Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-26 / 34. szám
AMERIKA! MAGYAR SZO — HUNGARIAN WORD A Mi TókTéMKm ŐhAíAbAN Milyc n !ezs a jövő Budapestje? Thursday. August 23, 1965 A város 2,000-ben Kereken 270 éve. Pesten mindössze 126 ház állt, de az 1700-as évek elején is csak 319. 1799-ben Pesten összesen 375 utcai lámpa szórta gyér fényét, ha éppen szórta, mert a városi maeietrátu«- nak bizony nem mindig tellett lámpásba való olajra. A Duna baloldalán, az akkori Pest, a mai belváros központjára szorítkozott, fal vette körül és azon 3 kapu nyílt a nagyvilágra: a Hatvani-, a Váci- és a Kecskeméti-kapu. A falakon túl. a mai Vili. kerület helyén elszórtan néhány apró ház, aztán a rákosi homok, itt-ott zsombékos láp. ahová vadkacsázni jártak a pénzesebb polgárok. . . A mai Budapest lakóépületeinek száma 154,343. Az épületek 87 százaléka földszintes és csak 4.5 százaléka magasabb három emeletnél. A Belvárosban kezdik ... Az uj Budapest rendezését a Belvárosban kezdik. Ennek területe nem egészen 2 négyzetkilométer, lakosainak száma 66 ezer, de pontosan 105 ezer embernek itt a munkahelye. A minisztériumok és más országos szervek közül 20 működik a Belvárosban. a színházak, mozik, hangversenytermek száma 12, a tervezőirodáké 17, a kisebb jelentőségű igazgatási és kereskedelmi szerveké mintegy 1.2001 Ä Belváros utcáinak hossza 39 kilométer, jár benne villamos, autóbusz, trollibusz, földalatti. Ha a gépkocsik száma csak az eddigi ütemben nő, úgy Budapesten 1975-ben soktizezer gépjármű fut majd és a Belvárosban, ahol ma 2,500 autó parkol, közel 13 ezer várakozna — ha elférne! Mert szorgos számítások alapján is csak 9 ezernek lesz helye. Ezek szerint a Kossuth Lajos utcában, a Roosevelt téren, a József Attila utcában csúcsidőben végképp megrekedne a forgalom. Ezért nem terveznek a Belvárosba újabb szállót, kulturális vagy közintézményt, amely újabb tömegeket vonzana. A Belváros sok régi épületét lebontják. Sötét, levegőtlen lakásaikért nem kár, helyükön parkok gyepe zöldell majd. A parkosítás az egészséges város fontos kelléke, és e téren a belső városrészek ma mostoha helyzetben vannak. Amíg átlagosan 29 négyzetméter zöld terület jut minden budapesti emberre, addig a belső városrészekben csak 0.2 négyzetméter gyep, virág, fa “gondoskodik” egy- egy lakos jobb levegőjéről. A "hangsúlyos pontok" Budapest városrendezői a következő évtizedekben 250 ezer lakás épitését tervezik, ugyanakkor 62 ezer elavult és a városrendezés útjában álló lakást lebontanak. Az ilyen nagyszabású építkezést a hagyományos módon elvégezni nem lehet, hiszen Budapesten csak egy év alatt 13 ezer lakás épül és e szám a következő ötéves tervekben jelentősen megnő. Ezért a magyar építőiparban meghonosítják a gyárszerü építkezési módszereket: középmagas és magas lakóházakat építenek. Városszerte beépülnek az úgynevezett foghijak. Ezen felül uj városrészek, nagy lakótelepek épülnek most még szabad területeken — a budai Duna- part-menti Békásmegyer vagy Káposztásmegyer a Duna pesti partján. Budapest belterületén egész elavult negyedeket bontanak le, már a következő ötéves terv során. Elsőnek a VIII. kerület, a Józsefváros elaggott házai kerülnek csákány alá, és helyükbe uj városrész épül. Lebontják Óbuda városközpontjában az ósdi, sokszor agyagból épült, kis házakból álló tömböket. Különös gonddal tervezik meg a Duna- partot. Rendezik a Petőfi-hid pesti hídfőjének környékét, ahonnan eltűnnek a csúf raktárak. A budai Dunapart északra Békásmegyerig épül ki, délen, a Lágymányoson pedig felépül a korszerű vásárváros, nagyszerű főépületével, korszerű pavilonjaival. A pesti oldalon, szemben a Margit-szigettel. uj városrész alakul ki, az Arpád-hid budai hídfőjének környéke, a főváros impozáns lakónegyede lesz. Minden kerületbe úgynevezett “hangsúlyos pontokat”, magasra kiemelkedő épületeket terveznek. 18—20 emeletes irodaházakat, ipari építményeket emelnek a város különböző helyein, hogy ezek megszakítsák Budapestnek ma a magasból szürke háztetőrengetegnek ható, egyhangú látványát. A gyárakat vidékre! A jövő Budapestjének egyik legfontosabb kérdése az ipar elhelyezése. Jelenleg a fővárosban 2,724 ipari üzemü telephelyet tartanak nyilván, s ezek kereken 33 négyzetkilométer területet foglalnak cl. A kormány ugv intézkedett: Budapesten uj ipari létesítményt telepíteni nem lehet, az uj ipartelepek a vidéki városokban lelnek otthonra, sőt a budapesti gyárak, üzemek egy részét fokozatosan vidékre telepitik át. Ennek a korszerű ipartelepítésnek máris mutatkozik eredménye: csökken a iővárosba'áramlás. Budapest lakossága ennek ellenére is növekedni fog. mert az ittmaradó gyárak, üzemek, további 140 ezer munkavállalót állítanak majd munkába. Az uj Budapest lakosainak végső számát egyébként 2 millió 300 ezerre tervezik. Világítás, közlekedés Nagy gondot fordítanak a városrendezők a jövő Budapest világítására. Az Erzsébet-hid után — ott készült a legkorszerűbb világítás — most kap uj világítást a Rákóczi-ut, egészen a Baross-térig. Korszerű világítása lesz az uj lakótelepeknek, fokozatosan kicserélik Budapest valamennyi utcájának és terének lámpáit. A jövő Budapestje esténként fényárban fog úszni. A Nemzeti Muzeum már elkészült díszkivilágítása után megvilágítják a Népköztársaság útja mindkét oldalának házsorait. Kivilágítást kapnak az Akadémia, az egyetemek, a majd elkészülő Várpalota, a Vár lakónegyedei és a dunaparti házsorok egyes szakaszai. .Megoldódik a legbonyolultabb feladat, a közlekedés ügye is. Korszerűsítik a főváros sugárirányú útvonalait, elsősorban a Soroksári, az Üllői, a Kerepesi. a Váci és a Kacsóh Pongrácz utat. A Hungária körút gyorsforgalmi ut lesz; ott, ahol sugárirányú utak keresztezik, többszintes kereszteződéseket építenek. Az útvonalakat keresztező és a forgalmat ma annyira akadályozó vasútvonalakat alul — vagy felüljárókká építik át. A gyalogosok a város forgalmas kereszteződésein aluljárókon fognak közlekedni — persze gyorsan és biztonságosan. A most épülő kelet-nyugati irányú földalatti gyorsvasut elkészülte után két másik földalatti útvonal épül majd, az egyik észak-déli, a másik kör- irányu lesz. A gépkocsik számának növekedése miatt az útkereszteződéseken a forgalmat két szintben. egymás alatt vezetik majd, az egyre lassabban cammogó villamosok pedig az útvonalak kérge alatt fognak közlekedni. Harmincöt esztendő nem hosszú idő. A ma élő fiatalabb nemzedék megéri, hogy — az ezred évforduló szilveszter éjszakáján — ott állhatnak majd a budai hegyek valamelyikén és alattuk szikrázik. csillog ezer fényben Budapest. Végig a Duna partján korszerű, tagolt épületsor, a főútvonalak vakító egyenesekként rajzolódnak, a neonokkal hímezett. százszinü izzó térképbe. Sudár, világos felkiáltójelként emelkednek a magasba a 20 emeletes toronyházak. S a hidak ragyogóan megvilágított ivei alatt, mintha merő olvadt ezüst volna, úgy hömpölyög tova a Duna... Árpádkor! sirkápoitta alapjait tárták fet Székesfehérvárott Székesfehérvárott lebontottak egy viharvert emeletes házat az ősi bazilika romjait őrző Romkerttel szemben és ahogy ástak lefelé, mind furcsább meglepetések jöttek elő: egész falrendszer, lépcsők, üregek, csontvázak. Csakhamar világossá vált. hogy egy kora-középkori sirkápolna maradványai, amely elpusztulhatott a török megszállás alatt és újabb építményeket emeltek föléje. Ugyanakkor az 1937-ben feltárt Szent István- korabeli Szent Imre-kápolna romjai alatt (ebben keresztelték meg Imrét) újból ásni kezdtek, és itt is előbukkant egy szabályosan kiképzett kő-sirhely csontvázakkal. Összesen nyolc csontvázat emeltek ki a két kápolna alsó üregeiből, köztük egy-két hatalmas testalkatra vallót is. Fitz Jenő, a székesfehérvári István Muzeurn igazgatója szerint egyes pannon-római kődarabok amelyek az ásatásokból kerültek elő, jogossá te9 szik a feltevést, hogy a kápolna helyén már a X. században — tehát a fejedelmek korában — valami kis temető lehetett. A sirkápolna korára nézve két feltevés van: 1) a XI. vagy XII. századból való, tehát korai árpádkori, 2) ez volna Nagy Lajos király régóta keresett s a Bazilikával összefüggő kápolnája (XIV. század). A valószínűség inkább az előbbi feltevést támogatja. hiszen Nagy Lajos kápolnája túlnyomóan vörösmárványból volt. már pedig ilyen kövek nem kerültek elő, és a faragványok egyszerűsége sem vall királyi rangra. A kör “agnoszkálása” tehát még nem zárult le végérvényesen. Éppen ezért megkezdték az úttest alatti ásatást is az Ősfehérvár-étterem előtt, melynek helyén valaha a királyi kancellária épülete állt. Feltárják a Romkert és a Szent Imre-kápolna közötti úttestet is, könnyen lehetséges, hogy itt bukkannak rá Nagy Lajos kápolnájára, amely a leírások szerint a bazilika déli oldalán állt — a falakon belül vagy kívül. A szakértők szerint szükségesnek látszik, hogy a Romkertben magában is uj ásatást kezdjenek, mert 1935—37-ben nem hatoltak eléggé mélyre, lehetséges tehát, hogy ott még értékes leletekre bukkannak. Magyar hírek a világban Az izmiri vásáron Törökország idei, aug. 20 és szept. 20 között megrendezendő izmiri vásárán 15 magyar külkereskedelmi vállalat vesz részt. Főképpen szerszámgépek, műszerek, erősáramú berendezések, a garázsipar újdonságai, ipari varrógépek, telefontechnikai berendezések és könnyüiDari cikkek szerepelnek a magyar pavilon kiállításán. Vitorlások Angliának Angol megrendelésre a balatonfüredi Hajógyárban nyolc tengerjáró vitorlás hajót gyártottak. A speciális igényekre készülő vizijármüveket már útnak indították: vasúti kocsikban szállítják a tengerpartig s a La Manche csatornán bocsátják vízre őket. A hajótipust 20 négyzetméteres vitorlával szerelték fel s a yachtban négy személy részér re van hely. A lakótérben villany világit s főzni lehet az elektromos melegítőn. A hajógyár további^ 20 tengeri vitorlást épit külföldi megrendelésre. Halászlé 40 országba A magyar konzervipar jelenleg több mint 18 ezer embernek ad egész évi munkát, a szezon idején pedig 24 ezer embert foglalkoztat. A konzervfélék. s főleg egyes specialitások — halászlék, gulyás, vegyesbefőtt — —iránt egyre nagyobb a hazai és külföldi érdeklődés. Az elmúlt szezonban mintegy 23 ezer vagon magyar konzerv jutott el a világ több mint 40 országába — többek között Amerikába, Angliába, Franciaországba, Nvugat- Németországba, Svédországba, Ausztráliába, Finnországba, Norvégiába, Ausztriába, Jugoszláviába és a Szovjetunióba. A hámori temetőben helyezik el Herman Ottó hamvait 130 évvel ezelőtt született Herman Ottó, a nagy magyar természettudós. Élete nagy részét a Bükk- hegvség vadregényes erdeiben töltötte, és ezt a tájat vallotta otthonának. Miskolcot és környékét nagyon szerette és gyakran emlegette, hogy halála után Hámorban temessék el. Erről igy irt 1914-ben Zorger Ignácnak. a hámori bírónak... “de azt vegye tudomásul, hogy én azért nem szakadok el biró uramtól és Hámortól, majd oda fogok temetkezni...” A budapesti Kerepesi temetőben nyugvó nagy magyar tudós végakaratának teljesítésére — születésének 130. évfordulója alkalmából — az idén kerül sor. Szeptemberben nagyszabású emlékünnepséget rendeznek Miskolcon. Az ünnepi nap programja már elkészült. A szakszervezetek székházának színháztermében előadásokat tartanak Herman Ottó természettudományi, néprajzi, régészeti. ismeretterjesztő és politikai munkásságáról. Az előadások után a meghívott vendégek felkeresik a Szelete-barlangot, a miskolci múzeumot, Há-- mór községet és a hajdani Pele-házat. Ezután Herman Ottó hamvait — végakaratának megfelelően — elhelyezik édesapja sirja mellett a fenyőkkel és nyírfákkal övezett hámori temetőben. A későbbiekben sirja felett haldokló sast ábrázoló emlékművet emelnek. Az ünnepi napon a Miskolcon élő tudományos kutatók magángyűjteményeiből kiállítást nyitnak. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ!
