Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-23 / 38. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 23, 1965 Ml TőkTéMK*z ÓhAíA&AN IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS MAGYARORSZÁGON A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG NÉHÁNY ÉRDEKES DÖNTÉSE A Legfelsőbb Biróság ismét több érdekes ér­deklődésre számot tartó polgári perben hozott iránymutató döntést. Vita a nyeremény körül ... Egy debreceni lakos elkülte 12 éves fiát a pos­tára azzal, hogy kilenc kitöltött lottószelvényt ad­jon fel. A fiú a szelvényeket elvesztette. Nem sok­kal később egy hazafelé tartó 14 éves kislány az utón arra lett figyelmes, hogy a mellette elhaladó autó légáramlata papírdarabokat sodor. Ezeket fel­szedte, s látta, hogy lottószelvények. Utóbb kide­rült, hogy ki vesztette el a szelvényeket, igy azo­kat a kislány apja visszajuttatta tulajdonosához. A szelvények egyikét négy találattal — 72 ezer fórint nyereménnyel — húzták ki. Ezért méltányos összegű találódijat követelt a felperes a nyertes­től, aki azonban a fizetést megtagadta. A perre ke­rült ügyben végül is a Legfelsőbb Biróság mondta ki áz utolsó szót. ítélete utal a Polgári Törvény- könyv rendelkezésére: “Ha a talált dolog nagyobb értékű, a találó méltányos összegű találódijra jo­gosult akkor, ha — a jogszabályok előírásainak megfelelően — mindent megtett avégből, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa.” Megállapítot­ta a Legfelsőbb Biróság, hogy a kitöltött lottószel­vény, amellyel jelentős összegű nyereményt érnek el, ilyen “nagyobb értékű tárgy.” A találódij össze­gének meghatározásánál figyelembe vették, hogy a felperesnél a szelvények értéke az igazoló szel­vények hiányában nem volt realizálható; az alpe­resnél pedig azt, hogy szerencsejátékkal jutott je­lentős összeghez, amelyből a méltányosság sérel­me nélkül áldozhat a találódijra. Mindezekre fi­gyelemmel a Legfelsőbb Biróság 2000 forint talá­lódijat ítélt meg. Mosókonyha-épités és a bérlő érdekvédelme A tanyán lakó K. Z. mosókonyhát akart építeni a tulajdonában álló, de az I. J. által bérelt városi ház udvarán, azzal a szándékkal, hogy a mosókony­\ HA ÖN MÉG NEM ISMERTE A \ | MAGYAR SZÓT, | t ezen lapszám olvasásával meggyőződhet arról, 2 \+ hogy a szerkesztőség mindent elkövet annak $ > érdekében, hogy olvasóinkat felvilágosítsa és jj > segítségükre legyen abban, hogy a törvények J ismeretével jobb helyzetet teremtsenek saját 4 maguknak és családtagjaiknak. •? A Magyar Szó olvasói a legfelvilágosodottabb 5 újságolvasók Magyar-Amerikában. 2 ! Váljon ön is olvasójává! ★ '■fi Küldje be az alábbi szelvényt még ma! 2 ■fi Vegye igénybe ajánlatunkat, mely lényeges 2 megtakarítást jelent önnek I Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street $ New York, N. Y. 10003 2 Tisztelt Kiadóhivatal! Kérem, indítsák meg lapjukat KÉT HÓ- 2 NAPRA, hogy megismerkedhessek a Magyar 2 Szóval. Csatolom a rendkívüli felajánlás árát, 2 $2-t. — Kérem, indítsák meg lapjukat HAT 4 HÓNAPRA, melyért $3.50-t mellékelek. — * Kérem, indítsák meg lapjukat EGY ÉVRE, f, melyért $6-t mellékelek. £ (A Magyar Szó rendes előfizetési ára egy évre 5 $10.00, félévre $5.50) Név:.................................................................... jj Cim: ...................................................................... ! Város: ...................................... Állam:.......... j hát időnként lakás céljára fogja használni. I. J. az építkezést megakadályozta, mire K. Z. eljárást in- dittatott ellene a bérleti szerződés módosítása és az építkezés tűrésére való kötelezés iránt. Ez az ügy is törvényességi óvás folytán került a Legfel­ső Biróság elé. A Legfelsőbb Biróság a felperes keresetét alap­talannak találta. Törvényességi határozatában rá­mutatott: a törvény lehetővé teszi kivételesen a szerződés bírósági módosítását. így például szer­ződésmódosításra kerülhet sor, ha a tulajdonos a bérbe adott ingatlanon uj lakóépületet kíván épí­teni, de ehhez a bérlő nem járul hozzá. Az adott esetben azonban — állapítja meg a Legfelsőbb Biróság — nem ilyen építkezésről van szó. A fel­peresnek rendes lakása van, s a mosókonyha-épi- téssel nem is keletkezik uj lakás. Viszont növeked­nék a súrlódási felület a már évek óta rossz vi­szonyban levő peres felek között. A mosókonyha megépítésével a felperes Z. K. azt akarta elérni, hogy az alperes I. J. bérleményének egy ré­szét birtokba vehesse. A tulajdonosnak a mosó­konyha megépítéséhez nem fűződik olyan lényeges és jogos érdeke, amely a bérleti szerződés módosí­tását indokolná. A bérlő részéről nem lehet joggal való visszaélésnek tekinteni azt, ha tiltakozik olyan melléképület emelése ellen, amelynek a felépítése az ő zaklatására újabb alkalmakat adna. Két gyufaszál inditókulcs helyett... Egy kecskeméti dolgozót motorkerékpárral elgá­zoltak. A motorkerékpár üzemben tartója egy álla­mi vállalat volt, amelynek alkalmazottja a motor- kerékpárt szabálytalanul a lakására vitte, éjszaká­ra az udvaron hagyta, s bár az utcai kapu nyitva volt, csak az inditókulcsot húzta ki belőle. A gá­zoló a motorkerékpárt — az inditókulcs helyett két szál gyufát használva — éjjel elvitte az udvar­ból, majd balesetet okozott. A balesetet szenvedett ember mind ellene, mind pedig az üzemben tartó állami szerv ellen pert indított kártérítésért. Az első fokú biróság mindkét alperes felelőssé­gét megállapította, s őket a kár megtérítésére kö­telezte. A másodfokú biróság azonban fellebbezés folytán az üzemben tartó állami szervvel szem­ben a keresetet elutasította. Az ügy törvényességi óvás folytán a Legfelsőbb Biróság elé került; ez törvénysértőnek találta a másodfokú Ítéletnek azt a rendelkezését, hogy az üzemben tartó szerv nem felelős a balesetért. A határozat hangsúlyoz­za: jelentős érdek fűződik ahhoz, hogy a gépjár­müvek — amelyek veszélyforrást rejtenek maguk­ban — ne kerülhessenek avatatlanok kezébe. Sz. F, Eredményes volt a budapesti Duna- csatornázási nemzetközi kongresszus Szept. 9-én tartotta befejező plenáris ülését a Technika Házában az a nemzetközi kongresszus, amely arról tárgyalt, milyen szerepe és jelentősé­ge lesz az európai vizi közlekedésben a Duna és a Rajna közötti csatorna megépítésének. A tanács­kozáson száz magyar és 88 külföldi szakember vett részt. Dr. Bélay József, a MAHART vezérigazgatója többek között elmondotta, hogy a vasút, mint a legnagyobb árutömeg mozgatására képes közleke­dési ágazat, ma már sehol sem tud megbirkózni feladataival. így mind nagyobb jelentőséghez jut a vizi közlekedés, mégpedig főleg eredeti, klasszi­kus feladatkörében: a nagy tömegű áruknak ol­csón, nagy távolságra való szállításában. Ennek a 3400 kilométeres, egységes európai vizi útnak a megépítése ugyanakkor szinte forra­dalmian uj feladatok elá állítja a hajóépitést, a fo­lyamszabályozást, és általában a vizi közlekedéssel kapcsolatos különböző munkaterületeket. De ezen túlmenően szorosan összefügg a viz, mint energia- forrás, kihasználásának, az öntözésnek, a lakosság és az ipar vízellátásának kérdéseivel is. A kongresszuson most mindezekről a kérdések­ről a legkiválóbb szakemberek mondták el vélemé­nyüket. HMMMMtHMMMCMmMNtMUUMM ELLENTMONDÁS, EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI Hatvannégymillió forint egyetemi és főiskolai hallgatók ösztöndijára és szociális támogatására Az 1965—66-os tanévben mintegy 64 millió fo­rintot juttat a Művelődésügyi Minisztérium szociá­lis támogatására és tanulmányi ösztöndijként a fel­ügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények nap­pali tagozatos hallgatóinak. Az általános tanulmányi ösztöndíjat a hallgatók vizsgaeredményétől függően félévenként állapít­ják meg a dékáni hivatalok; igy havonta 300 fo­rintot kapnak a kitűnő, 250 forintot a jeles és 150 forintot a jó rendű diákok. A “gólyák” az első félévben — mivel egyetemi vizsgaeredményük még nincsen — egyöntetűen 100—100 forintot kapnak, ha a felvételi vizsgán legalább 14 pontot elértek. A múlt oktatási évben a Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatási intézményeiben tanulók mintegy 44 százaléka részesült ilyen jellegű jutta­tásban, s az arány előreláthatólag az idei tanévben is hasonló lesz. A legkiválóbb hallgatók népköztársasági tanul­mányi ösztöndíjat kaphatnak. Azok a hallgatók, akik két egymást követő félévben elérik a kitűnő vagy jeles rendüséget, az ösztöndíj első, illetve második fokozatát nyerik el; az első fokozat össze­ge havonta 1000, a másodiké 700 forint. (Első éves hallgató ilyen ösztöndíjat nem kaphat.) Szociális támogatást a tanulmányi ösztöndíjtól függetlenül adnak. A szociális támogatást kérőket három csoportba sorolják. Az első kategóriába tartoznak azok, akiknél az eltartók havi jövedel­mének egy családtagra jutó összege nem éri el a 800 forintot; a másodikba azok, akiknél ez az ösz- szeg 800—1100 forint között mozog; a harmadik­ba pedig azok, akiknél ez a jövedelem meghalad­ja az 1100 forintot. A besorolástól függően a jut­tatások a következők: diákotthonban lakók napi háromszori étkezést, valamint havi 200—300 fo­rint zsebpénzt; akik nem diákotthonban laknak és szüleik sem élnek az iskola székhelyén, kedvezmé­nyes ebédet és havi 150—350 forintot kapnak; akik szüleiknél laknak, kedvezményes ebédben és 100—200 forintos támogatásban részesülnek. A kifogástalan magatartásu és megfelelő tanul­mányi eredményű hallgatók különböző állami in­tézményekkel köthetnek társadalmi tanulmányi szerződést. Az Írásbeli szerződés alapján legfel­jebb annyi évet kell a diáknak az illető vállalatnál eltöltenie, ahány évig ezen a címen társadalmi ösz­töndíjat kapott. Ennek összege három részből te­vődik össze: az alapösztöndij a szociális helyzeté­től függően havi 200—450 forint, ehhez járul ha­vonta 200 forint, ha a hallgató vidéki munkahely­re szerződött, s végül-------az előző félévben elért tanulmányi eredményétől függően — havonta to­vábbi 100—300 forint. Milyen filmeket szeretnek a pestiek? Négy hónap adatai alapján összeállították: mi­lyen filmeket szeretnek a budapestiek. A siker vagy bukás nem függ attól, melyik ország műter­méből került ki a film. Egyetlen kivétel van csak: a magyar alkotás. A pesti néző kitüntető érdeklő­déssel fordul a hazai produkciók felé. Az 1965 első felében bemutatott magyar játék­filmek közül a legnagyobb sikere a Jókai-regény- ből készült “A kőszívű ember fiai”-nak volt. Egy hónap alatt több mint 400,000 ember nézte végig. “A tizedes meg a többiek” cimü filmszatírát 386 ezren, a másik Jókai-filmet, a Rab Rábyt 310,000- en tekintették meg. Ugyanakkor mintegy 60 külföldi filmet mutat­tak be a pesti mozikban. Ezek között a listaveze­tő az angol “Ne hagyd magad Pitkin”, 652,000 né­zővel. Második helyen a francia “Saint-tropezi csendőr”, 302,000 látogatóval. A 3-ik hely “Az éjszaka világa” cimü revü-összeállitásé 294,000 né­zővel. Tíz év alatt 282,500 hektárral nőit az ország erdőterülete Az elmúlt tiz évben Magyarországon az erdőte­rület 282,500 hektárral nőtt. Ezzel az ország erdő­vel borított területének aránya a tiz év előtti 13.4 százalékról 15.3 százalékra emelkedett. Jelentős előrelépés történt az Alföld fásítása terén is: 1938- ban kereken 189,000 hektárnyi akácos és egyéb vegyes erdeje volt az Alföldnek, jelenleg csupán a fenyő- és nyárültetvények területe 350,000 hek­tár. A legutóbbi öt év alatt 36,385 hektáron gyor­san növő nyárfafajtát telepítettek. A következő években tovább növelik az erdőterületet, részint uj erdőket telepítenek, részint az erdőkön kívül tovább fásitanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom