Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-27 / 21. szám
Thursday, May 27, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD It Budapesti beszélgetés Selye Jánossal a stressről, a honvágyról és legújabb kutatásairól Selye János, a világhirü magyar származású tudós, a stress elméletének megalkotója, a montreali Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet vezetője Rusznyák Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének meghívására az elmúlt napokban Magyarországon járt. A Hazai Tudósítások munkatársának adott interjújában többi között a következőket mondotta: — Másodszor járok Magyarországon 46 évi távollétem alatt. Három esztendővel ezelőtt, amikor először voltam itthon, Komáromban, gyermekkorom városában meg is szakítottam utamat. Álldogáltam a régi családi ház előtt, bementem az öreg gimnáziumba, találkoztam a régi játszópajtásokkal, iskolatársakkal. Néhánnyal közülük most is beszélgettem, viszonozták látogatásomat, s feljöttek mostani előadásomra Budapestre. Anyanyelvemen azért beszélek még ma is jól, mert sokat gyakorlom, mint a sportoló, aki formáját tartani akarja. Állandó nyelvi edzésben vagyok. Rendszeresen olvasok magyar újságokat, a Magyar Hirek-et és a Ludas Matyit nagyon kedvelem. — Tragédia és öröm egyformán kiváltja a stresst — mondotta egy további kérdésre —. A szerelem, de még egy csók is lehet stresst okozó tényező. Minthogy pedig a honvágy is lelki funkció, kiváltja a szervezet kóros állapotát, ugyanakkor védekezését, alkalmazkodási készségét is. A hipofízis és a mellékvese termelte hormonok tehát a honvágy előidézésében, leküzdésében is résztvesznek. Ezzel azt hiszem arra is válaszoltam, hogy mi dióhéjban a stress. Még csak annyit, hogy egykor én is irtózatosan szenvedtem a honvágytól, s ha nem köt a megállapodásom, alighanem a jegyet is megváltottam volna haza. Kapcsolatáról a hazai tudományos élettel a következőkben válaszolt: — A stress-elmélet és mostani intenzív kutatási témám, a calciphylaxis, amely egyébként a stress- kutatás következménye, a magyar tudósokat és kutatókat is foglalkoztatja. Törő Imre akadémikusnak és Stark Ervinnek, a budapesti Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettesének kísérletei összefüggenek kutatásaimmal, ezért természetesen örömest vitatjuk meg közös problémáinkat. Jelenleg az Akadémia megbízásából a montreali intézetben dolgozik Ber- tók Loránd, aki a stress-elmélet és a bakteriológia közötti összefüggéseket kutatja. Selye János mostani látogatását a tudományos körökön kívül a közvélemény is élénk érdeklődéssel kisérte. A Gellért-szállóban száznál több levél várta. Hazai népszerűségére jellemző, hogy az Akadémiai Kiadónál megjelent, ‘Életünk és a stress’ cimü könyve rövid idő alatt három kiadásban 18 ezer példányban került forgalomba. A kiadó a közeljövőben legújabb könyvét is megjelenteti, mely az életmű tapasztalatait, a diákkortól napjainkig vezetett feljegyzéseket levelek formájában egy képzeletbeli utódnak nyújtja át. Budapesti tartózkodása során egyébként Selye János az Akadémián nagy érdeklődéssel kisért előadást tartott a pluricausalis betegségek terén folytatott kutatásainak eredményeiről. A budapesti Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetben megrendezett kerekasztal-konferencia keretében legújabb kutatásaival kapcsolatban a munkásságával összefüggő tevékenységet folytató magyar orvosok, kutatók problémáira, kérdéseire válaszolt. Selye előadását és találkozását a magyar szakemberekkel mindvégig a bensőséges, baráti hang és légkör jellemezte. Csökkentették az adminisztrátorok számát A szederkényi Karasicza Gyöngye Tsz. legutóbbi vezetőségi ülésén elhatározták, hogy hét személlyel csökkentik az irodai és általában a nem közvetlenül a termelésben dolgozó tagok, alkalmazottak számát. Már a februári zárszámadó közgyűlésen a tagok közül többen is megkérdezték, hogy minek az a sok “irodás ember”, “csak a papirt pazarolják”. A vezetők érezték: igazuk van a felszólalóknak s dicséretes gyorsasággal, mindössze két hét alatt le is bonyolították a létszámcsökkentést. Megszüntették a függetlenített elnökhelyettesi, három üzemegységvezetői, egy brigád elszámolói, egy adminisztrátori, és egy brigádvezetői munkakört. Természetesen mindehhez nagyon komoly szervezésre, átcsoportosításra volt szükség az egész gazdaságban. A csökkenést felhasználták arra is, hogy a gyengébben dolgozó brigádvezetőket lecseréljék, a legfontosabb posztokat szakmailag megerősítsék. Az adminisztratív munkakörök rendezése jelentős munkaegységmegtakaritást hoz a tsz-nek, s ami szintén nem mellékes, kevesebb lesz a tsz-ben a papírmunka. Ez azonban, sajnos, nemcsak a szederkényiektől függ. Ottjártunkkor 24 levelet hozott a postás. Ebből tizenkettőt a járási és a megyei tanács különböző osztályaitól. Előfordul azonban, hogy napi negyven levél is érkezik. Például ugyanarról az ügyről a járási tanács négy különböző osztálya és a megyei tanács egy másik osztálya kér jelentést. Csak a megválaszolásuk majdnem egy napig tart. A szederkényiek, s valószínűleg velük együtt még sok tsz-ben, most abban reménykednek, hogy intézkedéseiket nemcsak helyeslik az irányitó szervek, hanem a halomnyi jelentéskövetelés és papir- szempontok helyett több, személyesen nyújtott tanáccsal segítik majd munkájukat. R. P. Bársonylégy-invázió Néhány napig valósággal elárasztották Budapestet, a vidéki városokat, lakott helyeket is azok a szárnyas fekete rovarok, amelyekről sokan tévesen azt gondolták, hogy szárnyas hangyák, és hogy az áradással vannak kapcsolatban. Valójában a márciusi bársonylégy megkésett, de annál tömegesebb inváziójáról van szó, amelynek semmi köze a folyók vízállásához. Dr. Mihály Ferenc, a Nemzeti Muzeum Állattanának helyettes vezetője elmondta, hogy a kőszegi hegyektől a budai hegyekig valamennyi hegyvidéket és környéket ellepték a márciusi bársonylegyek. Fél évszázada nem tapasztaltak ilyen nagyarányú rajzást. A — nevének megfelelően — máskor az első tavaszi hónapban jelentkező bársonylégy megjelenésének eltolódása klimatológiai okokra vezethető vissza. Dr. Kapos Vilmos információja szerint a valószínűleg a nagyarányú esőzésekkel, az időjárás- és szél változással összefüggő bársonylégyroham, csak egy-két napig tart; különösen a hirtelen jött meleg fogja lerövidíteni a kellemetlen bogarak mindössze néhány napos rajzási idejét. Az átvonulás egyébként semmiféle egészségügyi károsodással nem jár. Árvíz után Magyarország nyugati részén április utolsó tiz napjában árvíz pusztított. A gátszakadások miatt mintegy 80 helységet kellett teljesen vagy részben kiüríteni. Az életmentési munkák során a Rába által elöntött Csákánydoroszló községben négy katona, egy diák és egy helybeli termelőszövetkezeti tag életét vesztette. Az árvíz két megyét, Vast és Győrt érintett. A legtöbb kár Vas megyében keletkezett. A lehullott nagymennyiségű csapadék az ausztriai esőzésekkel együtt a folyók és patakok mértéktelen fel- duzzasztásához vezetett. A megye területén kiöntött a Rába és a Répce, valamint a Perint, a Gyöngyös és az Arany patak. Április 22-én szinte egyik óráról a másikra több mint százezer katasztrális holdat borított el az ár, Szombathelyen, Sárváron, Kőszegen, Körmenden többmilliós értékek kerültek viz alá. A Répce és a Rába torkolatánál fekvő Répcelak és a rábamenti Sárvár, járási székhely, szenvedett legtöbbet az ártól. Az eddigi kármeg- állapitások szerint több mint 100 ház dőlt össze a megyében, 200-on felül van az erősen megrongáltak száma. A közlekedés — utak, hidak, vasúthálózat kárai meghaladják a 20 milliót. A sodró ár 28 hidat megsemmisített, 68-at erősen megrongált. A növénytermesztésben esett kárt 22 millió forintra becsülik, az állattenyésztés kára 3 és fél millió forintra tehető. Győr megyében viszonylag kisebb volt az ár pusztítása. A közlekedési károk azonban itt is elérik a 9 millió forintot, a mezőgazdaság kára 12 millió forintra tehető. Az állatállományban keletkezett kár elenyésző, mindössze 20,000 forint értékű. A Győr megyei falvakban 30 ház vált lakhatatlanná. Az árvízveszély május első napjaiban szűnt meg és ezzel egyidejűleg azonnal megkezdődtek a helyreállítási munkák. A kárt szenvedettek állami és társadalmi segítséget kapnak. A korábban kiürített községekbe május 5-ig befejeződött a lakosság visszatelepítése. Az építő kisipari szövetkezetek az érdekeltekkel együtt hozzáláttak a magánházak helyreállításához, a középületeket a tanácsi építőipari vállalat állítja helyre. A falusi lakosság a határban a vizek levezetésén dolgozik. A vízügyi hatóságok szünet nélkül javítják a megrongálódott gátakat. Mi újság az Ormánságban? Ormánság vagy ormányság? Magyarország egyik legismertebb néprajzi és földrajzi tájegysége a 46 falucskát felölelő, dráva- menti Ormánság. Nevének alakjáról és eredetéről érdekes vita alakult ki a nyelvészek között. Egyik csoportjuk kitart az Ormánság név mellett és ezt a török “ormán” szóra vezeti vissza, amely erdőt jelent. A másik csoport szerint a táj nevét “ny”-nyel kell mondani és Írni, vagyis Ormány- ságnak, mivel az elnevezés a finnugor “ormágy’* szóból származik, amely kiemelkedő helyet jelent. A vitát azért nehéz eldönteni, mert a falvak erdőkkel körülvett, kiemelkedő helyekre épültek, tehát mindkét álláspont igazolva látszik. A nép — a nyelvészek vitájától függetlenül — szinte egységesen az Ormánság elnevezést használja. A leghíresebb madár Az Ormánság gazdag madárvilágának leghíresebb “tagja” kétségkívül a csányoszrói református templom tornyának csúcsán fészkelő gólya. A buzogánycsillag tüskéibe belefonva több mint negyedszázada állja már a viharokat a hatalmas, két méter átmérőjű fészek. Az ormánsági templomtornyok között ez a legmagasabb — 43 méteres —, tehát a gólyák ugyancsak feltűnő helyet választottak maguknak. A gólyapár tavaszi érkezése, a fészek tatarozása és a költés mindig eseményszámba megy, mégpedig nemcsak Csányoszróban, hanem Ormánság-szerte. A tornyos részek azonban — ugylátszik—népszerűek a gólyák körében is. Erre vall, hogy a mostani tavaszon a különben békés, jámbor madarak napokig tartó háborút vívtak a fészek tulajdonjogáért. Felsőfokú iskola Sellyén Az idei tanévben nyílt meg az Ormánság első felsőoktatási intézménye Sellyén. A Felsőfokú Mezőgazdasági Gépészeti Technikum egyelőre egy ősz tállyal működik, amelynek 67 tanulója van. Számuk három év alatt 180 főre gyarapszik és az iskola elvégzése után szaktechnikus oklevelet kapnak. Az Ormánság — a hajdani “egyke” vagy “egyse” következményeképpen — még ma is súlyos munkaerőhiánnyal küszködik, amelyen ma- gasfoku gépesítéssel próbálnak most segíteni. Nem véletlen tehát, hogy a Mezőgazdasági Gépészeti Technikumot éppen Sellyén állították fel. Természetesen nemcsak az ormánsági falvakból kerülnek ide érettségizett fiatalok, hanem egész Dél- Dunántulról. Az utolsó talpasházak Kihalóban van az Ormánság hajdani jellegzetes épülettipusa: a talpasház. A Vajszlótól nyugatra eső falvakban itt-ott még áll néhány talpas építmény, de ezek is inkább csak gazdasági épületek már. Talpas lakóházat csupán a Dráva melletti Szaporcán találtak a néprajzkutatók. A talpasház érdekessége, hogy nem ástak neki alapot. Hosszú, faragott tölgyfa-gerendákat fektettek le a földre — négyzetalakban — és ezek alkották az alapot: a talpakat. Árvíz idején, vagy amikor egy község megváltoztatta a települési helyét, a házak alá görgőket tettek és ökrökkel más — védettebb —- helyekre vontatták. A múlt században állt még egy-két fából épült talpastemplom is, amelyeket szükség esetén szintén elvontattak. Ma már villaszerűén építkeznek az ormánsági emberek is, régi házaikat pedig alaposan átalakították, újjáépítették. Ezért tervbe vették a muzeológusok, hogy felépítenek valahol egy talpasházat — hírmondónak a hajdani ormánsági építkezési szokásról —- és azt múzeumnak rendezik be. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! MEGJELENT--------1 ILLÉS BÉLA hires könyve, a KÁRPÁTI RAPSZÓDIA angolul! Mindazok, akik olvasták ezt a kitűnő regényt, most gyermekeik, vagy unokáik kezébe adhatják Angol cime: CARPATHIAN RHAPSODY, a budapesti Corvina kiadásában Angolra fordította: GRACE BLAIR GARDOS A gyönyörű kiadású, vászonkötéses könyv két kötetének ára: $4.00, valamint 25c postaköltség Megrendelhető a Magyar Szó kiadóhivatalában
