Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-04 / 5. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 4, 1965 [SZÉlJECmiEnl A déli államok városai között a louisiana-i Boga- lusa városnak az a nem éppen eldicsekedni való hírneve, hogy a Ku-Klux-Klan ott rendelkezik a legnagyobb számú tagsággal. A becslések szerint magában a városban 800 tagja van a Klánnak, nem számítva a külvidékeket. Ezt olyan egyének állítják, akik a város jóhirneve érdekében a valóságnál kevesebbnek tüntetik fel e taglétszámot. Lakosságának nagy százalékát négerek képezik. A város gazdasági életének központjában a 100 millió dolláros Crown Zellerbaeh rostfeldolgozó gyár áll, amely hirdeti, hogy az alkalmaztatásban nem tesz megkülönböztetést. A szegregáció azonban mindenütt változatlanul fennáll, a fiatal néger generáció elégedetlen a helyzettel, de nincs akcióra megszervezve. A polgármester javított valamennyit a négerek helyzetén: a néger gettóban kiköveztette az utcákat s a városi szemétszállításra kizárólagosan négereket vett fel, ami ugyan kétes dicsőség. Még az ilyen kis eredményeket is megsokallta a Ku-Klux-Klan. Égő kereszteket állított fel Boga- lusában és sok helyen délkelet-Louisianában, figyelmeztetésül, az integráció ellen. A városi rendőrség gyermekcsinynek tekintette a keresztégetéseket, de egy ottani napilap szerkesztője, Mr. Major, hírlapjában annak a véleménynek adott kifejezést, hogy a kereszteket nem dilettánsok, hanem szakértő ácsok állították össze, tehát nem lehet gyermekek munkájának tekinteni. Január 21-én egy cikkben a keresztégetők lelkiismeretének fel- ébresztéséért fohászkodott, de ennek nem lett foganatja. A szerkesztő, aki négy gyermeke testi épségéért aggódik, a cikk kinyomtatása után a saját háza előtt is égő keresztet talált, figyelmeztetésül, hogy jó lesz, ha befogja a száját. A Ku-Klux- Klan banda tagjai pedig egymásután félemlitik meg azokat a fehéreket, akik valamilyen módon a szegregáció ellen foglalnak állást, akár tetteikben, akár kijelentéseikben. A néger mozgalom ott még nem bontakozott ki és a terror-szervezet egyelőre a jobbérzésü fehérek megfélemlítésére összpontosítja működését. Egy köztiszteletben álló helyi lakos úgy nyilatkozott, hogy a Klan azért vetette ott meg a lábát, mert a hatóságok támogatják, főhadiszállása a városházával szemben levő tűzoltóságon van. Cutrer polgármester és más városi hivatalnokok ból álló városi bizottság időnként meghív ismert néger közembereket a panaszok megtárgyalására és vizsgákat is bejelentettek néger rendőrök felvételére, de semmi jele annak, hogy a város valamilyen lépést tenne az iskolai, vagy a nyilvános kiszolgáló helyeken való szegregáció felszámolásáért. Emiatt nagy az elkeseredés a négerek között. Végre múlt novemberben belátták, hogy valamit tenni kell, mert a fiatal néger generáció nem tűrheti sokáig ezeket az állapotokat. Ekkor alakult meg egy hattagú bizottság, a polgármesteren kívül néhány közismert pap és egy rádióállomás tulajdonosának részvételével. A bizottság első tevékenységeként egy tervezett integrált diszebédre meghívta Brooks Hays volt Arkansas-i képviselőt, akit faji kérdésekben mérsékelt álláspontjáról ismernek és aki kibukott a választásokon a Little Rock-i események után. A program szerint ő lett volna az, aki beszámol más déli városoknak az integrációs kérdésben nyert tapasztalatairól. A Klan erre rögtön akcióba lépett. Bogalusá- ban a Klan tagok ajtóról ajtóra 6 ezer röpcédulát osztottak szét, amelyben arra figyelmeztettek, hogy a Hays-bizottság célja: “...hogy rávegyen benneteket: segítsétek az integrációt, hogy kénytelenek legyetek a templomban a fekete ember mellett ülni, alkalmazni és a vendéglőben vele együtt enni és megengedjétek gyermekeiteknek, hogy a piszkos, taknyos orrú, rongyos, csúf kis néger gyermekek mellett üljenek az iskolában.. . Tudjuk jól azok nevét, akiket meghívtak a Brooks Hays gyűlésre és azt is tudni fogjuk, hogy ki ment el. . . Szem előtt tartunk mindenkit, mint integrációst, aki ezen a gyűlésen megjelenik és ezekkel a Ku-Klux-Klan lovagjai majd megfelelő módon bánnak el.” A papok, a rádióállomás-tulajdonos és más kiváló személyek megfélemlítésére tett fenyegetés megtette a hatását. A bizottság visszavonta a meghívást és nem tartotta meg a gyűlést. Rev. Bruce Shepherd episzkopális pap kijelentette: “A tenrplom vezetősége, 7:1 ellenében amellett szavazott, hogy ne adjuk ki a gyűlés megtartására a templom gyüléstermét. . . A Klan fenyegetett, hogy bombázza a templomot és már az én házam előtt is égettek keresztet.” Rev. Shepherd mondotta, hogy nem szivesen hátráltak meg a KKK előtt, de. . .. “nem voltak szövetségeseink, a szakszervezet, a kereskedők, a városatyák vagy a bíróság nem állt mellettünk... csak hat pasas az egész várossal szemben.” Bascom Talley közismert ügyvéd, aki szegregációsnak tekinti magát, szintén elitéli a KKK mindent elnyomó befolyását. Egy újságírónak kijelentette: “Én, mint vidéki ügyvéd, csak békét és nyugalmat akarok és hogy betartsák a törvényt. . . a közéleti vezetőségben nagy hiányosságok vannak és azért gyarapszik a Klan. Ez, és a butaság, amitől gyarapszik.” A néger lakosság körében egyelőre nincs harciasság. A néger vezetők nem a fiatal generációhoz tartoznak és az aktiv mozgalmi, ifjúsági csoportok, amelyek lendületet adnának a szervezkedésnek nem működnek. Bogalusában eddig még egyszer sem tették próbára a polgárjogi törvény keresztülvitelét. Kiűzték a támadó hadihajókat Az Észak-Vietnam-i sajtóügynökség jelentette, hogy a partőrség ágyú-ütegei két hadihajót kiűztek Észak Vietnam vizeiről. Az egyik US, a másik dél-vietnami hadihajó volt. Egy Hanoi-i rádiójelentés megcáfolja az Egyesült Államoknak azt a jelentését, hogy az északvietnami kormány katonaságot küld Dél-Vietnam- ba. Tudvalevő és a nyugati országok sajtója is számtalanszor megállapította, hogy a népi hadsereg zöme a helyi lakosságból kerül ki. A rádiójelentés a U.S. hirt alaptalan rágalomnak minősítette. Kosygin Hanoi-ba utazik Az észak-vietnami kormány hivatalos lapja, Nhan Dán örömmel jelentett Aleksei N. Kosygin szovjet elnök tervezett látogatásáról. A vezércikk szerint “ez a nagyjelentőségű látogatás továbbfejleszti és megerősíti a két ország barátságát, szolidaritását és együttműködését. Hálásan köszönjük a szovjet népnek és kormányának mindazt a nagy segítséget, amelyet a szocialista építés előmozditása, délvietnami testvéreink igazságos küzdelme, valamint országunk békés egyesítése érdekében nyújtott.” Kina tiltakozik a Burundi kormány lépése ellen A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma erélyes tiltakozását fejezte ki Burundi kormányának azon lépése ellen, amellyel megszakította a diplomáciai összeköttetést Kinával. Teljesen indokolatlannak tekintette ezt a határozatot, amely “ellentmond az országok közötti nemzetközi viszonylatok legelemibb követelményeinek.” A kinai nyilatkozat továbbá kifejtette: “Nyilvánvalóan, a Burundi-i hatóságok azért hozták ezt a határozatot, mert nem tudtak ellenállni az Egyesült Államok és Belgium nyomásának. Ezek az imperialisták mindig ellenségei vol- ' tak a kinai-burundi-i barátságnak és kezdettől fogva minden alkalmat megragadtak hogy ezt a barátságot aláássák.” Ritchie Calder, az edinburghi egyetem tanára és G. M. Foster, a californiai egyetem tanára megegyeznek abban a véleményben, hogy olyan gyermek, aki élete első éveiben nem kap elegendő táplálékot, vagy meghal idejekorán, vagy fizikailag és szellemileg fejletlen felnőtt lesz belőle. A két tudós professzor véleménye abban is megegyezik, hogy MIÉRT nem kapnak elegendő élelmet a kis gyermekek: azért, mert sok visszamaradt országban — és némely un. előrehaladott országban is — a felnőttek kapják a protein-dus táplálékok javát és a kicsinyeknek csak a maradék jut. Ez. az oka — mondják ők ketten —, hogy a világ lakosságának több mint fele rosszul táplált. • • • Ebből látjuk, hogy az ember minden nap hall valami újat, amiből tanul. Eddig azt hittük, hogy a világ lakosságának több mint a fele azért rosszul táplált, mert a gazdaságilag fejletlen országok népét két oldalról szipolyozzák: a saját földesurai egyrészről és a külföldi tőke-befektetők másrészről. A kiuzsorázott milliók ÉVI jövedelme 40—50 dollár, vásárlóképességük minimális, életük végéig (30—40 évig) éhbérért kell dolgozniok és elegendő táplálék, pláne "protein-dus” táplálék nem jut se felnőttnek, se gyereknek. Eddig ezt hittük. A két tudós professzor most azt akarja elhitetni velünk, hogy tévedtünk. Szerintük a baj az, hogy a falánk természetű felnőttek a kicsinyek elől eleszik a táplálékot, ami — nincs. • • • Brazília urainak minden okuk megvan arra, hogy alattvalóik lázadásától tartsanak. Ezért — a többi dél- és közép-amerikai ország példájára — olyan rendőrséget akarnak kiképezni, amely megvédi osztályuralmukat a felkelők ellen, akiket soha nem a nyomor és éhség kényszerit felkelésre, hanem engednek “külső (értsd: kommunista) befolyásnak.” Brazília urai abban is követték szomszédaik példáját, hogy az osztályuralom fő-főpatrónusához, Uncle Sam-hez fordultak rendőrkiképző szakértőkért és egy csomó amerikai rendőr buzgón oktatja brazíliai kollégáját, hogyan kell lázadásokat leverni és felkelőket móresra tanítani. A demokrácia ilyfajta terjesztéséért abból a pénzből fizetnek, amelyet a nagyhangon dicsőített “Alliance for Progress” költségeire szántak. Ebből a pénzből neveljük a “gorillákat”, akik minden szabadságtörekvést amerikai módszerrel vernek le. • • • Egyiptomban hat hónapi börtönbüntetés jár azoknak, akiket kolduláson érnek és külön hat hónap azoknak, akik öncsonkítással próbálnak sajnálatot kelteni és hatásosabban koldulni. Harmadszori rajtakapás után a koldus-bűnös öt évi börtön- büntetést kaphat. Az uj rendelet vagy elriasztja a koldulástól, vagy koldulásra csábítja a sok szegény egyiptomit, akik börtönben fedél alatt hálnak és ennivalót kapnak, viszont amig szabadon vannak — koplalnak és az ég a takarójuk, öt évi ingyenes koszt és lakás: egyiptomi mértékkel, nem megvetendő dolog. • • • Olvassuk, hogy Indiában februártól kezdődőleg adagolni fogják a rizst, a búzát és a cukrot, amelyek a lakosság fő táplálékát képezik. Olvassuk ugyanakkor, hogy Indiában 200 MILLIÓ szent (négylábú) marha él, amelyek nemcsak szentek, hanem sérthetetlenek is, táplálékul nem használják. csak korlátozás nélkül, szabadon élnek, mint Marci Hevesen. A 200 millió szent négylábúnak persze táplálkozni kell és állítólag annyi gabonafélét fogyasztanak el, amennyi elegendő lenne legalább 200 millió hindu táplálására. Erről azonban szó sem lehet, mert Indiában nem a kétlábuak, hanem a négylábúak a “szentek”, akikről gondoskodni vallási kötelesség. • • • Los Angeles megyében száz nő kísérleti nyulak szerepében három hónapon át terhesség elleni pirulákat fog szedni a megyei egészségügyi hivatal ellenőrzése alatt. Amennyiben a pirulák megfelelnek a várakozásoknak, a hivatal a felügyelőktől több pénzt fog kérni a kísérlet kiterjesztésére. Ezzel egyidőben Peking, Shanghai és Kanton városokban nagy mennyiségben kerültek eladásra hasonló pirulák. A vélemények eltérnek, hogy azok Kina, Európa, vagy Amerika gyógyszergyáraiból kerültek-e piacra. Akik "biztosak" abban, hogy a pirulák amerikai gyártmányok, képtelenek megmagyarázni, hogyan, rrii utón kerültek Kínába? A pirulákat — Los Angeles megyében, csak úgy mint Kínában — a szegénység elleni hadjárat első sortüzének nevezik. A CIGARETTAKIRÁLY címet és jelleget senki inkább meg nem érdé- jf melte, mint R. J. Reynolds egykori dohány- J gyáros, aki hosszú évekkel ezelőtt megjósolta, • hogy a szivarozókba pipázók és a bagózók he- • lyét előbb-utóbb a cigarettázók foglalják el. * Jóslata bevált és cigarettagyártással olyan si- 3 kereket ért el, hogy halálakor négy gyerme- $ kének húsz millió dollár örökséget hagyott.. * Mondani is felesleges, hogy hálás gyerme- J ! kei a családi cigarettagyár termékeinek hüsé- • ! ges fogyasztói voltak, aminek nem éppen • | örömteljes eredményeként múlt december- • | ben temették el az öreg Reynolds H. J. Rey- 3 [ nolds nevű fiát, akit — a cigaretta ölt meg. 3 Ezt az információt a rádión és a tv-n el- $ > hangzó “CAMEL” cigaretta hirdetések követ- { ! kezetesen elhallgatják. J í ♦ VWWWWWWWWVSAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^, Bogalusa, a Klan városa
