Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-15 / 28. szám

Thursday July 15, 1965. AMERIKA» MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Két évtized: Dokumentumok, szemelvények, adatok és tények alapján a felsza?■ badult Magyarország történetéből A konszolidáció-és uj munkastílus (Befejező közlemény) “Csepelen is elterjedt az ellenforadalmárok jel­szava, a MŰK. (Márciusban újra kezdjük. — A Szerk.) Ám csakúgy, mint az egész országban, itt is fordítva sült el a dolog. A Csepel Acélmű dol­gozói márciusban valóban újra kezdték, jobban mondva, folytatták a régi lendületű munkát, és az utóbbi idők átlagánál jobb minőségű acélt gyár­tottak. (Népszabadság, 1957, március 17.) Kovács Gyula, a Csepel Durvahengermű KISZ- ista, brigád vezető je szót kér az egyik ifjúsági megbeszélésen: — Sok tépelődés után a fiatalok többségének biztatására, ösztökölésére, a szocializmus építésé­nek támogatására határoztuk el, hogy uj munka­versenyt szükségesnek tartjuk, mert a szocializ­mus építésének egyik legfőbb segítője (Népsza* badság, 1957. március 27.) Legyen munkaverseny, de igazságos. Ez volt a válasz mindenütt a csepeli hengerészfiatalok kez­deményezésére. S a verseny elkezdődött. Az uj gazdaságpolitika Az uj gazdaságpolitika nagy eredményeket ho­zott ha arra gondolunk, milyen mély pontról in­dult el. A népgazdaságot 22 milliárd forint kár érte az ellenforradalom közvetlen pusztítása és termeléskiesés miatt. A baráti országok nagyará­nyú áruhitele segítségével együtt is az 1949. évi­nél alig valamivel többet költhettek a jövőt elő­készítő beruházásokra 1957-ben. Nyolc évet visz- szaléptek, miközben szakítva a régi hibákkal, uj alapokon kezdték gazdasági életüket felépíteni. Az Országos Tervhivatal elnöke a második három éves tervjavaslatot ismertetve, az országgyűlés­ben a következőket mondotta: “A hároméves tervjavaslat szilárd alapot te­remt ahhoz, hogy a következő ötéves terv idején nagyobb léptekkel haladjunk előre termelőerőink fejlesztése, a szocialista építés utján, hogy nép­gazdaságunk, elsősorban iparunk szerkezetét a jelenleginél kedvezőbben alakítsuk ki, és messze­menően hasznosítsuk a szocialista országokkal a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében mindjobban kiszélesített munkamegosztás terem­tette lehetőségeket.” A régi hibák kijavításával Az uj gazdaságpolitikai elvek, a régi hibák és a gazdasági-műszaki elmaradottság fokozatos fel- számalásával valósulnak meg. Messziről indultak. “1958 fordulópont a MAVÁG életében. Megszű­nik a 90 éve megkezdődött lokomobil- és gőzmoz- donygyártás. Az utolsó darab is elhagyta a gyá­rat. A fiatalabbak, a középkorúak már több mint egy éve tanulnak a technikumokban és más kü­lönböző tanfolyamokon. A költségek egyik felét a gyár, a másik felét ők maguk fizetik.” (Nép­szava, 1958. junius 30.) “Borsodban egy uj nagy gyár —- amelyről évek óta alig hallottunk — termel csendben, renben, minden ünneplés nélkül. Egymás után kerülnek a teli papirzsákok az automata gépekről a szállító- szalagokra, a szalagokról a vagonokba. A zsáko­kon felirat: Pétisó, Borsodi Vegyikombinát, Ka­zincbarcika. Sokan úgy tudják, hogy annak ide­jén kizárólag az óriás kompresszor okozta a gyár tragédiáját. Pedig több más tervezési és szerve­zési hibát is meg kellett szüntetni, hogy a terme­lés meginduljon, és most már zökkenésmentesen folyjék.” (Népszabadság, 1958. aug. 20). Folytatják az 1953 után abbahagyott építkezé­seket, igényeiknek és erőforrásaiknak megfele­lően, ésszerű alapon életre keltik a befagyasztott milliókat és milliárdokat. A beruházási összegek nagy részét a meglevő üzemek rekonstrukciójára, gépeinek, berendezé­seinek korszerűsítésére költik. És olyan uj üze­mek épülnek, amelyek segítik az ipar szerkezeti átalakulását, a termelékenység emelését — nép- gazdasági szinten. Az ellenforradalom utáni időszak gazdasági eredményei, tervei a baráti szocialista országok­kal szoros együttműködésben születtek. A Tiszai Vegyikombinát, a Székesfehérvári Könnyűfém­mű és a Százhalombattán épülő 600 megawattos Dunamenti Hőerőmű és a 3 millió tonna kapaci­tású Dunai Kőolajipari Vállalat elsősorban szov­jet, részben csehszlovák és NDK gépi berendezé­sekkel üzemelnek és épülnek. A százhalombattai energetikai komplexum nyersanyaga a Barátság kőolajvezetéken érkező volgai olaj. Épitőmunka középpontjában: az ember Magyarország gazdaságpolitikájának egyik nagy eredménye: mindenki számára meggyőző módon szocialista épitmunka központjában az em­ber került. Ezt most mindenki beismeri még reak­ciósok is! Kétségtelen, nagyot változott a világ az utóbbi nyolc évben, s mindez lemérhető a kirakatokon is. A munkások és alkalmazottak reálbére 61 száza­lékkal, reáljövedelme 67 százalékkal volt maga­sabb tavaly,, mint 1955-ben. Az iparcikkforgalom 216 százalékos növekedése lényegesen meghalad­ta a kiskereskedelmi eladás átlagos fejlődési üte­mét. Ez az életszínvonal emelkedésének szükség­szerű velejárója. Különösen szembetűnő a változás, ha közelebb­ről szemügyre vesszük a tartós fogyasztási cik­kek eladásának alakulását. Az 1955. évi szinthez képest 485 százalékos a fejlődés 1964-ben. 1957— 1964 között 699 ezer televíziót, 830 ezer mosógé­pet, 309 ezer porszívót, 152 ezer hűtőszekrényt és 49 ezer uj személygépkocsit vásárolt a lakosság. A butorforgalom 4 és félszeresére, a motorkerék­pár-eladás ötszörösére növekedett 1955-höz ké­pest. 1963. augusztus 20-án befejeződik a falu villa­Az aranyhomok A kiskunsági homokhátságon évek óta azon fá­radoznak, hogy helyhez kössék, megjavítsák a ter­méketlen, sivár futóhomokot. Eddig több mint 50 ezer holdon telepítettek nagyüzemi agrotechniká­val művelhető szőlőket, gyümölcsösöket. Még néhány év és a város környéke méltó lesz régi jelzőjéhez, Kecskemétet ugyanis hajdanában úgy emlegették, mint az aranyhomok városát. “Kiegyenesedett” Kecskemét Kecskeméten az Öregtemplom mögött város- rendezési okokból le kellett bontani egy egész földszintes háztömböt. A lakónegyed helyén — a Rákóczi ut és a Főtér folytatásaként—uj ut épült. Ilyenformán mintegy “kiegyenesedett” a hirös vá­ros: a Budapest-Cegléd felől érkező jármüvek mostmár nyílegyenesen haladhatnak át Kecske­méten. A templommögötti uj útszakasz mellé kor­szerű bérház-sort terveznek. Tanyák múzeuma A Kiskunság déli részén, a Kiskunhalas határá­ban levő Sóstó környékén szabadtéri néprajzi mú­zeumot rendeznek be. A városi muzeum szakem­berei már válogatják az amugyis lebontásra kerülő jellegzetesebb kiskun-tanyákat. Ezeket a különbö­ző időkben épült szabadkéményes, nádfedeles és cserepes házakat és gazdasági épületeket a Nép­rajzi Muzeum területén építik fel újra. Helyet kapnak itt az egykori pásztorszállások, nádkuny­hók, szőlőpajták és a ma már nem használatos kis­üzemi mezőgazdasági eszközök is. Bugaci újdonságok Bugacot ismét felfedezték a külföldiek. A Kecs­kemétre érkező turisták közül legtöbben ma is Bugacpusztára kiváncsiak. S noha itt nyoma sincs már a régi értelemben vett birkanyájas pusztai élet nek, mégis élményekkel telve távoznak el innen az idegenek. Az egyre látványosabb szőlő- és gyü­mölcskultúra mellett ugyanis megmaradtak a gyö­nyörű borókás fenyvesek, évről évre gazdagítják az erdő vadállományát, s az ódon tanyák egy ré­sze is áll még. Most pusztai csárdát rendeznek be a külföldiek vendégfogadására, s benne helyi éte­leket, italokat, birkagulyást, nyárson-sült csirkét és homoki borokat szolgálnak majd fel. Lehetőség nyílik egy kis pusztai kirándulásra is, méghozzá lóháton vagy lovasfogatokon. Petőfi újabb szobra Ma is Petőfi emlékeivel van tele ez a táj, Petőfi szükebb hazája. Hagyatékának ápolásában minde­nekelőtt szülőfaluja, Kiskőrös jár elől. Óvják, gon­dozzák a kis nádfedeles, nyitott kéményü szülő­Cikksorozatunkat a következők készítették: Almási István, Faragó Jenő, Földes István, György István, Kovács József, Máté György, Nemes János, Oroszi István, Pintér István, Rózsa László, Szabó L. István, Tamás István és Tóth Benedek. A sorozat cikkeinek lerövidítéséért a Ma­gyar Szó szerkesztősége felelős. mositása. így ir erről a Magyar Nemzet: “Most az utolsó magyar falu villamosításának ünnepére készülünk. Augusztus 20-án összekapcsolták az utolsó drótszálakat Szabolcsban, 3207. közsé­günkben, Aporligeten. Aporliget az utolsó falu.” Még két szám, amely az életkörülmények mély­reható változásaira utal. Az egyik: a takarékbeté­tek állománya tizennyolcszorosára növekedett 1955-höz képest, tükrözvén az emberek bizalmát a társadalom, a gazdasági rend szilárdsága iránt. A másik: tavaly Magyarország fiai egymillió 487 ezer esetben utaztak külföldre (ez több, mint két és félszerese az 1963. évi külföldi utazásokna_kjíj tizenötszörse az 1955. évi szintnek) — mutálván a rendszer bizalmát az emberek iránt. Nyolc év eredményeiről szóltunk, egészen váz< ’atosan, mozaikszerüen. Nyolc év nem nagy ida A felsorolt adatokból, tényekből és idézetekből it kitűnik, hogy többet, gyorsabban változott éle« rük, munkakörülményük e legutóbbi nyolc évben, mint a felszabadulást megelőzően emberöltők alatt. házat, s állandóan nyitva tartják a látogatók előtt. De nemcsak itt, hanem a Kiskunságban minden­felé — ahol csak megfordult annak idején a költő —megtalálhatók emlékei. Szalkszentmártonban az Európa- szerte megjelent versesköteteit gyűjtöt­ték össze. Dunavecsén külön kis múzeumban őrzik a költő és családja tárgyi emlékeit. Most pedig Kiskőrös és Kiskunfélegyháza után — Kalocsán is szobrot kap Petőfi. A Kovács Ferenc budapesti szobrászművész készítette mellszobrot rövidesen felállítják az érseki székhelyen. Újabb kísérletek a magyar paprikával Három magyar kutató, Tyihák Ernő, a Gyógy­növénykutató Intézet munkatársa, Juhász Károly, a Kertészeti Főiskola zöldségtermesztési tanszéké­nek munkatársa és Gulyás András, a daránypusz- tai állami gazdaság laboratóriumvezető vegyész- mérnöke újabb “vallomásra” igyekeznek bírni a magyar paprikát. Azért újabbra, mert a paprika egyszer már “vallott”: Szent-Györgyi Albert a pap­rikából állította elő a C-vitamint, amiért a Nobel- dijat kapta meg. Most a világhírű vetemény drog­jából újabb alkaloid, illetve alkaloid jellegű anya­gok izolálásával foglalkoznak, a jelek szerint sike­resen. Eddig két uj alkaloidát fedeztek fel, s ezek­nek kémiai szerkezetéről előreláthatóan a Hallé­ban júniusban megrendezésre kerülő nemzetközi biokémiai kongresszuson tájékoztatják majd a kül­lőid tudományos közvéleményét. A kísérletek egy részének színhelye a délma­gyarországi Daránypuszta állami gazdasága, az or­szág legnagyobb gyógynövénytermesztő üzeme, ahol többi között olajat vonnak ki a paprikából. Nemcsak jelentős mennyiségben — tavaly például 4,000 kilogram paprika-olajat állítottak elő — ha­nem különféle minőségben is. A paprikaolajat ugyanis több iparág hasznosítja, elsősorban a gyógyszer- és az élelmiszeripar. A csípős papriká­ból készülő olaj, illetve egyik alkaloidája, a kap- szaicin például fájdalomcsillapítók értékes ható­anyaga. Kereskedelmi ára is ennek megfelelő, 372 ezer forintba kerül kilogrammonként. Eddig a kapszaicin a gazdaság laboratóriumában került előállításra, de még idén megkezdődik üzem szerű, analitikai tisztaságú termelése. A gazdaság most létesülő kapszaicin-üzeme terv szerint havon­ta egy kilogrammot állít majd elő az értékes gyógy szeralapanyagból. PAUL’S SHELL SERVICE ! GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS | 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan ;Telefon: WA 8-9806 — SZŐRE PAL, tulajdonos $ Mi újság a Kiskunságban? _9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom