Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-04 / 5. szám
Thursday, February 4, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 (Folytatás az első oldalról) Magyarországon is elfogadták és ez lett az ideológiai alapja 600,000 magyar zsidó kiirtásának. Ennek az ideológiának elfogadtatása a magyar nép legzüllöttebb elemeivel, melyekből később a nyilas mozgalom nőtt ki, természetesen nem ment egyik napról a másikra. A magyarországi antiszemitizmusnak hosszú története van. Nem véletlenségből adta Báró Eötvös Károly az “Ezeréves per” cimet könyvének, midőn megírta a tiszaeszlári vérvád történetét. Politikai tényezővé az antiszemitizmus, mint tudjuk, Horthy uralomrajutásával 1919-ben nőtte ki magát. És amidőn Horthyék csatlakoztak a berlin- római TENGELYHEZ, megpecsételődött a magyarországi zsidók sorsa is. A szervezeti előkészületek a magyarországi zsidók kiirtásához már 1938 körül kezdődtek. A magyar kormány (Darányi) azzal az ürüggyel, hogy csupán a “jogtalanul” Magyarországon tartózkodó zsidókat akarja számontartani, megkezdte az “igazoltatásokat”, a zsidóknak a rendőrségre való be- idézését, a razziákat. “Pusztuljanak a zsidók — vették át a magyar fasiszták a nácik ideológiáját — hogy a magyar nép folytathassa tisztes, kenyérkereső munkáját.” Ez volt a hivatalos, egyelőre még nem nyilvánosan hangoztatott terv a zsidókérdés “végső megoldására.” Zsidók a kannibálok kórusában Azt még csak meg lehet érteni — bár megbocsátani nem — hogy Horthyék és a magyar nácik, felhasználva az évszázadok folyamán a népben felgyülemlett vallási és faji előítéleteket, a keresztény magyarok egy részét meg tudták nyerni ily jelszavak hangoztatásához és ily tervek végrehajtásához. De hihető az, hogy ezt a brutális, embertelen, kannibáli jelszót el tudták fogadtatni egyes zsidókkal? Hihető az, hogy akadt Magyarországon 1938-ban zsidó tulajdonban levő és zsidók által szerkesztett újság, amely csatlakozott volna a fasiszta magyar kormány kampányához, amely helybenhagyta volna az igazoltatásokat, elvben jogosnak minősítve, harsányan követelte a zsidó lakosság egy részének kiűzését Magyarországról? Bármilyen hihetetlennek hangzik ez, de volt ilyen újság, volt ilyen zsidó szerkesztő. Az újság neve: "Társadalmunk". A szerkesztő neve: Dr. Kiár Zoltán. Dr. Kiár Zoltán, aki Amerikába érkezte óta mint a newyorki magyar zsidók “vezéregyénisége” tevékenykedik, a harmincas években Budapesten lapot szerkesztett, amelynek cime “Társadalmunk” volt. Amikor a magyarországi zsidók tervszerű zaklatása megkezdődött, dr. Kiár kiküldte egyik riporterét, hogy Írjon tudósítást a tényállásról. A riporter, “d. m.” kezdőbetűkkel jelzett tudósításában — nyilván a főszerkesztő utasítását hajtva végre — csaknem dicshimnuszban mosta fehérre a bestiális fasiszta hatóságokat,-rendőröket, csendőröket. íme néhány idézet dr. Kiár Zoltán lapjából a fenti riportból: “A Külföldieket Ellenőrző Országos Kirendeltség vezetői mindenütt a legnagyobb előzékenység- 9*.1 bánnak a felekkel.” "Örömmel állapítjuk meg, hogy az igazoltatások mindenütt a legnagyobb rendben folynak.” “A csendőrség vezetője (Ujfehértón) igy nyilatkozott: , “A detektívek hiába adnak ki olyan parancsot, hogy a sorból kilépőt le kell szúrni. A detektívek nem parancsolnak a rendőröknek... Hogy a csendőrök megvertek volna valakit... nem tudok róla.”- _ A/WCRIKAI ^ T Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York. N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50 * “Nyíregyházán egyébként csak a legnagyobb elismeréssel beszélnek Mesko ARISZTID rendőrkapitány előzékenységéről." “Miskolcon az Úri utcai rendőrkapitányságon Ujházy Dénes rendőrtanácsos a legnagyobb tapintattal és előzékenységgel folytatja az igazoltatásokat.” “Hűséges beszámolónkból látható, hogy (néhány esetet leszámítva) különösebb mellékzöngék nem kísérik a razziákat..." Hát igy hangzott a newyorki magyar zsidó társadalom jelenleg annyira hangoskodó vezére, dr Kiár Zoltán lapjának 1938-i beszámolója a magyarországi zsidóság kiirtása egyik legelső bevezető aktusáról. Különösebb “mellékzöngék” akkor még nem kisérték a razziákat, ömlengett akkor dr. Kiár lapja. A "mellékzöngék" néhány évvel később jöttek 600 ezer halálra égetett vagy gázzal megfojtott zsidó halálhörgésében. Nem, dr. Kiár ur lapja a szörnyű tömegmészárlás előkészítőiben 1938-ban “tapintatos és előzékeny” urakat látott, akikről a zsidók a “legnagyobb elismeréssel” beszélnek! Dr. Kiár lapja 1938-ban “örömmel állapította” meg hogy a zsidó polgárok meghurcolása a “legnagyobb rendben” folyt le. De amilyen örömmel és elismeréssel nyilatko- kott dr. Kiár lapja a fasiszta csendőrökről, a dege- nerált Arisztidekről, rendőrkapitányokról, olyan brutálisan ordított SAJÄT HITTESTVÉREIRE( a támogatásra, irgalomra, tanácsra legjobban rászorult bevándorolt, vagy ahogy a fasiszták mondták: “beszivárgott zsidók felé: íme igy uszított dr. Kiár lapja e cikk végén: “A tisztességtelen utón bejöttek és itt tartózkodók pusztuljanak, hogy a jogosan itt élő magyar állampolgárok folytathassák tisztes kenyérkereső foglalkozásukat és megszabaduljanak a — razziá- zásoktól!” • • • E sorok írója több mint 50 éve olvas újságot, több mint 40 esztendő óta figyeli, meglehetős rendszerességgel az amerikai sajtót. Meg merem kockáztatni, hogy ez idő alatt talán sohasem bukkantam egy, a fentihez hasonlítható mondatra, mely néhány sorban az embertelenség, gyalázkodás, rágalmazás, könyörtelenség, önzés elemeit ily szörnyű tömörséggel egyesítette volna magában. Dr. Kiár lapja fenti kitételében mindenekelőtt megrágalmazta a magyarországi zsidók egy részét, akikre mint “tisztességtelen utón bejöttekre” hivatkozott. Mi volt "tisztességtelen" az első világháború pusztító tüze elől menekülő szerencsétlen zsidók abbeli törekvésében, hogy menedéket találjanak a háború pokla elől? Az első világháború folyamán valóban több ezer galíciai, bukovinai zsidó család “szivárgott” be Magyarországba azokról a területekről, ahol az első világháború frontja kialakult, azokról a vidékekről, ahol városok, falvak százait bombázták szét vagy égették fel. Galicia és Bukovina lakosai az osztrák-magyar monarchia polgárai voltak. Annyira "tisztességtelen" volt az, hogy azok, akik életben maradtak, az öregek, az asszonyok, a gyermekek, szánalmasan csekély holmijukkal hátukon menekültek hazájuk egy másik része felé? Tény, ezek valóban nem útlevéllel érkeztek Magyarországra. De mivel Magyarország 1914—lobén szerves része volt az osztrák-magyar monarchiának, szigorúan legális értelemben nem is volt szükségük útlevélre. De vajon dr. Kiár Zoltán, ha történetesen ott állt volna a máramarosi határon, valóban visszakergette volna ezeket a szerencsétlen menekülőket égő városok, a lángban álló front felé? Miért nevezte hát “tisztességtelen utón bejöt- teknek” e hitsorsosait? Mi volt "tisztességtelen" az 1938-ban készülő Hitler-Chamberlain-féle müncheni paktum elől és annak megkötése után menekülő szerencsétlen zsidóknak azon törekvésében, hogy minél mesz- szebbre jussanak az előrenyomuló náci hordáktól s kénytelenek voltak útlevél és polgárpapir nélkül Magyarországon bujdosni? Ezekre gondolt dr. Kiár és a cikk Írója, amikor a "pusztuljanak" jelzőt alkalmazták? Hajlandó volt ezeket a szerencsétleneket visszadobni a hitleristák karmaiba! Dr. Kiár Zoltán lapja e döbbenetes sorokban sárbatiporta nemcsak saját hitvallásának, de a keresztény vallásnak alapvető tételeit is. amelyeknek mindenkor kardinális része volt az irgalmatosság. És ha már igy meg is rágalmazta zsidó testvéreit, miért kellett dr. Kiár lapjának követelni azt, hogy “pusztuljanak”? Miért nem követelte dr. Kiár lapja ehelyett azt, hogy a magyar kormány adja meg a polgárságot azoknak a magyarországi lakóknak, akik 5—10—15 vagy annál is hosszabb ideje laktak Magyarországon és akik óhajtják azt, mint ahogy azt más országok megteszik és megtették? •' MIÉRT KELLETT A PUSZTULÁSUKAT KÖVETELNI? Valóban meg volt dr. Kiár elégedve, amikor a “tisztességtelen utón” bejöttek valóban elpusztultak Kamenev-Podolskban, Auschwitzban és Majda- nekben? A rágalmazáson, az embertelenségen, a kannibálizmuson kivül még más is van e szörnyű mondatban: Olvasói szemérmetlen félrevezetése, becsapása. Amikor ugyanis dr. Kiár lapja a magyarországi zsidók egy részének, a “tisztességtelen utón bejöttek”-nek pusztulását követelte, azzal támasztotta e kannibáli követelését alá, hogy ha ezek egyszer pusztulnak, akkor a “jogosan itt lévő magyar állampolgárok folytathatják majd tisztes kenyérkereső foglalkozásukat...” Dr. Kiár lapja játszi könnyedséggel korbácsolta volna ki saját hitsorsosai ezreit az országból, kiűzve őket onnan, ahol meghonosodtak már, ahol sokuknak szeretteik sírjai voltak, ahol gyermekeik felnőttek, megházasodtak, dolgoztak és ezek feláldozásával remélte, hogy az ottmaradottak gónd* mentesen élhetnek tovább. Nem beszélve arról, hogy ezzel az állásponttal szőröstül-bőröstül elfogadta a fasiszták abbeli érvelését, hogy azok csak a “rossz”, a “tisztességtelen utón bejött” zsidókat gyűlölik, a “jó” zsidókat, — mondjuk az olyanokat, mint a dr. Kiár Zoltánokat, meg a “d. m”-féle riportereket viszont szeretik és hagyják majd élni őket, mint Marci hevesen —, ettől eltekintve az az álláspont a testvérszeretet vérlázitó megtagadása. A történelem a maga szörnyű iróniájával bebizonyította — reméljük dr. Kiár teljes megelégedésére —, hogy az, aki hajlandó testvérét feláldozni a pillanatnyi biztonság vagy jólét illúziójáért, az nem fog élvezni sem biztonságot, sem jólétet! A fasiszták, a nácik a “tisztességtelen utón be- jöttekkel” együtt a "jogosan" ott élő magyarországi zsidókat is kiirtották, de ezzel az aktussal halál- raitélték a keresztény magyarság százezreit is — a voronyezsi csatatéren és másutt. Ezek a gondolatok jutottak eszünkbe most, amidőn ugyanez a dr. Kiár Zoltán, ugyancsak a saját lapjában, ismét Ítélkezik egyes "tisztességtelen" zsidó hittestvérei fölött, akik szerinte megakadályozzák, hogy a "jogosan" itt élő egyes személyek, közéleti vezérek, stb. folytathassák "tisztes foglalkozásukat", stb., stb., stb. Figyelő LEGYEN OTT MINDENKI AKI A LAP SORSÁT SZIVÉN VISELI! A newyorki lapbizottság ezen a hétvégén, vasárnap, február 7-én tartja nagy kampány-nyitó bankettjét a 120 East 149th Street, Bronx, N. Y. címen lévő Savoy Manor szép termében délután 1 órakor. Lapunk olvasói és barátai országszert« New Yorkra irányítják figyelmüket ezekben a napokban, mert tudatában vannak annak, hogy milyen fontossággal bir egy ilyen összejövetel az országos lapfenntartó kampány szempontjából. Több város dolgozott ki terveket a következő hetekre és hónapokra, hogy milyen formában teremtse elő az országos lapkonferencián elfogadott lapfenntartó kvótát és a newyorki egyike az első ilyen összejöveteleknek. A rendező bizottság mindent elkövetett az elmúlt hetekben, hogy lapunk newyorki és környéki olvasóit felkérje a banketten való megjelenésre. Azok azonban, akik még nem határozták el magukat, hogy résztvesznek az összejövetelen, még ezekben az utolsó percekben is meggondolhatják és a rendező bizottság gondoskodik arról, hogy helyük és ebédjük biztosítva legyen. Hívják fel a lap kiadóhivatalát AL 4-0397 számon, vagy ha erre már nincs lehetőség, úgy jöjjenek el bátran a bankett-terembe, lesz részükre is finom ebéd és természetesen kellemes szórakozás és baráti társaság. Tegyenek ki magukért lapunk newyorki olvasói és mutassanak jó példát az egész ország haladó szellemű magyarságának, hogy ragaszkodnak lapjukhoz és elősegítik annak további megjelenését. Akinek vaj van a fején... ne álljon a napra...
