallani. Másfél hónapot fordítottunk a gyártás előkészítésére. A termelést laboratóriumi próbagyártás, a szalagokon pedig kísérleti előgyár- tás előzte meg. A laboratóriumtól a szalagokig, vagyis a műszakiaktól a munkásokig tekintélyes összegű célprémiummal, versenyjutalmakkal való­sítottuk meg az ösztönző anyagi érdekeltséget. Az átállás zökkenőmentesen sikerült. Az első darab­tól kezdve tökéletes minőségű árut produkáltunk, és a 3—4 napos kezdeti visszaesés után a mennyi­ségi termelés is egyenesbe jutott. A másik buktató tízezer laminált férfikabát. No­vember 26-án indult a gyártás két szalagon. Ezt a munkát is alapos előkészületek előzték meg. Úgy gondolom, nem szorul különösebb magyarázatra, hogy az ilyen év végi átállások érzékenyen befo­lyásolhatják, még veszélyeztethetik is a tervtelje- tést. Mivel laminált kabátot még nem gyártottunk; elküldtünk néhány szakembert Budapestre, a Má­jus 1. Ruhagyárba. Ez a tanulmányút igen hasznos­nak bizonyult. A Zalaegerszegi Ruhagyár termékei nyolc ország ba jutnak el. A tavalyi 76 millió 389 ezer forinttal szemben az idén már 80 millió 820 ezer forint ér­tékű áru exportját tervezték. Biztosra vehető, hogy ezt a tervet 11.3 százalékkal túlteljesítik, s a kivi­tel értéke megközelíti a 90 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy az idén a darabszámos termelés fe­lét s a termelési érték 32 százalékát tesszik ki az ex port. Az exportterv ilyen arányú tulteljesitése együtt jár azzal, hogy a belkereskedelem a terve­zettnél valamivel kevesebb árut kap Zalaegerszeg­ről. Ezt a kiesést — a népgazdasági érdekeknek megfelelően — más ruhaipari testvérvállalatok pótolják. Nem volt kötbéres reklamáció A Zalaegerszegi Ruhagyár növekvő exportsike­reit nem lehet elválasztani attól a minőségi előre­lépéstől, amely az üzem ez évi munkáját jellem­zi. Tegyünk néhány összehasonlítást. Mig 1964-ben (I—III. negyedév) 96.2 százalék volt az első osztá­lyú termékek részaránya, addig 1965-ben (ugyan­csak I—III. negyedév) már elérte a 97.6 százalé­kot. 1964-ben az exporttermékek 2.3 százaléka vál­tott ki kötbéres reklamációt. Az idén kötbéres rek­lamáció egyáltalán nem volt, s a kifogásolt termé­keket — 0.3 százalék! — javítható hibával adták vissza a minőségi ellenőrök. A belkereskedelmi “visszavetés” százalékos aránya a tavalyi 3.9 száza­lékról az idén 3.4 százalékra csökkent. A tervteljesités év végi gondjai között mind gyakrabban kerül szóba, mind több figyelmet kö­vetel a közeledő uj esztendő. A még jóváhagyásra váró terv szerint 1966-ban több mint egymillió ruházati terméket gyártanak, több mint 268 millió forint értékben. Tovább növelik az exporttermékek arányát. A darabszámos termelés 64 százaléka kül­földi megrendeléseket elégít ki, s ez a termelési érték 47 százalékának felel meg. Az idén 3.6 szá­zalékkal nőtt a munka termelékenysége, a jövő évi tervben 3 százalékot irányoznak elő. Már van jövő évi terv A jövő év első negyedére szóló bel- és külkeres­kedelmi megrendeléseket ismerik. A kereskedel­mi kötéseket lebonyolították, az anyagmegrende­léseket feladták. Javában folynak az előkészületek az első negyedévi termelésre, a januárban “induló” termékek gyártására. Az anyagellátásban voltak és bizonyára lesznek is zökkenők. Az ilyen gondokon gyors átcsoportosításokkal segítenek. — A termelés tárgyi és személyi feltételei adva vannak, bizakodva nézhetünk a jövő év elé — mondja végezetül a gyár főmérnöke. Egyébként a Zalaegerszegi Ruhagyár 1966-ban tölti be tizenötödik életévét. B. S. Kiemelik az elsüllyedt ráckevei hajómaimot A soroksári Duna-ágban hét évszázadon át dol­goztak a vízimalmok. Különösen Ráckevén élt sok vízimolnár, akik 1728-ban alapítottak céhet. A ke- vi molnárok 1950-ben szüntették meg tevékeny­ségüket. s Gyurcsik Antal kivételével szétszedték hajóikat. Az 1860-as években készített csigás fara- gásu orrtőkében végződő Gyurcsik-féle hajómal­mot ipari műemlékké nyilvánították s a ráckevei híd közelében horgonyozták le. A Duna egyetlen ilyen műemlékét ezután az őröltetek helyett már­tsak a kíváncsiskodók látogatták. Az 1954. évi árviz súlyos károkat okozott az öreg vizialkalmatosság testén. Két évvel ezelőtt elvégezték a legsürgősebb javításokat, de ezek­kel csak rövid időre mentették meg a malmot, mely nemrég elsüllyedt, s csak a lapátos vizikerék felső része, valamint az őrlőberendezés házának tetőzete látszik ki a vízből. Most elhatározták, hogy még a Duna jegesedése előtt partra emelik a hajó­malmot, s további sorsáról később intézkednek. Tudományos összefogás a zajártalmak csökkentésére Korszerű audiológiai állomást avatnak Miskol­con. Hasonló, halláskárosodást vizsgáló és hal- lásjavitási gondozást ellátó intézet csak Budapes­ten, a Szabolcs utcai kórházban működik; vidé­ken a miskolci létesítmény az első. Az audiológu- sok újabban sokat emlegetett munkájáról dr. Sur­ján László egyetemi tanár, az audiológusok elnö­ke a következőket mondotta: 1966-ban csaknem 190 millió forintot költenek a Duna-kanyar fejlesztésére Múlt héten Budapesten ülést tartott a Duna­kanyar Intéző Bizottság elnöksége. Értékelte a második ötéves terv idején elért eredményeket és megtárgyalta a jövő évi feladatokat. Eszerint 189.7 millió forintot költenek a Duna-kanyar fej­lesztésére. A többi között megkezdik a szentendrei és az esztergomi turistaszállók építését, Tahiban ABC áruház és élelmiszerbolt nyílik, több községben pedig strand és autóparkoló épül, valamint kor­szerűsítik az ivóvíz- és a csatornahálózatot. A Duna-kanyar úthálózatának javítására 45.5 millió forintot fordítanak, befejezik az esztergomi ben­zin-töltő állomás építését, a MAHART pedig két uj hajót állít szolgálatba. Az Országos Műemléki Felügyelőség terveiben az esztergomi vár helyreál­lítása, a visegrádi fellegvár és Mátyás király pa­lotájának állagmegóvása, valamint a Salamon- torony környékének rendezése szerepel. Belvízveszély Pest megyében Az utóbbi hetekben lehullott sok csapadék kö­vetkeztében Pest megyében nagy kiterjedésű te­rületeket öntött el a belviz. A megyei tanács a ráckevei, a dabasi, a nagykátai és monon járá­sokban harmadfokú védelmi készültséget rendelt el. Ennek ellenére a ráckevei járásban már nem tudták megakadályozni a belviz pusztításait: itt nyolc vályogház dőlt össze, kettő pedig súlyosan megrongálódott. A családokat még idejében szük­séglakásokba költöztették. Belviz pusztít Szent­endre, Budakalász és Üllő belterületén is. A Szentendre—Pannónia-telepen több házat vett körül a belviz, de itt még kilakoltatásra nem ke­rült sor, Budakalászon azonban két családnak el kellett hagynia otthonát. A belviz sújtotta területeken mindenütt meg­kezdődött a védekezés. Szentendrén az elöntött pincékből szivattyúzzák a vizet, Budakalászon a Barát-patak és a HÉV vonala közötti lakott te­rületről nagy teljesítményű árokásó gépekkel vág­ják a levezető csatornákat. — Az Audiológus: a fülészet specialistája, ákf a hallás szervének élettanával, fizikájával, pszi­chológiájával, betegségei gyógyításával együttesen foglalkozik. Egy éve működik a fül-, orr-, gége- szakorvosok audiológiai szakosztálya. Budapesten a Szabolcs utcai kórházban alakítottuk ki a kutar tás és a kezelés központját. ' ä ' Egy év alatt kidolgoztuk a zaj elleni védekezés több módszerét; tanulmányoztuk, miként lehetne megelőzni a gyermekek nagyothallásának kifejlő­dését. Foglalkoztunk a hallásmérés és a zajszint megállapítás problémáival. Nem kis eredmény, hogy a fül- orr- és gégeorvosok több mint egy­negyede audiológiai továbbképzésben vett részt. A legfontosabb azonban mégis az, hogy kidolgoz­tuk az ipari üzemek zajszintnormativáját, meg­állapítottuk a megengedhető legmagasabb zaj­szintet ; ennek megtartása — az egészségügyi mi­niszter és a SZOT rendelkezése alapján — mun­kásvédelmi előírás lesz. A rendelkezés végrehajtása, az előírás betartása igen fontos. Tudjuk, hogy a régi, elavult üzemek­ben ez nem könnyű feladat, bár ésszerű eh’ende- zéssel ezekben is lehet javítani a helyzeten. De az újonnan létesítendő üzemekben már a tervezés­kor megkívánjuk, hogy vegyék figyelembe a zaj- csökkentő rendelkezéseket, alkalmazzák a modern akusztikai, hangkiszürő,-tompító stb. eljárásokat. iS A Magyar Hajózási Vállalat elbucsuztatta nyu­galomba vonuló kiváló dolgozóit. Dr. Bélay József vezérigazgató szavai után Rónai Rudolf közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes kitüntetéseket adott át. A Munka Érdemrend arany fokozata ki­tüntetésben részesült Dergács József vezérigazga­tó-helyettes és Pánczél Lajos hajózási főfelügyelő. 540 millió tojás a háztájiból A baromfitenyésztés és a tojástermelés az idén is az egyik legjobb háztáji pénzforrásnak bizo­nyult. A rendelkezésre álló, még nem végleges adatok szerint a földmüvesszövetkezetek az év elejétől nem kevesebb mint 540 millió tojást és megközelítően 1700 vagonnyi baromfihúst vásá­roltak fel a háztáji tenyésztőktől. A tervek sze­rint jövőre ismét legalább ilyen mennyiségű to­jásra és baromfihúsra számítanak a háztájiból, s ennek biztosítására már most országszerte meg­kezdték az 1966. évi tojás- és baromfiértékesitési szerződések kötését. A szerződések a következő év­re is változatlanul hagyják a felvásárlási árakat. Takarmánycserére, illetve- vásárlásra is lehető­séget kapnak az értékesítésre szerződő háztáji ba­romfitenyésztők. Minden 1000 leszerződött tojás után 80 kiló tojástáphoz juthatnak cseretermény ellenében. A libahizlalásra szerződők darabonként 15 kiló, a pulykaértékesitésre szerződők pedig darabonként 5 kiló takarmányt kapnak 'állami áron. Ércdúsító berendezést szállít Indiába* a N1KEX •Az óránként 800Tonna teljesítményű berendezés­hez a Jászberényi Apritógépgyár és a (Budapesti Bányagépgyár készíti a gépeket,: a helyszíni szere­lést magyar szakemberek irányítják; az orissai dúsító a jövő év végén kezdi meg működését. FORDULJON BIZALOMMAL 1 JOSEPH BROWNFIELD I \ CÉGHEZ § I AZ IKKA ÉS IBUSZ KÉPVISELETE Repülő- és hajójegyek, mindenféle utazási t ügyek és biztosítások rt Tudományos és szépirodalmi könyvek, szótá- * 5 rak, hanglemezek magyarországi beszerzői £ I Kérjen árjegyzéket! Uj cim: i 1484 THIRD AVENUE New York, N. Y. 10028 — Tel.: LE 5-6490 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom