Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-23 / 38. szám
Thursday, September 23, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 A GYÖNGYÖSSOLYMOSI PAP A KOMMUNISTÁKRÓL S AZ UJ RENDSZERRŐL A N. Y. Times négy cikke Magyarországról Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy Kossuth korát kivéve, még soha annyi kedvező közlemény nem jelent meg az amerikai sajtóban, mint az utóbbi időben, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése alatt haladó és fejlődő, sok-sok újítással még kritikusait is meggyőző szocialista Magyarországról. Ha mi magunk irnók a cikkeket, vagy közülünk bárki számolna be a magyarországi tapasztalatairól, nem lenne olyan súlya és jelentősége, mint azoknak a cikkeknek, amelyek az eleddig ellenséges irányzatú amerikai sajtóban láttak napvilágot. Az amerikai sajtót senki sem vádolhatja részrehajlással, mert elég sok alaptalan, kiszínezett közléssel igyekezett megtéveszteni az amerikai közvéleményt, hogy elhitesse: a szocialista gazdálkodásra való törekvés kudarcba fullad. Az amerikai sajtó kezdi megirni a valóságot, a tényeket, amelyek letagadhatatlanok és megmásit- hatatlanok. A legtekintélyesebb lapban, a New York Timesban négy cikk jelent meg nemrégen David Halberstam tollából Magyarországról, melyeket főleg azért ismertetünk, hogy olvasóink ne hátráljanak meg azokkal szemben, akik a reakciós magyar sajtó szocialista-gyűlöletétől s rosszakaratú ferdítéseitől befolyásolva beszélnek Magyarországról. A Dózsa tsz sikeres működése A Dózsa termelőszövetkezet alelnökének motorbiciklije, kis háza van, udvarán csirkékkel; tagja a kommunista pártnak. Az a terve, hogy Budapestre megy tanulni, mert szövetkezeti elnök szeretne lenni. Az uj állás nemcsak tekintélyét és felelősségét növelné, hanem jövedelmét is havonta 2,000 forinttal (ez 90 dollárnak felel meg). Azt is jelentené, hogy Nagy György, a kis földesgazda fia, a püspökök és főurak egykori birtokát 1,200 munkás jóléte érdekében vezetné. A tsz kitűnő szőlőt termel, sikeresen dolgozik, a bérek magasabbak, mint másutt. A múlt évben egy-egy munkás évi 50 ezer forintot keresett, noha az átlagos részesedés másutt havi 1,700 forint. A szőlő minősége olyan kitűnő, hogy a kormány külföldön értékesíti. A Dózsa tsz Verpelét két tsz-ének egyike. A 2,500 lakosú községben 700 család van, 1,200 munkással, akik közül csak 46 kommunista. A szövetkezet 8,000 holdján 198,000 font szőlőt termelnek, ebből 125,000 gallon finom bort préselnek. A munkásoknak is van két holdnyi háztáji földjük, amelyen maguknak termelnek, csirkéket és disznókat tenyésztenek. Az ország termőföldjének csak 14 százaléka van egyéni tulajdonban, ezek a termés 21%-át szolgáltatják. A Dózsa tsz. uj gépeket vesz, ez 40%-kal fogja növelni a termést. A múlt évben 30%-kal túlhaladták a kiszabott mennyiséget. A tsz olyan sikeresen működik, hogy a korábban városokba költözött fiatalság is kezd visszatelepedni, mert részesülni kiván a jólétben. A katolikus pap beilleszkedett az uj rendszerbe A riporter a gyöngyössolymosi katolikus pap magatartásáról számol be a kommunistákkal szemben és a kommunisták koexisztenciás álláspontjáról a pappal és a kát. egyházzal szemben. A több ezer hold földből, amely a kis községet körülveszi, két hold Furdock Frigyes kát. papé. Ezt is a tsz munkásai művelik meg, a papnak 400 liter bort termelnek (105 gallon). A községnek 3,000 lakosa van. Furdock atya jóviszonyban van a kommunistákkal, amihez a tudósitó ezt a megjegyzést fűzi: “Ez a különbség Magyarország és Lengyelország között, ahol elkeseredett hidegháború van az egyház és az állam között.” Minden vasárnap 3 mise van, összesen kb. 1,500-an vesznek részt, tavaly három kivételével, a falu minden újszülöttjét ő keresztelte meg, az esketéseket ő végezte, kivéve azokat, amelyekben válás utáni ujraházasodás történt. A temetésnél a kát. pap szolgáltatta a misét. A fiatalok között vannak olyanok, akik nem ragaszkodnak már annyira az egyházhoz, mint szüleik, de ezek sem ellenségesek, inkább közömbösek. A háború előtt a föld nagyrésze az egyházé és a főuraké volt. A helyi egyház papjának 300 hold szőlője volt, ami “inkább földesurrá tette, mint pappá.” Legtöbb idejét a szőlőgazdálkodás vezetésével kellett eltölteni. “Az a véleményem — mondta a pap —, hogy jobb a mostani rendszerben. 400 liter bor nem éppen sok, többet is adhatnának, de megszabadultam a lekötöttségtől^ nem terhel gond, hogy munkást fogadjak a szőlőművelésre. Az életem jóval egyszerűbb.” Szerencsésen túlélte a Sztalin-korszakot, amikor voltak olyanok, akik azzal akartak előrejutni, hogy támadták a papokat. Sokat utazott, Moszkvában is járt. Megegyezés van közte és a lakosság között, hogy azon a vasárnapon, amikor a tsz tartja a gyűlését, előbb kezdi a misét, viszont a tsz tagjai a Corpus Christi ünnepen teherautón galyakat szállítanak a templomnak. Az iskolákban hetenként 6 órát tanít hittant, tavaly 40 tanítványa volt, az idén 160. A vezető kommunisták nem járnak a templomba, de anyjuk, feleségük és gyermekeik el-eljárnak. Azonban ők sem ellenségei a papnak, meglátogatják a lakásán és elbeszélgetnek vele. Ünnepélyeken gyakran együtt ülnek a főasztalnál. Házakat építenek a nyugdíjasoknak Dunaújvárosban is járt a riporter. A kis falu jelentékeny acélipari várossá fejlődött. A munkások a közeli falvakból telepedtek oda. Sófalvi István elmondta, hogy eleinte több nehézség volt a munkásokkal, mert ragaszkodtak a hagyományokhoz, disznót akartak nevelni és nehéz volt meggyőzni őket, hogy ez itt lehetetlen. A disznóneveléshez ragaszkodó munkásoknak megengedték, hogy két malacot vásárolhassanak és kiadhatták egy közeli gazdaságba hizlalásra, amiért az egyiket a hizlaló gazda tartotta meg, a másikat a tulajdonos maga leölhette. Ez a probléma ismét kisért, amikor a nyugalomba vonuló munkásoknak házat kezdenek építeni. Az egyik ház teljesen modern, villannyal, fűtéssel, sőt vízvezetékkel, de itt nem lehet disznót tartani, csirketenyésztésre azonban lesz alkalom. A másik fajta házban is lesz villany és vízvezeték, de nem lesz villanyfütés és belső toilet, ellenben disznótartásra is alkalmas lesz. A nyugalomba menő munkás választhat a két fajta ház között. Eddig már 500 házat építettek és akik faluról jöttek, a modernebb házat választották, akik a tanyákról telepedtek be, a disznó-tartásra alkalmas házat kívánták. Az ide telepedett munkásokat átnevelték, igy nemcsak házaival és gépezeteivel uj a város, de lélekben is. A munkások aránylag jól élnek, megelégedettek. Sok családnak van televíziója, az asz- szonyok már mosógépre gyűjtik a pénzt. A jólétet semmi nem bizonyítja jobban, minthogy a legtöbb család kétgyermekes. A részes bérlőnek szép jövedelme van A riporter Rácalmáson, néhány mérföldre Dunaújvárostól egy 9,000 holdas tsz-be látogatott el. A vidék hires dinnye-termeléséről, a tsz-nek is van dinnyése, amit a szövetkezet bérbeadóit felesbe. Erre azért volt szükség, mert Dunaújváros közelében nehéz munkásokat kapni. A fiatalok jobban szeretnek a gyárakban dolgozni, ahol megszabott idejük van, jó keresettel és szórakozásra is alkalmat találnak. A tsz munkásai 50—60 év körüliek, nem tudnak olyan erősen dolgozni, mint a fiatalabbak. A dinnye-termelési részlegre hirdetést tettek közzé, más vidékről jelentkezett egy fiatal család, elismert dinnye-szakértők. Másfél év előtt érkeztek a vidékre és 30 holdat müveinek meg, amelyen csak dinnyét termelnek. Hét hónapon át dolgoznak nehezen, a tsz ellátta őket lovakkal, melegházat adott rendelkezésükre, de a dinnye-szedés idején sajátmaguknak kellett segítségről gondoskodni. A család a múlt évben 65 ezer forint tiszta jövedelemmel rendelkezett. Ehhez nyugodtan hozzáfűzhetjük: Volt-e egyetlen egy eset Magyarországon a múltban, ahol részaratók vagy bérlők a saját családjuk munkájával ilyen jövedelemre tettek szert? T. “Elindultunk idegenbe" Kivándorolt magyarok dalkincsének gyűjteménye A budapesti Zeneműkiadó Vállalat gondozásában érdekes könyv jelent meg a közelmúltban. Körmendy Gy. Mária “Elindultunk idegenbe” címmel foglalta össze az Amerikába kivándorolt magyar munkások dalkincsét. A kivándorlás okait és körülményeit, az amerikai munkásélet gondjait, a honvágy fájdalmait tárják az olvasó elé ezek a dalok, amelyeket a szerző részben az Amerikából hazatért magyarok előadása alapján jegyzett le, részben pedig forrásmüvekből gyűjtött össze. Magyar találmány nagy sikere Svájc már megvásárolta a találmányt, előrehaladott tárgyalások folynak japán és kanadai cégekkel s élénk érdeklődés mutatkozik más országokból, köztük az Egyesült Államokból is. Két magyar mérnök, Veres Gergely és Veres Ferenc találmányáról van szó, a késnélküli fémdaraboló berendezésről, amely a londoni ujitó -kiállításon is nagy feltűnést keltett, s a különböző nemzetközi szaklapok első oldalukon közöltek ismertető cikkeket róla. A Veres-féle daraboló berendezés rendkívül nagy előnye, hogy semmiféle utómegmunkálásra nincs szükség, bevezethetik a forgácsmentes fémdarabolást, s ezáltal nagy mértékben csökkenthetik a termelési költségeket. Aluminium és réz darabolására konstruálták a maga nemében egyedülálló berendezést, s most készül egy uj változat, amely acél megmunkálására is alkalmas. A kísérletek igen jó eredményeket hoztak, s Magyarország több gyárában már Üzemszerűen is alkalmazzák a találmányt. Lényege: a gép a molekula elválasztás elvén működik és az anyagok molekula felépítésében állít elő változást. Ez teszi lehetővé, hogy kis erőre az anyag kereszt- metszetében elmozdulás következzék be, vagyis tökéletes pontossággal ketté választható a fémdarab. Azért nem beszélünk vágásról, mert a daraboló berendezés a hagyományos vágószerszámok, kések nélkül dolgozik. Termelékenysége igen nagy, percenként — az átmérőktől függően — 30—60 darabot szeletel le. Megfelelő beállítással egy gépen egyszerre több fémrudat is lehet darabolni. Magyar építész uj konstrukciója Kiss Attila, a magyar Földművelésügyi Minisztérium építésze nagysikerű előadást tartott az Európai Komlótermesztők Szövetségének az NSZK- beli Tettnang-ban megtartott kongresszusán. A magyar tervezőépítész előadásában az általa tervezett ujtipusu komló-támberendezés konstrukcióját az első magasabb matematikai-statikai számítás- technikával megalapozott komló-támberendezés- ként értékelte. A magyar tervezőmérnök dr. Ludwig Kamm nyu gatnémet szakemberrel közösen javaslatot tesz majd az európai komló-támberendezési szabvány megszerkesztésére, amely felett érdemben az Európai Komlótermesztők Szövetségének következő, prágai kongresszusa mondja ki a végső döntést. Magyar kutatóno másfélezeréves sivatagi kolostorban Kairótól száz kilométernyire a líbiai sivatagban — egyenként néhány kilométer távolságnyira egymástól — négy kolostor áll a homok-dombok között. Ezek egyike az As-Suryan kopt kolostor másfél ezer éves fennállása óta először nyitotta meg kapuit nő előtt: Koroknay Éva, a budapesti Iparművészeti Muzeum tudományos kutatója látogatta meg az ősi intézményt. Koroknay Éva tiz esztendeje foglalkozik Mátyás, a nagy magyar reneszánsz király hires könyvtárának különlegességei: a világszerte ismert Corvinák kötéseinek tanulmányozásával és ezeknek a kötéseknek ősi, keleti rokonait keresi. Tudományos munkája során elvetődött Kairóba, ahol az ősi arab könyvtár tizenötezer kötetből álló gyűjteményét tanulmányozta, s itt szerzett tudomást arról, hogy a sivatagi Wadin- Natrum vidék V. század óta fennálló egyik kolostorában is nagyértékü könyvritkaságok találhatók. Az alexandriai kopt patriarchátus első Ízben adott engedélyt, hogy nő átléphesse a sivatagi kolostor kapuját, s igy a magyar tudósasszony a kairói kopt egyetemi könyvtár két vezetője kíséretében útnak indult és tanulmányozhatta a sivatagi könyvtár értékes anyagát. Koroknay Éva nemrég tért haza tanulmányújáról, amelynek anyagát most dolgozza fel. Máris bizonyos, hogy az Egyiptomban tanulmányozott sok értékes könyvritkaság hozzásegíti az európai reneszánsz könyvkötések, s elsősorban a Corvinák mo- tivumeredetének tisztázásához. V 185 éves orgona. Sárospatak XV. századi vártemplomának feltárása során értékes műkincset találtak a kutatók. A templom 1780-ban felállított orgonája került napvilágra. c+J> I** Mezőgazdasági újítási kiállítás nyílt Budapesten. A kiállítással kapcsolatban közölték, hogy a mező- gazdaságban az elmúlt három év folyamán bevezetett 7,000 újítás 200 millió forint hasznot hajtott a népgazdaságnak. A Néphadsereg műszaki alakulatai a múlt évben 600,000 munkanapot dolgoztak a népgazdaság különböző ágazataiban (ut- és vasútépítés, szállítás, aratás stb.) és idén is több száz millió értékű munkát végeztek.
