Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-05-27 / 21. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 27, 1965 időzített olajkincs Időzített bombákról régen tudunk. Újabban idő­zített olajkincsekről is beszélhetünk. A Jeune a Afrique cimü tuniszi lap irta a minap, hogy mi­előtt sor került volna a Franciaország és Algéria közötti olajegyezmény aláírására, nyilvánosságra került egy fontos gazdasági titok, amely szerint Hasszi-Messzaud mellett gazdag olajforrást nyi­tottak meg. Különös “véletlen”, hogy az utóbbi időben ép­pen akkor kerül nyilvánosságra olajkincs felfede­zése, amikor az ilyen esemény befolyást gyakorol­hat bizonyos, éppen az olajjal kapcsolatos tárgya­lásokra vagy vitákra. Különös “véletlen” az is, hogy a nyugati olajmonopóliumok egyesülése hoz­za mindig nyilvánosságra ezeket a felfedezéseket, olyan ártatlanul, mintha csakis a közlés időpont­jában tudtak volna róluk. Vitán felül áll azonban, hogy időzített közlésekről van szó és nem vélet­lenekről . .. Amikor Anglia olajegyezményt kötött Omán kormányával, már másnap áradt a fekete arany a szerződés szerint “feltárandó” bizonyos ománi területről. Amidőn az olajjal rendelkező arab or­szágok és a nyugati monopóliumok között viták voltak, hirtelen kiderült, hogy az Északi-tenger­ben annyi olajat lelhetnek, amennyi szükségtelen­né teszi az arábiai olaj vásárlását. Világos, hogy a monopóliumok jól tudják, hol milyen olajkincs “rejtőzik”, csak éppen időzítik a titok feltárását. Egyben leleplezik a zsarolás és ki­zsákmányolás — titkát is. Aniiimperialista határozatokat hozott az afroázsiai szolidaritási konferencia Befejezte munkáját az afrikai és ázsiai népek szolidaritásának negyedik konferenciája. Az érte­kezlet részvevői több határozatot hoztak az impe­rializmus és a gyarmati rendszer ellen folytatott harc, a szolidaritás és a világbéke fenntartásáért folyó küzdelem kérdéseiben. Közös nyilatkozatban és politikai határozatban elemezték a jelenlegi nemzetközi helyzetet, és határozták meg az afro­ázsiai szolidaritási mozgalom elveit és jelenlegi feladatait. Az értekezlet küldöttei támogatásukról biztosí­tották az ázsiai és afrikai országok második érte­kezletét, amely Algírban ül össze, valamint az Af­rikai Egység Szervezete állam- és kormányfőinek tanácskozását, amelyet szeptemberre tűztek ki Accrában. A konferencia külön határozatban fog­lalkozott az amerikai imperializmus szándékaival és cselszövéseivel. A határozat bírálja a vietnami, kongói és dominikai nép ellen nyíltan hadat viselő Egyesült Államokat, elitéli és visszautasítja Wash­ingtonnak azt az igényét — amely Johnson május 8-i nyilatkozatában jutott kifejezésre —, hogy ki­sajátítsa a világ sorsa feletti egyeduralkodói jo­got, hogy durván elfojtson minden függetlenségi és szabadságmozgalmat, és beavatkozzék a szuve­rén államok belügyeibe. A határozat felhívja a vi­lág antiimperialista erőit, leplezzék le és Ítéljék el az amerikai imperializmus bűnös cselszövéseit. A vietnami néphez intézett felhívásban az érte­kezlet részvevői biztosították a testvéri vietnami népet teljes rokonszenvükről és arról a készségük­ről, hogy erkölcsi és anyagi támogatásban részesí­tik, beleértve a fegyverekkel és önkéntesekkel való segítséget. A részvevők jóváhagyták a szociális és kulturá­lis intézkedések programját is. Elfogadták azt a javaslatot, hogy 1966-ban Havannában tartsák meg az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek szoli­daritásának konferenciáját, amely kétségtelenül uj szakaszt nyit majd az imperializmus és a gyar­matosítás ellen küzdő népek még szorosabb össze­fogásában. Átértékelték a kínai prébarobbantást A kormányszakértők véleménye szerint Kina a következő két-három éven belül képes lesz hidro­génbombát kifejleszteni. Dr. Ralph Lapp nukleáris fizikus interjúban azon véleményének adott kife­jezést, hogy mivel a kínaiak mindkét próbarobban­tásnál urániumot használtak az atommaghasadás­hoz, ez arra vall, hogy ilyen irányban fejlett tech­nikai felkészültséggel rendelkeznek. A szakértők szerint Kínának jelenleg még nin­csenek a bomba szállítására alkalmas hordozóra­kétái. Chilei képviselők Dominikába mennek A chilei parlament szocialista és kommunista képviselőinek egy csoportja rövidesen ellátogat Santo Domingoba, hogy személyes betekintést nyerjen az ottani helyzetről. Ugyanakkor a chilei baloldali pártok azt követelik a kormánytól, hogy hivatalosan ismerje el Francisco Caamano Deno al- kotmái yos kormányát a Dominikai Köztársaság­ban. A baloldali egységfront szervezete arra kérte fel a szenátus elnökét, hogy a U.S. dominikai beavat­kozása elleni tiltakozásul ne hívja meg az Egye­sült Államok követét az uj kongresszus felavatásá­nak ünnepségére. Á chieli Köztársasági Népfront pártjai bojkot- tálták az uj kongresszus megnyitását. Tiltakoztak Ralph Dungan U. S. követ, a “Santo Domingoba beavatkozó hatalom” képviselőjének jelenléte el­len. Le akarta-e fogatni Adenauer Gebient? A Spiegel német folyóirat nemrégen közölte, hogy Adenauer; 1962 őszén a Spiegel ellen indí­tott akció idején felszólította Stammberger akko­ri igazságügymiriisztert, hogy tartóztassa le Gehlen tábornokot, a szövetségi hírszerző szolgálat veze­Irta: LUSZTIG IMRE "Water, water, everywhere, Nor any drop to drink." A fenti idézet Samuel Taylor Coleridge angol költő “Ancient Mariner” (Őstengerész) cimü versé­ből van. A költő a verset 1798 táján irta. Abban az időben bizony a tengerészek a tengeren gyak­ran azzal az ellentmondó helyzettel találták magu­kat szemben, hogy körül voltak véve vízzel — de egy csepp ivóvizük sem volt. Ma azonban 1965-öt írunk és a tudomány, tech­nológia korszakában élünk. Ennek ellenére Ar­mand D’Angelo, New York város vízmüveinek ve­zetője jelentést tett Wagner polgármesternek ki­hangsúlyozva, hogy a város vízhiányban szenved, amely súlyos helyzetet idézhet elő. D’Angelo javasolta, hogy a városi hatóságok minden késedelem nélkül kampányt kezdjenek a lakosság körében a következők betartására: v* Ne “öblíts” állandóan. (A VC-t.) v* Tarts ivóvizet a frigidairben. v* Ne fürödj — csak zuhanyozz (gyorsan). y Ne folyasd a vizet borotválkozás közben. u* Ne mosd az edényt a csap alatt, ** Csak legszükségesebb esetben használd a vizet. Ne hütsd le a csecsemő üvegét a csap alatt. ^ Ne használj vizet az autó mosására, a kert- és a járda öntözésére. is Ne használd a mosógépet, csak ha egy teljes géprevaló szennyesed van. A tömeglakásokban lakó gyermekek százezrei, akik a múlt években a nyári forróságban kinyitot­ták az utcai vízcsapokat, többé nem tehetik ezt, mert nincs viz. e-K9 New York nyolc millió lakosa átlagban napi 1.25 milliard, gatí%ft->vizet fogyaszt. A város vízgyűjtő medencéiben (reservoir) jelenleg 261 milliárd gal­lon viz van, ami a vízmedencék befogadóképességé nek 55 százalékát teszi ki. Vagyis a vizállomány elégtelen, amit azzal magyaráznak, hogy a csapa­dék az utolsó pár esztendőben alacsonyabb volt az átlagnál. Ez az oka a vízhiánynak. New York város vízzel van körülvéve. Itt van a nagy Hudson folyó. Itt van az East River, a Har­lem River és az Atlanti-óceán. Viz, viz, mindenhol viz, de egy csepp sem, amit ihatunk. Persze a Hudson,, az East és a Harlem folyók vize fertőzött és az Atlanti-óceán vize sós. De a tudomány és a technika fejlődése eljutott odáig, hogy a fertőzött és a sós vizet ihatóvá lehet tenni. tőjét is, mert “összeesküvést szőtt a Spiegellel együtt.” Adenauer most cáfolta a Spiegelnek ezt a köz­lését, és kijelentette, hogy az “elejétől végig sze- menszedett hazugság”. Stammberger volt igazság­ügyi miniszter viszont kijelentette: teljes mérték­ben megfelel az igazságnak az, amit a Spiegel ál­lít, nagyon jól emlékszem rá, hogy Adenauer 1962 novemberében Kuhn államügyésszel együtt a kan­cellári palotába hivatott, és azt mondotta: “a szom­szédos szobában ül Gehlen, menjenek be és tar­tóztassák le." I 'XXXXXXXVXXVVXVXXXXXXXXVVXVVVV'XVSXVVVXVV Asztalra kerül a víziló és az elefánlhus \ A Zambia-i közönség nemsokára elefánt, $ víziló és bölényhust élvezhet. A nemrégen függetlenné vált ország kormánya az év vé- 2 gére 900 ezer font vadhússal látja el a mé- 2 szárosboltokat. A vadászati és halászati hiva­tal a terv végrehajtásával egyszerre két prob­lémát old meg. Az egyik az, hogy az országban a vadak :* rendkívül elszaporodtak és élelem utáni ke­resésükben óriási területeket elpusztítanak, de még igy is sok vad éhen vesz. Másrészt, a J lakosság diétájában hiányzik a protein (a fe- £ hérje), amit a vadhús bőven szolgáltat. A húst modern eljárással különféleképpen é J dolgozzák fel, hűtőkben raktározzák, mielőtt í a pultokra kerül. Csont nélkül a hús fontja 5 + kb. 21 cent lesz, amennyi a legolcsóbb mar- S / hahus ára. A vadhús nagyon ízes, habár kis- $ * sé keményebb, mint a marhahús. A kormány- $ / hivatal melegen ajánlja a víziló sztéket gom- S £ ba-mártással. Buckeye, Arizona lakosai mesterségesen tisztí­tott, sótalanitott vizet fogyasztanak. Port Mans­field, Texas lakói ugyancsak sós vizet isznak — só nélkül. Köztudomású (vagy ha nem, akkor a mi felada tunk, hogy azzá váljon), hogy a Guantanamo-í (Kuba) amerikai haderők és családtagjaikat mes terségesen készített ivóvízzel látja el az amerikai kormány. Jelenleg az Egyesült Államok különböző városai­ban naponta 50 millió gallon mesterségesen készí­tett ivóvizet gyártanak. Számos amerikai társaság, mint a Westinghouse a GE, Foster & Wheeler, Ionics Inc., Cambridge, Mass.-ben és számos más gyár képes üzemeket fel állítani a brackish (féltiszta tenger-vizzel keveri édes viz) víz, vagy a sós tengeri viz ihatóvá tété lére. William A. Katz, az Ionics Inc. igazgatója nyi latkozatában kijelentette, hogy társulata képe? bármely várost ivóvízzel ellátni, ha az adófizetők hajlandók az ezzel járó költségeket fedezni. A probléma lényege tehát a PÉNZ. C-+J Az ország különböző részeiben különböző össze gekbe kerül a sós viz sótalanitása, ihatóvá tétele Buckeye, Arizona lakosai 63 centet fizetnek 1,00C gallon vízért. A Westinghouse társaság egyik kép viselője, Mr. Povejsil nemrégen kijelentette, hogj nagy mennyiségben 15 centért lehetne 1,000 gal Ion sós vizet ihatóvá tenni. Ha tehát van pénz — van elegendő viz. És pém az van. Johnson elnök pár nappal ezelőtt a kongresz szustól újabb 700 millió dollár megszavazását kér te a vietnami háború továbbvitelére. A kongresz szus két napon belül Johnson elnök rendelkezésére bocsátotta a kért összeget. E háborúra eddig kb. 15 milliárd dollárt költőt tünk. Ennek kis százaléka elegendő lenne arra hogy New York város lakói kellő vízzel legyenek ellátva — tekintet nélkül arra, hogy esik-e az eső, vagy nem. A közelmúltban a néger nép jogaiért folyó harc egybeolvadt a békéért való harccal. Mi akadályozza meg azt, hogy New York váro­sának lakói a mindennapi élethez olyan szükséges vízért való harcukat egybekössék a békéért való- küzdelemmel? Vizet New Yorknak! — Békét Vietnamnak! A dollármilliárdokat ne bombákra, ágyukra és rakétákra, hanem New York és az ország más vá­rosaiban élő embermilliók vízszükségletére for­dítsuk! Vízhiány New Yorkban _12

Next

/
Oldalképek
Tartalom