Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-16 / 37. szám

Tízezer tonnával többet - létszámnövekedés nélkül A Vegyipari Készletező Vállalat raktárainak mintegy 55 százalékában befejeződött a szállitás- rakodás korszerüsitése. E mintegy kétesztendős munka eredményeként, a munkáslétszám emelése nélkül a korábbinál 1 milliárd forinttal nagyobb értékű, körülbelül 10 ezer tonnával több áru rak­tározását bonyolítják le. Húszezer sikrakodólap és tizenhárom 600 kilogramm teherbírású, elektro­mos emelővillás targonca segíti a dolgozók mun­káját, s növelte mintegy 30 százalékkal munkájuk termelékenységét. A korszerűsítés előtt a vállalat Kén utcai és Ho­rog utcai telepén a hagyományos raktározással 11,600 tonna árut tudott egyszerre elhelyezni, az uj módszerrel ennél mintegy 5 ezer tonnával töb­bet. Azonos rakterületet alapul véve, a raktártér­kihasználás 39 százalékkal nőtt. A megnövekedett áruforgalomhoz a régi tárolási mód mellett majd­nem 5 ezer négyzetméterrel több helyre lett volna szükség. A Vegyipari Készletező Vállalat még tovább nö­velhetné a megtakarításokat, ha legalább három 800 kilogramm teherbírású targoncát szerezhetné­nek a nagyobb fajsúlyú árucikkek raktározásához, s ha a robbanásveszélyes anyagok szállításához megfelelő elektromos védelemmel ellátott, leg­alább két különleges targoncát is kapnának. Amig ilyen nincs, a különösen nehéz vagy robbanásve­szélyes árukat továbbra is csak egy szinten, a rak­tárak padlózatán tárolhatják, s fölöttük nem tud­ják kihasználni a raktárterületet. A Vegyipari Készletező Vállalatnál elért megta­karítások a szállítóvállalatokat is hasonló módsze­rek bevezetésére ösztönzik, jó néhány helyütt már hozzá is kezdtek a korszerűsítéshez. A megrende­lők nagy része azonban — bár náluk is jelentős megtakarítást hozna a rakodólapos áruátvétel — szállító- és tárolóeszközök hiányában nem kapcso­lódik az uj rendszerhez, holott maximális ered­ményeket csak a termelőktől a fogyasztókig, meg­szakítás nélkül kiépített láncban hozhat. Thursday, September 16, 1965 Hány tudósa van Magyarországnak? A sokféle tudományágban elért eredmények ar­ra mutatnak, hogy Magyarországnak nagyszámú, jólképzett szakembere, kutatója van, egy most ki­adott jelentésből pedig már az is kiderül, hogy a kifejezetten tudósnak elismert alkotó szakemberek száma sem lebecsülendő. Összesen 1,888 olyan embert tartanak számon, akinek az átlagon jóval felüli tehetségét, eredményeit fémjelzi az akadé­miai tagság és a tudományok doktora, a tudomá­nyok kandidátusa cim. Többségük egyetemi tan­székeken dolgozik, mintegy nyolcszázan pedig ku­tatóintézetekben tevékenykednek. A közhiedelemmel ellentétben, a magyar tudó­sok többsége nem sokdioptriás szemüveget viselő, szakállas öregur. Bár a rendkívüli ügyszeretet és megbecsülés a magyar tudósokat cselekvőképessé­gük legvégső határáig munkára ösztönzi, az után­pótlás olyan nagy, hogy a tudományos kutatók­nak csaknem a fele 35 éven aluli, s csak körülbe­lül 14 százalékuk lépte át az ötven évet. Különösen sok fiatal található a matematikusok, fizikusok és kémikusok között. Ezzel szemben ma is az idősebb korosztályra hárul a nyelv- és irodalomtudomány, a bányászati és földtani tudományok tanítása, ku­tatása és fejlesztése. Az utánpótlás azonban minden területen tovább jelentkezik és jelenleg is majdnem ezer aspiráns pályázik arra, hogy tudományos fokozat megszer­zésével a magyar tudósok köztiszteletben álló gárdájába kerülhessen. Vegyipari berendezések gyártását kezdik meg Bombayben Bombayben magyar szabadalom alapján 14-féle vegyipari gép gyártását kezdik meg. Készítenek például autoklávokat, lepárolókat, kristályosító be­rendezéseket. A Gujerak Maschinery-cég a gép­gyártóüzem felszereléséhez szükséges berendezé­seket is a NIKEX-től rendelte. A vegyipari beren­dezések egyes részeinek gyártásához és a zomán­cozáshoz szükséges magyar gépek értéke megkö­zelíti a 2,300,000 rúpiát, előállításuk több üzem­ben már megkezdődött. Az első gépeket jö­vő májusban exportálják, az utolsókat 1967 máju­sában. A gyár csak 1967 vége felé kezdené meg működését, de várhatóan már a jövő évben forga­lomba kerülhetnek Indiában a G. M. Lampart véd­jeggyel ellátott gyártmányok. Áthidalásképpen ugyanis ahhoz a megoldáshoz folyamodtak, hogy AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD amig teljesen el nem készül a gyár, Magyarország­ról, a régi szállítótól, a CHEMOKOMPLEX-től im­portálják a zománcozott részeket, amelyeket ott szerelhetnek, illetőleg építhetnek össze az indiai motorokkal; ehhez több mint egymillió rúpia érték­ben rendeltek zománcozott alkatrészeket Magyar- országról. A magyar gyártási eljárásért egyébként minden egyes Indiában eladott berendezés után 10 éven át a gyári ár 5 százalékát fizetik a NIKEX-nek. Beszédes számok a magyar társadalombiztosításról Ez év január 1-én hívták életre Magyarországon a társadalombiztosítás egységes szervezetét. Az ország teljes lakosságát átfogó társadalombiztosí­tás 9.8 millió lakost, vagyis a népessség mintegy 97 százalékát érinti. Évente 16.8 milliárd forintot fordítanak a társadalombiztosítás különböző ágai­ra. összehasonlításként megjegyezzük, hogy 1938- ban a lakosságnak csak mintegy 30 százalékára terjedt ki a társadalombiztosítás, s 15 évvel ez­előtt is alig valamivel többen élvezhették az in­gyenes orvosi ellátást és az egyéb juttatásokat. A biztosítottak köre azóta nagymértékben bő­vült, 15 év alatt két és félszeresére növekedett, ugyanakkor a kiadások összege ennél lényegesen nagyobb mértékben emelkedett. 1950-ben a társa­dalombiztosítás kiadásai még a kétmilliárd forin­tot sem érték el. Gyakorlatilag tehát 15 év alatt a társadalombiztosítás rendelkezésére álló összeg 8 és félszeresére nőtt. Ez azt jelenti, hogy 1950-ben egy biztosított 1,156 forint értékű szolgáltatást kapott, az idén pedig már 3,865 forintot. Minden dolgozóra átlagosan több mint kéthavi munkabér­nek megfelelő összegű társadalombiztosítási szol­gáltatás jut. A kiadás legnagyobb tétele — 42 százalék — a nyugdíj. A lakosság 11 százaléka részesül nyug­díjellátásban, pontosan 1.1 millió. A nyugdíjkiadá­sok évről-évre 6—700 millió forinttal emelkednek. A kiadások 13 százalékát fordítják táppénzre. A családipótlék legutóbbi emelése újabb 520 millió forint többlet juttatást jelent a kétgyermekes csa­ládoknak. Ehhez hasonlóan a közelmúltban több kormányintézkedés javította a társadalombiztosí­tási ellátást. így például 20 hétre hosszabbították meg a fizetett szülési szabadságot, most emelték fel az alacsony és az özvegyi nyugdijakat, arányo­sították a régi nyugdijakat, s kiterjesztették a kór­házi ápolás időtartamát. A társadalombiztosítás fejlesztése természetesen évről-évre csak a nép­gazdaság teherbíró képességével, a nemzeti jöve­delem emelkedésével arányban történhet. A társadalombiztosítás évi 16.8 milliárdos költ­ségvetésének 40.5 százalékát állami hozzájárulás­ból fedezik. A vállalatok a költségvetési előirány­zat 47 százalékát fizetik be, mig a munkavállalók — fizetésük 3 százalékos járulékából — 12.5 szá­zalékot fedeznek. Uj képzőművészeti alkotások készülnek a főváros díszítésére Uj szobrokon, dombormüveken, falképeken dol­goznak a szabrászmüvészek; alkotásaikból több már az idén elkészül, s a főváros tereit, parkjait, épületeit fogja díszíteni. Az I. kerületben a Toldy Ferenc Gimnázium fennállásának 110. évfordulója alkalmából a név­adó Toldy Ferencről készít bronzportré dombor- müvet Borsos Miklós. Szépnek ígérkezik Blaski János 48 négyzetméteres történelmi témájú ólmo­zott színes üvegablaka, amely a Honvédelmi Mi­nisztérium miniszteri bejárójához kerül. Szinte Gá­bor 29 négyzetméteres mettlachi színes mozaikon dolgozik; témája Osztyapenko kapitány békezász- lóval a kezében, a gépfegyverekkel szemben. A nagy mü a XI. kerületi Érdi úti iskola előcsarno­kának bejáratát díszíti majd. A Budapesti Orvos- tudományi Egyetem Rezső téri diákszállójához 100 négyzetméter nagyságú pirogránit dombormüvet készít Kerényi Jenő. A hatalmas mü a gyógyítást szimbolizálja. Ács József Graham Beliről és Vesz­prémi Imre Puskás Tivadarról készülő szobrát a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár előtt helyezik el. Két nemrég elhunyt nagy művész, Székely Mi­hály s Uray Tivadar síremlékét jövőre állítják fel a Farkasréti temetőben. Mindkét síremléket készí­tik már a művészek. Nagy Géza Uray Tivadar- portré dombormüvén dolgozik, amely a színész- maszkot a nagy színművész képmásával ötvözve ábrázolja. Kovács Ferenc ugyancsak kőből készíti Székely Mihály két méter magas síremlékét, élet­nagyságban ábrázolva az operamüvészet nagy alak­ját, Sarastro szerepében. BARTÓK BÉLA (1881-1945) Világszerte ünnepi hangversenyekkel adóznak a nagy magyar zeneszerző, Bartók- Béla emléké­nek, aki húsz esztendővel ezelőtt, 1945. szeptember 26-án távozott az élők sorából. Az esemény-soroza­tok közül is kiemelkedik az a nagyszabású ünnepi koncert, amelyet az UNESCO védnöksége alatt a magyar és francia UNESCO Bizottság rendez ősz­szel Párizsban. Ezen a hangversenyen a francia rá: dió és televízió zenekarát az ismert magyar kar­mester, Ferencsik János vezényli. "Bartók Béla Nyári Egyetem" Magyarországon számos ünnepi megemlékezést tartanak. A hagyományos Budapesti Zenei Hetek egyik jelentős programja lesz a reprezentatív Bar- tók-est. Nemrég nyílt meg Esztergomban a Bartók Béláról elnevezett Nyári Egyetem, amely első évadját a húsz éve halott nagy mester emlékének és müvének szentelte. A kurzusra egyébként szá­mos külföldi résztvevő is jelentkezett Franciaor­szágból, az NDK-ból, Ausztriából és Lengyelország­ból. -• Ha élne, 84 esztendős lenne. Liszt örökségének folytatójaként tűnt fel a magyar zenei életben. Amikor 60 évvel ezelőtt bemutatták “Kossuth’5 szimfóniáját, vezércikkek sora ünnepelte benne a romantikus nemzeti hagyományok betetézőjét. Pe­dig Bartókkal nem egy nagy korszak fejeződik be, hanem sokkal inkább egy uj, soha nem álmodott jelentőségű kora kezdődik a magyar zeneművé­szetnek. Zenéje századunk egyik legegyénibb, leg­önállóbb mondanivalóju művészete: a természet mély értelmű világának hatalmas erejű mágusa ő, s a népi muzsikában szunnyadó roppant energiák életreidézője. __ A népek testvériségéről Világhíre és megbecsülése már 1920-as berlini hangversenyeitől kezdve rohamosan növekedett. Tovább gyarapították hírnevét 1922-es angliai és franciaországi hangversenyei. A berlini Melos fo­lyóirat 1923 elején Bartók-hangversenyeket ren­dezett. Ettől kezdve rendszeressé váltak hosszabb európai turnéi, többek között az ismétlődő olasz hangversenykörutak. Románia is évről-évre ünne­pelte. 1925-ben a Bene merendi érdemrend I. osz­tályával tüntették ki. 1927—28 fordulóján járt először az Egyesült Államokban. 1929 elején a Szovjetunióban hangversenyezett. Mind többet tett a nemzetközi kulturális együtt­működésért. Ő ezt igy fogalmazta meg: “Az én vezéreszmém, amelynek — mióta csak mint zene­szerző magamra találtam — tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és minden vi­szály ellenére.’’ (Ez lett volna az alapeszméje an­nak a hármas kantáta-sorozatnak — román, szlo­vák és magyar népi szövegre —, amelyből csak az első mü: a Cantata profana készült el.) Ebben a szellemben tevékenykedett Bartók az 1922-ben ala­kult Nemzetközi Uj Zene Társaság életében, műkö­dött közre hangversenyein 1929-ben, Bázelben. Ezt igyekezett érvényesíteni a Népszövetség Szellemi Együttműködési Bizottságában (Comité de la Co­operation Intellectuelle) 1931-es genfi ülésén. Ez­ért kereste ott a találkozást és egyetértést kora más nagy szellemeivel, köztük Thomas Mann-nal és Karel Capekkal. Franciaország 1931-ben a Be­csületrenddel tüntette ki. 1932-ben Kairóban nem­zetközi népzenei értekezleten vett részt. 1940-ben — a fasizmus elől — elhagyta Európát. Amerikába jött önkéntes száműzetésbe, s itt élte élete öt utolsó évét. A zenei folklórnak nagy tudósa volt, világhírű zongoraművész és századunk legnagyobb zeneszer­zőinek egyike, akinek megadatott, hogy hangok­ba foglalja korunk küzdő, vívódó és nagy sorstra­gédiák után felemelkedésre vágyódó emberiségé­nek hangját. Megszüntetik a gépkoositorlódást Hegyeshalomnál Fejlesztik Magyarország és a nyugati államok közti turistaforgalomban fontos szerepet betöltő he gyeshalmi határállomást. Szeptember végén átad­ják rendeltetésének az uj, kétpályás, korszerű út­szakaszt, s igy sikerül elkerülni a most még idő­szakonként mutatkozó gépkocsitorlódást. Ezzel egyidőben csaknem 200 gépkocsi parkolására ké­peznek ki területet. A határállomás egyébként jö­vőre uj épületeket kap, s igy az utlevélkezelés és a vámvizsgálat még tovább gyorsulhat. ________________________________________U ! A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE!

Next

/
Oldalképek
Tartalom