Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-16 / 37. szám
. . . 1 ’ 1 J F 1 ■ * MfTókTéMf(#z ÓhAíAbAN PILLANATKÉP EGY ÁRVIISUJTOTTA KÖZSÉGBŐL Egymásnak adják a kilincset a községi tanácsnál a budakalászi árvizkárosultak. Telekügy, épi- tő-anyag-, segély-, kivitelező, hitel-, s ezer más, a károk rendbe hozásával kapcsolatos probléma adódik most, hiszen nemcsak az árvizkárosultak, hanem a tanács célja is, hogy minél előbb eltűnjenek a pusztítás nyomai. S a községi tanács minden vezetője, alkalmazottja ilyesmivel van most elfoglalva. Segély és hosszú lejáratú hitel Karsai Miklós vb-elnökhelyettes asztalán tekintélyes kimutatás fekszik: az ingóságokban és ingatlanokban keletkezett károk jegyzéke, s az erre nyújtott segélyek összege. Egy árvízkárosulttal, Szántó Istvánnéval éppen azt beszélik meg, mikor kezdjenek hozzá a Gödöllői Vegyesipari Ktsz dolgozói társadalmi munkában, felajánlásként az uj épület felépítéséhez. Szántóék háza ugyanis teljesen megroggyant, tönkrement az árvíztől, újat kell helyébe építeni. Bizottság értékelte fel az ingatlanban keletkezett kárt, amely 80 ezer forintot tesz ki. S cask úgy, mint a község más kárvallottjainak, Szántóéknak is segélyként folyósítják az ihgatlankár ötven százalékát, vagyis ez esetben 40 ezer forintot. Már minden formaság el van intézve, a hiányzó összeget kamatmentes, hosszú lejáratú hitel formájában kapják meg. Az anyagot is a helyszínre szállították, s néhány napon belül megjelennek a gödöllőiek, hogy önzetlen munkájukkal egy szép, modern épületet emeljenek Szántóéknak. Mint megtudom, a községben összesen kb. 900 ezer forint kár keletkezett a magánosok ingatlanaiban, s ebből 400,000 forintot térítés nélküli segélyként pótolnak az országos társadalmi gyűjtésnek az összegéből. Az ingóságokban keletkezett károkra 823 ezer forint gyorssegélyt kaptak a községbeliek. Akiknek minden kevés — Nincs panasz a községben? — kérdezem az elnökhelyettest. HA ÖN MÉG NEM ISMERTE A | MAGYAR SZÓT, ezen lapszám olvasásával meggyőződhet arról, ti hogy a szerkesztőség mindent elkövet annak 2 érdekében, hogy olvasóinkat felvilágosítsa és 2 segítségükre legyen abban, hogy a törvények £ ismeretével jobb helyzetet teremtsenek saját J maguknak és családtagjaiknak. ti A Magyar Szó olvasói a legfelvilágosodottabb ti újságolvasók Magyar-Amerikában. Váljon ön is olvasójává! J ★ £ Küldje be az alábbi szelvényt még ma! ti Vegye igénybe ajánlatunkat, mely lényeges 8 megtakarítást jelent önnek s Amerikai Magyar Szó ti 130 East 16th Street ti New York, N. Y. 10003 ti Tisztelt Kiadóhivatal! 5 Kérem, indítsák, meg lapjukat KÉT HÓ- ti NAPRA, hogy megismerkedhessek a Magyar / Szóval. Csatolom a rendkívüli felajánlás árát, £ $2-t. — Kérem, indítsák meg lapjukat HAT 8 HÓNAPRA, melyért $3.50-t mellékelek. — £ Kérem, indítsák meg lapjukat EGY ÉVRE, ti melyért $6-t mellékelek. ti (A Magyar Szó rendes előfizetési ára egy évre ti $10.00, félévre $5.50) Név:.................................. 8 Cim: .................................................................. 8 Város: .................................., . Állam:...........\ — Dehogy nincs. Néhány olyan személy részéről, akik nem átallanak már ötödször is bejönni, hogy kifelejtettek korábbi kárbevallásukból valamit, például nyolc hagymát... Egy konyhakertész is fellebbezett a hétezer forintos segély “alacsony” összege miatt, mert neki elvitte a viz a nyári termését. Valóban elvitte, de arról hallgat, hogy a tavaszi termést leszedte, lesz késő nyári termése is, túl azon, hogy autója, motorkerékpárja, szép háza s egyetlen családja van, s évente mindössze 1900 forint adót fizet. Mondom, ilyen “kaparj kurta, neked is jut” emberek vannak, de a többség tudomásul veszi, hogy a rendelkezésre álló segély összeget nem utolsósorban szociális alapon kell elosztani, s mindent, tegyük fel az utolsó szög árát. nem lehet a társadalommal megtéríttetni. Vannak olyanok is, mint például Szalma Istvánék, akiknek a korábban engedély nélkül felépített házukat vitte el a viz. A bizottság 30 ezer forint ingatlankárt állapított meg, ezért 15 ezer forint ingatlan- és ötezer forint ingó segélyt, valamint egy nem ártéri magasabban fekvő, közművesített telket szavazott meg. Viszont ők nem akarnak onnan elköltözni, ugyanott akarják az épületet felhúzni; engedélyt oda nem lehet adni, mert egy újabb árvíz megint elviheti a házukat. Most azért veszekednek, hogy akkor is fizessék ki nekik a 15 ezer forintos ingatlansegélyt, ha ők nem mennek át a másik telekre. Ez persze nem megy, mert ezeket a segélyeket az OTP csak a házépítésre folyósítja. Ilyen problémáink vannak. A legtöbb olyan, amely a nagy munkából adódik. így segít a közösség Sármány Józsefék háza felé tartunk, az övékét is elvitte a viz. Szomorú látvány még most is az összedőlt épület. De mellette, egy magasabb helyen már kész az uj alapozás; tégla, mész, cement, faanyag vár beépitésre. Sármány József 80 ezer forint kárt szenvedett, 40 ezret segélyként kapott De a közösség, a társadalom más módon is a segítségére sietett. Szombat-vasárnaponként zajos itt a környék; a fővárosi X. kerületi Házkezelési Igazgatóság 25 dolgozója — szakmunkás, hivatalnok egyformán — lepi el a telket, s társadalmi munkában építi Sármányék uj kétszobás, fürdőszobás házát. A faanyagot, téglát a Gyapjumosó és Szövőgyár dolgozói, Sármány munkahelye kollektívájának tagjai teremtették elő segélyként, éppúgy, mint a gyár egy másik budakalászi kárvallott dolgozójának, Koncz Béláéknak. S ha Sármány József és családja, most még gondban van is, sosem felejtik el, hogy önmagukban, a társadalom, az állam segítsége nélkül, képtelenek lettek volna néhány hét alatt, egy 140— 160 ezer forint értékű uj házat felépíteni, amelyből őket mindössze néhány tízezer forintos, de kamatmentes, hosszú lejáratú hitel terheli. Ezért is köszönik oly meghatottan a sok-sok segítséget, s kérik, tolmácsoljam ezt nyilvánosan is. Igen, ők úgy érzik, köszönni valójuk van a társadalomnak, az államnak, mi viszont azt mondjuk: ez a természetes, hiszen szocialista közösségben élünk. Szabó László (Budapest) INNEN-ONNAN v*. A Gyulán működő Békés megyei Állami Levéltárban sok értékes dokumentumot őriznek a Viharsarok kialakulásáról, fejlődéséről, lakossága élet- és munkakörülményeiről. Békés megyei olvasókönyv címmel a muzeum kiadvány megjelentetését tervezi; ebből az érdeklődők részletesen megismerhetik majd a vidék történetét. v* TIT-nyelviskola nyílik Zalaegerszegen a művelődési házban. Nyolchónapos tanfolyamokon orosz, angol, francia, német és szerb nyelvet oktatnak, ezenkívül magyar nyelvtant és helyesírást is tanítanak. Növekszik az érdeklődés a nyugati országokban a magyar virág-magvak iránt, amelyből az AGRIM- PEX évről évre többet exportál. Az országban ma már 600 katasztrális holdon termelnek virágmagvakat külföldi megrendelésre. ELLENTMONDÁS, EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI Konferenciát tartottak a szegények képviselői Rendkívül érdekes és fontos konferencia zajlott le a múlt hó végén Newark, N. J.-ben. Az ország különböző városaiban lakó szegények most első alkalommal küldték el megbízottaikat e konferenciára. Nem annyira az a fontos ami a konferencián történt, hanem hogy uj mozgalom vette itt kezdetét, mely nagy népmozgalommá fejlődhet ki. A konferencián 300 nő és férfi vett részt, fehérek és négerek, ifjak és idősek. Az anyák közül többen gyermekeikkel jelentek meg, mert nem volt kire bízni őket. Az ország minden része, észak, dél, kelet és nyugat képviselve volt. A konferencián egyszerű, de sokat mondó szavakkal mondták el, nem hajlandók tovább tűrni azt a megaláztatást, amelyben eddig éltek azok, akik közsegélyre szorultak. Rájöttek arra, hogy csupán szervezett erővel tudják jogaikat megvédeni és követeléseiket megvalósítani. A konferenciát a Students for a Democratic Society szervezte, a szervezők azonban a konferencia folyamán a háttérben maradtak. A megjelent delegátusok a lakás, közsegély, közoktatás, a faji gyűlölet és más problémákról tárgyaltak. Jellemző, hogy a konferencia nem volt kellően előkészítve és hiányzott az irányadó szervezettség a tárgyalások folyamán is. Elhatározták, hogy ez év végén újabb kongresszust hívnak össze Washington, D. C.-ben. A hiányosságok ellenére is minden jel árra mutat, hogy a szegények ezen uj szervezetére nagy jövő vár. Az ultrák rágalmakat terjeszthetnek a telefonon Az Anti-Defamation League, a gyülölet-szitó szervezetek ellen küzdő egyesület, panaszt adott be a Federal Communications Commission-hoz amiatt, hogy a telefonhálózat igénybevételével, egyesek névtelenül, rosszindulatú és aljas rágalmakat továbbítanak. A League egyik vezetője, Arthur Forster azt a vádat emelte, hogy az egyik ilyen “Let Freedom Ring” néven működő sorozatos leadás fenntartói jogtalanul, gyülöletterjesztés céljából bitorolják a telefonhálózatot és ecélból több mint 30 városban létesítettek leadóállomást. Egyedül Detroitban 10, New York államban 2 állomásuk van. Akik ebbe a vállalkozásba, mint leadok csatlakoznak, a szöveget megvásárolják dr. William Campbell Douglas floridai orvostól, akinek dij fejében az első évben 24 dollárt, a következő években 12 dollárt fizetnek. A telefontársaság szolgáltatja hozzá a Bell Telephone System automatikus továbbitó rendszerének teljes felszerelését havi 20 dollártól 45 dollárig terjedő díjazásért. A benyújtott panaszban az Anti-Defamation League kifejtette, hogy dr. Douglas tagja a John Birch Society-nak és programja az egyesület vezetőjének, Robert Welch-nek védnöksége alatt áll. Azonkívül más összeköttetések is fennállnak az orvos által szolgáltatott szöveg továbbitói és a Birch Society között. A rádióprogram legkülönbözőbb egyéneket és intézményeket támad, többek között egyik latin-amerikai országban működő Peace Corps tagjait és olyan pedagógiai újításokat, mint a matematika-oktatás uj rendszerét. A New York Telephone Co. nyilatkozatban kijelentette, hogy nem vállalhat felelősséget, mert “mint közszolgálati intézmény, egyformán köteles szolgálatát mindenkinek rendelkezésére bocsátani.” Előfordult már azonban, hogy a telefon társaság erkölcstelenség címén megtagadta bizonyos programok követitését. A League négypontos javaslatot nyújtott be, amely pontosan meghatározza a telefon társaság felelősségét és megakadályozza, hogy a közintézményt szélsőséges csoportok gyülöletterjesztés céljára használhassák fel. üagyar élelmiszerek a kölni nemzetközi kiállításon A Német Szövetségi Köztársaság élelmiszeripari kiállításai közül a legjelentősebbet Kölnben rendezik kétévenként; az idén szeptember 25 és október 3 között. Legutóbb — 1963-ban — 44 ország mutatta be élelmiszertermékeit, közöttük Magyar- ország is. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar az idén is a Magyar Kereskedelmi Kamara rendezésében mutatja be termékeit. A világhírű jellegzetes magyar ételeket a látogatók meg is kóstolhatják a kiállítás büféjében.
