Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-14 / 41. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y Vol. XIV. No. 41. Thursday, October 14, 1965 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon AL 1-0397. J • rr Erdekfeszitö riportot olvashat e lapszámban E. H. Neuwald tollából, az I “ERDÉLYBEN JÁRTAI” j- hetedik folytatását: 'A 'ULátogatás Nagyváradon í Adja át a lapot annak kiolvasása után egy ismerősének, fi hogy ő is megismerje az igazságot Erdélyről A pápa New Yorkban "A pápa kijelentette, hogy a rabszolgaság intézménye bűn . . . Miért? Azért, mert a világ kijavított egy régi bűnt... Az egyház sohasem vezet ilyen téren, de sohasem mulasztja el, hogy csatlakozzon a menethez és magának ne követelje az elismerést a javításért." Mark Twain VI. Pál pápa történelmi precendenst alkotó elhatározással egynapos látogatást tett New Yorkban, melynek folyamán nagyhorderejű és minden békeszerető ember elismerését kiérdemlő beszédet mondott az Egyesült Nemzetek nagygyűlése előtt a béke érdekében. Idézve mártírhalált halt elnökünk, John F. Kennedy szavait, hogy "az emberiségnek véget kell vetni a háborúnak vagy a háború fog véget vetni az emberiségnek" (egy idézet, melyet, mellesleg, jelenlegi elnökünk Ezsajás próféta idétlen idézgetése és B-52 bombázógépek kiküldése közben úgy látszik teljesen elfelejtett), a pápa a következő nyomatékos és kétségkívül mélyen átérzett kijelentést tette: "Emberek millióinak vére, mérhetetlen szenvedés, céltalan mészárlás, félelmetes rombolás, ezek szentesítik az egyezményt, amely egyesit benneteket, mint a világ népeinek képviselőit egy olyan esküben, amely meg kell, hogy változtassa a világ jövendőbeli történelmét: NE LEGYEN TÖBB HÁBORÚ — SOHASEM! Béke, béke kell, hogy vezényelje a népek sorsát, az egész emberiség sorsát!" Amikor e meginditó kijelentést hallottuk és olvastuk, szinte önkéntelenül eszünkbe jutott, hogy miképpen volt lehetséges az, hogy "emberek millióinak vére, mérhetetlen szenvedés, céltalan mészárlás" nem indította meg annak idején VI. Pál egyik elődjét, XII. Piusz pápát, hogy felemelje szavát a második világháborúban a "céltalan mészárlás" beszüntetésére és különösen a védtelen polgári áldozatok, köztük a zsidók és más kisebbségek lemészárlása megakadályozására. A katolikus egyház — Mark Twain halhatatlan szavait idézve — ha ismét elkésve is, de ezúttal is "csatlakozott a menet"-hez és ezért csak elismerés jár a jelenlegi pápának és még nálánál is hatványozottabb mértékben nagy elődjének, XXIII. János pápának, aki elsőnek "meakulpázott" őszinte béketörekvéssel a katolikus egyház évezredes reakciós, minden hadviselő fegyvereit mindenkor megáldó politikájáért. Anélkül, hogy ünneprontók akarnánk lenni, rá kell mutatnunk arra is, hogy mig XXIII. János pápa nemcsak általánosságban beszélt a békéről (hisz végeredményben még olyan vasckíü imperialisták, mint Johnson elnök is, gyakran szavalnak a békéről), hanem konkrét, gyakorlati javaslatot tett a legszükségesebb közvetlen lépésre, ami az ő idejében az atomcsend egyezmény megkötése volt, addig VI. pápa, annak csend egyezmény megkötése volt, addig VI. Pál pápa, annak közvéleménye csaknem egyhangúan a vietnami szennyes háborúban látja a világbéke fő veszélyeztetőjét, nem tett egyetlen szóval sem említést erről egyetlen nyilvános kijelentésében sem, newyorki tartózkodása idején. Pedig ez bizony segített volna. Ugyanakkor ki kell jelentenünk, hogy a Johnson elnökkel tartott 45 perces konferenciája folyamán állítólag ez az "égető" kérdés is felmerült. Jellemző a mi nagy "humanitáriánus" elnökünkre, hogy Észak-Vietnam brutális bombázását még Krisztus földi helytartójának 13 órás newyorki látogatása tartamára sem függesztette fel. Miközben az Egyesült Államok elnöke a Waldorf Astoria szálloda egyik szobájában a békemisszióra Amerikába érkezett pápával tárgyalt a békéről, az óriásbombázók szünet nélkül égették, rombolták Vietnam ezer sebből vérző földjét. Gyengítette a pápa beszédét a "védekező fegyverek" Háboruellenes tüntetések október 15-én és 16-án ,/n iEzer . békemozgalom megmutatja erejét Az amerikai békemozgalom ereje és az amerikai nép ellenállása a vietnami háooru- val szemben próbára lesz téve október 15-én és 16-án, amely napokon az egész országban tiltakozó demonstrációkat terveznek. Minden két- | ségen kivül, a kormány nagy j figyelemmel fogja kisérni a 8 ! hónappal ezelőtt, Észak-Vietnam bombázásának kezdetén megindult, kiterjedt békemozgalom politikai jelentőségét. Ez a két napra összpontositott, országos tüntetés azt is megmutatja, hogy a spontán felbukkant, szétszórt csoportok, képesek-e hathatós módon, ; egységben működni és esetleg majd a szavazatokat is befolyásolni. Két hónappal ezelőtt a kü- i lönböző csoportok együttműködésének meg szervezésére alakult a National Coordinating Committee to End the War in Vietnam és ennek a szervező munkának az eredménye, hogy több mint 60 vá- j ros és község vesz részt a kétnapos tüntetésekben, előrelát- | hatólag esetleg 100 ezer főt kitevő tömeg részvételével, j Ugyanakkor hasonló tünteté- I sek lesznek Kanadában, Latin- I Amerikában, Afrikában és Európában. I (Folytatás a 3-ik oldalon) DOMINIKA TOVÁBBRA IS KÖVETELI a kártérítést az egyesült államoktól A Dominikai Köztársaság el- j nöke, Juan D. Bosch sajtóin-! terjuban elismételte előbbi ké-: relmét, hogy az Egyesült Államok egy milliárd dollár kár-' téritést fizessen az április 24- én kitört népi forradalom letörésére megindított katonai beavatkozásért. A U.S. avval az ürüggyel szállította partra a csapatokat, hogy a “kommunizmus fenyegető veszélye” ellen mentse meg az országot, holott az egységes népi felkelés Bosch visszaállitása érdekében történt. Harminc év óta ő volt az egyetlen demokratikusan megválasztott elnök a Dominikai Köztársaságban Mr. Bosch kijelentette, hogy Lábadozik Johnson elnök Johnson elnök epekő operáción esett át pénteken, október 8-án a Bethesda Naval Hospital-ban. A több mint 2 órás műtét után az elnök rövid időn belül erőre kapott, látogatókat fogadott és hivatalos okmányokat irt alá. Hamarosan elhagyhatja a kórházat. A Johnson-család háziorvosa, dr. James Cain interjúban nyilvánosságra hozta, hogy Johnson elnöknek veseköve is van, amit már 10 év óta figyelnek. Ezt egyelőre nem szükséges kioperálni. A magyar külügyminiszter az ENSZ elölt Péter János, Magyarország külügyminisztere az Egyesült Nemzetek közgyűlése előtt beszélt október 6-án. Beszédében behatóan foglalkozott a világ- problémák legfontosabb kérdéseivel. Elsőrendű kérdésneK tekintette a leszerelési konferencia újbóli összehívását, a vietnami háború felszámolását és evvel kapcsolatban az ottani amerikai agresszió azonnali beszüntetését. Úgy az ENSZ hathatós további működésének valamint a világ népeinek ér dekében, a megoldásra váró egyik legfontosabb kérdésnek tekintette, hogy a Kínai Nép köztársaság elfoglalhassa jo gos helyét az ENSZ nemzetei között. (Lásd további beszámolónkat a 7-ik oldalon.) országát a “Latin-Amerika-i demokratikus front” tagjának tekinti és reméli, hogy az ottani rokonszenvező országok támogatni fogják a U.S.-al szemben felállított követelését. Már Santo Domingoba való visszaérkezése alkalmával ajánlotta, hogy a dominikai kormány a hágai nemzetközi bíróság elé vigye az Egyesült Államokkal szembeni követelését. Ennek az a politikai eredménye lenne, hogy felsorakoztatná a latin-amerikai közvéleményt az Egyesült Államok ellen. A volt elnök azt is mondotta, a dominikai nép azt akarja, hogy a U.S. csapatok, valamint a béke helyreállítására odaküldött latin-amerikai csapatok vonuljanak ki az országból. A belföldi és a külföldi reakciót okozta a még mindig fennálló rendzavarásért; ezzel próbálják megakadályozni a júniusban esedékes választásokat. szentesítése is, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a fo lyarsiatban levő leszerelési konferencián nem volt és nem le hét ilyen osztályozás modern fegyverekben. A Johnson-kor mány az atombombákat is "védelmi" fegyvernek tekinti. Mindezektől eltekintve, a békeszerető emberiség csak e! ismeréssel adózhat az 500 millió katolikus élete fölött oh nagy befolyással rendelkező egyházfő kiállásáért a béke me! lett és a nagy erkölcsi támogatásért, amelyet az Egyesül? Nemzeteknek nyújtott elismerő nyilatkozatával. És végül az a tény, hogy egyetlen nyilatkozatában sem volt fellelhető a vörösfalásnak, a nyugati "szabad" világnak s "keletivel" való szembeállítása, sőt félre nem érthető célzást tett a Kínai Népköztársaságnak az Egyesült Nemzetekbe való bevonása fontosságára, arra a reményre jogosítja fel a béke minden igaz hivét, hogy a katolikus egyház vezetősége — tekintet nélkül elhatározásuk alapvető indokaira és rugóira — befolyása roppant erkölcsi és nem csekély politikai súlyát a béke érdekében veti latba. Hogy ez a lépés az amerikai imperializmussal előre kitervelt manőver, vagy valóban követése XXIII. János kétségbevonhatatlanul őszinte békepolitikájának, azt a közeljövő eseményei hamarosan megvilágíthatják. Kilátásban az űrhajózási együttműködés I. Gordon Cooper ezredes, aki minden más űrhajósnál hosszabb ideig keringett az űrben, jelentést tett a Gemini programról az American Institute of Aeronautics and Astronautics tudományos társaság negyedik gyűlésén. Utána sajtóinterjuban úgy nyilatkozott, hogy Charles Conrad Jr. űrhajós társával együtt a szovjet ürpilótákat “nagyon kedves pasasoknak” találta, akik “nyilván örvendtek, hogy összejöhettek és tapasztalati eszmecserét tartottak Pavel I. Belyayev ezredes és Aleksei A. Leonov alezredes szovjet, ürpilótákkal, akik márciusban együtt vettek részt a Voshkcd 2. Űrrepülésben, amelyben Leonov elhagyta az ürszerke- zetet és szabadon lebegett, ö volt az első, aki ezt megtette. Cooper ezredes kijelentette: “Azt hiszem, ha jobban igyekszünk és többet találkozunk, elősegítjük o kooperációt.”
