Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-18 / 7. szám
Vol. XIV. No. 7. Thursday, February 18, 1965. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon: AL 4-0397 Milliók tüntetnek a békéért világszerte GEORGE WASHINGTON SZÜLETÉSNAPJÁRA 1776-ban, amikor az amerikai kontinensen letelepedett lakosság már megunta és tarthatatlannak vélte az elnyomást, George Washington vezetésével, fegyverrel a kézben kiűzte a brit királyság fegyveres erőit és megalapította az Amerikai Egyesült Államokat. Sok emberélet pusztult el a küzdelemben, de az amerikai nép olyan életet teremtett maqának, amilyet az emberiség még addig nem tapasztalt. Az ország óriási léptekkel haladt előre és a világ egyik legnagyobb hatalmává vált. De ez az ország, amely fegyverrel a keiében vívta ki szabadeáqát, már elfelejtette, hogy mit kellett ezért fizetnie. Elfelejtette Valley Forge-t. Elfelejtette, hogy nemcsak neki van joga élvezni a szabadságot, hanem más országok népeinek is. Elfelejtette, hogy akárcsak ő, más népek is hajlandók fiaik legjobbjait feláldozni a szent szabadság kivívásáért. Elfelejtette, hogy bármilyen áldozatokkal is jár, egyetlen országban sem lehet addig béke, amig a nép ki nem vivta szabadságát. ERRE KELL GONDOLNUNK, AMIKOR WASHINGTON SZÜLETÉSNAPJÁT ÜNNEPELJÜK. S ahogy nekünk volt Washingtonunk, úgy vannak most más országokban Washingtonok, akik szervezik és vezetik népüket a mostani György királyok ellen. Eleknek a György királyoknak szégyenteljes szerepét a mi fogadott hazánk tölti be napjainkban. Mi is azt keressük a távoli Vietnamban, amit György király keresett Amerikában két évszázaddal ezelőtt. Akkoriban azért volt szükség Amerikára, hogy az itteni nép verejtéke tartsa el a léha anqol királyságot és legyen egy ország, melyet erre a célra lehet kizsákmányolni. Pontosan ezt szeretnénk tenni mi is Vietnamban, nem törődve azzal, hogy mennyi emberéletbe kerül törekvésünk. S bár minden erőnkkel igyekszünk, tervünk nem jár sikerre1. Nem járt sikerrel Koreában sem, bár 20,000 amerikai ifjú életével és 200,000 sebesülttel fizettünk próbálkozásunkért, hooy egy másik népet leigázzunk. Vajon mit keresünk Délkelet-Ázsiában? Milyen jogon avatkozunk bele belső ügyeikbe? Milyen istenadta jogunk van ahhoz, hooy mi határozzuk meg, milyen kormányuk legyen a vietnamiaknak? Milyen jogon próbáljuk megakadályozni az ottani nép forradalmát? Talán attól félünk, hogy olyan kormányfőmnél fognak választani maguknak, amelyik nekünk nem tetszik? Johnson elnök kijelentette, hoay szerelünk Délkelet- Ázsiában a kommunizmus terjedésének megakadályozása. Az államforma meghatározása minden ország népének belső ügye. Min az amerikai népnek jogában áll meghatározni, hogy milyen államformát akar saját hazájában, addig a vietnami népnek is megvan ez a joga. S igy erőfeszítésünk nem is jár sikerrel, mert Dél-Viet- namban az egyik korrupt kormány követi a másikat; a nép állandóan küzd a fennálló kormányok ellen. A hadsereg átpártol a felkelőkhöz és ha szemben találja magát velük, akkor harciassága futásban nyilvánul meg. A dél-vietnami hadseregben nincs harci akarat, de nem is lehet, mert hiszen miért harcoljon saját testvérei ellen? Miért fogjon fegyvert saját hazája elnyomása érdekében? Minden jel arra mutat, hogy a vietnami hadsereq közkatonái a felszabadítókat segítik a betolakodó idegenekkel szemben. S közben az amerikai nép mély álomban van és nem veszi észre, hogy kormánya milyen eszközöket alkalmaz egy távoli nén íeiaázására. Az amerikai halottak száma állandóan növekszik, minden nap több és több sebesült van, de kongresszusunk még egyszer sem vizsgálta ki, mit keresünk Vietnamban? Háborút viselünk sok ezer mérföldre hazánktól anélkül, hogv háborút üzentünk volna. A hatalmon lévő politikusok kisaiátitották maguknak a jogot, hogy az amerikai népet háborúba vigyék. A Pentagon most azon mesterkedik, hogy ezt az elnyomó, jogtalan háborút kiterjessze Észak-Vietnamra. De mi lesz, ha A Johnson-kormány világháborúhoz vezető politikája egyre nagyobb ellenállásra talál úgy a U.S.-ben, mint világszerte Johnson kiterjeszti a dél-vietnami háborút A tüntetések Az Egyesült Államok tovább tárgyal Magyarországgal Az Egyesült Államok és Magyarország közötti megbeszélések akadálytalanul tovább folynak annak ellenére, hogy Washington tiltakozását fejezte ki a budapesti amerikai követségnél történt heves tüntetés ellen. Múlt szombaton nagyszámú, főleg diákokból álló tömeg tiltakozó demonstrációban fejezte ki felháborodását az Észak-Vietnamban tör tént amerikai bombázások eliBAABAAOftAOAÉAÉAAiftAAAAAfl len. A tüntetők beverték a követség ablakait és egyéb károkat is okoztak. A két ország kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak kiterjesztésére tovább folynak a kölcsönös tárgyalások. A State Department budapesti megbízottja a követség tagjaival együtt résztvett a külföldi kapcsolatok magyar megbízottai által rendezett fogadtatáson. Bonn beszünteti fegyverszállitásait Izraelnek a Népi Kina megunja a hallgatást és fegyveres setitséget nyújt déli szomszédainak? Nem volt elég lecke számunkra Korea? S elképzelhető az, hoay ha atomfeayverekhez folyamodunk, a Szovjetunió tétlenül fogja nézni, hogy a testvé-i Kina ellen használjuk? S mi lesz annak a következménye? Csakis az emberisén pusztulása. Nem hisszük, hogy Washingtonban a józan politikusok ezt óhajtanák. Nem hisszük, hoqy ha az amerikai rép tudatában lenne a veszélynek megengedné, hoay kormánya ily veczé!yes játékot űzzön az emberisén jövőjével. Forradalmat keM tennünk, hogy most, amig még nem késő. mindent elkövetünk az amerikai nép felébresztésére, hogy elkerüljük a világkatasztrófát. Csak env ut áll előttünk- kivonulni. leülni a tárgyalóasztalhoz. Minden enyébnek csak tragikus következménye lehet népünkre és az egész emberiségre. WASHINGTON, D. C. — Politikai elvakultságról és csődbement politikáról tanúskodott a Johnson-kormány az elmúlt hét folyamán, amikor naD-nap után kiterjesztette a dél-vietnami háborút. Az un. “Vietkong”, a délvietnami népi szabadságfront katonai hadereje egyik győzelmet a másik után aratta az amerikaiak által vezetett délvietnami hadsereg fölött. A győzelmek magyarázata az, hogy a népi erők katonái tudják, hogy miért harcolnak, viszont a délvietnamiak vagy egyenesen átpártolnak a Viet- konghoz. vagy csak hátat fordítanak és nem hajlandók harcolni honfitársaik ellen. Ez történt múlt szerdán is a dueDhon^-i ütközetben. A Vietkong támadott és hangszórók utián fölszólította a délvietnamiakat, hogy dobiák el fegyvereiket és minden bántódás nélkül ethaevhatiák a hadterületet. A délvietnamiak szót fogadtak s mikor harcra került a sor, az amerikaiak minden támogatás nélkül maradtak és elvesztették az ütközetet. Ilyen és hasonló vereséget szenvedtek az amerikaiak a Pleiku-i és a Quinhon-i összeütközésekben is. A Johnson-kormánv ahelyett. ho°v levonná az amerikai néo és az emberiség igaz érdekét szolgáló egyetlen helves következtetést — a háború felszámolásával s a problémáknak nemzetközi konfe-! reneián való megoldásával, minden látszat szerint a háborít kiteriesztése mellett döntött. Napról napra, egyre nagyobb számú dél vietnami és amerikai repülőgép intézett támadást északvietnami.falvak és városok ellen — azzal az indokolással és ürüggyel, hogy a Vietkong erőit Észak- Vietnam kormánya fegyverezi (Folytatás a 3-ik oldalon) A'írfűlt szombaton többezer férfi, nő és gyermek demons* trált az Egyesült Nemzetek épülete előtt. A tüntetők követelték a vietnami háború azonnali beszüntetését és az amerikai hadsereg kivonását. A tüntetést a "Women's Strike for Peace" és más béke és ifjúsági csoportok szervezték. Dagmar Wilson, a W.S.P. szervezet országos elnöke kijelentette: "A dél-vietnami válság józan, mértékletes, higgadt megfontolást és egy nemzetközi konferencia által elért megoldást követel." TÜNTETÉSEK ORSZÁGSZERTE Hasonló tüntetések zajlottak le Cleveland. O.-ban, Washington, D. C.-ben, New Haven, Conn.-ban, Philadelphia, Pa.* ban, Madison, Wis.-ban és az ország számos más városában. ÉHSÉGSZTRÁJKBAN A BÉKÉÉRT Kilenc egyetemi hallgató már napok óta éhségsztrájkba lépett az Egyesült Nemzetek amerikai épülete előtt avval az eltökélt szándékkal, hogy sztrájkjukat folytatni fogják mindaddig, amig a washingtoni kormány meg nem változtatja vietnami politikáját. Gus Kalimtjis, a sztrájkoló diákok szószólója kijelentette, hogy az éhségsztrájkólók csupán folyadékot, teát és kávét isznak és cigarettát szívnak. "Készen vagyunk életünket föláldozni, hogy megmentsük az emberiséget az elpusztulástól", mondották az éhségsztráj kólók. TÜNTETÉSEK VILÁGSZERTE INDONÉZIÁBAN, Jakarta és más városokban a tüntetők százezrei követelték az amerikai hadsereg Dél-Vietnamból vaió azonnali kivonását. BUDAPESTEN több, mint ezer ázsiai, afrikai és magyar e-iyetemi hailqató tüntetést rendezett az amerikai konzulátus előtt, azon felháborodásuknak adva kifejezést, hogy az amerikai haderők bombázták Észak-Vietnam területét. (Folytatás a 3-ik oldalon) Az Egyesült Arab Köztársaság nemzetgyűlése rendkívüli ülésen foglalkozott az Izraelbe . irányuló nyugatnémet fegy- i verszállitások miatt Kairó és Bonn között kirobbant politikai válsággal. Ali Szabri miniszterelnök az ülésen közölte, hogy Bonnból kapott hivatalos értesítés szerint a nyugatnémet kormány elhatározta az Izraelbe iránvu- ló fegyverszállítások megszüntetését, és a már utón levő fegvverküldemények visszarendelését. A bonni döntés a közvetítő szerepet játszó De Nerva márki, snanvol diolo- mata utján jutott el az EAK kormányához.
