Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-12-30 / 52. szám
Thursday, December 30, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ - HUNGARIAN WORD E. H. Neuwald: Magyar levelek — Erdélyből A clevelandi “Az Újság” szerkesztőjének a figyelmét különösen és a hozzá hasonló rémhirter- jesztők figyelmét általában felhivom a levélre, melyet december 13-án kézbesített a posta: Marosvásárhely, 1965, dec. 6. Kedves Neuwald Kolléga! Köszönettel értesítem, hogy sorra megkaptam az erdélyi úti élményeit tartalmazó cikkeket, a lapokat, valamint a levelét, amelyben hazaérkezésükről tudat. Bár módfelett sajnálom, hogy viszonylag oly keveset tartózkodott körünkben —, örülök, hogy hosszú ütjük az óceánon túlra szerencsés volt s, hogy kedves feleségével együtt ismét élvezheti a napsugaras kaliforniai telet. Minálunk zordabb ugyan a mostani időjárás, de — persze — a romániai decembernek is meg van a maga varázsa, különösen itt, a hó- boritotta Kárpátok lábainál. Jó érzéssel olvastuk a romániai tapasztalatairól írott beszámolókat. A riportokban szereplő kollégáknak is tetszettek, mindenek előtt azért, mert tárgyilagosan tükrözték a mi itteni valóságunkat, amely élő cáfolata az Amerikában élő nacionalista magyar körök enyhén szólva nevetséges állításainak. Jómagam személy szerint is remélem, hogy az útirajz, valamint az ön által tartott előadások hatásos ellenszérumként hatnak azokra, akiket a sovén méregkeverők hazánkra szórt rágalmai esetleg megtévesztettek. A népek és nemzetiségek közötti testvéri egyetértés táplálása különben — a mi felfogásunk szerint — az újságírói hivatás gyakorlásában az egyik legszebb elkötelezettség, s mert az ön cikkei épp ennek a humánumnak a jegyében fogantak, volt különösképpen megnyugtató olvasni őket az Amerikai Magyar Szó hasábjain. Engedje meg, hogy ismételten megköszönjem az elküldött lapokat, szívélyes sorait s hogy további eredményes munkát, jó egészséget, boldog, békés uj esztendőt kívánjak mind Önnek, mind kedves feleségének. Őszinte, meleg barátsággal: a Vörös Zászló szerkesztője Incze Gábor Ez a levél, magyar nyelven irt levél, onnan érkezett, ahol — “Az Újság” és más lelkiismeretlenül szerkesztett lapok szerint — “levelezni csak románul szabad” és válasz az Incze Gábor szerkesztőhöz intézett, magyar nyelven irt levelemre. Egy levél Kolozsvárról érkezett az “IGAZSÁG” napilap szerkesztőjétől. A levél némi megrövidítéssel igv szól: Kedves Neuwald Kollégám! Először is hálás köszönet a kivágásokért, melyeket az Amerikai Magyar Szó szerkesztősége elküldött címemre. A 3., 4., 5. folytatást kaptam meg, de az első kettőt is olvastam a KO- RUNK-hoz érkezett lappéldányokból. Még egyszer alkalmam volt megcsodálni és felidézni az utiriportokból is sugárzó nagy energiádat s ügyszeretetedet. ... . Bizom, hogy lesz még alkalmunk találkozni és elkalauzolhatlak szép, rokonszenves helyekre. Nagy energiád mellett, páratlan emlékezőtehetségedet is megcsodáltam, hiszen jóformán emlékezetből Írtad ezt a riportsorozatot. . . írásaidból ugyanazt a hivatástudó újságírót és kedves barátot ismertem meg, akivel alkalmam volt két emlékezetes napot eltölteni. Bevallom azokkal, akik akkor közös ismerőseinkké váltak, többször is elbeszélgettünk Rólad és mindenki szeretettel emlékezett vissza találkozásainkra. Még egyszer: őszinte köszönet. . . Továbbra is kiváló egészséget és kiapadhatatlan energiát kívánok Neked. Meleg baráti öleléssel: Kolozsvár, 1965, október 9. Kovács András E két levéllel ismét bizonyítani kívánom, hogy azok az amerikai magyar újságok, amelyeknek a szerkesztői - az “erdélyi magyarok védelme”, vagy pláne “megmentése” cimén és valótlanságok közlése révén nagy gyűjtési akcióba kapcsolódtak —, valótlanságokat közölnek Erdélyről és az erdély- délyi magyarok helyzetéről. A mi reményünk azonos Incze Gábor szerkesztőnek ezzel a mondattal kifejezett reményével: “Jómagam személy szerint is remélem, hogy az útirajz, valamint az Ön által tartott előadások hatásos ellenszérumként hatnak azokra, akiket a sovén méregkeverők hazánkra szórt rágalmai.esetleg megtévesztettek.” Ennél a pontnál fontos kérdéssel járulok lapunk olvasói elé: mi az a mód, hogy az “ellenszérümot” hatásosan terjesszük és azáltal felvilágosítsuk az amerikai magyarság nagy tömegeit a szándékos megtévesztésről, az elmék mérgezéséről, amelyet “a sovén méregkeverők” Amerikában elkövetnek? A válasz nyilvánvaló: Erdélyről és az erdélyi magyarság igaz helyzetéről az Amerikai Magyar Szó számolt be. “A népek és nemzetiségek közötti testvéri egyetértést” a Magyar Szó hirdeti, mint ahogyan tette azt 65 éven át. Mint, ahogyan más igazságokat is hirdetett és más téren is állandóan leleplezte a “méregkeverőket.” Ebből következik, hogy a Magyar Szó terjesztése az amerikai magyarság széles köreiben elsőrangú fontosságú. És, amikor azt mondom, hogy ma fontosabb, mint valaha volt, akkor az nem túlzás. Mert: ^ Az amerikai külpolitika, amely ma már leplezetlenül erőszakra támaszkodik, egyre közelebb hozza az atomháború veszélyét, amely elpusztitás- sel fenyegeti az emberiséget. if Hazánkban széltében-hosszában forrong a négerek húsz milliós tömege és elégedetlenkedik a többi kisebbség már-már elviselhetetlenné vált nyomora miatt. Százezrek tiltakoznak és milliók elégedetlenek a vér- és pénzáldozat miatt, amelyet a vietnami oktalan, véres kaland megkövetel. v* Milliók élnek az “amerikai életnívón” alul és érdekükben sok a beszéd, számos a terv, de kevés a tett. Ezek és hasonló problémák követelnek megoldást és ezekről a problémákról, a kivezető útról a Magyar Szó becsületesen, félelmet nem ismerve tájékoztatja olvasóit. BRONX, N. Y. — Már-már azt hittem, hogy az ilyenfajta vitáknak egyszersmindenkorra vége van. De amint látom, újra fellángol különböző formákban. Nem is olyan régen, az Országos Lapkonferencia előtt jött a támadás a szerkesztőség ellen, hogy. A LAPNAK TÁRGYILAGOSNAK KELL LEN NIE! Most pontosan arról a helyről, több munkástárs aláírásával arra akarják a lapot kényszeríteni, hogy NE LEGYEN TÁRGYILAGOS! Nekem az a véleményem, hogy mindent, ami a világon történik, tárgyilagosan meg kell Írni, legyen az kínai, orosz, vietnami, belpolitikai, stb esemény, mely alól a magyar események sem kivételek. Én mindent akarok tudni a szülőhazáról, bármi is történik ott, jó vagy rossz. Én jól informált akarok lenni minden eseményről, mégpedig a mi lapunk, a Magyar Szó hasábjain keresztül és nem a polgári sajtóból. Nagy a különbség a mi lapunk és a polgári lapok között, amikor otthoni hibákról Írnak. A mi lapunk nem gyalázkodásból, félrevezetésből, rágalmazásból, stb. ir meg híreket ... Én már vesztettem vitát olyan magyargya- lázó egyénnel szemben, akinek előbb volt alkalma óhazai látogatást tenni, mint nekem. Az illető be szélt hibákról és sok mindenről, amiket én kétségbe vontam, harcba szálltam vele és éppen a jó informáltság hiánya miatt, igaztalan voltam vele szemben. Az azonban nagyon bántott, hogy ez a polgári személyiség jobban volt informálva az óhazai eseményekről, mint én, a Magyar Szó olvasója. Ha az igazságot tudjuk, a teljes igazságot (szépít- getés nélkül), akkor a visszavágás is könnyebb a Magyarországot gyalázók ellen. Pedig nekem is éppen úgy fáj rossz híreket hallani az óhazáról, mint bárkinek. Én azt hiszem, hogy ebben a legtöbb olvasó megegyezik velem. . . A mi lapunk egyszerűen nem teheti meg, hogy tárgyilagosság szempontjából kivételt tegyen. Ha a los-angelesiek azt akarják, hogy a lap ne Írjon az óhazai hibákról, akkor másvalakik meg azt kérhetik, hogy a lap ne Írjon pl. Csehszlovákiáról, Romániáról stb., mert nekik az nem tetszik. Ha pe dig ez a helyzet, akkor minek újság? Miért hozzák olvasóink a nagy áldozatot a lap fenntartására? Azért, amit nem ir meg? Azt hiszem, mindenki egyetért velem, hogy ez az álláspont nagyon komolytalan lenne. A lapnak kötelessége lehozni az igazságot, Neuwaldon, vagy máson keresztül. Ezért újság! Most azután itt jönnek Neuwald külmunkatár- sunk cikkei. Én is olvasom azokat, igen nagy figyelemmel. Én is voltam az óhazában látogatóban, nem is egyszer. Én nem találtam EHN cikkeiben egy betűt sem, mely valótlanságot tartalmazott volna.. . Nem találtam írásaiban azt a vádat sem, hogy kritizál. Úgy látom, hogy fogalomzavar van Amikor a Magyar Szó szerkesztősége és az Országos Intéző Bizottság előfizetési kampányt indít; amikor az olvasók szaporítását kéri — azt nem vagyonszerzési vágytól ösztönözve teszi, mint a polgári sajtó. Teszi ezt azért, mert életbevágóan fontos, MA FONTOSABB, MINT VALAHA VOLT, hogy a félrevezetett, célzatosan megtévesztett amerikai magyarok kezébe juttassuk a Magyar Szót, amely hat és fél évtizede tanít, neve!, felvilágosít és küzd a dolgozók jobb jövőjéért. Utoljára hagytam, de fontossága nem lekicsiny- lendő annak a feladatnak, amelyet lapunk az Új Magyarország érdekében végez hazánkban. A Magyar Szó volt az és még ma is az, amely ellensúlyozta és leszerelte azokat a rágalmakat, amelyeket az amerikai magyar “méregkeverő” sajtó szülőföldünkre az utolsó 20 esztendő folyamán szórt. Nem a Magyar Szó érdeke, nem a szerkesztőség, vagy az Intéző Bizottság érdeke, hanem szülőföldünk és a magyar nép érdeke: Amerika és az amerikai magyarság érdeke, hogy a BÉKE eléréséért, a nemzetiségek egyetértéséért, a szegénység megszüntetéséért harcoló Magyar Szó minél több amerikai magyar kezébe jusson. Magyarországon és Erdélyben nagyra becsülik a Magyar Szót és a munkát, amelyet minden nehéz ség ellenére és sok megpróbáltatás közepette végez. A Magyar Szót az olvasói is nagyrabecsülik —, ezért tartanak ki mellette és biztosítják megjelenését. Lapunkat nagyra becsülik az uj olvasók is, — ha módját ejtjük, hogy megismerjék, megszeressék és meglássák a különbséget, amely elválasztja attól a laptól, amelyet a múltban olvastak, vagy jelenleg olvasnak. Meg kell találni a módot rá és tartsuk állandóan szem előtt, hogy e vészterhes időkben elsőrangú feladatunk a MAGYAR SZÓ terjesztése! akörül is, hogy mi a kriUKa! Neuwald nem irt kritikát, de tényeket, megtörtént dolgokot irt le, kritika nélkül. Szeretném, ha valaki egy kritikai szót mutatna nekem Írásaiban. Álljon hát elő valaki bizonyítékokkal, hogy EHN Írásaiban valótlanságot állított. Eddig elengedtem a fülem mellett az EHN- elleni igazságtalan támadásokat, mert azt hittem, ő majd válaszolni fog rá. De hogyan válaszolhatna? Az eddigi ellene szóló támadásokban semmi konkrétum nincs. Neuwald nem válaszolhat rájuk. Szerintem ezek provokáló támadások és igy Írnak: EHN igy ir, úgy ir, igy nem volna szabad írni. De egyetlen esetben sem írták meg, hogy mi az nagyon rossz az Írásaiban, vagy mi a valótlanság! Én úgy gondolom, ha valaki kritizálni mer egy kül- munkatársunkat, az készüljön fel alapos bizonyítékokkal, és a kritizáló Írja meg a valóságot. Bizonyítékok nélkül vádolni, hogy enyhén fejezzem ki magamat, nagyon elitélendő dolog... Továbbá nagyon elitélem Kovács Ernő támadását EHN ellen. Nem valami helyénvaló az, sőt ízléstelen is, amikor egyik külmunkatárs a másikba mar. Nem tudom felfogni, hogy mit akar ezzel elérni. (Ez uj dolog, ami a mi lapunknáUmég eddig nem volt!) A külmunkatársak a mi kincseink, akiket mindannyian szeretünk, tisztelünk és becsülünk. Ők emelik lapunkat nívóssá. Higyje el kedves Kovács Ernő, nem lehet jó vége annak, amikor lapunk külmunkatársai egymás ellen Írnak. Ennek nem szabad megtörténnie. Neuwald már sok évtizede áll lapunk kötelékében, én 28 év óta ismerem írásait, igazmondásaihoz kétség nem fér. Szerintem nem lehet elvenni EHN jogát (és nem is szabad) attól, hogy mit Írjon és mit nem. Ha Kovács Ernőnek joga van megírni a véleményét, akkor EHN nak éppen olyan joga van. Ez annyira elemi dolog, hogy semmiképpen sem képezheti vita tárgyát. A mi lapunknál nem lehet. egymást cenzúrázni. Ha van valami kritizálni való a külmunkatársak Írásaiban, azt csak hagyják ránk, az olvasókra. így volt ez eddig is. . . Még nagyon sok úgynevezett TÁRGYILAGOSSÁGRÓL lehetne Írni, de sajnos a hely nem engedi meg. Én azonban levonom a tanulságot. Ezek a minden józan gondolkodást nélkülöző cikkek, levelek nem vezetnek jó eredményre. Ezek rombolnak. És már romboltak is. EHN máris beszüntette az óhazáról szóló cikksorozatát! (Amit én nem helyeslek.) Nekem az a véleményem, hogy a Szerkesztőség, vagy a Lapbizottság hasson oda, hogy olyan levelek, mint a los-angelesi, mely a laptól el akarja venni a tárgyilagosság jogát és Kovács Ernő alaptalan támadása, a lapban ne jelenhessen meg, inert ez nivótlan és lapunknak csak szégyéhére VáUk' Horváth Isifvfri HIT ÉS HIT NEH SZABAD ÍRNI MAGYARORSZÁGRÓL? .T
