Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-11 / 6. szám
Thursday, February 11, 1965 7 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Béremelést kapnak a litográfusok NEW YORK, N. Y. — Uj szerződés jött létre a Metropolitan Lithographers Association s a munkások között, melynek értelmében a munkások heti nyolc dollár béremelést kapnak. A szerződés 8,000 munkásra vonatkozik. A munkások átlagbére heti $155. A szakmában nagy a munkanélküliség. Bérlevágást kapnak a gumimunkások PROVIDENCE, R. I. — A United States Rubber Co. 700 munkása 25 centes órabércsökkentést fogadott el, abban bizva, hogy ezen elhatározásuk megváltoztatja a gyártulajdonos azon döntését, hogy a gyárat lezárja és áthelyezze Mocksville, N. C.-ba. A gyár vezetősége erdetileg harminc centes órabércsökkentést akart a munkásokra ráerőszakolni. Sztrájkolnak az autómunkások WINDSOR, Ont. — A Chrysler Corporation 6.500 munkása sztrájkba lépett, miután a munkások és a munkáltatók közti szerződés lejárt. A sztrájkolok az Auto Workers Union és a Ford gyár közt létrejött szerződéshez hasonlót követelnek. A filmipari munkások béremelése HOLLYWOOD, Cal. — Az Association of Motion Picture Producers által alkalmazott és a 31 különböző szakszervezethez tartozó munkások uj szerződést Írtak alá. A szerződés négy évre szól; az első két évben a munkások 23 cent, a második két évben szintén 23 cent órabéremelést kapnak. A szerződés magasabb nyugdijat, nagyobb betegsegélyt és magasabb kórházi segélyt nyújt a munkásoknak. A munkáltatók nem voltak hajlandók beleegyezni a munkások azon követelésébe, hogy minden uj filmet az Egyesült Államokban készítsenek. Egyezmény jött létre a vasúti iparban CLEVELAND, 0. — A New York Central és több keleti vasúttársaság egyezményt kötött a Brotherhood of Railroad Trainmen szakszervezettel. Az egyezmény értelmében a szakszervezet nem fogja ellenezni azon több államban érvényben lévő törvény visszavonását, amely meghatározza, hány munkást kell a vasúttársaságoknak alkalmazni a tehervonatokon. Másrészt a vasutbárók arra kötelezik magukat, hogy a most munkában lévőket nem bocsátják el akkor sem, ha a törvényt visszavonják. Azokat a munkásokat, akik nyugdíjba mennek, vagy elhaláloznak, nem pótolják. Az egyezmény 350,000 munkást érint. Egyre több iparban lépett érvénybe hasonló szerződés, ami azt jelenti, hogy ezen iparok nem vesznek fel uj munkásokat, s igy a dolgozók száma egyre csökken. Bérjavitást követelnek New Jersey tanitói CLIFTON, N. J. — A Teachers Association-hoz tartozó tanítók megtagadták a tanügyi órák utáni külön teendők végzését, mégpedig azért, hogy fizetésemelési követeléseiket igy adják a közönség tudomására. A tanítók $5,600—$9,600 fizetési skálát követel hek. Az iskolaszék $5,100—$8,619 skálát javasol. A különbség a két skála között évi 277,000 dollárt jelent. 78 tengerész elveszti munkáját NEW YORK, N. Y. — A National Maritime Union beleegyezett a hajótuladjonosok azon követelésébe, hogy a Brasil és Argentina hajók létszámát 78 tengerészmunkással leszállítsák. A szakszervezeti vezetők azzal indokolták meg e lépést, hogy ha nem egyeztek volna bele a létszám csökkentésébe, akkor a Moore McCormack hajótársaság a két hajót kivette volna a forgalomból és ezáltal 600 munkás vált volna munkanélkülivé. A munkáltatók amiatt panaszkodnak, hogy ráfizetnek e hajók forgalomban tartására. Tagszerzési kampányt kezd a szénbányászok szervezete WASHINGTON, D. C. — A United Mine Workers Union nemrég ünnepelte 75 évi fennállását. W. A. Boyle, a szervezet elnöke kijelentette, hogy nincs jobb mód az ünneplésre, minthogy kampányt kezdjenek a szervezetlen szénbányászoknak a szervezetbe való tömörítésére. Felhívta a tagságot, hogy aktivan vegyen részt a kampányban. Munkáltató támogatja a rövidebb munkahetet LOS ANGELES, Cal. — Dr. Eugene M. Grabbe, a Bunker-Ramo Corp. igazgatója tanúként jelent meg Kalifornia állami munkaügyi bizottsága előtt és kijelentette, hogy a munkások egyre többet termelnek, ami szükségessé teszi a munkaidő leszállítását. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a Irta: LUSZTIG IMRE Ősapáinknak fogalmuk sem volt arról, hogy milyen szerencsések voltak. Talán nem ténylegesen, de — viszonylagosan. Persze ők nem tudtak a viszonylagosság elméletéről. S ha tudtak volna is, nem hasonlíthatták volna össze helyzetüket a miénkkel, mert mi sokezer évvel utánuk jöttünk, mi azonban abban a szerencsés, vagy szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy összehasonlíthatjuk helyzetünket az övékével. • • • Ősapáink halászattal és vadászattal foglalkoztak. Ha elmentek halászni és fogtak egy harcsát, csukát, p; mtyot vagy kecsegét, azt nyárson megsütötték és tudták, hogy mit esznek. Vagy ha vadászni mentek és lelőttek (bocsánatot kérek, akkor még nem volt puskapor), leütöttek egy szarvast, egy őzt, egy medvét és lenyúzták a bőrét, a húst jóízűen elfogyasztották, tudták, hogy mit esznek. • 0 • Az idők múltával fölbomlott az eredeti életmód, harc tört ki a törzsek közt. A győztes a legyőzötte- ket rabszolgákként állította munkába. így volt ez sok évszázadon át. Közben kifejlődött a mezőgazdaság, a földművelés — és elterjedt a rabszolgák lázongása. Megérett a helyzet egy uj társadalmi rendszer megteremtésére és létrejött a jobbágy, a feudális rendszer. • • • Mint minden más az életben — egyetlen társadalmi rendszer sem tart örökké. A feudális rendszer méhében megszületett az ipari termelés. Először kis alapon, de amint a tőke fölhalmozódása növekedett, — úgy növekedtek a nagyobbnál nagyobb üzemek is. Ez persze magával hozta a munka megosztását. Most már nem mindenki halászott és vadászott. Egy-egy ember vagy cipőt gyártott, vagy házat épített, vagy tanító, orvos, lakatos vagy más mesterséget tanult és igy kereste kenyerét.. Amint az ipari cikkeket gyártó urak elég erősnek érezték magukat arra, hogy a feudális rendszert mással helyettesítsék, nem haboztak, hanem cselekedtek. Forradalommal megalapozták és megteremtették a kapitalista rendszert. • • • A fentiek elmondására csak azért volt szükség, hogy egy kis történelmi hátteret adjak annak a témának, amiről valóban Írni óhajtok. Arról ugyanis, hogy manapság, ha bemegyünk egy hentes-üzletbe, vagy a super marketbe, vagy bármely más üzletbe, ahol húst árusítanak és egy szelet marha, disznó, vagy borjúhúst kérünk, nem tudjuk, hogy azt kapjuk-e, amit kértünk, vagy esetleg ló, kenguru, vagy tevehust? • • • Vannak, akikben e sorok olvasásakor felmerül a kérdés, mi történhetett Lusztiggal, talán nem tudja, mit beszél? De kérem csak tessék várni és tovább olvasni e cikket. • • • A Merkel, Inc. husvállalat New York és környékén sok éven keresztül a legjobb hírnévnek örvendett. Ha vendégek jöttek a házba és Merkel-szalámunkahetet rövid időn belül 40-ről 35 órára szállítják le. Véget éri a Ford sztrájk Kanadában WINDSOR, Ont. — Tiz napig sztrájkoltak a Ford-gyár munkásai Windsor, Oakville, Bramalea és Niagara Falls, Ont. városokban. A szakszervezet és a gyár között létrejött szerződés értelmében a munkások 61.88 centtel kapnak többet óránként, mint a sztrájk előtt. A szerződés három évre szól. A 61.88 centet a nyugdijak fölemelésére és a munkabér emelésére használják fel. Automatizálják a cipőipart A Ramer Industries, Inc. egy német gyártmányú gépet állított be, mely naponta 3.000 cipőt képes gyártani három műszakban. A gyártulajdonos, a cipőipari szakszervezet és a szövetségi kormány együttműködésével fiatal, eddig munkanélküli munkásokat tanítanak be a gépek kezelésére. így munkához juttatnak munka- nélküli ifjakat. A kérdés csak az, hogy az uj gépek, amelyek 3,000 cipőt gyártanak naponta, hány cipőmunkást tesznek majd munkanélkülivé? mit, balonit, vagy bármilyen más általuk készített és piacra dobott húsárut szolgált fel az ember — az mindig nagy elismerést és általános megelégedést váltott ki a vendégek részéről. 0 0 0 Ezzel magyarázható, hogy Merkel, Inc. évről- évre több és több szalámit, balonit és más húsárut adott el. A múlt évben hetenként 200,000 font áruforgalmat könyvelt el — and that is a lot of baloney. 0 0 0 A Merkel cég 500 munkást alkalmazott, akik földarabolták, főzték, párolták, pácolták, szárították, hütötték és konzerválták az üzembe hozott húst. A munkások e tevékenységét öt szövetségi ellenőr és két, szintén a szövetségi kormány szolgálatában álló állatorvos vizsgálta felül. Mindez azért történt, hogy a mészárszékekben, super-marketok- ban vásárló közönség azt kapja, amit kér és amiért — fizet. • • • Lo, and behold!!! De milyen nagy felháborodást keltett, amikor a múlt év december hónapjának egyik napján Alfred J. Scotti, a newyorki ügyészség egyik alkalmazottja, felhívta a város élelmezési ellenőrének, Albert S. Pacettának a figyelmét a Merkel, Inc. részére szánt egyik szállítmányra. A szállítmányt felülvizsgálták és megállapították, hogy: 1. a hús HAMISÍTOTT mezőgazdasági hivatali pecséttel van ellátva; 2. a hús állítólag marhahús, de ténylegesen lóhussal volt keverve. 0 0 0 Jónéhány napig tartott a vizsgálat. Közben különböző hirek szivárogtak ki; egyesek szerint nemcsak lóhus, de Ausztráliából hozott kenguruhus és mások szerint tevehus is bele volt keverve a marhahúsba. Ezeket a híreket a lapok is közölték és a hivatalos közegek hol megcáfolták azokat, hol csak hallgattak — úgy, hogy az átlagember ma sem tudja, mi volt belőlük igaz és mi nem. • • • Azt azonban tudjuk, hogy az állami ellenőrök és a szövetségi állatorvosok nem voltak hajlandók a nagyesküdtszék előtt tanúskodni arról, hogy mit tudnak e szállítmány összetételéről, hogy a múltban volt-e hasonló, hamis pecsétes küldemény, hogy mit tudnak az alvilági elemekről, melyek részt vettek az üzelmekben és profitot harácsoltak belőlük. Azt is tudjuk, hogy amióta “felfedezték” a Merkel, Inc.-nek küldött hamis pecsétes küldeményt, -már újabb, hasonló szállítmányokra is bukkantak. Ez viszont azt bizonyítja, hogy nemcsak a Merkel, Inc. kapott ilyen szállítmányokat, hanem ki tudja, hány más cég is? 0 0 0 Ez bizonyítja a legjobban, amit a cikk elején irtunk: milyen szerencsések voltak ősapáink! Amikor belépünk bármely húst áruló üzletbe és marha, sertés, vagy borjúhúst kérünk — ki tudja, hogy nem kapunk-e ló, kenguru, vagy tevehust? ELLENTMONDÁS. EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! Milyen húst eszünk? . Marha-, sertés-, borjú- vagy ló-, kenguru-, tevehust?
