Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-15 / 28. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday July 15, 1965. in AZ IDŐS EMBEREK HELYZETE A US-BEN (Folytatás az 5-ik oldalról) Országszerte a nyugdíjasok részére 60 közösség épült fel, melynek lakást, élelmet s “szórakozást” nyújtanak azoknak, akik anyagilag olyan helyzet­ben vannak, hogy képesek ezeket az “előnyöket” megfizetni. Milyen az idős polgárok anyagi helyzete? Az idős házaspárok 5%-ának évi jövedelme 10.000 dollár vagy több. A nőtlen és férjezetlen öregek négy százaléka örvend évi 5,000 dolláros jövedelemnek. Az összes idős házaspárok átlag "vagyona" egy­ezer dollár és nagyon sok házaspárnak egyetlen cent megtakarított pénze sincs. A nőtlenek és férjezetlenek átlag “vagyona” 300 dollár. A tény tehát az, hogy az ország idős polgá­rainak nagyrésze az ötven millió nyomorban ten­gődő soraiba tartozik. A Szövetségi Munkaügyi Hi­vatal szerint a szűk megélhetéshez egy házaspár­nak évi $2,500-ra, az egyedülállónak pedig $1,800- ra van szüksége. A statisztika azt mutatja, hogy 1.900.000 idős házaspár és 5,700)000 egyedülálló koros egyén évi jövedelme kevesebb, mint a fen­ti összeg és igy képtelenek még ezt a minimális gin+nUnít is fenntartani. ■Tki 1UUS özvegyek és férjezetlenek több, mint 50 százaléka kevesebb, mint évi $1,000-ből tengődik. Hogyan állunk a nyugdíjjal? 1963-ban 15,600,000 egyén kapott nyugdijat a szövetségi kormánytól. Egy millió házaspár és 3 millió egyén nem rendelkezett semmi más jövede­lemmel, mint a szövetségi nyugdíjjal. Ha figye­lembe vesszük, hogy az átlag nyugdíj 78 dollár ha­vonta, akkor fogalmat alkothatunk, hogy milyen “életet” élnek azok, akik erre vannak rászorulva. Legtöbbjük kénytelen közsegélyhez folyamodni, hogy éhen ne haljon, vagy fedél nélkül ne marad­jon. Fogalmat alkothatunk arról, hogy milyen tá­mogatásban részesülnek azok, akik közsegélyen él­nek, ha megnézzük a newyorki példát. New York­ban eey közsegélyen élő ember minden 15 nap­ban $21.80-t kap élelemre és minden egyéb szük- IBéglete fedezésére, ezenkivül fizetik a rendszerint elképzelhetetlen nycmorlakás bérét. I’ Országszerte az átlag közsegély az idősek részére $79. havonta, ami azt jelenti, hogy számos állam­ban az idősek kevesebb segélyt kapnak, mint New York államban. E számok azt mutatják, hogy az ország idős pol­gárainak milliói nyomorban élnek. Mi a nyomor következménye? Nem csoda, hogy az öngyilkosok száma viszony­lagosan sokkal nagyobb az idősek között, mint bár mely más korosztályban. Nem csoda, hogy az el­megyógyintézetek lakóinak 27%-a a korosok so­raiból kerül ki. A betegség állandó problémát okoz az idős em­berek részére. Mindegyik kénytelen az orvosi és kórházi kezelés költségeit maga fedezni. Ez a ma­gyarázata annak, hogy egy krónikus betegség fel­emészti azt az összeget, amit sokan egész életük­ben megtakarítottak. Az idősek részére fenntartott gondozókban (nur­sing homes) 600,000 ember “él”. Azért tettük ezt a szót idézőjelbe, mert ezen otthonok nagyrészében nem élnek az emberek, még csak nem is sínylőd­nek. Tíz évvel ezelőtt, mint villanyszerelő dolgoztam egy newyorki öregotthonban. Emlékszem az ott látottakra. Minden szobában ágy-ágy hátán, alig volt hely, hogy valaki az ágyak között elmehessen és saját ágyához érjen. A bennlakók nagyrésze ágyhoz kötött betegeskedő ember, aki képtelen legelemibb szükségleteit is önállóan elvégezni. Magára van hagyatva és várja élete végét, tehe­tetlenül, minden szeretet nélkül. Az élelem rossz, az orvosi kezelés nem kielégítő, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre, a gondozó otthon piszkos, az ápolók és ápolónők nemtörődömök, az intéz­mény túlzsúfolt. A tűzbiztonsági szabályokat lép- ten-nyomon megszegik, ezért van az, hogy sokszá- zan benneégtek már ilyen otthonokban és a városi hatóságok időről-időre kénytelenek némelyiket le­zárni. Az általam megismert otthon nem tartozott a kivételek közé. A lakáshelyzet Annak ellenére, hogy számos idős elvándorol eredeti lakóhelyéről és melegebb éghajlat alatt te­lepszik le, mint California, Florida, Arizona, stb. az idősök nagyrésze ottmarad, ahol fiatal éveit töltötte. Az idős házaspárok kétharmada sajat ha­zában lakik, e házak 80%-a tehermentes és átlag­értéke $10,000. Ez az összeg nagyon jól jönne, ha a nyugdíjas házaspár rendelkezhetne felette, de ezt az össze­get nem lehet élelemre, ruházatra, orvosi kiadá­sokra, vagy egyéb szükségletekre forditani és nagy nehézségekbe ütközik a házat jó karban tar­tani a csekély jövedelemből. Az öregek egynegyede három államban: New York, California és Pennsylvania-ban lakik, leg­többjük a nagy városokban és azoknak nyomor- negyedeiben. Nagyon kevés azoknak a száma, akik uj, modern házakban tudnak lakást bérelni. Állandó veszélyben élnek a huligánok támadásai­nak yannak kitéve, aminek következtében sokszor életüket vesztik. A szövetségi kormány segítsé­gével építettek itt-ott alacsonybérü házakat az öre­gek részére, de ez csak egy csep a tengerben. Mikor idős az idős munkás? Hazánkban az öregség problémája nem akkor jelentkezik, amikor a munkás eléri a 65. évét. Az amerikai iparbárók politikája, hogy nem vesznek föl uj munkást, aki betöltötte 45. évét. Ez azt je­lenti, hogy ha a 45 éves, vagy idősebb munkás el­veszti munkáját, képtelen újat kapni. 1964-ben töb, mint 175,000 45 éven felüli mun­kás volt munkanélkül több, mint hat hónapig és több mint 300,000 több mint három hónapig. Szövetségi nyugdíjra csak azok jogosultak, akik betöltötték 62. évüket. Ezek, ha keresetük és a be­fizetett adók alapján jogosak — 65 éves korukban érvényes nyugdijuk 80%-át kapják. Szabad a nyugdíjasoknak havonta száz dollárt keresni, — ha munkát találnak — anélkül, hogy adót fizessenek keresetük után. Az idősök helyzete, akik 45 és 62 év között van­nak, sokszor rosszabb, mint azoké, akik legalább a nyomorúságos szövetségi nyugdijat kapják. Mit tesz a kormány az öregek érdekében? Kevés azok száma, akik tudatában vannak an­nak, hogy a kongresszus ez évben törvénvbe iktat­ta az “IDŐS AMERIKAIAK TÖRVÉNYÉT” (Older Americans Act.). Ez nem véletlen, még pedig az­ért, mert semmitmondó és sémmit jelentő tör­vényről van itt szó. A törvény életbelépése után a kongresszus 13, majd 4 és fél, vagyis összesen 17 és fél millió dollárt szavazott meg az öregek se- tésére. EZ AZ ÖSSZEG KEVESEBB, MINT AMENNYI­BE EGYETLEN VIETNAMI BOMBATÁMADÁS KERÜL. Ez a törvény azt mutatja, hogy a szövetségi kormány lényegében semmit sem tesz az ország idős polgáraink segítésére. Kevés azoknak a száma, akik tudják, hogy 1943- ban, 22 évvel ezelőtt, törvényjavaslat volt az ame­rikai kongresszus előtt, amely társadalmi betegse­gélyt jelentett volna az ÖSSZLAKOSSÁG részére. Ez volt a Wagner-Murray-Dingell-javaslat. A javaslat — javaslat maradt, nem vált törvény- nyé. Újabb javaslatokat terjesztettek a kongress- szus elé 1947, ’48, ’49 és 1950-ben, szintén azzal a céllal, hogy társadalmi betegsegélyt, orvosi és kór házi kezelést nyújtsanak az ÖSSZLAKOSSÁGNAK. Ezeket az indítványokat nem iktatták törvénybe. Az utóbbi években nagy korteskedés közepette a demokrata politikusok, a szakszervezetek és a lakosság egyéb rétegeinek nyomására ígéretet tet­tek, hogy törvényt hoznak a 65 éven felüliek kór­házi és kezelési költségeinek fedezésére, a társa­dalombiztosítási törvény keretein belül. Jellemző ezzel kapcsolatban Humphrey alelnök beszéde, melyet a múlt télen az “Idős Polgárok Szervezeté”-be tartozók Washington, DC-ben tar­tott gyűlésen mondott: “Amikor a fákon az első virág kinyílik a Medi­care az ország törvénye lesz.” Nos, eljött a tavasz s elmúlt a tavasz, de a Medi­care még ma sem törvény az országban. Újabb késedelem A tény az. hogy a “Medicare” újabb késedelem, újabb akadály küszöbén áll. Long szenátor, a Szenátus Pénzügyi Bizottsá­gában azt az ajánlatot tette, hogy a kórházi keze­lésre szoruló nyugdíjasok ne 60 napi kezelésre le­gyenek jogosak, mint azt a Johnson adminisztrá­ció ajánlja, hanem addig, amig arra szükségük van. Persze azt is javasolta, hogy a költség egy részét a nyugdíjasok fizessék, jövedelmük arányá­ban. Long szenátor ezen indítványa egyesek szerint veszélyezteti, hogy a kongresszus a jelen ülésszak­ban törvényerőre emelje a “Medicare”-!. Itt kell megjegyezni és kihangsúlyozni, hogy a kongresszus VILLÁMGYORSAN cselekszik min­denkor, amikor a profit védelme forog kockán. Három évvel ezelőtt, amikor a vasúti munkások sztrájkba akartak lépni, — a kongresszus 24 órán belül nyélbe ütött egy törvényt, amely megakadá­lyozta a vasúti munkások sztrájkhatározatát. A közelmúltban Johnson elnök ajánlotta a lu­xuscikkek fogyasztási adójának visszavonását, amely főleg a gazdagok és a jómódúak érdekeit szolgálja; a kongresszus PÁR NAPON BELÜL ELEGET TETT JOHNSON KÍVÁNSÁGÁNAK. Mit jelent a "Medicare"? Johnson elnök és a politikusok úgy beszélnek a “Medicare”-ről, mintha az a mennyország eljöve­telét jelentené. A tény az, hogy a “Medicare” csu­pán a következőket jelenti: 1. 60 napos kórházi kezelést minden betegség folyamán, 2. 60 napi kezelést egy lábadozó otthonban. 3. 240 otthoni kezelést egy évben. Ennyi az egész, ha a javaslat a jelenlegi formá­jában lesz elfogadva. De van olyan javaslat is, amely szerint a nyugdíjas jogos lenne orvosi ke­zelésre havi három dollár befizetése ellenében. Tehát a “Medicare” a beteg kiadásainak csak egy harmadát fedezné. Ez a törvény, melyről oly sokat beszéltek már, elavult és elégtelen még mielőtt törvényerőre emelkedne. Az amerikai munkásoknak olyan törvényre van. szükségük, amely teljesen ingyenes orvosi és kór­házi kezelést biztosit MINDENKINEK a betegség és lábadozás időszakára. Az amerikai népnek olyan törvényre van szüksége, amely fedezi a fog­orvosi és az orvosság költségeit is. Az öregek és a szakszervezetek Az amerikai szakszervezetek az utolsó évtized­ben egyre több gondot fordítanak arra, hogy tag­jaik részére kellő nyugdijat biztosítsanak. Munka- szerződések nagy része nemcsak a munkabér- és a munkaviszonyok javítását szögezi le, de előírja milyen nyugdíjra jogosultak a munkások Ez a nyugdíj iparonként váltakozik. Az alumini- nium-iparban nemrég aláirt szerződés szerint a nyugdíjba menő munkás minden munkaév után havi öt dollár nyugdijat kap a társaságtól. A leg­több iparban a nyugdíj KEVESEBB, mint az alu­mínium-iparban. Ha a munkás húsz évi szolgálat után nyugdíjba megy és 100 dollárt kap a társaságtól, 127 dollárt a szövetségi társadalmi biztosításból, a havi 227 dollár csak arra elegendő, hogy a legalacsonyabb elfogadható életszínvonalon éljen. Mi igazságos és emberi? Számos törzs, mely a civilizáció legalsó fokán mozog, viszonylag jobban gondoskodik idős tag­jairól, mint “magas” fokon álló társadalmunk itt az Egyesült Államokban. Olyan ország, melynek évi jövedelme meghalad­ja a 600 millirád dollárt, képes idős polgárai ré­szére teljesen gondmentes életet biztosítani. Az első lépés e jogos cél eléréséhez az lenne, hogy a jelenlegi szövetségi nyugdijat nem 7 száza- lékkal(amint azt a Johnson adminisztráció ter­vezi), hanem 100 százalékkal kell felemelni. A második lépés, hogy a nyugdíjasok teljesen ingyenes orvosi, kórházi, lábadozási kezelésben részesüljenek. Emberséges lakásra, kellő szórakozásra és szá­mos más intézkedésre van szükség, hogy az idős munkások nyugdijbamenetelük után megérdemelt gondmentes életet éljenek. MfVVVVVWVVVVtflMVMmmMMMWMIMMWW Dattler Lajos és Paukovits István i mindennemű festési munkát vállal New York- j ban és közvetlen környékén. 1 ->► Telefon: TA 2-3117, vagy SW 5-9011 ! j FELHÍVÁS! Az összes Magyarországon megjelenő lapokra, folyóiratokra, mint a Tükör, Ország-Világ, Ké­pes Sport, Magyar Labdarúgás, Népsport, Ma­gyar Nemzet, Magyar Ifjúság, stb. előfizetéseket, hajó- vagy repülőpostán való szállításra, fel­veszek. LÁSZLÓ NAGY 401 East 81st Street, New York, N. Y. 10021 Apt. 7B. Telefon: 734-2155.

Next

/
Oldalképek
Tartalom