Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-11 / 6. szám

b AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 11, 1965 SÚLYOSAN TERHELŐ DOKUMENTUMOK VÁDOLJÁK LUBKÉT, az NSZK elnökéi Nem politikai, hanem sikkasztás gyanújával ült Hitler börtönében. Ő volt a "Jaegerstab-akció" nevű háborús bűntett egyik főszereplője Albert Norden professzor, sajtóértekezleten ismertette azokat az újabban előkerült dokumen­tumokat, amelyek hiteltérdemlően bizonyítják Heinrich Lübkének, az NSZK elnökének háborús bűnösségét. Norden professzor utalt arra, hogy egy fél évvel ezelőtt az NDK Nemzeti Frontja több dokumentu­mot hozott nyilvánosságra, amelyek terhelőén bizo­nyították Lübke elnök háborús bűnösségét. Az akkori leleplezéseket Bonnban visszautasították, s a többi között az NSZK elnöki hivatala kijelentet­te, hogy Heinrich Lübke “politikai okokból ült 20 hónapig fogságban.” Ötezez márka eltűnt... fenn, nehéz hely, mert a munka túlnyomó több­ségét a foglyoknak föld alatt kell végezniük. Magasak a követelmények és a foglyok alkal­matlanok erre a munkára, mert javarészt közép­korú varsói lengyelek, valamint franciák, mind városi lakosok és értelmiségiek, akik testileg képtelenek erre a munkára. A tábor felállítása után közvetlenül már vérhasjárvány pusztított közöttük.. . Különösen ott emelkedett a halálo­zás száma, ahol a foglyok a föld alatt dolgoztak és éltek, s hetekig nem jutottak fel a napvilág­ra.. . Néhány nappal ezelőtt kapott jelentés szerint a halálozások oka a krónikus éhezésre vezethető vissza...” Lübke volt ennek az építkezésnek a legfőbb ve­zetője, s ugyancsak ő követelt újabb és újabb “utánpótlást” a fogyatkozó munkaerő helyére. Albert Norden professzor végezetül újra leszö­gezte, hogy Lübke a dokumentumok tanúsága sze­rint a háború idején mint nélkülözhetetlen szak­ember mindvégig felmentést kapott a katonai szol­gálat alól. Peenemündében bizalmija volt a Gesta- pónak, s a háború utolsó fázisában a koncentrá­ciós táborok foglyainak feláldozásával az utolsó percig szolgálta a náci hadiipar mentését célzó ak­ciókat, és ennek következtében számtalan szeren­csétlen fogoly halálában bűnös! — Ez az ember — fejezte be ismertetését Albert Norden professzor — az összeomlás és megbízói­nak öngyilkossága vagy nürnbergi kivégzése után ahelyett, hogy a legmélyebb egérlyukba bujt vol­na, hogy elfeledtesse magát és megmeneküljön a büntetéstől, ma a nyugatnémet állam legfőbb közjogi tisztviselője. K. L. A BUDDHISTÁK CSATÁJA — Való igaz — állapította meg Albert Norden professzor —, hogy Lübke 1934 február 5-től 1935 október 11-ig fogságban volt. De miután birtokunk­ban van az eljárás teljes anyaga, bebizonyítjuk, hogy nem politikai okokból, hanem sikkasztás és okiratok eltávolításának gyanúja miatt. A törvény- széki iratok szerint Lübke testvére, Fritz Lübke, a Siedlungsgesellschaft Bauerland AG nevű válla­lat schwerini fiókjánál nagy összeget sikkasztott. A cég berlini központjában, amelynek Heinrich Lübke volt az igazgatója, kiderítették, hogy Hein­rich Lübke tud öccsének sikkasztásairól, s őt ma­gát is hasonló bűncselekmények elkövetésének vádja alá helyezték. Állásából felfüggesztették és február 5-én vizsgálati fogságba került, március 19-én pedig azonnali hatállyal elbocsátották állá­sából. A berlini törvényszék egyik aktája megállapítja, hogy “Heinrich Lübkével, a Siedlungsgesellschaft Bauernland igazgatójával kapcsolatban az a gya­nú, hogy 5000 márkát saját céljaira elsajátított és felhasznált”... A fasiszták amnesztiarendelete alapján a berlini 24. büntetőkamara az eljárást megszüntette ugyan, de az erről szóló 1935. november 19-én kelt biró- sági határozat megállapítja, hogy Heinrich és Fritz Lübke nem élhetnek kártérítési igénnyel a vizs­gálati fogság miatt, mert az eljárás során nem bi­zonyosodott be sem ártatlanságuk, sem az, hogy ellenük nem forog fenn megalapozott gyanú, és mert a vádlott Heinrich Lübkének a vizsgálat tár­gyát képező tettei “durva tisztességtelenséget rej­tenek magukban.” Hadiépitkezések vezetője — Ez az igazság Lübke fogsága körül — jelen­tette ki Albert Norden, majd áttért az NSZK elnö­kének háborús bűnösségét igazoló újabb dokumen­tumok ismertetésére. Az eredetiben bemutatott okmányok tanúsága szerint Lübke negyven hadiépitkezésnek volt veze­tője, köztük föld alatti hadi üzemek, és az Angliát lövő pusztító rakétakilövők építkezéseinek. 1944 márciusától a repülőgépgyártást föld alatti üze­mekbe telepitő, Göring, Speer és Himmler által szervezett, úgynevezett “Jügerstab”-akció egyik fő­szereplőjévé vált. Lübke vezetése alatt hajtották végre a “Leopárd” fedőnevű vállalkozást, amely­nek során az egyik lipcsei Junkers repülőgépüze­met telepítették át a bernburgi káliumbányákba. Minden ezzel kapcsolatos megbeszélés jegyzőköny­vében, jelentésében első helyen szerepel Lübke neve. Az akció végrehajtására, betonozási és szállítási munkálatokra, kétezer foglyot kapott a koncentrá­ciós táborokból. Az első ötszáz foglyot embertelen körülmények között, sátorban helyezték el. Csak­hamar járvány tört ki, s ez megtizedelte a szeren­csétlen rabokat. Egy másik ötszázas fogolycsopor­tot a káliumbányában, 400 méter mélységben 1200 négyzetméteren berendezett koncentrációs tábor­ban helyezték el. Közben Leau mellett felépítettek egy kisegítő koncentrációs tábort, Lübke foglyai számára. Ezrek élete árán Sokatmondó és drámai a weimari SS-parancsnok- ság orvosának jelentése a Jeaui koncentrációs tá­bor foglyainak halálozásáról: ; “A leaui tábor, amely 1944 szeptember óta áll A buddhistákat általában a türelem, a passzivi­tás, az erőszakmentesség híveinek, a jámbor alkal­mazkodás képviselőjének tartják. Micsoda ember­telen terrornak kellett eluralkodnia Dél-Vietnam- ban, milyen megkülönböztetésben-üldöztetésben kellett részesülniük, hogy önvédelmi harcuk oly végsőkig ment el, mint az önkéntes tüzhalál, a tö­meges éhségsztrájk! Hogyan s miért csapott át a buddhisták hagyo­mányos türelme szenvedélyes haragba? Erre vála­szol csatájuk néhány alább felidézett drámai pil­lanata. Hue: VÉRENGZÉS A buddhisták mellőzésével, félreálliltásával kez­dődött, s üldözésével folytatódott. A Dél-Vietnam lakosságának mintegy tiz százalékát kitevő katoli­kusoknak Diem diktátor rendszere egyoldalúan kedvezett; a buddhisták megalázása szinte a kor­mány iránti hűség bizonyítékává vált. A diktátor fivére, Ngo Dinh Tue érsek egyáltalán nem titkol­ta, hogy állami pénzekből állíttatja fel oly nagy so­rozatban Keresztelő Szent Jánosnak, Diem “véd- szentjének” szobrait; a kormány titkos alapjaiból sorra építették a katolikus templomokat; a közal­kalmazottakat hivatalból rendelték ki azokra a mi­sékre, amelyeket az elnöki család tagjainak szüle­tésnapja alkalmából mondottak; a hadsereg tiszt­jei csak akkor léphettek elő, ha áttértek az elnök hitére. A buddhisták természetesen tiltakoztak; bár­mennyire a türelem hívei, nem nyugodhattak bele, hogy a kormány katonái büntetlenül garázdálkod­janak a pagodákban, szétszórják a buddhista kör­meneteket, betiltsák összejöveteleiket. A kormány a tiltakozásokra válaszul elhatározta a buddhisták megfélemlítését. A színhely Hue városa, a volt császári székhely, az időpont 1963 májusa. A vallásalapitó Buddha születésnapja ebben az évben május 1-re esett. A hatóságok betiltották a vallási ünnepet, mert egy­beesett a nemzetközi munkásszolidaritás ünnepé­vel, s attól tartottak, hogy ez harcos tömegdemons­trációra ad alkalmat. Kötelezték a buddhista veze­tőket, halasszák el az ünnepet. Az újabb dátum viszont a gyarmatosítókra mért Dien Bien Phu-i vereség évfordulójával esett egybe, ezért ismét betiltották az összejövetelt. Tiltakozásul ötezer buddhista vonult fel a városban békés tüntetésre. Megvolt az alkalom a megfélemlítő akcióra: Dang Sy őrnagy páncélosokat és ejtőernyősöket küldött a tüntetők ellen. A katonák tüzet nyitottak. A ha­lálos áldozatok és a súlyos sebesültek száma meg­haladta a húszat, a golyók gyermekeket, asszonyo­kat és aggastyánokat is megöltek. • De ez a vérengzés nem megfélemlítette, hanem az ellenállás fokozására késztette a buddhistákat. Saigon: TÜZHALÁL A nemzetközi közvélemény a buddhisták üldözé­sére és tiltakozó mozgalmára tulajdonképpen ak­kor figyelt fel, amikor megkezdődött a boncok, a legtekintélyesebb szerzetesek szörnyű öngyilkos­ság-sorozata. Saigon, 1963 junius 11. Az utcákon állig felfegy­verzett rendőrök és katonák őrjáratai. A hadsei'eg- nek szállított amerikai harckocsik eláliják a ke- resztutakat. Az elnök rezidenciáját katonai erőddé változtatják. A pagodákat páncélosok veszik körül. A mozgósítás oka: a buddhisták a május 8-án Hué- ban megölt hívők lelki üdvéért nyüvánosan imád­koznak. Az egyik körmenet élén egy 73 éves tekin­télyes bonc, Thich Quang Dúc halad. A Le Van Duyet utca sarkán, az úttest közepén leteriti sáf- rányszinü köpenyét, ráül és hangosan imádkozni kezd. Társai öt gallon benzint öntenek rá. Az idős bonc fellobbantja öngyújtóját... A buddhisták a bonc elszenesedett szivét erek­lyeként közszemlére teszik a Xa-Loi pagodában, ahová valósággal özönlik a tömeg. De talán ennél a tiltakozó önkéntes tüzhalálnál is nagyobb hatást gyakorol a buddhisták millióira a kormány kirívó, sértő magatartása. A “saigoni Pompadour”, Nhu asszony (Diem fivérének a titkosrendőrség nagy­hatalmú főnökének felesége) egy amerikai újság­írónak gúnyolódva nyilatkozik a bonc haláláról: “A buddhisták megpirítottak egy vén szerzetest, mi­után kábítószerekkel érzéketlenné tették. De még ezt a propagandatrükköt se tudták a maguk erejé­ből végrehajtani. Importált amerikai benzint hasz­náltak!” A buddhista szerzetesek vértanuságának módja megdöbbentő; de célja — az elnyomatás elleni til­takozás — a nép szabadságáért vállalt áldozattá emeli. Nha Trang: ÉHSÉGTÜNTETÉS A távirati irodák szűkszavú, szenvtelen jelenté­sei haditudósitásokkal egyértelműek. .. “Egy fia­tal saigoni szerzetes, aki alig volt valamivel több húsz évesnél, petróleummal leöntötte, majd fel­gyújtotta magát, tiltakozásul a kormány vallási tü­relmetlensége ellen” — jelenti a Reuter 1963 augusztusában. Pár nap múlva az AFP hírül adja: “A katonaság Huéban nagy buddhista diáktünte­tést vert szét. A tüntetésre azért került sor, mert a hatóságok a temetési menetből erőszakkal elra­gadták annak a szerzetesnek a holttestét, aki a kormány politikája elleni tiltakozásképpen eleve­nen elégette magát. A csecsemőnyi nagyságúra összezsugorodott holttestet a város főpagodájában akarták elhelyezni, amikor a karhatalom erőszak­kal elragadta a szerzetes földi maradványait.” 1963 és 1964 folyamán újra meg újra végigvi- harzanak a nagyvárosok utcáin a buddhisták tün­tetései: Puszta kézzel — szuronyrohamok, könny­gázbombák, tüzoltófecskendők ellen. És folytatód­nak a tiltakozó önégetések is. . . Tieu Dieu, a 21 éves pap az ötödik... Tran Bath Nga, a 20 éves fiatal lány a nyolcadik... És amikor Diem bukása után utódai is folytatták a buddhisták üldözését, ismét akadnak, akik ezzel a végső tettel tiltakoznak. Nha Trang városában 1965. január 26-án Thi Yen Phu 17 éves diák­lány tűzhalálával Ítéli el Huong terrorpolitikáját. A városban kétszáz szerzetes éhségsztrájkot foly­tat. A lány — neve annyit jelent: “Repülő Fecske” — nyilvános tűzhalálának szörnyű perceiben négy­ezer buddhista tüntet a tartományi főnök palotája előtt Sok ezren csatlakoznak az éhségsztrájkot folyta­tó szerzetesekhez. A Saigonban önkéntes éhezést vállaló öt főpap közül kettő, halálán van, s a har­madik is eszméletét vesztette, amikor bejelentik a tömegnyomás alatt összeroppant Houng-kormány bukását. PAUL’S SHELL SERVICE f Íj GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS | !« 19505 Allen Road — Melvindaíe, Michigan * | ’Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonol J ' .V»VV»WVV»W»\\1 WWWWWVWHWtWWWHV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom